Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
I 1967. augusztus 22. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Lakásgazdálkodás — városkialakítás Káprázatos vízi« és légiparádé Az építkezések sokasága, a feltúrt utak és a már elkészült lakó- és középületek azt bizonyítják, hogy Szekszárd rohamléptekkel halad előre a városiasodás útján. A nagyarányú építkezés, amely jelenleg a város szinte valamennyi pontján folyik csupán az 1960-as években kezdődött. Igaz, annak előtte is volt némi mozgás, de korántsem oly nagymérvű, mint az elmúlt 6—7 évben. A városba település törvény- szerű folyamat, melyet mindenkor körültekintő tervezőmunkának kell megelőzni. A város- rendezési tervek is ennek figyelembevételével készültek. Ennek megfelelően épülnek nemcsak a lakó-, hanem a középületek is. A városrendezési terv pontos betartása sokszor állítja probléma elé a vezetőket, akik a tervtől való eltéréát csak a legritkább esetben engedélyezik. Helyes ez így, mert különben nehéz lenne azokat a feladatokat idejében és maradéktalanul végrehajtani, amelyek a város és központjának végleges kialakítását jelentik. Egy város rendezési tervét végrehajtani nem is olyan egyszerű feladat. Különösen Szek- szárdon nem, ahol a lakóházak legtöbbje elavult, lebontásra váró épület. A város lakásállománya a megépítés éve szerinti statisztikát vizsgálva, 1%0-ig rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A lakóépületek 11,2 százaléka 1850 előtt, 39,2 százaléka 1851 és 1890 között, 35,8 százaléka 1901 és 1941 között és csupán 13,8 százaléka épült 1944 és 1960 között. 7 év alatt , 1507 lakás_________ . Ilyen „örökséggel” indult 1960-tól a város rendezése a nagyarányú építkezés, az iparfejlesztéssel egyidőben megindult a városiasodás. Hogy ez milyen hatalmas mértékű volt, csak azok tudják, akik törzslakók, ismerték a régi és ismerik az új Szekszárdot. Az 1960-tól eltelt időszak alatt nem kevesebb mint 1027 állami lakás épült, melyből 96 szövetkezeti és 173 sorház jellegű, csökkentett értékű. A város külterületén súlyos szociális problémát jelentettek a barlang- lakások. Ezek felszámolását lényegében már 1962-ben megoldották, de szétszórtan még az elmúlt évben is élt néhány család ilyen barlanglakásokban. A nemrégen Csatáron épített 20 lakás átadásával azonban végképp sikerült megoldani ezeknek a családoknak is mostoha körülményeit. Az állami lakásokkal egyidőben, egyre-másra nőttek ki a földből a magánerőből épült családi házak is, amelyek az 1027 állami lakás mellett 480 családnak jelentettek újabb otthont. A lakások elosztásánál figyelemmel voltak az iparfejlesztésre. Ennek megfelelően a jelentősebbeket említve a bőrdíszmű 19, a mérőműszergyár 63 és az óraékszer vállalat szekszárdi telepe 6 lakást kapott. Az elavult épületeket szanálják __________ A városrendezésnek* a városközpont rekonstrukciójának elengedhetetlen feltétele a szanálás. A városiasodás azzal jár, hogy a város képe megváltozik, a régi elavult épületeket, modem, korszerű középületek és bérházak váltják fel. Természetesen döntő többségben olyan lakóházak kerülnek szanálásra illetve lebontásra, amelyek a századforduló előtt, vagy az első világháború előtti években épültek. Ezek legnagyobb része elavult, vályog falú épület, amely még tatarozva is rontaná a városképet. Az eddig eltelt időszak alatt 181 öreg lakóépület került lebontásra, de ez még nagyon kevés ahhoz a számhoz viszonyítva, amennyit még le kell majd a közeljövőben bontani. Akadnak olyan épületek is, amelyek egy kis ideig állnák a sarat, mégis kénytelen-kelletlen a szanálás sorsára jutnak. Ennek oka egyrészt, hogy helyettük új középületek, bérházak épülnek, másrészt pedig pár év múlva a természetes elavulás következtében úgyis lebontásra kerülnének. A szanálások folytán a lakók nem károsodtak, ellenkezőleg, megfelelő körülmények közé kerültek. A 181 megszűnt lakás lakója az egészségre ártalmas, vizes, sokszor romos lakásokból korszerű otthonokba került. . Állami költséggel és magánerőből az elmúlt 7 év alatt tehát 1507 lakást építettek. A nagy mennyiségű új lakásépítés ellenére a város lakásügyi helyzete mégsem javult. Ennek bizonyítására elég csupán egy statisztikai adat: A jogos lakásigénylések száma az 1965-ben meglevő 987- hez képest jelenleg 1100-ra emelkedett. Miértjének vizsgálatánál kiderül, hogy a magánház-építke- zéseket végzők tekintélyes része vidékről jött a városba, mivel a munkahelye már korábban is itt volt Elenyésző azoknak a családoknak a száma, akik szekszárdi illetőségűek és magánerőből építkeznek. 890 albérlet a városban ________ E gy másik ilyen nyomós ok az albérletben élők sokasága. A tavalyi felmérések azt mutatják, hogy a város területén magán- és állami lakóházakban 890 albérletet létesítettek. Az albérlők közül 638 egyedülálló személy, akinek lakásigényét a lakásbizottság nem ismeri el. Ez érthető is, hiszen a város területén még számos olyan család él, akiknek lakáskörülménye nem kielégítő. Nemcsak, hogy romos, egészségtelen épületekben laknak, hanem még súlyosbítja a helyzetet, hogy sokan családostól albérletben élnek. A családos albérlők száma meghaladja a 250-et A lakás- bizottság ezeknek a kérelmét az elsők között tartja számon, de sajnos a nagyarányú lakásépítkezés ellenére sok időt vesz igénybe míg egy-egy rászorult család új otthonhoz jut. A nagyarányú városiasodás tehát rengeteg nehézséggel, megoldásra váró problémával jár. A következő években az eredetileg tervezettnél még több lakás épül. Reméljük, ha lassan is, de az intenzívebb építkezések folytán egyre kevesebb nevet találunk majd, a városi tanács folyosóján kifüggesztett lakásigénylők névsorán, (FERTŐI) Épül a Bonyhádi Cipőgyár A gyár rekonstrukciója során megkezdődtek az új üzemcsarnok építési a földmunkákat végzik az építők. munkálatai. Első lépésként Foto: Bakó Jenő BUDAPESTEN Nagyon sokan ,™r órákban letelepedtek a Duna- part Margit-híd—Lánchíd közötti kőlépcsőire és amikor tíz órakor a Himnusz hangjaival kezdetétvet- te a MHS, a KISZ, a Hazafias Népfront és a néphadsereg bemutatója, már több, mint kétszázezres tömeg tarkállott a hidakon, a két parton. Közben a Margitsziget felől feltűnt három repülőgép a háromszínű magyar, a nemzetközi munkásmozgalom vörös és a béke kék zászlajával. Majd re- pülőgép-vontatású vitorlázó gépek húztak el, jelmondatos, hatalmas drapériákkal, lökhajtásos kötelékek suhantak el lélegzetelállító sebességgel, utánuk helikopterek sportgépek, lent a vízen pedig zászlókkal díszített motorcsóna- kik. Kelemen Lajosnak, a fővárosi tanács elnökhelyettesének ünnepi köszöntője alatt nyolcezer galamb röppent a magasba a budai oldalról, majd az Országház előtti Duna-szakaszt a „papucsok” a verseny-motorcsónakok vették birtokukba, olyan sebességgel, hogy szinte pezsgett, forrt a folyam. A sebesség vízi lovagjai még ki sem szálltak járműveikből, amikor a levegőbe szegeződött negyedmillió tekintet; három helikopterből ejtőernyősök ugrottak a vízbe. Néhány galamb még ott keringett az Országház felett, amikor mintegy ezer méter magasságban megjelent egy Tréner típusú sportgép, hogy a kövtkező pillanatban ott lebegjen a víz felett. Bogdándi Tibor miskolci sportrepülő úgy pörgette a nagyszerű gépet, mint a szellő a nyárfalevelet; hátára fordította, élére állította dobott orsóval, vezetett orsóval, szögletes orsóval, dugóhúzóval, bukfenccel, amerikai fordulóval, hogy amikor egy tiszteletkor után elhúzott a Margitsziget irányába, olyan taps zúgott fel, hogy szinte beleremegtek a Duna-parti épületek. Ugyanezeket a figurákat megcsinálta három másik Tréner, olyan tökéletes összhangban, mintha csak egy kéz mozgatta volna a három botkormányt. Őket egy NDK-beli Jak—18—A-s, négyes kötelék követte, egyik gép vezetőfülkéjében az egyik gyáróriás főmérnöke, akinek a neve már világszerte ismert, számos találmányáMeg nyílt a „Kadarka ” cukrászda SZEKSZÁRDON a Kadarka u. 70. sz. alatt (cukrászműhely mellett, a szakközépiskola mögött). Állandó választék friss cukrászsüteményekben, presszókávé és fagylalt Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat (266) ról. Az NDK-s sportrepülők első ízben jártak Magyarországon, és amíg mutatványaik, bravúrjaik a lenti, nézőkben keltettek csodálatot, ők ott fenn gyönyörködhettek Budapest panorámájában. rajzolódott az égre, a magasban megjelent egy lökhajtásos repülőgép, hogy teljesen függőlegesen célozza meg a vizet, majd a Duna felett tán száz méter magasságban elsüvítetve a következő pillanatban szinte a Nap korongjába törjön. Aztán ismét vissza, majd újra fel, ugyanazokkal a műrepülő-figurákkal, mint előbb a Trénerek, Jak-ok. Ezután ismét a vízre terelődött a figyelem. Három ponton vonult lefelé, rajtuk fehér galléros matrózokból, katonákból, munkásőrökből, rendőrökből, ifjúgárdistákból kiformált élőkép. Az elsőn a szovjethatalom 50. éves fennállását jelképező Űrhajós-emlékmű makettje, a másodikon a gellérthegyi Szabadság-szoboré, a harmadikon hatalmas, vörös transzparensen a felirat; „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának szent kötelessége”. A feldíszített pontonokat piros, fehér és zöld ruhás evezősök kísérték, majd utánuk több ezer fiatal sportoló evezett el, kajakokban, kenukban. Három Li—2-es ^tegéa bátrak sportjának hódolókat, az ejtőernyősöket, akiken ezúttal a hagyományos öltözék helyett csak fürdőruha és tornacipő volt. Piros, fehér, zöld, kék és sok színű tarka ernyők gömbjével telt meg a levegő, hogy egymás után csobbanjon vízbe ötven ejtőernyős, köztük a magyar ejtőernyőssport egyik veteránja, az ötven éven felüli Magyar Miklós, aki már túl van ezernégyszázadik ugrásán. A Margitsziget felől sok száz lóerő dübörgése hangzott fel, golyószóró- és géppisztolysorozatok ropogtak. Megjelentek a néphadsereg úszó harckocsijai, kétéltű, páncélozott járművei. A budai part mellett lehorgonyzóit uszályról közben rakéták röppentek a levegőben, ott szétrobbanva kis ejtőernyőkön lebegő nemzetiszínű, vörös, kék, és a testvéri országok színeiben pompázó zászlócskákból varázsoltak különös esőt. A vízre, a partra hulló zászlócskákra megindult a vadászat, nagy taps fogadta azokat az ügyeskedőket, akiknek a sebesen sikló motorcsónakról sikerült egyet-egyet kihalászni. A műsor befejező perceit ütemes taps kísérte; a levegőben ismét megjelentek a repülőgépek, helikopterek, a vízen a motorcsónakok, a folyamőrség tűzszerészei pedig piros, lila, kék, sárga, zöld, rózsaszínű füstbe borították a Dunát a két híd között. A levegőbe sok színű rakéták röppentek. Csodálatosan szép látvány volt... A kétórás izgalmas, látványos programot méltón jutalmazta negyedmillió néző vastapsa. B. L Kondenz-csík \
