Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

1967. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Kötetlen beszélgetés Beszélgető társak: Fritz György párttitkár, Kis« János főagronó- mus. Száraz István főkönyvelő. Időpont: 1967. augusztus 15. Szín­hely: Paks, Vörös Sugár Tsz. FŐKÖNYVELŐ: A sertés a pro­filunk. mellékesen a szőlő. Har­minchárom hold van saját keze­lésben, 505 hold a részes és eh­hez jön még az a száz hold, amely a társulásban a miénk. Alapanyag tehát van. A 6-os út mentén az üzemanyagtöltő állo­más mellé mi lacipecsenyesütőt létesítünk. Lesz ott majd saját termésű bor, zöldség, házi kenyér. A fényűzést mellőzzük, mert az a drága, rendszerint azt kell megfizetni. Reméljük, az illetékes szervektől az engedélyt megkap­juk. ÚJSÁGÍRÓ: Ügy gondolják, lesz benne fantázia? Ha igen, feltevéseiket mire alapozzák? Milyen ismeretanyaggal ren­delkeznek, milyen információ­ra támaszkodtak akkor, ami­kor elhatározták, hogy az üzemanyagtöltő állomás mellett melléküzemági tevékenységet folytatnak. Tájékozódtak-e a pecsenyesütő fenntartásának előnyeiről és hátrányairól? Biztosak abban, hogy forgalom Szempontjából az a legmegfe­lelőbb hely, amelyikre gondol­nak? FŐAGRONÓMUS: Jó konyha, Jó bor mellett, feltétlenül nagy forgalom lesz. A szükséges kal­kulációkat elvégeztük, az árakat a főkönyvelő elvtárs jól ismeri. Meg vagyok győződve a jövedel­mezőségről. ha csak közbe nem jön valami. Hogy mondjam; a konkurrencia. FŐKÖNYVELŐ1: A konkurren­cia nem érdekes. Jöjjön, jöhet PÁRTTITKÁR: Tisztességes ala­pon. Miért mondom ezt? Előfor­dult, hogy a paksi piacon a kon­kurrencia nagy tömegű áru bedo­básával leverte az árakat. De utána már nem gondoskodott az áruról. FŐKÖNYVELŐ: Nekem legjob­ban az fáj, hogy a fogyasztó drá­gán kapja a termékeinket. Az ér­tékesítési és fogyasztási szövetke­zet tőlünk vásárolta fel az árut és ez az áru a fogyasztóhoz ke­rülve, 25—30—50, sőt 80 százalék­kal is megdrágul. Szerintem erre nincs szükség. Megmondom ószin­tén, a jövőben mi akarjuk zsebre rakni legalább 50 százalékát an­nak amit eddig a földművesszö- vetkezet vitt él. ÚJSÁGÍRÓ: A híres baksai tsz éppen ezekben a napokban adta át a kereskedés összes gondját az értékesítési és fo­gyasztási szövetkezetnek. A gazdaság a jövőben is ellátja Pécs várost, de a vezetők azt tartják, a kiskereskedelmi elz adást végezze az a szerv, amely erre rendezkedett be. Önök tehát éppen egy olyan időpontban foglalkoznak az ér­tékesítési és fogyasztási szö­vetkezet kiiktatásával, amikor egy sok ilyen irányú tapaszta­lattal rendelkező gazdaság a közbeiktatását igényli. Megíté­lésem szerint ez a körülmény gondolkodásra kell, hogy kész­tesse a Vörös Sugár vezetőit. Biztosak abban, hogy termel- vényeiket a kiskereskedelmi forgalomban mindenkor el tud­ják adni? FŐAGRONÓMUS: Végső eset­ben itt a konzervgyár. FŐKÖNYVELŐ: Korán kell föl­kelni. Árut eladni nem művészet, csak jó legyen, és idejében ,r lenjünk meg vele a piacon. egy kiváló bússá- és kukori­catermesztő gazdaságban az értékesítésről, az infor­mációról és a vizuális ismeretszerzésről. ÚJSÁGÍRÓ: Ez ma még így van... FŐKÖNYVELŐ: így is lesz, ké­rem, negyvennyolc éves vagyok, figyelem a kereskedelmet. Aki ügyes, annak értékesítési gond­ja nincs. Vegyük a bolgár kerté­szeket. Melyik bolgár kertésznek volt értékesítési gondja? Tovább megyek; a kereslet örök törvénye, hogy aki termel, az körülnéz. A paksi zöldpaprika mindig kere­sett cikk volt, és marad. A régi üzleti kapcsolatokat bármikor felújíthatjuk. Valamikor vevőnk volt a pécsi klinika. Ha mi maßt elmegyünk Pécsre és azt mond­juk: jó árut adunk, a klinikát, mint régi üzletfelet, azonnal visz- szanyerjük. Értékesítési gondjaink nem lehetnek. ÚJSÁGÍRÓ: Nem lehetetlen, hogy a maguk régi helyét már elfoglalta valamelyik Baranya megyei tsz. Jó az optimizmus, de kizárólag a kellő tájékozott­ság nyújt megfelelő biztonsá­got. Közgazdászok szerint fel- tételezések helyett az informá­ciók sokaságát kell egybevetni a gazdasági döntések meghoza­tala előtt. Milyen csatornákat használnak fel a Vörös Sugár Tsz-ben ahhoz, hogy piaci ér­tékesítés tekintetében a veze­tők átfogóan legyenek jólérte­sültek? Ismerik-e például a belföldi piac választékigényét, a keresletet, a mennyiségeket, azt, amiből esetleg következ­tetni lehet, hogy jövőre mi­lyen legyen a tsz-ben termelt zöldpaprika fajtamegválasztása, a terület nagysága stb., stb. Előfordulhat, hogy egyik évről a másikra át kell állniok. FŐKÖNYVELŐ: Ml ilyet nem csinálunk. A kitaposott úton aka­runk járni. ~K profilunk megvan, és arra a jövőben is nagyon ké­nyesek leszünk, hogy szép árut kapjon a fogyasztó, a vevő Ha szép az áru, akkor viszik. FŐAGRONÓMUS: Amikor a napi munkaelosztást tartom, leg­tovább a kertészeti brigádvezető­vel tárgyalok. A minőség miatt. A többi brigádvezetővel negyed­órát foglalkozom, a kertész bri­gádvezetővel egymagával fél órát. De itt most az elvtárs inkább azt a kérdést feszegeti, hogy hogyan tájékozódunk. PÁRTTITKÁR: A sajtóra, a rá­dióra, a televízióra támaszko­dunk. A megbízhatóság és a mennyiség azonban gondot okoz. Kevés az időnk, hogy a hatalmas mennyiségben érkező információt hasznosság és érték szerint sze­lektáljuk. Gondolom, az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Tanács a tsz-szövetségekkel együtt, ahhoz is hozzásegíti a tsz-eket, hogy gondosan megválogatott, és meg­bízható információt kapjanak, akár rendelésre is. FŐAGRONŐMUS: Mi mindany- ;yian inkább vizuális típusú em­berek vagyunk. Az újat, a jobbat látni szeretjük. Gondolom, a tsz- szövetség e téren is kielégíti az igényeket. Az információszerzés­hez azért némi gyakorlatra még­iscsak szert tettünk. A főköny­velő elvtárs tizennégy éve, mi ketten hét éve dolgozunk ebben a közös gazdaságban. Kezdetben 46 féle növénnyel foglalkoztunk. Ez a szám lecsökkent 14-re. Kivá­logattuk azokat a növényeket, amelyek legjobban belevágnak 'gazdaságunk profiljába. PÁRTTITKÁR: Ezt nem ötlet­szerűen, sok-sok ismeretanyag birtokában csináltuk. A termés­átlagok növelését sem bíztuk a véletlenig. FŐAGRONŐMUS: Nem akarok dicsekedni, mégis elmondom. A mi termelőszövetkezetünkben ta­valy 23,3 métermázea búzát ter­meltünk holdanként. Az idei át­lagtermés 22 métermázsa fölött van. Kukoricából öt év óta 20 métermázsa fölött van, májusi morzsoltban számítva, a holdan­ként! átlagtermés. 1965-ben 32,3 métermázsa, tavaly 27 métermá­zsa, volt az átlag. ÚJSÁGÍRÓ: Ne vegyék rossz néven, megkérdezem: azt tüd- ják-e, hogy ezekkel a termés­átlagokkal világviszonylatban hová sorolható a Vörös Sugár Tsz? FŐAGRONÓMUS: Tavaly me­gyei elsők voltunk búzából. A ter­mésátlagokat hektárra átszámítva, világviszonylatban is a jobbak közé tartozik a paksi Vörös Su­gár Tsz. FŐKÖNYVELŐ: Sajnos, azt még mindig nem tudjuk elérni, hogy egy évre előre legyen ele­gendő műtrágyánk. Én a magam részéről hatóanyagban kifejezve, a műtrágya árát soknak tartom. Az erőgépek is drágák. ÚJSÁGÍRÓ: Ismerik a világ­piaci árakat? A műtrágyára, a gépekre gondolok elsősorban. FŐAGRONŐMUS: Nem ismer­jük. Szerintem legnagyobb gon­dunk a raktározás. Kevés az épí­tőanyag. Pénzért sem tudjuk be­szerezni. FŐKÖNYVELŐ: Kevés? Én úgy látom, van elegendő, csak nem mindig arra használjuk fel, ami­re égetően szükség volna. Tessék, nézze meg a Paksi Konzervgyá­rat. ÚJSÁGÍRÓ: Ismerik a har­madik ötéves terv célkitűzéseit, a program elsősorban a járu­lékos beruházások fontosságát hangsúlyozza. Remélhetjük te­hát a kedvező változást. Vég­eredményben mindenhez idő kell. A Vörös Sugár Tsz-ben sem lehetett egyik napról a másikra a kiváló termésátlago­kat elérni és állandósítani. FŐAGRONÓMUS: Kezdetben bizony volt olyan esztendő, hogy. holdanként mindössze 12 mázsa csöves kukorica termett, FŐKÖNYVELŐ: Én minden­esetre türelmetlen vagyok. A ta­goknak nehéz megmagyarázni, hogy miért tároljuk a kukoricát szükséggórékban, a minőségi vesz­teség kockázatának kitéve. Azt mondják, osszuk ki, majd gon­doskodnak a tárolásról. Ez vi­szont nem megy. Mindenesetre szeretném, ha egy év múlva foly­tatnánk a mostani beszélgetést. ÚJSÁGÍRÓ: Megtesszük. SZEKULITY PÉTER Utazás — pihenés IdézUnk egy hozzánk intézett levélből: „Hosszabb ld6 áll ren­delkezésünkre. Szíveskedjék megírni, hova és hogyan utazzunk, hogy időnket jól, kellemesen és hasznosan tölthessük? Természe­tesen külfüldl utazásra gondolok. Az egészségügyi szempontokat igen fontosnak tartjuk. A felvilágosításért fogadja a négyszem­közt hálás köszönetéinek Egy elő fizetőjük". Tagadhatatlan, hogy az utazás a látókört bővíti ée nagyon sokat lehet tanulni utazás közben. Egészségügyi szempontból azon­ban az utazások, vagy helyesebben utazgatások nem jelentenek igazi szeUemi pihenést. A sok új be­nyomás, különösen vasút, vagy autóutazással kapcsolatban, az Idegrendszert sokkal Inkább fá­rasztja, mintsem, hogy pihenés­ről lehetne beszélni. Az utazás maga is, akár vasúton, akár autónk ha hosszabb ideig tart, a folyto­nos rázás, mozgás Igen nagy testi munkát is jelent. De az utazással együttjáró rendetlen életmód, sok­szor ideges feszültség a szerveze­tet feltétlenül károsítják. A nagy utazók általában nem nagyon hosszú életűek, Más klimatikus viszonyok közé jutás pedig nem egyszer az ellenállőképesség csök­kenését váltotta ki. Ezért látjuk sokszor valamely idegen városba utazással kapcsolatban meghűlés, gyomor-, bélhurut és más betegsé­gek jelentkezését, vagy idült be­tegségek hevennyé válását. Itt nyilván az utazással, a megvál­tozott klímával, a más környezet­ben tartózkodással járó ellenállás csökkenésnek lehet szerepe. Ezért igen fontos dolog a legnagyobb mértékletesség megtartása utazá­sok alatt, öreg emberek tartózkod­janak az utazásoktól, öreg korban legjobb otthon tartózkodni és köz­lekedési eszközöket lehetőleg rit­kán igénybe venni. Ha válogatni lehet, hova utazzunk, akkor dél­re (Balkán, Olaszorsizág. Egyip­tom) utazásra inkább a téli hóna­pokat (december—február), északi, skandináv országokba utazásra pedig a nyári hónapokat válasz- szűk. A nyár a déli vidékeken nemcsak a meleg, hanem a rova­rok (legyek, szúnyogok, musli­cák ... stb). nagy száma miatt is rosszul tűrhető. Más elbírálás alá esik sok tekintetben a hajóutazás, különösen a hajóút, amely igazi pihenést Jelent, feltéve, ha az ember -„tengerálló”. A pihenés legjobb módja az. ha az ember szabadsága idején csak egy helyre utazik el és ott tölt ezen az üdü­lőhelyen, vagy fürdőhelyen na­pokat, heteket. Az egészségügyi szabályokat az üdülés idején még fokozottabban be kell tartani, fő­leg a meleg éghajlat alatt. (Tisz­tálkodás, táplálkozás — viz he­lyett tea! 1— öltözködés stb.) Fer­tőző betegségek a hideg éghaj­laton kisebb számban variak, mint a meleg vidékeken. A megelőző védőoltásokat igénybe kell venni. Egészségi felszerelés Idézünk egy hosszabb levélből kapott kérdésből. „Kedves Négy­szemközt! Arra kérem, írja meg az újságban, bogy milyen gyógy­szert tartsunk otthon, különösen ha elsősegélynyújtásra lenne szükség, amely eset bármikor előadhatja magát. Ha választ fogok kapni, az4 hálásait megköszönöm. Egy régi olvasójukV? Kedves Olvasónk! Sajnos, ma a legtöbb családnál feleslegesen nagy mennyiségű gyógyszer van felhalmozva, amely sokszor igen komoly bajokat okoz manapság is, különösen a gyermekek köré­ben. A háznál lévő gyógyszereket tartsuk záros fiókokban! Az ap­róbb balesetek és betegségek ese­tére tartsunk odahaza mindig ké­szen jódtinkturát, tiszta szeszt, has­hajtót, szénpasztillákat, szódabi­karbónát, kalmopiript, vaselint, esetleg chlorocid kenőcsöt, vagy port, citromot, vattát, gézt (nagyon jók a már kész kötözőcsomagok) ragtapaszt (leukoplasztot, csipeszt, ollót, sterogenolt, vagy nitrogé­non ... stb) Ne feledkezzünk meg a lázmérőről sem és ha nem érez­zük jól magunkat, mérjük meg hőmérsékletünket! (Reggel 36,4, este 37 körül van; 37,2 fölé nem emelkedik normálisan. (Mérés előtt a hőmérőt jól le kell rázni. A lázmérőt miután a hónaljat tö­kéletesen szárazra töröltük, tíz percig a higanytartó részét a hónalj űrben teljesen elzárva, odaszorítva tartjuk - és utána le­olvassuk. Onmegfigyelés Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! A négyszem­közt rovatban olvastam a tanácsot már régebben, hogy milyen fon­tos dolog az önmegfigyelés, mert így nagyon sok bajnak, betegség­nek könnyen elejét vehetjük, s „könnyebb a betegséget megelőz­ni, mint visszaszerezni” — ezt olvastam szóról szóra. Nagyon kérem, legyen szíves az önmegfigyelés mai, modern szabályait részletesen ismertetni, ha lehetséges. Egy előfizetőjük.” Kedves Olvasónk! Teljes mér­tekben igaza Van akkor, amikor azt írja, hogy önmegfigyeléssel sok betegségnek elejét kell venni. Ehhez én hozzá teszem még azt, ha az helyes és szakszerű, illető­leg hozzáértően történik. A láz­mérés igen fontos eszköze az ön­megfigyelésnek. Az előbbi cikk­ben részletesen foglalkoztam vele. A vizelet megfigyelése igen fontos. Ajánlatos a vizeletet — otthon — 2—300 köbcentiméteres (három- decis) üvegpohárba üríteni és vi­lágosságon át megfigyelni. Normá­lis vizelet közvetlenül az ürítés után tiszta, átlátszó, sárga színű. Nagyobb megerőltetés, ideges ál­lapot, sok gyümölcsevés miatt le­het zavaros is. (Ilyenkor ugyanis lúgos a vizelet, míg normálisan 6avi vegyhatású!) Az ilyen zava­rosságnak azonban nem szabad gyakran ismétlődni. Még könnyű megbetegedés (meghűlés, influ­enza stb.) esetén is ajánlatos az ágyban fekvés. Agyban fekvéssel a szervezet természetadta ellen- éllóképességét és gyógyulási tö­rekvését nagymértékben támo­gatjuk. A szervezet ilyenkor mint­egy megosztatlan erővel tud a betegség ellen küzdeni. Érdekes, hogy gyógyszereknél is (pl. kal- mopyrin istopirin stb) jóval ha­tásosabb az ágyban ható, vagyis az este, mint a napközben bevett adag. Kivétel itt. a hashajtó, amelynek nappal a hatása na­gyobb. Nem árt, ha öregedő kor­ban, egész testünket (szem, fül, szív, tüdő, röntgen-, laboratóriu­mi, elektrokardiogramm-, ortho- diagramm-, vérnyomás- stb. vizs­gálatokkal) ellenőriztetjük, hogy már kezdődő betegségeket észre- vegyünk. Fogorvos felkeresése fél­évenként ajánlatos. Természete­sen szükséges az orvos felkere­sése bármely rendellenesség, vagy fájdalom esetén, hogy súlyo­sabb következményeknek elejét vegyük. Idősebb asszonyokon a vérzés elmaradása után, az új­ból meginduló vérzés a méh rák korai jele lehet! Ilyenkor mi­előbb nőgyógyász szakorvost kell igénybe venni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents