Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
I JfilVSÁ MFfiTO VEPtJSAG 1967. augusztus 22, Szolgáljon tanulságul a simontornyai példa ! Négy napig nem volt viz a bőr- és szőrmeieldoigozó vállalatnál Biztosítás — Az idei szeszélyes és helyenként drámaian viharos időjárás, az elemi károk nagy száma tette aktuálissá a beszélgetést Horváth Józseffel, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyettesével és Boros Ferenccel, az Állami Biztosító megyei igazgatójával. A téma: a tsz-ek összevont vagyonbiztosítása, amelyet 1961-ben vezettek be azzal a céllal, hogy egyetlen kötvénnyel olcsóbb és rendszeresebb biztosítási védelmet kapjanak a termelőszövetkezetek. — Megfelelt ez a törekvés a célnak? — Valóban megfelelt, sok esetben, jégkároknál pedig nélkülözhetetlen segítséget jelentett — mondotta Horváth József elnök- helyettes — példaként említhetjük Gyulaj községet, ahol 1965- ben több mint 3 milliós kárt okozott a jégverés. Elképzelhető, mivé lett volna a tsz biztosítás nélkül. Tavaly Döbröközön, Nakon és Bölcskén volt jégverés, 1967-ben 30 községben okozott kárt a jég. — Az ismert előnyök mellett a gazdálkodás új rendszere nem követel változtatásokat a biztosításban? — De igen. A tsz-ek közül az egyikben pl. fejlettebbek ,az agrotechnikai módszerek, jobbak az állattartási viszonyok, sőt a termelési sajátosság is más. Ezért szükséges lenne, hogy a Biztosító a károk. mértéke szerint különböző díjat szabna a szövetkezetek számára. Ezenkívül lehetővé kellene tenni a közös gazdaságoknak, hogy a súlyos károkat okozó más veszélyek ellen is biztosíthassák magukat. — Milyen veszélyekre gondol? — Évről évre nagyobb területeken okoz kárt a belvíz. A tavasz folyamán megyénkben csaknem 10 000 holdat borított belvíz, ami mezőgazdasági üzemeknél komoly termeléskiesést okozott. A belvízbiztosítás igénye követelőén lép fel. A közös gazdaságok ezt az elemi csapást saját erejükből nem háríthatják el. Igaz, immár két éve nagy ütemben folyik a védelem és a szükséges rekonstrukció, de még hosz- szú ideig eltart, amíg kialakul a tervszerű, a szükséglet szerinti vagyonvédelem vízgazdálkodás és minimálisra csökken a veszély. Tudomásunk szerint az Állami Biztosítónak számos adat áll rendelkezésére, hiszen néhány éve közösen a vízügyi szakemberekkel végzik a kárbecslést s pontos számításokat állíthatnak össze, hogy milyen módon, mennyiért vállalhatják a belvízbiztosítást. — Milyen igények merültek még fel? — Tolna megyében nagyobb területen történt nagyüzemi szőlő- telepítés és tervezzük a történelmi borvidék rekonstrukcióját is. Mind a csemege-, mind a borszőlő igen nagy termelési értéket képvisel majd úgy, hogy sokoldalúan kell védelmükről gondoskodni. Célszerűnek látszik pl. a szőlők tavaszi fagybiztosítása. Megyénkben több tsz foglalkozik kertészettel, zöldségfélék termesztésével. Ezek védelmét is meg kellene oldani biztosítással, hiszen a korai palántázás kockázata, illetőleg sikere a szövetkezetek számára anyagilag jelentős lehet. Szóba került az is, hogy a termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása eddig még nem terjedt ki a lábon álló termés viharkáraira sem, pedig egyes években a szél is nagy károkat okozott, aratás előtt pedig viharok alkalmával jelentős szempergési károk keletkeztek. Persze, egyik szövetkezetei ez, a másikat másféle veszély fenyegeti. Ám éppen az az előnye az összevont vagyonbiztosításnak, hogy a kockázat sokféle, és sok tsz között oszlik meg. Felvételre keresünk BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat, portásokat, VALAMINT VIDÉKI MUNKÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat, Budapest, IV. Baross u. 91—95. (3) Vannak olyan hiányosságok, amelyek csak rendkívüli esetek következményeiként látnak napvilágot. Megszüntetésük legtöbbször rendkívüli intézkedést ’s követel. Az elmúlt két hónap kánikulai időjárása megyénkben is elősegítette az ilyen természetű hiányosságok napvilágra jutását. A legsúlyosabb eset minden kétséget kizáróan Simontornyán történt. Augusztus 2-án délután a községi tanács írásban közölte határozatát a Simontornyai Bőr- és Szőrmeféldolgozó Vállalattal, miszerint másnap reggeltől nem szolgáltat vizet a vállalatnak. Az ok: a község dombra épült részén nincs víz a lakóházaknál. Ezután pro és kontra követték egymást az események, amelyek záróakkordjaként a tanács elvágatta a vállalat területére vezető vízvezetéket, és azt felsőbb utasításira sem volt hajlandó újra összehegesztetni. Ennek következtében a vállalatnál négy napig szünetelt a bőrkidolgozás és a munkások legminimálisabb vízszükségletét sem tudták kielégíteni. Végül is a megyei és a járási szervek erélyes közbelépésére újra összehegesztették az elvágott vízvezetéket. Eddig a történet dióhéjban, mert azt a sok huzavonát ami a négy nap alatt ez ügyben történt még leírni is sok lenne, nem pedig elolvasná. Nem is szólva arról, hogy mindenki valaki mást tesz meg felelősnek a történtekért. Ezt bizonyítják egyébként az illetékesek véleményei is. Bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat, Serestey Vilmos megbízott igazgató: — Mi a magunk részéről sérelmesnek tartjuk a tanács intézkedését, annál is inkább mivel nekünk szerződésileg biztosították már három éve a napi 15 köbméter vizet, amelyre az üzem- nék szüksége v^n. Eddig még soha nem volt problémánk. Egyébként, annak ellenére, hogy elvágták az üzem területére vezető Felveszünk férfi- és női munkaerőt teljesítménybéres munkára, valamint félműszakos éjjeliőrt. Jelentkezés a Szekszárd-Pa- lánki Téglagyárban. (239) vízvezetéket, tudomásunk szerint nem oldották meg a lakosság vízellátását. Szerintünk határozott összefogással lehetett volna enyhíteni a vízhiányon. Mindenesetre okulva a történtekből megkezdtük egy 20 köbméteres ásott kút építését az üzem területén. Simontornya, Községi Tanács, Bregovits Mihály tanácselnök: — A rendkívüli időjárás következtében beállott vízhiány miatt tanácsülést tartottunk, amelyen olyan döntés született, hogy a lakosság vízellátása érdekében megszüntetjük a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnak a vízszolgáltatást. Amikor a vállalat a felszólítás ellenére sem zárta el a vezetéket, nem volt más választás mint elvágni azt. Egyébként ezt követően javult a lakosság vízellátása. Ami a vállalatot illeti javasoltuk, hogy néhány napig az állomáson lévő kútból hordja a vizet lajttal. Ök azonban ezt költségesnek tartották. Számomra a mai napig érthetetlen, hogy egy ilyen nagy község, mint Simontornya ne rendelkezzék vízgazdálkodási tervvel. Márpedig mi nem rendelkezünk. Sőt arról sem volt tudomásunk ezidáig, hogy a bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat szerződésben áll a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal napi 15 köbméter víz erejéig. Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Kovács Lajos igazgató: — Rendelet mondja ki, hogy amennyiben a lakosság vízellátásában zavar keletkezik, korlátozni kell az ipari létesítmények vízellátását. Mi a magunk részéről nem értünk egyet a vezeték él- vágásával, de az adott helyzetben sürgősen kellett intézkedni. Szerintünk elég lett volna korlátozni a vízszolgáltatást. Mindenesetre a vezeték elvágása után megjavult a lakosság vízellátása. Mi három évvel ezelőtt kötöttünk szerződést a Simontornyai BőrÁtadnánk 1 db KONVERTA gyártmányú 1,8 kW-os, 3x380 V működő akkumulátortöltőt. Dél-dunántúli Textilnagy- ker Váll. Kaposvári lerakata. Ügyintéző: Bárányné. Telefon: 11—120, (248) és Szőrmefeldolgozó Vállalattal, amely ennek értelmében - napi 15 köbméter vizet kap a községi vízhálózatból. Ami a jövőt illeti feltétlen szükségesnek tartjuk egy új, korszerű törpevízmű létesítését Simontornyán. Talán még annyit, ha a simontomyaiak üsz- szefognak, és ki-ki a maga módján vállal egy kis áldozatot, kö- zel sincs ekkora probléma. Deli György, Simontornya, Gyár u. 35. sz. lakos: — Amikor megállapítást nyert, hogy azért nincs ivóvíz, mert a bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat a törpevízműről jelentős mennyiségű vizet vesz el naponta, a lakosság akarta elvágni a vezetéket. Végül ez a községi tanács határozata alapján történt meg. Ahogy a hálózatról az üzemet lekapcsolták három órán belül a legnagyobb melegben is bőségesen volt víz a kérdéses lakásokban. Egyébként már korábban is panasszal fordultunk a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, de ott nem intézkedtek, vagy ha mégis, akkor erről elfelejtettek minket értesíteni. Ami a jövőt illeti, számunkra egy cseppet sem megnyugtató az, hogy most újra a törpevízmű látja el vízzel a vállalatot. * Hogy mi az igazság ebben a bonyolult helyzetben azt elég nehéz tisztán látni. Annyi azonban bizonyos, hogy Simontornyán sürgősen szükség van egy új, korszerű törpevízműre, amely biztosítja a lakosság és az ipari létesítmények zavartalan vízellátását. Végül, de nem utolsó sorban egy olyan jelenségre is felhívta a figyelmet ez a rendkívüli esemény, amely ugyancsak elgondolkodtató. Ez pedig a közösségi szellem hiánya. Elsősorban a „két szomszéd vár” a Simontornyai Bőrgyár és a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat között. Addig ugyanis, amíg az utóbbinál a fél üzem állt vízhiány miatt, a szomszédban szinte az egész gyárat locsolták. Hasonló volt a helyzet a lakosságnál is. Voltak olyan házak ahol még a falakat is locsolták nemcsak a kertet és az udvart. Pedig közösen összefogva biztosak vagyunk abban, hogy eredményesebben tudtak volna intézkedni. S mivel a kánikula szinte évről évre visszatérő jelenség ezért Simontornyán is újabb zavarokra lehet számítani! a vízszolgáltatásban. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ennek elhárítására, már most meg kell kezdeni a felkészülést. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Erdner természetesen rögtön a hannoveri rendőrfőnökségre sietett, de fia nem volt a letartóztatottak között és Honnerbrock nevű de- tektívről sem tudtak. A nyomozás eredménytelen maradt, Haarmann letartóztatásáig. Akkor jelentkezett a rendőrségen Josef Raupers kerékpárkereskedő s a következő történetet adta elő: — Tavaly október végén felkeresett Haarmann. Régebbről ismerem, egy alkalommal elintézte valamilyen ügyemet a rendőrségen. így szólt hozzám: Raupers úr, most alkalma van viszonozni múltkori szívességemet. Kérem, az én kedvemért' vásárolja meg az üzlet előtt álló fiatalember kerékpárját. Hetek óta munka és kereset nélkül van, kénytelen megválni a kerékpártól. — Nem szoktam használt holmit vásárolni — folytatta Raupers — de Haarmann kedvéért ezúttal kivételt tettem. Megvettem a kerékpárt, — 46 — átalakítottam, újrafestettem és eladtam. Fékje rossz volt, újjal cseréltem ki. A* régi még megvan, behoztam. Erdner — aki Haarmann letartóztatása után szintén megszerrjlélte fa Haarmann-esettel kapcsolatban összegyűjtött és kiállított bűnjeleket, a fogantyúról megismerte kerékpárjának fékjét. Fia azonban már október közepén eltűnt, tehát október végén már nem járhatott Haarmann- nal a kerékpárkereskedőnél. A rendőrség ezért szembesítette Rauperst Hans Gransszal. A kerékpárkereskedő Haarmann fiatal bűntársában felismerte azt a fiatalembert, akitől a kerékpárt vásárolta. EGY LETAGADOTT GYILKOSSÁG Hermann Wolf 15 éves hannoveri fiú sorsáról csak egy szövetfolt tanúskodott, amellyel We- gehenkelné kifoltozta fia nadrágját. A fiú, Cristoph Wolf munkanélküli lakatos fia, 1923. október 24-én egy évvel idősebb bátyjával együtt a pályaudvaron alkalmi munkát ke^ resett. Estefelé, amikor hazakészülődtek, azt mondta bátyjának: — Várj még öt percet Kari. Valami elintéznivalóm van, rögtön jövök. Kari hiába várt, öccse eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Másnap apja jelentette az esetet a rendőrségen. — Fiam tegnap reggel, mielőtt bátyjával elment, azt mondta, hogy előző nap gyanús be— 47 — szélgetést hallott a pályaudvaron s ezt közölte egy detektíwel. A detektív azt mondta neki, hogy az adatért jutalmat kap, ezért jelentkezz zen másnap nála... Ha a rendőrség lelkiismeretesen eljárt volna az ügyben, könnyen kideríthette volna, hol és milyen körülmények között tűnt el Hermann Wolf. Ugyanis a rendőrségen tudták, hogy Haar- mann a pályaudvaron detektívnek mondja magát, rendőrségi közegként szerepel, „igazoltatja” a számára gyanús utasokat. De mindezt figyelmen kívül hagyta, Hermann Wolf ügyét is ad acta tette, a többi kiderítetlen eltűnési eset iratai közé. A tömeggyilkosságok leleplezése után Christoph Wolf és felesége átnézték a közszemlére tett ruhaneműt. Fiúk meglehetősen rossz nadrágot és kabátot viselt eltűnése napján, mert Wolf évek óta munka nélkül volt és nem járathatta gyermekeit jobb ruhában. De hiába néztek meg tüzetesen minden egyes kiállított ruhadarabot eltűnt fiúk rossz nadrágját és kabátját nem találták. — Nézd csak, ez a folt Hermann kabátjából van — mondta Wolfné egy foltozott nadrággal a kezében. A foltos nadrágot Wegehenkel borbélymesternél foglalta le a rendőrség, a fia viselte. A borbélymester felesége beismerte, hogy a nadrágra varrt foltot egy rongyos kabátból hasította ki, amit Haarmanntól kapott. — 48 —
