Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

1967. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 ijg évforduló tiszteletére: Meggyorsították a tempót a konzervgyári építkezésen A hónap elején még csak az égnek meredő betonpillérek so­rait lehetett itt látni. Ma már csaknem teljes egészében be van fedve a hatalmas három kataszt- rális holdnyi terület. Még né­hány födémpanel van hátra és utána elvonulhatnak a daruk. Tető alatt van az épülő 1200 va- gonos raktár és a feldolgozó üzem. Persze, még sok minden van hátra az átadásig, — le kell szigetelni a tetőt, elkészíteni az aljzatbetont, a válaszfalakat, el­helyezni az oldalpaneleket, be­szerelni 'a sokféle vezetéket, gé­pet, az azonban már bizonyos, hogy jóval az eredeti határidő előtt átadják rendeltetésének az új paksi konzervgyárat. A mun­ka nagyján, — vagy inkább a nehezebbjén — túl vannak. Ami ezután jön. az már inkább csak rutinmunka. Az eddigi azonban igencsak új. Igaz, hogy nem teljesen. Rottler Antal építésvezető többek közt a szekszárdi műszergyárat építette fel előregyártott elemekből, Bog­dán János művezető a szekszár­di panelépítkezésekről került ide. Ruff József kubikosbrigádja és Loósz Simon ácsbrigádja azon­ban először találkozott ilyen fel­adattal. Dicséretükre legyen mondva: mintaszerűen oldották meg. Mi az új a paksi építkezésnél? Maga az előregyártott elemekből épülő 12x18 méteres pillérosztású csarnok. Északi része az 1200 va- gonos készáruraktár, a déli pedig a tízezer négyzetméteres feldol­gozó üzem. A tavaly elkészült 600 vagonos készáruraktár 9x18- as pillérosztású és nem vasbeton, hanem acél tetőszerkezettel ké­szült. A szekszárdi műszergyár­nál nyolc, illetve kilenc métert hidalnak át a tetőszerkezet ele­mei. Itt vasbeton főtartók vise­lik a terhet. Az országban az elsők között alkalmazzák ezt az új megoldást a paksi építkezé­sen. A tizennyolc méteres rácsos fő­tartók három darabban érkeznek az építkezésre. Itt illesztik össze őket, majd betonacél-kötegeket húznak beléjük, ezeket utófeszí­tik, injektálják, rögzítik. így lesz a háromból egy, amit aztán da­ruval emelnek a pillérekre. Gyá­rilag, egy darabban előállítani a tizennyolc méteres főtartót még csak lehetne, de a szállítás így nem oldható meg. Tehát a hely­színen kell összeszerelni, utófe­szíteni. Ha hagyományos mód­szerrel készít mék a födémszer­kezetet, talán még ezer köbmé­ternyi dúcanyag sem lenne ele­gendő. És talán egy évig is el­tartana. Itt azonban alig egy hó­nap alatt emelték a helyükre a főtartókat, födémpaneleket. Márpedig a konzervgyári épít­kezésen igencsak fontos a gyor­saság. Ezért vállalta az építés- vezetőség kollektívája, hogy meg­gyorsítják a tempót, az amúgy is szoros ütemterven tovább „feszí­tenek”. A raktárt még a télen átadják, a feldolgozó üzemben pedig a tavasszal megkezdhetik majd a technológiai szerelést A raktárt is, a feldolgozó üzemet is 1968 decemberére kellett volna átadni. Ehhez a legfontosabb feltételt, a főtartók és födémpanelek be­emelését, összeszerelését már tel­jesítették. Talán a szükség is hozzásegítette őket. A tervek sze­rint ugyanis az emelést „Fio­rentina” autódaruval kellett vol­na elvégezni. Kétszer jött volna el a Fiorentina, júliusban a rak­tár, szeptemberben pedig a fel­dolgozó üzem födémelemeinek be­emelésére. Ebből a daruból azon­ban csak kettő van az országban, és sokfelé szükség van rájuk. Az .Építőipari Gépesítő Vállalat felajánlotta, hogy a Fiorentina helyett küld két NCK-darut. Old­ják meg — ha lehet — ezekkel a beemelést. Kiderült, hogy a csere nemcsak szükségmegoldás, hanem hasznos is. A Fiorentinának minden eme­léshez utat is kellett volna épí­teni, nehogy megsüllyedjen a la­za talajon. Az NCK-k — lánc­talpaikon — könnyebben mozog­nak. A tizenöt tonnás főtartókat egyedül nem tudják beemelni, de két daruval — ha pontos az összhang — lehet. Amikor pedig a födémpanelekre kerül a sor, azokkal egy-egy NCK-daru is megbirkózik. A Fiorentinával naponta hét-nyolc főtartót kel­lett volna beemelni, az NCK-kal huszat-huszonnégyet tettek a he­lyére. Födémpanelekből pedig hatvanat-nyolcvanat. Közben meg kellett szervezni az utófe­szítést, az elemek szállítását, hogy mint egy óramű, úgy ha­ladjon az építkezés. Sikerült. Pe­dig az előregyártott elemek ösz- szeszerelése olyan, mint egy óra­mű. Ha egyetlen fogaskerék el­romlik, leáll az egész. Itt ez nem következett be. Igaz, hogy na­gyon alapos szervező munkára volt szükség — személyes tár­gyalásokra az alvállalkozókkal, napra, órára egyeztetni a külön­féle munkákat, elhárítani a vá­ratlanul jött akadályokat — a sikerhez. És állandó ellenőrzésre, figyelemre. Mert nemcsak az anyagra, az emberre is vigyázni kell. Elég egy pontatlan mozdu­lat és a hatalmas, több tonnás elem agyonnyomhatja a munkást. A barackot exportálják, a szőlő bizonytalan A Szekszárdi Állami Gazdaság jelentős barack- és csemegeszőlő­területekkel is rendelkezik. A ba­rackosok nagy része ez évben for­dult termőre. A termés kiváló mi­nőségű, ezért nagy tételekben tud­ják exportálni is. Eddig 20 vagon barackot szállítottak külföldre, Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba, Nyu- gat-Németonszágba, Ausztriába. Az exportálás tovább folyik, úgy számítják, hogy még öt vagon barackot küldenek a külföldi megrendelőknek. Csemegeszőlőből 40 agonos ex- gortálási tervük van, de amint Pataki László, a gazdaság főker­tésze közölte, jégverés érte a cse­megeszőlőt, sok benne a sérült, minőségileg kifogásolható fürt. Márpedig a külföldi megrendelők szigorú minőségi követelménye­ket állítanak fel, a legkisebb mi­nőségi kifogások esetén már nem veszik át az árut. A napokban megkezdik ugyan a saszla cse­megeszőlő szünetelését, meg is próbálkbznak a válogatással, a fürtök megtisztításával, de kérdés, hogy tudnak-e exportra alkalmas és nagyobb tételeket biztosítani. A szőlőexport tehát még biz- nv lalan. Még egy karcolás sem esett. •*— Ha az utolsót is a helyére tesszük, — márpedig ez egy-két nap múlva meglesz — minde­nekelőtt alaposan kialszom ma­gam — mondja Bognár János művezető. — Talán éjjel-nappal dolgoz­tak? — Nem. De az ember ideges, még éjszaka is azon spekulál, hogy mi lenne, ha... vagy mi lett volna, ha.. . ha elszakad a kötél, vagy erősebb a szél, Vaev a darus egy pillanatra nem fi gyei oda ... Odafigyelt. A darus is, a mű­vezető is, az építésvezető is, a munkások is. Ezért áll, hónapok­kal a részhatáridő előtt a hatal­mas csarnok, ezért nem történt baja senkinek sem. (J) Gépesített mezőgazdaság Ebben az esztendőben az ország gabonatermésének kilencven szá­zalékát géppel takarították be, jórészt gépesített a szállítás és raktározás is. A gabona utolsó útja a malomban. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents