Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

2 TOI,NA MEGYEI NErGJSAG 1967. július 12. fl Biztonsági Tanács határozata Kongóról New York (MTI). A Bizton­sági Tanács ismét összeült, hogy megtárgyalja Kinshasa-Kongó kormányának panaszát. Idzumbuir kongói delegátus akit a tanács korábbi határo­zatával meghívtak, hogy szava­zati jog nélkül vegyen részt a vitában, hangoztatta, hogy gén zsoldosok kisanganiba kül­dése és az idegen zsoldosok ál­tal Bukavuban szított lázadás részét képezi bizonyos nyugati hatalmak tervének, amely a kongói állam függetlensége és területi épsége ellen irányul. Kormányának számos bizonyí­ték áll rendelkezésére arról, hogy Belgiumban idegen zsol­dosokat toboroztak és képeztek ki, s azokat később Lisszabonon keresztül Afrikába szállították. Fedorenko, a Szovjetunió kép­viselője megállapította, hogy a nemzetközi imperializmus zsol­dosainak felhasználásával Kon­gó ellen elkövetett agressziós cselekmények előre megfontolt merényletet jelentenek. A Szovjetunió képviselője kö­vetelte, a Biztonsági Tanács ha­tározattan támogassa az afrikai országok arra vonatkozó köve­telését, hogy haladéktalanul szűnjenek meg a kolonializmus erőinek az afrikai népek ellen elkövetett provokációd. Több felszólalás után a Biz­tonsági Tanács egyhangúlag el­fogadta Etiópia, India, Mali és Nigéria határozati javaslatát, amely megerősíti a Biztonsági Tanács 1966. október 14-i hatá­rozatát és félszólít minden álla­mot arra, hogy tartózkodjék a Kongó belügyeibe történő be­avatkozástól és az ilyen beavat­kozásnak vessen véget. A hatá­rozat elítéli mindazokat az ál­lamokat, amelyek továbbra is lehetővé teszik zsoldosok tábo­rozását és felhasználását az ENSZ-tagállamok kormányai­nak -megdöntésére. A határozat felhív minden államot, gondos­kodjék arról, hogy területét és állampolgárait ne használhassák fel a kongói kormány ellen törő zsoldosok toborzására, kiképzé­sére és Afrikába küldésére. A tanács felszólította U Thant főtitkárt kísérje figye­lemmel a határozat végrehajtá­sát. Hongkongban folytatódnak az angolellenes tüntetések Hongkongban kedden reggel folytatódtak a heves angoiellenes tüntetések. A tömeg a gépkocsik tucatjait gyújtotta fel, köveket szórt a kivezényelt katonákra és rendőrökre, majd szétoszlott. Va­sárnap óta összesen legalább tí­zen vesztették életüket az angol csapatok, a rendőrség, valamint a tüntetők közti összecsapások során. A sebesültek száma jóval magasabb. Huszonkét tüntetőt le­tartóztattak. A New York Times keddi száj mában megállapítja, Hongkong, jelenlegi gazdasági helyzeténél fogva, nagy jövedelmi forrást jelent Kínának, amely vízzel, éle­lemmel és egyéb közszükségleti cikkel látja el a koronagyarma­tot. Amennyiben azonban Kína nem törődik az anyagi következ­ményekkel, úgy Anglia Good- bye-t mondhat Hongkongnak — írja a lap. Súlyos károk a felhőszakadás sújtotta Mecsek vidékén Két héten belül másodszor érte súlyos természeti kataszt­rófa a dél-dunántúli országrészt, Baranyát és Somogy ot. A jú­nius 29-i „fekete csütörtökön” a Zselicség környéke, főleg a szi­getvári járás, több mint 40 mil­lió forintos kárt szenvedett. Jú­lius 10-én a szomszédos táj­egységnek, a mecseki Hegyhát­nak volt „fekete hétfője”. Tró­pusi esőzésre emlékeztető felhő- szakadás sújtotta a vidéket. Hét­főn délután a hegyoldalakról elemi erővel lezúduló víz való­sággal elárasztotta a kis me­cseki falvakat. A vidék leg­nagyobb folyója, a Kapos, Dom­bóvár térségében áttörte a gá­tat és ugyancsak átszakadtak a töltések a Baranya-csatornán, a Bükkösi-vízen és az Almás­patakon. A keddi nap folyamán mind a négy vízfolyás mentén javult a helyzet. Súlyos károk keletkeztek a Mecseken és a Zselicségen át­haladó közutakon, vasutakon. A felhőszakadás több közutat erő­sen megrongált. A Budapest— pécsi vasútvonalat Bükkösd és Abaliget között kilenc helyen szakította át az áradat, elmosva az alépítményt. Ezen a fővona­lon átszállással bonyolítják le az uíasforgalma,t. Dombóvár és Komló, valamint Kaposvár és Szigetvár között ugyancsak több helyen megrongálódott a pálya. Az utóbbi félévszázadban nem érte ilyen kár a dél-dunán­túli vasutakat. Kedden a Dom­bóvár—Komló között megrongált pályarészeket ideiglenesen hely­reállították, a másik két vonalon azonban előreláthatóan csak szerdán indulhat meg a forga­lom, A Baranya megyei Tanács kedden helyreállítási bizottságot alakított. A keddre virradó éj­szakán több ezer tűzoltó, mun­kásőr, rendőr, katana, tanácsi dolgozó és termelőszövetkezeti tag dolgozott a lakosság életé­nek, vagyontárgyainak menté­sén. Finnek tulajdonítható, hogy a váratlan természeti katasztró­fa nem követelt emberéletet. A falvakban nagy az épület­kár. Húsznál több ház összedőlt és legalább ugyanennyi épületre vár hasonló sors, mert a víz alámosta a falakat. Számos he­ti elven, például Bükkösdön. fél­méteres iszap borította el a la­kásokat. A sásdd járásban har­minc család kényszerült elhagy­ni otthonát. A kutak nagy része fertőzötté vált a beomlott, szennyes víztől. (MTI) GB-határozat A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalati középirányító szervek felülvizsgálatáról Július 11-én elutazott az Iraki Kommunista Párt küldöttsége, amely Nazim Ali elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára vezetésé­vel tíz napot töltött Magyaror­szágon. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára búcsúztatta. * A nigériai szövetségi kormány 1 etfőn este újabb közleményben jelentett katonai sikereket a Bi- afra Köztársaság néven elszakadt keleti tartomány ellen folyó had­műveletekben. A lagosi közle­mény azt állítja, hogy a szövet­ségi csapatok elfoglalták Okuji várost, a stratégiai fontosságú Nsukka egyetemi város környé­kén s Biafra északi részén foly­tatják az előrenyomulást, * A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának kedden Moszk­vában megnyílt plénumán Alek- szandr Selepint, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagját válasz­tották meg a központi tanács el­nökévé. Elődjét. Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának póttagját, aki 11 évig töltötte be a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökének tisztsé­gét, nemrég az SZKP moszkvai városi pártbizottságnak első tit­kárává választották. * A Szépirodalmi Helikon kiad­ványa, Madách „Az ember tragé­diája” című műve aranyér'net nyert a moszkvai könyvkiállítá­son, amelyen tíz szocialista or­szág mutatja be könyv termésé­nek legiavát. A nemzetközi zsűri ezenkívül két ezüstérmet, két bronzot és négy díszoklevelet ítélt a magyar könyveknek. * A mongóliai népi forradalom 46. évfordulója alkalmából Illan Bátorban a Szuhe Bator téren a hagyományoknak megfelelően kedden katonai díszszemlét ren­deztek, amelyet a dolgozók ünne­pi felvonulása követett Lhagva- szuren vezérezredes, hadseregügyi miniszter, a néphadsereg parancs­noka, a katonai díszszemlén beszé­det mondott A Gazdasági Bizottság határo­zatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállalati kö­zépirányító szervek felülvizsgá­latáról. Hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter továbbra is fenntartsa a Mezőgazdasági Ellátó Trösztöt, a Gabonatrösztöt, a Tejipari Trösztöt, és a Konzervipari Trösztöt, illetve, hogy az Állat­forgalmi Trösztöt és a Húsipari Trösztöt 1968. január 1-i hatály- lyal Állatforgalmi és Húsipari Tröszt néven egyesítse. A határozat alapján a Gép­javító Állomások Főigazgatósá­gából, valamint a Mezőgazdasá­gi Gépjavító Trösztből 1967. jú­lius 1-ével létrehozták a Mező- gazdasági Gépjavító Trösztöt, amely a gépjavító vállalatok, va­lamint a gép- és gépjavító állo­mások összevonásával 23 vállala­tot alakít ki. Az állami gazda­ságok főigazgatósága helyett 1967. július 1-i hatállyal meg­szervezték a felügyeleti, vala­De Gaulle szerdán kezdődő bonni látogatása előtt nyilvánva­lóvá vált, hogy Kiesinger kancel­lár és Brandt külügyminiszter el­lentétes felfogást vall a francia— nyugatnémet viszony eddigi ala­kulásáról. Kiesinger láthatóan csalód ovtabb Brandtnál arr iatt, hogy januári párizsi látogatása óta a francia és nyugatnémet po­litika irányvonala nem közeledett eléggé egymáshoz. A nyugatnémet sajtóban megjelent számos tudó­sítás. amely szerint Bonn sérel­mezi, hogy Párizs nem tájékor tat­ja kellően külpolitikai lépéseiről — a kancellári hivatalból szár­mazik. A külügyminisztériumban ezzel szemben az a vélemény, hogy a francia—nyugatnémet viszony a reális várakozásokhoz képest jól mint bizonyos egyesülési fel­adatokat ellátó Állami Gazdasá­gok Országos Központját Ha­sonlóképpen július 1-i hatállyal megszüntették a Halgazdasági Trösztöt és — 1970. végéig ter­jedő időszakra — létrehozzák a Halgazdasági Tröszt irányítása alá tartozó vállalatok, valamint az ezer holdnál nagyobb tóterü­lettel rendelkező állami gazdasá­gok egyesüléseit. Az erdőgazda­ságok, valamint a falemez- és fűrészüzemi vállalatok területén 1967. július első napjával — 1970. végéig terjedő időszakra — három erdőgazdasági és faipari egyesülést szerveztek. Az új intézkedés a teljesebb önállóság irányába mutat: módot ad arra, hogy a korábbi utasítás- jellegű intézkedések helyett az adottságokat és a konkrét igé­nyeket jobban figyelembe vevő, az eddiginél rugalmasabb és egy­ségesebb vezetést alakítsanak ki, egyben utat nyit a gazdálkodás céltudatosabb fejlesztésére. (MTI) fejlődött az elmúlt félévben. Be­ismerik ugyan, hogy De Gaulle nyilatkozata a közel-keleti vál­ságról problémákat vetett fel. Hozzáfűzik azonban, hogy nem­csak Bonnban, hanem Párizsban is meglepetést keltett De Gaulle nyilatkozatának Amerika-ei ’..enes éle. A nyugatnémet fővárosban is­mételten hangoztatják, hogy De Gaulle és Kiesinger megbeszélé­seinek legfontosabb témája a nyu­gatnémet-keleti politika lesz. nemcsak azért, mert Pompidou éppen most járt a Szovjetunió­ban és mert De Gaulle szeptem­berben Lengyelországba utazik, hanem azért, mert Franciaország­ban egyre jobban nő az érdeklő­dés egv európai biztonsági rend­szer iránt. De Gaulle szerdán érkezik Bonnba A mongol népi forradalom évfordulójára SZOVJETUNIÓ ^ fHobstgo! loal JJ"1'' V .• ■&'£'& W: • Aitanbulag :• j ele^^ÖartwÄ* 0(SaU<)£ /6(igán ^Ulá^átar ^ U E^*ICp>i!afTisiagbuiag; Csojbalszan |/'Dtsúmbulag • ff CsBjrmV Stajnsand fíDzunbai Mongólia az 1921. július 11-én lezaj­lott népi forradalom előtt a világ leg­elmaradottabb országai közé tartozott. Az ország gazdasági életének alapja a nomád állattenyésztés volt; gyár­iparral nem rendelkezett, a lakos­ság, szükségleteit a kis- és kézmű­ipar látta el. A bányászatot a kül­földi tőkeérdekeltségek (amerikai, angol,, belga) aranykitermclése és szénbányászata képviselte. Az elmúlt 40 esztendőben, a szo­cialista építés éveiben ez a helyzet alapvetően megváltozott. A Mongol Népköztársaság ipara a Szovjetunió se őségével kiépült. Az első ipari váiiaiátok a 20-as években keletkez­tek. A 30-as évek végére az ipar már a népgazdaság önálló ágazataként szerepelt, a népgazdaság termelésé­nek egyötödét adta. Az első ötéves terv időszakában (1939—1943) a ter­melés megkétszereződött. Az ország természeti viszonyaiból, valamint a gazdasági élet sajátos fej­lődéséből adódóan ma is a lakos­ság 64 százalékát foglalkoztató ál­lattenyésztés a gazdasági élet alapja. Az állattenyésztés adja a mezőgaz­dasági értéktermelés 80 százalékát. Szántóföldi művelésre az ország te­rületének csak 2,3 százaléka alkalmas. A mezőgazdaság igen fontos problé­mája a legelők és a szántóföldek vízellátása. Egyes területeken a nö­vénytermesztés csak öntözéssel le­hetséges. Az ország vízszegény terü­letein nagyszabású kútépítési munká­latokat folytattak, amelyben magyar szakemberek is részt vállaltak. ' UléngomfeUbsr : r / * ® <—±toargasr núr Ki £ V flisargalant»V/»'' w > yt w** OisaWilant® ■" \\ o ■ Szén <?0. 4 K°o|at ^ \ a Vas jc A Mangan A Arany Q $0 ’ ‘ .'rVív. f ’ fi Fluont © Erőmű fe Vaskohászai Ö í Kőolaj-finomítás Vegyipar B3 Építő anyag* ip*r & Textilipar U Bőripar & Faipar @ Élelmiszeripar

Next

/
Thumbnails
Contents