Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
2 TÖOÍA MEGYEI VErtfJSAG 1961. augusztus i. I November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája - Aláírás január 1-ig Mint ismeretes 1968. január 1- én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vállalatok munkaügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza. A dolgozók munka- ós életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidő- beosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről és a felmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlórapótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid időn belül köteKözös közlemény (Folytatás a 1. oldalról) ügyminisztert Japánba. A magyar külügyminiszter örömmel Miki Takeo japán külügyminisz- elfogadta a meghívást. A látoga- ter hivatalos látogatásra hívta tás időpontját később, diplomá- meg Péter János magyar kül- ciai úton. fogják megállapítani. A japán külügyminiszter találkozása a sajtó képviselőivel Miki Takeo japán külügyminiszter vasárnap este a Gellért- szállóban találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Meleg szavakkal köszönte meg a vendégszeretetet, amelyben kíséretével együtt része volt. — Azért jöttem Magyarországra — mondotta ezután —, hogy eszmecserét folytassak a magyar miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel, valamint az ország más vezető személyiségeivel a magyar—japán kapcsolatok további javításának lehetőségeiről és a két országot érdeklő fontos nemzetközi kérdésekről. Péter János külügyminiszter úrral három és fél órás megbeszélésünkön elhatároztuk, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében előmozdítjuk delegációk, személyek cseréjét, és az együttműködés kiszélesítésére törekszünk tudományos és kulturális téren is. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban elsősorban a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségei és a béke fenntartása érdekében teendő lépések kerültek szóba. Annak ellenére, hogy különböző társadalmi rendszerű országok képviselőiként jöttünk össze, úgy látjuk, lehetséges együttműködnünk, méghozzá együttes akciók és kapcsolataink erősítése révén. A kérdésekre válaszolva többek között elmondta, hogy a tárgyalásokon megvitatták a vietnami és a közel-keleti kérdést is. Abban mindkét fél egyetértett, hogy csak békés megoldás lehetséges. Minden országnak joga van ahhoz, hogy maga határozza meg saját társadalmi rendszerét és kormányformáját. Befejezésül arról szólt, hogy a két ország ‘kereskedelmi kapcsolatai ma még igen szerények, de mindkét félnek őszinte vágya a kapcsolatok fejlesztése. Úgy gondolom — tette hozzá mosolyogva —, hogy a kapcsolatok szélesítésére igen alkalmas volna a tokaji bor exportja Japánba. Gondolom, hogy a jövőben kapcsolataink kereskedelmi és kulturális téren is erősödnek, fejlődnek. (MTI) les válaszolni, mivél a kollektív szerződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződés-tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenése után. tehát november elején kezdődhet meg. Addig is azonban megfelelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a szerződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kiszemeltek, amelyek szeptember közepéig próba kollektív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz- MÁVAG, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Chinoin. a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Tatabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint további vállalatok saját kezdeményezésre is készítenek próbaszerződéseket. Alapos előkészületek után 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egy időben életbe léphessenek. Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lényegesen különböznek majd. A felszabadulás után az államosításokat követően létrejött kollektív szerződések, egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tartalmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957. óta nem. kötöttek vállalatainknál kollektív szerződéseket, csupán bérszabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereségelosztásának rendszerét tartalmazták. Mivel 1968. január 1-től a vállalatok önállóságot kapnak, s törvényes keretek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők útján például a termelési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását. (MTI) Ma kezdődik az arab külügyminiszteri értekezlet A Nílus-parti köztársasági palotában már berendezték a tárgyal óterrneket és hétfőn reggel felhúzták 13 arab nemzet lobogóját. A szudáni fővárosban- keddre összehívott arab külügyminiszteri értekezlet résztvevőinek listája az elmúlt órákban ugyanis kibővült. Hír szerint Szaud-Arábia kérte, hogy előzetesen tisztázzák a várható napirendet — s ez részvételi készségre vall. Jelen lesz Monzsi Szlim, Tunézia külügyminisztere is. Egy magasrangú szudáni hivatalos személyiség a UPI tudósítójának kijelentette: „Az arab csúcsértekezlet jövője teljes mértékben a külügyminiszteri értekezlet eredményességétől függ. Ha a miniszterek, illetve a velük egyenrangú képviselők pozitív döntéseket hoznak, mint reméljük, akkor a csúcsértekezlet ösz- szehívása bizonyos, ha nem, a csúcsértekezletnek sincs értelme”. Jelezte már részvételét Hasz- szuna, az Arab Liga főtitkára, valamint Sukeiri, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője is. Letartóztatások Jeruzsálemben Az izraeli minisztertanács hétfő délelőtt 24 óra leforgása alatt harmadízben ült össze Jeruzsálemben, hogy kidolgozza a megszállt területekkel kapcsolatos rövid- és hosszútávú politikáját. Megfigyelők szerint a vasárnapi két ülés nem járt eredménnyel, mert a kormány tagjai között meglehetősen nagy véleménykülönbségek merültek fel. Az izraeli kormány csak egy dologban ért egyet, éspedig abban, hogy az izraeliek hosszú ideig tartó megszállásra rendezkednek be. Az üléssorozaton foglalkoztak a megszállt területeken, főként Jeruzsálem arab szektorában az utóbbi időben egyre erősödő ellenállási mozgalommal. Hétfőre virradóra Jeruzsálem arab szektorában négy muzulmán személyiséget letartóztattak és egy félreeső izraeli hegyes vidékre száműztek. A letartóztatottak között van Anvar Khatib, Jeruzsálem jordániai szektorának volt kormányzója, Jordánia egykori kairói nagykövete. Ugyancsak száműzték dr. Duad Husz- szeint, a jordániai parlament volt tagját, a Sukeiri-féle Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik vezetőjét. Valamennyiük ellen az a vád, hogy a múlt héten aláírták Jeruzsálemben azt a beadványt, amely felszólítja az óváros lakosságát-, ne működjék együtt az izraeli hatóságokkal. Folytatódnak Amerikában a faji zavargások A faji zavargások vasárnap este a Wisconsin állambeli Milwau- kee-ra terjedtek át. A nyomorsújtotta négernegyed központjából fiatal négerek vonultak át a belvárosba és tüntettek. A rendőrség lezárta a körzetet, de a tüntetők többször áttörték a kordont. Nagy verekedés támadt, töb_ ben megsebesültek. Hétfőn reggel a rendőrök már fegyverüket is használták, a négernegyedből folyamatos puskaropogás hallatszott. Egy tüntető életét vesztette, huszonöt ember megsebesült. Riadóztatták vasárnapra virradó éjjel a nemzeti gárdát és az állami rendőrséget Oregonban is, ahol a portlandi négerek szintén tüntetést kezdtek. Vasárnap Romney Michigan-i kormányzó és Cavanagh. Detroit polgármestere az NBC televíziónak adott nyilatkozatot. Romney szerint a faji zendülést olyan állapotok váltották ki, amelyek könnyen a polgárháború szakadékéba dönthetik az egész Egyesült Államokat. Cavanagh polgármester „mélységesen reakciósnak” nevezte az amerikai kongresszust és rámutatott arra, ha a törvényhozás nem oldja meg reálisan a detroiti problémákat, úgy azok folytatódáséra lehet számítani. Négerkérdés az Egyesült Államokban iiHiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiitmiiiciiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiii FEKETE GETTÓK Véget ért az iráni, török, pakisztáni csúcsértekezlet írta: E. Nyitoburg, a történettudományok doktora Hétfőn véget ért Irán. Törökország és Pakisztán államférfiai- nak ramsari csúcsértekezlete, amelyen a közel-keleti kérdésben* valamint az övezetközi együttműködés tekintetében teljes nézetazonosságra jutottak. A tanácskozások részvevői hazautaztak. A ramsari tanácskozás befejezését követően közös záróközleményt adtak ki. A közlemény egyebek között hangoztatja, hogy „az izraeli erők visszavonása a megszállt arab területekről döntő előfeltétele az igazságos és tartós közelkeleti béke megteremtésének”. A tanácskozásokon részt vett . államférfiak „megismétlik határozott elutasításukat a Jeruzsálem statusának megváltoztatása érdekében tett izraeli rendszabályokkal szemben” és azt a meggyőződésüket fejezik ki. hogy „csak az ENSZ határozatainak következetes végrehajtása állíthatja helyre és biztosíthatja a békét a világnak ebben a térségében”. A közlemény a továbbiakban hangoztatja annak szükségességét, hogy Irán, Törökország és Pakisztán „jobban mint valaha, fokozza együttműködését a meglévő egyezmények keretében”. Elhatározták, hogy a három ország államfői évenként találkoznak egymással. A záróközlemény végül megelégedéssel állapítja meg, hogy a három ország regionális együttműködése jelentős mértékben előrehaladt. Zahedi iráni külügyminiszter egy kérdésre válaszolva a záróközlemény felolvasása után kijelentette. hogy a Cento továbbra is működik és rövidesen kitűzik a Cento újabb tanácskozásának időpontját. 1. Harlem, Watrts... komor képeket idéznek fel az ember emlékezetében ezek a nevek. Az amerikai fajüldözők kegyetlenkedései a néger gettók lakosságával, világszerte felháborodást keltettek. Ám, sajnos, ez nemcsak a múltra vonatkozik. „A fekete gettó még mindig időzített bomba, amely ott ketyeg az Egyesült Államok minden nagyvárosának szívében” — figyelmeztet rá a Newsweek című amerikai hetilap. Még vész- jó&lóbban hangzanak Kenneth Clark néger professzor szavai, aki az amerikai városok gettóit az állam alapjainak megsemmisítésére alkalmas atomtöltethez hasonlította. Hogyan jelentek meg ezek az „atomtöltetek” és mi a jelenlegi helyzet az amerikai négemegyedekben? ♦ Az Egyesült Államokban a polgárháború (1861—1865) és a rabszolgaság megszüntetése után az amerikai négerek 91 százaléka délen, s csaknem teljes egészében a falvakban élt Fél évszázaddal később, az első világháború előtt a négereknek már 27 százaléka városban lakott, de a többiek még mindig azon a földön dolgoztak, amelyet egykor rabszolga őseik műveltek. A négereknek az északi városokba történő, tömeges átköltözését az első világháború indította él, amikor az amerikai iparnak az olcsó munkáskezek millióira volt szüksége. 1940-re a négereknek már csaknem a fele (47,9 százaléka) a városokban lakott.' (Az Egyesült Államok lakosságának akkoriban 57 százaléka élt városokban). A XX. század első harmadában észlelt tendenciák a második világháború éveiben és a háború utáni időszakban erősödtek. 1940-ben az amerikai mező- gazdaságban 9 millió személyt foglalkoztattak, ma viszont 4,5 millió ember dolgozik. A farmok szánna 1940-től 1965-ig csaknem a felére, délen több minta felére csökkent. Ennek az volt az oka, hogy a néger falusi lakosság tömegesen ' veszítette el földtulajdonát, s elnyomorodott. Ezt a folyamatot a hosszú agrárválság csak fokozta. A néger farmtulajdonosok száma ezekben az években a negyedére csökkent. A gyapotföldekről, ahol egykor a négerek százezrei dolgoztak, most gépekkel takarítják be a termést. A négerek tömeges áttelepü- lése a városokba gyökeresen megváltoztatta a néger lakosság szociális és szakmai összetételét. Az önálló keresettel rendelkező néger lakosságnak ma már 8 százaléka sem dolgozik a mező- gazdaságban. A néger burzsoázia és a béiVnunkát végző, viszonylag jó módú négerek rétege nem haladja meg az önálló keresettel rendelkező néger lakosság 3 százalékát. A négerek 95 százaléka dolgozó. Az önálló keresetted rendelkező néger lakosságnak körülbelül a kilenctizedé, a tágan értelmezett munkásoszltályhoz tar-
