Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
tolna VTLÄG PROLETARIAT, EGYESÍ^íJITIÉT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 163. szám ÄRA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1967. július 13. ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenői a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dipFOCK JENŐ t lomáciai képviseletek Számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kafcták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá; az ország- gyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A szocializmus építését szolgáló bátor javaslatok, a fegyelmezett munka hívei vagyunk Tisztelt Országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minászr tertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven, most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették, s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükröztek a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennvi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűé!,, hajtás mindennapos szorgos hívők és nem hívők együtt vi- munkája. tatták az aktuális problémákat, Gazdasági építőmunkán-kat ismertették építő javaslataikat, alapvetően az jellemzi, hogy Hazánkban békés építőmunka . folyik. Népköztársaságunk ál- továbbra is kedvezően ervelami és társadalmi rendje szí- nyesülnek pártunk Központi > £ A C : __'..s.v , í ' l ődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mező- gazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967. első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mező- gazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árúcikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább keli javítani és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralévő részében még igen sokat tehetünk, s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban lévő narvberuházástíifat folv- tatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszú lejárat ú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A kormány fontosabb intézkedései lárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soronlévő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végreBizottságának 1964. decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejA továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongreszus határozatainak megfelelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépitési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembehelyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami • hitelt. Határozatot hoztúnk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszázezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a 36—42 órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággá’ rendelkező vállalatokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segéiv bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik, ' (Folytatás a 2. oldalon)
