Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

I JfilVSÁ MFfiTO VEPtJSAG 1967. augusztus 22, Szolgáljon tanulságul a simontornyai példa ! Négy napig nem volt viz a bőr- és szőrmeieldoigozó vállalatnál Biztosítás — Az idei szeszélyes és helyenként drámaian viharos időjárás, az ele­mi károk nagy száma tette ak­tuálissá a beszélgetést Horváth Józseffel, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettesével és Boros Ferenccel, az Állami Biztosító me­gyei igazgatójával. A téma: a tsz-ek összevont vagyonbiztosítá­sa, amelyet 1961-ben vezettek be azzal a céllal, hogy egyetlen köt­vénnyel olcsóbb és rendszeresebb biztosítási védelmet kapjanak a termelőszövetkezetek. — Megfelelt ez a törekvés a célnak? — Valóban megfelelt, sok eset­ben, jégkároknál pedig nélkülöz­hetetlen segítséget jelentett — mondotta Horváth József elnök- helyettes — példaként említhet­jük Gyulaj községet, ahol 1965- ben több mint 3 milliós kárt okozott a jégverés. Elképzelhe­tő, mivé lett volna a tsz bizto­sítás nélkül. Tavaly Döbröközön, Nakon és Bölcskén volt jégverés, 1967-ben 30 községben okozott kárt a jég. — Az ismert előnyök mellett a gazdálkodás új rendszere nem követel változtatásokat a biztosításban? — De igen. A tsz-ek közül az egyikben pl. fejlettebbek ,az ag­rotechnikai módszerek, jobbak az állattartási viszonyok, sőt a ter­melési sajátosság is más. Ezért szükséges lenne, hogy a Biztosító a károk. mértéke sze­rint különböző díjat szabna a szövetkezetek számára. Ezenkívül lehetővé kellene tenni a közös gazdaságoknak, hogy a súlyos ká­rokat okozó más veszélyek ellen is biztosíthassák magukat. — Milyen veszélyekre gondol? — Évről évre nagyobb terüle­teken okoz kárt a belvíz. A ta­vasz folyamán megyénkben csak­nem 10 000 holdat borított bel­víz, ami mezőgazdasági üzemek­nél komoly termeléskiesést oko­zott. A belvízbiztosítás igénye követelőén lép fel. A közös gaz­daságok ezt az elemi csapást sa­ját erejükből nem háríthatják el. Igaz, immár két éve nagy ütem­ben folyik a védelem és a szük­séges rekonstrukció, de még hosz- szú ideig eltart, amíg kialakul a tervszerű, a szükséglet szerinti vagyonvédelem vízgazdálkodás és minimálisra csökken a veszély. Tudomásunk szerint az Állami Biztosítónak számos adat áll rendelkezésére, hiszen néhány éve közösen a vízügyi szakemberekkel végzik a kárbecslést s pontos számításokat állíthatnak össze, hogy milyen módon, mennyiért vállalhatják a belvízbiztosítást. — Milyen igények merültek még fel? — Tolna megyében nagyobb te­rületen történt nagyüzemi szőlő- telepítés és tervezzük a történel­mi borvidék rekonstrukcióját is. Mind a csemege-, mind a bor­szőlő igen nagy termelési érté­ket képvisel majd úgy, hogy sok­oldalúan kell védelmükről gon­doskodni. Célszerűnek látszik pl. a szőlők tavaszi fagybiztosí­tása. Megyénkben több tsz fog­lalkozik kertészettel, zöldségfé­lék termesztésével. Ezek védel­mét is meg kellene oldani biz­tosítással, hiszen a korai palán­tázás kockázata, illetőleg sikere a szövetkezetek számára anyagi­lag jelentős lehet. Szóba került az is, hogy a ter­melőszövetkezetek vagyonbizto­sítása eddig még nem terjedt ki a lábon álló termés viharkáraira sem, pedig egyes években a szél is nagy károkat okozott, ara­tás előtt pedig viharok alkalmá­val jelentős szempergési károk keletkeztek. Persze, egyik szövet­kezetei ez, a másikat másféle ve­szély fenyegeti. Ám éppen az az előnye az összevont vagyonbizto­sításnak, hogy a kockázat sokféle, és sok tsz között oszlik meg. Felvételre keresünk BUDAPESTI MUNKAHELY­RE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat, portásokat, VALAMINT VIDÉKI MUN­KÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Válla­lat, Budapest, IV. Baross u. 91—95. (3) Vannak olyan hiányosságok, amelyek csak rendkívüli esetek következményeiként látnak nap­világot. Megszüntetésük legtöbb­ször rendkívüli intézkedést ’s kö­vetel. Az elmúlt két hónap káni­kulai időjárása megyénkben is elősegítette az ilyen természetű hiányosságok napvilágra jutá­sát. A legsúlyosabb eset minden kétséget kizáróan Simontornyán történt. Augusztus 2-án délután a köz­ségi tanács írásban közölte hatá­rozatát a Simontornyai Bőr- és Szőrmeféldolgozó Vállalattal, mi­szerint másnap reggeltől nem szolgáltat vizet a vállalatnak. Az ok: a község dombra épült ré­szén nincs víz a lakóházaknál. Ezután pro és kontra követték egymást az események, amelyek záróakkordjaként a tanács elvá­gatta a vállalat területére vezető vízvezetéket, és azt felsőbb utasí­tásira sem volt hajlandó újra összehegesztetni. Ennek következ­tében a vállalatnál négy napig szünetelt a bőrkidolgozás és a munkások legminimálisabb vízszükségletét sem tudták kielé­gíteni. Végül is a megyei és a járási szervek erélyes közbelé­pésére újra összehegesztették az elvágott vízvezetéket. Eddig a történet dióhéjban, mert azt a sok huzavonát ami a négy nap alatt ez ügyben történt még leírni is sok lenne, nem pedig el­olvasná. Nem is szólva arról, hogy mindenki valaki mást tesz meg felelősnek a történtekért. Ezt bi­zonyítják egyébként az illetéke­sek véleményei is. Bőr- és szőrmefeldolgozó válla­lat, Serestey Vilmos megbízott igazgató: — Mi a magunk részé­ről sérelmesnek tartjuk a tanács intézkedését, annál is inkább mi­vel nekünk szerződésileg biztosí­tották már három éve a napi 15 köbméter vizet, amelyre az üzem- nék szüksége v^n. Eddig még so­ha nem volt problémánk. Egyéb­ként, annak ellenére, hogy elvág­ták az üzem területére vezető Felveszünk férfi- és női munkaerőt teljesítménybé­res munkára, valamint félműszakos éjjeliőrt. Jelentkezés a Szekszárd-Pa- lánki Téglagyárban. (239) vízvezetéket, tudomásunk szerint nem oldották meg a lakosság víz­ellátását. Szerintünk határozott összefogással lehetett volna eny­híteni a vízhiányon. Mindeneset­re okulva a történtekből meg­kezdtük egy 20 köbméteres ásott kút építését az üzem területén. Simontornya, Községi Tanács, Bregovits Mihály tanácselnök: — A rendkívüli időjárás következ­tében beállott vízhiány miatt tanácsülést tartottunk, amelyen olyan döntés született, hogy a la­kosság vízellátása érdekében megszüntetjük a Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalatnak a vízszol­gáltatást. Amikor a vállalat a fel­szólítás ellenére sem zárta el a vezetéket, nem volt más választás mint elvágni azt. Egyébként ezt követően javult a lakosság víz­ellátása. Ami a vállalatot illeti javasoltuk, hogy néhány napig az állomáson lévő kútból hordja a vizet lajttal. Ök azonban ezt költ­ségesnek tartották. Számomra a mai napig érthetetlen, hogy egy ilyen nagy község, mint Simon­tornya ne rendelkezzék vízgaz­dálkodási tervvel. Márpedig mi nem rendelkezünk. Sőt arról sem volt tudomásunk ezidáig, hogy a bőr- és szőrmefeldolgozó válla­lat szerződésben áll a Tolna me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat­tal napi 15 köbméter víz erejéig. Tolna megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, Kovács Lajos igaz­gató: — Rendelet mondja ki, hogy amennyiben a lakosság vízellátá­sában zavar keletkezik, korlátozni kell az ipari létesítmények víz­ellátását. Mi a magunk részéről nem értünk egyet a vezeték él- vágásával, de az adott helyzetben sürgősen kellett intézkedni. Sze­rintünk elég lett volna korlátozni a vízszolgáltatást. Mindenesetre a vezeték elvágása után megja­vult a lakosság vízellátása. Mi három évvel ezelőtt kötöttünk szerződést a Simontornyai Bőr­Átadnánk 1 db KONVERTA gyártmányú 1,8 kW-os, 3x380 V működő akkumulátor­töltőt. Dél-dunántúli Textilnagy- ker Váll. Kaposvári leraka­ta. Ügyintéző: Bárányné. Telefon: 11—120, (248) és Szőrmefeldolgozó Vállalattal, amely ennek értelmében - napi 15 köbméter vizet kap a községi vízhálózatból. Ami a jövőt illeti feltétlen szükségesnek tartjuk egy új, korszerű törpevízmű léte­sítését Simontornyán. Talán még annyit, ha a simontomyaiak üsz- szefognak, és ki-ki a maga mód­ján vállal egy kis áldozatot, kö- zel sincs ekkora probléma. Deli György, Simontornya, Gyár u. 35. sz. lakos: — Amikor meg­állapítást nyert, hogy azért nincs ivóvíz, mert a bőr- és szőrmefel­dolgozó vállalat a törpevízműről jelentős mennyiségű vizet vesz el naponta, a lakosság akarta elvág­ni a vezetéket. Végül ez a köz­ségi tanács határozata alapján történt meg. Ahogy a hálózatról az üzemet lekapcsolták három órán belül a legnagyobb meleg­ben is bőségesen volt víz a kér­déses lakásokban. Egyébként már korábban is panasszal fordultunk a Tolna megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalathoz, de ott nem in­tézkedtek, vagy ha mégis, akkor erről elfelejtettek minket értesí­teni. Ami a jövőt illeti, számunk­ra egy cseppet sem megnyugtató az, hogy most újra a törpevízmű látja el vízzel a vállalatot. * Hogy mi az igazság ebben a bo­nyolult helyzetben azt elég nehéz tisztán látni. Annyi azonban bi­zonyos, hogy Simontornyán sürgő­sen szükség van egy új, korszerű törpevízműre, amely biztosítja a lakosság és az ipari létesítmé­nyek zavartalan vízellátását. Végül, de nem utolsó sorban egy olyan jelenségre is felhívta a figyelmet ez a rendkívüli ese­mény, amely ugyancsak elgondol­kodtató. Ez pedig a közösségi szellem hiánya. Elsősorban a „két szomszéd vár” a Simontor­nyai Bőrgyár és a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Válla­lat között. Addig ugyanis, amíg az utóbbinál a fél üzem állt víz­hiány miatt, a szomszédban szin­te az egész gyárat locsolták. Ha­sonló volt a helyzet a lakosság­nál is. Voltak olyan házak ahol még a falakat is locsolták nem­csak a kertet és az udvart. Pe­dig közösen összefogva biztosak vagyunk abban, hogy eredménye­sebben tudtak volna intézkedni. S mivel a kánikula szinte év­ről évre visszatérő jelenség ezért Simontornyán is újabb zavarokra lehet számítani! a vízszolgáltatás­ban. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ennek elhárítására, már most meg kell kezdeni a fel­készülést. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Erdner természetesen rögtön a hannoveri rendőrfőnökségre sietett, de fia nem volt a le­tartóztatottak között és Honnerbrock nevű de- tektívről sem tudtak. A nyomozás eredménytelen maradt, Haarmann letartóztatásáig. Akkor jelentkezett a rendőrsé­gen Josef Raupers kerékpárkereskedő s a kö­vetkező történetet adta elő: — Tavaly október végén felkeresett Haarmann. Régebbről ismerem, egy alkalommal elintézte valamilyen ügyemet a rendőrségen. így szólt hozzám: Raupers úr, most alkalma van viszo­nozni múltkori szívességemet. Kérem, az én ked­vemért' vásárolja meg az üzlet előtt álló fiatal­ember kerékpárját. Hetek óta munka és kereset nélkül van, kénytelen megválni a kerékpártól. — Nem szoktam használt holmit vásárolni — folytatta Raupers — de Haarmann kedvéért ez­úttal kivételt tettem. Megvettem a kerékpárt, — 46 — átalakítottam, újrafestettem és eladtam. Fékje rossz volt, újjal cseréltem ki. A* régi még meg­van, behoztam. Erdner — aki Haarmann letartóztatása után szintén megszerrjlélte fa Haarmann-esettel kap­csolatban összegyűjtött és kiállított bűnjeleket, a fogantyúról megismerte kerékpárjának fékjét. Fia azonban már október közepén eltűnt, te­hát október végén már nem járhatott Haarmann- nal a kerékpárkereskedőnél. A rendőrség ezért szembesítette Rauperst Hans Gransszal. A ke­rékpárkereskedő Haarmann fiatal bűntársában felismerte azt a fiatalembert, akitől a kerék­párt vásárolta. EGY LETAGADOTT GYILKOSSÁG Hermann Wolf 15 éves hannoveri fiú sorsáról csak egy szövetfolt tanúskodott, amellyel We- gehenkelné kifoltozta fia nadrágját. A fiú, Cristoph Wolf munkanélküli lakatos fia, 1923. október 24-én egy évvel idősebb báty­jával együtt a pályaudvaron alkalmi munkát ke^ resett. Estefelé, amikor hazakészülődtek, azt mondta bátyjának: — Várj még öt percet Kari. Valami elintézni­valóm van, rögtön jövök. Kari hiába várt, öccse eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Másnap apja jelentette az esetet a rendőr­ségen. — Fiam tegnap reggel, mielőtt bátyjával el­ment, azt mondta, hogy előző nap gyanús be­— 47 — szélgetést hallott a pályaudvaron s ezt közölte egy detektíwel. A detektív azt mondta neki, hogy az adatért jutalmat kap, ezért jelentkezz zen másnap nála... Ha a rendőrség lelkiismeretesen eljárt volna az ügyben, könnyen kideríthette volna, hol és milyen körülmények között tűnt el Hermann Wolf. Ugyanis a rendőrségen tudták, hogy Haar- mann a pályaudvaron detektívnek mondja ma­gát, rendőrségi közegként szerepel, „igazoltatja” a számára gyanús utasokat. De mindezt figyel­men kívül hagyta, Hermann Wolf ügyét is ad acta tette, a többi kiderítetlen eltűnési eset ira­tai közé. A tömeggyilkosságok leleplezése után Chris­toph Wolf és felesége átnézték a közszemlére tett ruhaneműt. Fiúk meglehetősen rossz nad­rágot és kabátot viselt eltűnése napján, mert Wolf évek óta munka nélkül volt és nem járat­hatta gyermekeit jobb ruhában. De hiába néz­tek meg tüzetesen minden egyes kiállított ruha­darabot eltűnt fiúk rossz nadrágját és kabátját nem találták. — Nézd csak, ez a folt Hermann kabátjából van — mondta Wolfné egy foltozott nadrággal a kezében. A foltos nadrágot Wegehenkel borbélymester­nél foglalta le a rendőrség, a fia viselte. A borbélymester felesége beismerte, hogy a nadrágra varrt foltot egy rongyos kabátból ha­sította ki, amit Haarmanntól kapott. — 48 —

Next

/
Thumbnails
Contents