Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-12 / 162. szám
1967. július 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Népgazdasági tervezés új mechanizmusban Úgyszólván nem telik el olyan hét, hogy ne kerülnének nyilvánosságra az új gazdasági mechanizmus fontosabb részkérdéseit elrendező vagy szabályozó gazdasági bizottsági határozatok. Ezúttal olyan kérdésről van szó, amelyet végleges határozat még nem szabályozott, ám az elgondolásokat a koncepciót az illetékes szakemberek már kidolgozták. Ilyen fontos kérdés a nép- gazdasági tervezés rendszere. A népgazdasági tervezés jellege tartalma az új gazdasági viszonyoknak megfelelően jelentősen megváltozik: — a népgazdasági tervezés közvetlenül a kormány és a gazdaságirányító szervek feladatainak meghatározására irányul és a népgazdasági terv döntéseket csak ebben a körben tartalmaz. A népgazdasági terv tehát a jövőben nem határozza meg részleteiben a gazdasági szervezetek feladatait és nem tartalmazza az erőforrások részletes szétosztását vagy felhasználását; — a népgazdasági tervezés szerves részévé válik a gazdasági szabályozó eszközök tervezése és koordinációja Eddig a népgazdasági tervezés a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszköz- rendszerét nem tartalmazta. Újszerű feladat tehát a tervezés körébe bevonni a közgazdasági szabályozó eszközök (árak, hitelek, kamatok, vámok, a jövedelmek stb) egymással összehangolt rendszerét, illetve ezek szinkronizálását a tervben foglalt célokkal. A népgazdasági terveket a jövőben is a párt és az állam vezető szervei hagyják jóvá. A nép- gazdasági tervek elsősorban a népgazdaság fejlődését általában jellemző fő arányokat és a fejlődés főbb jellemvonásait tartalmazzák. A népgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusban csak akkor tehet eleget a vele szemben támasztott követelményeknek, ha megszűnik a jelenlegi szakaszosság, vagyis az egyes tervperiódusok egymástól való merev elválasztása. Az áthidalás módszere a népgazdasági tervek egységes rendszerének, vagyis a különböző időtartamú tervek egymással összekapcsolt láncolatának a megteremtése. A különböző időtartamú tervek tartalmát a megtervezendő gazdasági folyamatok objektív jellege határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztetünk hosszú távú (általában 15 éves), közép távú (általában 5 éves) és rövid távú (általában éves) terveket. A hosszú távú terv célja hogy felvázolja a legfontosabb társadalmi-gazdasági folyamatok fő irányát és kijelölje a népgazdaság fejlesztésének, a nemzetközi kapcsolatok bővítésének, az életszínvonal emelésének hosszú távra érvényes, alapvető célkitűzéseit. A hosszú távú terv elsősorban a távlati gazdaságpolitika kialakítását szolgálja. Ez a cerv bizonyos kiinduló alapot biztosít az öt éven belül esedékes feladatok meghatározásához. Ilyen jellegű feladatok például az energetika és az alapanyagipar néhány nagy beruházása, a szakemberképzés, a nem termelő kommunális és szociális nagy beruházások, a lakásépítés programjai stb. E példákból is láthatjuk, hogy a hosszú távú terv nem terjed ki a népgazdaság minden ágazatára és folyamatára; jellege tehát átfogó és elsősorban a jellemző tendenciák és szerkezeti változások feltárására illetve meghatározására irányul. A tervek egységes rendszerében az új gazdasági mechanizmusban meghatározó szerepe lesz a közép távú terveknek. E tervek leírják és meghatározzák a népgazdaság fejlődési tendenciáit, egyensúlyi követelményeit; a gazdaságpolitikai célok és a gazdaságirányító szervek alapvető feladatait és cselekvésük fő irányát. Az ötéves tervezés részben a hosszú távú tervben meghatározott célokból, részben a mindenkori gazdasági helyzet elemzéséből indul Iá. A közép távú terv, jellegénél fogva, már részletesebb és tartalma két fő részből áll. A terv első fő része tartalmazza a gazdaságfejlesztési célokat, a fontosabb szerkezeti változásokat, a népgazdasági egyensúly feltételeit és követelményeit. A középtávú terv tehát már számszerűen is előírja a termelés és a nemzeti jövedelem alakulását és felhasználását, a fogyasztás és a felhalmozás arányát, a fő népgazdasági ágak fejlesztésének arányait, az ágazatokon beiül legfontosabb szerkezeti változásokat, például az energia-felhasználás változásait, a beruházások előirányzatát és ágazati szerkezetét, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a külkereskedelmi struktúra kívánatos változását, a foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulását, az állami tartalékok növekedését és a termelőerők területi elhelyezésének, valamint a telepítéspolitika irányelveit. Az ötéves terv második fő része a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló eszközöket tartalmazza. Ez a tervfejezet meghatározza az egyedi nagy beruházásokat, a célcsoportos beruházásokat, az árpolitika és az árszabályozás irányelveit, a külkereskedelmi szabályozás irányelveit, (a devizaszorzók változásait, a szubvenciós politika irányelveit, stb.), a pénzügyi politika irányelveit, a vállalati alapok képzésének főbb szabályait, a vállalati nyereségadóztatás feltételeit, a hitelpolitikai irányelveket és ezen belül az alapkamatláb mozgási sávjait, a törlesztési határidőket, a munkaügyi, bérpolitikai célokat és a területi, telepítés- poQitikai célok megvalósítását előnyösen befolyásoló eszközöket. Az éves tervezés az ötéves tervben meghatározott gazdaság- politikai célokból indul ki és e célkitűzések megvalósításának, a gazdasági helyzet változásának folyamatos elemzésére támaszkodik. Az éves terv tartalma hasonló az ötéves tervhez. Első fő részében a fejlesztési célok éves ütemezése és az éves egyensúly-feltételek és követelmények szerepelnek. Második fő részében határozzák meg az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedéseket. Ebben a tekintetben azonban már jelentős különbség van a két terv funkciójának jellegében. Mesz- szemenő érdekek fűződnek ugyanis ahhoz, hogy a közép távú tervben meghatározott köz- gazdasági viszonyok (árarányok, devizaszorzók, a nyereségadóztatás feltételei, stb.) legalábbis a közép távú terv időszakában azonosak maradjanak, mert ez a stabilitás a népgazdaság irányításában és a vállalatok vezetésében egyaránt előnyös. Számos olyan közgazdasági eszköz van azonban, amelynek módosítása szorosan kapcsolódik a „napi” gazdasági élethez. Ilyenek a mindenkori árformák és a hatósági árszabályozás köre, a hitelpolitika feltételeinek bizonyos kiigazítása, a hitel- kibocsátás irányának kívánatos módosítása, a munkaügyi, a bérpolitikai intézkedések éves ütemének és konkrét tartalmának meghatározása, a kontingensek és egyéb adminisztratív szabályok megá'lnnítása, és általában a termékforgalmazás befolyásolása, stb. Mivel a népgazdasági terv feladatait nem bontják le kötelező mutatóként a vállalatokra, és ezek teljesítéséhez nem is fűznek anyagi konzekvenciákat, a tervező szerveknek az eddiginél megfelelőbb partnerei lehetnek a legnagyobb vállalatok, amelyeknek nem áll érdekükben a tartalékok eltagadása, a fejlődési tendenciák torzítása. Az általuk szolgáltatott információk tehát hűebben fogják tükrözni az objektív gazdasági valóságot, mint jelenleg, A tervező szervek és a vállalatok közötti együttműködés előnye, hogy ezáltal nemcsak a tervező szervek jutnak hozzá értékes információkhoz, hanem a vállalatok is tájékozódhatnak a reálisan számításba jöhető gazdaságpolitikai elképzelésekről, gazdaságfejlesztési célokról, a számukra fontos nép- gazdasági ágazatok várható növekedéséről. Az így kapott információk közgazdasági „fixpontot” jelenthetnek a vállalatok tervei elkészítéséhez, fejlesztési és üzletpolitikájuk kialakításához. Dr. VARGA GYÖRGY I Július, augusztus, szeptember: Tolna megyei honvédelmi hetek A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség tevékenysége látszólagosan nem folyik nagy nyilvánosság eiott. Ténylegesen viszont sajátos céljainak megvalósítására szervezett tagságánál jóval nagyobb tömegeket von be, mozgósít a szocializmus építéséhez, a haza védelméhez kapcsolódó feladatok megoldásába. Mint alapszabálya is rögzíti: „Tagjainak és a lakosságnak katonai ismereteit állandóan fejleszti. A fiatalokat a szocialista erkölcs szellemében neveli és fizikai állóképességük, bátor helytállásuk fokozásával, honvédelmi ismereteik gyarapításával előkészíti a katonai szolgálatra. A leszerelt katonákat bevonja a szövetség munkájába. Szervezi, és irányítja a honvédelmi sportmozgalmat.” E néhány mondat igen sokrétű munkát ölel fel; a sorköteles fiatalok felkészítései a katonai szolgálatra, a tartalékos állomány — elsősorban a tisztek — továbbképzését, a lakosságot megismerteti a polgári védelem legfontosabb tudni- és tennivalóival, azonkívül olyan specialis sportágakban, mint a lövészet, motorozás, repülés, rendszeres versenyzési lehetőséget teremt. (Az Ml már olimpiai és világbajnokokat is nevelt a magyar sportnak.) Lehet mondani; nincs már olyan fiatal, akinek ne adna programot az MHS. A lőfegyver kezelését, használatát — légpuskás lövészeteken — már az általános iskolásokkal tanítani kezdi, és mire a tizennyolc-húsz éves fiatal eljut a bevonulásig, már olyan szakmai képzettség birtokában van, hogy megfelelhet a hadseregben folyó, egyre magasabb szintű kiképzés követelményeinek. A jövőben pedig még magasabb szintű kiképzést kell biztosítani a bevonuló fiatalok számára az MHS-nek. A felnőtt lakosságnak nyújtott polgári védelmi kiképzés során szinte mindenki kapcsolatba jut az MHS-sal. Jellemző adat; megyénk felnőtt lakosságának csaknem fele részesült már ebben a kiképzési formában. De ez a programnak még csak egy része... Részben lezajlottak, részben most folynak az évről évre népszerűbbé váló összetett honvédelmi versenyek, amelyekben részt vett és még részt vesz sok ezer fiatal és felnőtt. Hasonlóan nagy érdeklődésre számíthatnak majd a légpuskás és kis- puskás, tömegeket megmozgató honvédelmi lövészversenyek. Ezeken részt vehet bárki, és eredményei alapján eljuthat akár az országos döntőig. E sokoldalú, érdekes programot az MHS megyei elnöksége az állami és társadalmi szervek közreműködésével Tolna megyei honvédelmi hetek keretében bonyolítja le, a Nagy Október: Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, július, augusztus, szeptember hónapokban. A honvédelmi hetek keretében zajlanak le a gyalogos és a motoros összetett honvédelmi versenyek alapszervi, járási, megyei döntői. A megyei döntőt augusztus 27-én rendezik az őcsényi repülőtéren. Ez alatt az idő alatt nagyon sok MHS-szervezet rendez helyi honvédelmi napot, bemutatót, és a fiatalok részére laktanyalátogatást. A tömeges lég- és kispuskás lövészversenyek mellett szerepelnek rádiós róka vadász-versenyek, modellező-bemutatók és versenyek. A gazdag programnak bizonyára méltó befejezése lesz szeptember 17-én Öcsényben az immár hagyományos, évről évre tizenöt-húszezres nézősereget vonzó megyei honvédelmi nap, ameJy mint eddig, ezúttal is sok látványosságot ígér. BI. OBATA ■: • i - - m SSÉK Fotó: Jantnei
