Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
1961 Július 9. . 3 fÖLNS WEGTÉI NÉPÚJSÁG i Javult megyénk közbiztonsága DR. SOLYMOSI MIHÁLY rendőr alezredes, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének nyilatkozata lapunknak Gyakran jelennek meg országos és helyi lapokban olyan hírek, tudósítások, amelyek tájékoztatják a lakosságot a közbiztonságot és közrendet érintő egy-egy bűncselekményről, eseményről. Azt is tapasztaljuk, hogy a lakosság igényli ezeket a tájékoztatásokat, sőt az eddigiektől átfogóbb, részletesebb tájékoztatás igénye is felmerült. Ebből a célból kerestük fel főkapitány elv- társat és kérjük tájékoztassa olvasóinkat Tolna megye közbiztonságáról, közrendjéről, a bűnözés alakulásáról, az ezzel kapcsolatos és az állampolgárokat is érintő teendőkről. Első kérdésünk: Hogyan alakult az utóbbi években a bűnözés, melyek azok a bűncselekmények, amelyek a megyénkre a legjellemzőbbek? A közrendet és a közbiztonságot igen sok tény, körülmény eredményesen, vagy hátrányosan befolyásolja. E beszélgetés keretében nincs arra lehetőség, hogy minden a közbiztonságot befolyásoló fontos, de mégis csak részkérdésre is kitérjek. A teljesség igénye nélkül inkább azokra a legfontosabb, a helyzetet meghatározó tényekre térek ki, amelyek alapvetően befolyásolják megyénk e vonatkozású helyzetét. Megyénkben törvényes rend van, érvényesül a szocialista törvényesség, a közrend és a közbiztonság szilárd. Átmeneti ingadozástól eltekintve a helyzet évről évre javul, szilárdul. Megyénk lakossága ezt maga napi életében, munkájában észleli, tapasztalja. Nem túlzók akkor, ha azt mondom, hogy állampolgárainknak a közbiztonsági viszonyok szilárdsága biztonságot, nyugodt életet és munka- körülményeket nyújt, és ez a helyzet a jövőben még tovább fejlődik. Pártunk és kormányunk helyes politikája, dolgozó népünk aktiv, szorgalmas munkája eredményeképpen leraktuk a szocializmus alapjait és a szocializmus teljes felépítésének korszakát éljük. Az évről évre javuló életszínvonal, népűnk kulturáltságának, szocialista tudatának gyors ütemű fejlődése lényegében megszüntette a bűnözésnek a kapitalista társadalomra jellemző társadalmi okait: mint a munkanélküliség létbizonytalanság, analfabétizmus stb. A megyénkben is végbement politikai, gazdasági és osztályviszonyok pozitív változásai a magántulajdoni szemléletet felváltó, kollektív tulajdonosi szemlélet fokozatos kialakulása lényegesen segíti elő a bűnözés még meglévő okainak csökkentését, fokozatos felszámolását. A bűnözés okai lényegesen változtak. Ma már nem azért bűnöznek az erre hajlamos egyes emberek, mert családjuk, vagy maguk létfeltételei munkával nem biztosíthatók. Inkább azért, mert kulturális színvonaluk, tudati fejlődésük nem érte el a társadalmunk gyorsan fejlődi} szintjét, ettől saját hibájukból elmaradtak. Kimutatható, hogy a társadalmi és személyi tulajdon, élet, testi épség ellen vétők többsége alacsony kulturáltsági színvonalon áll. rendezetlen, léha eletet él. A bűnözés útján megszerzett javakat italra és más káros élvezetre fordítja. Vannak olyanok is akik igen jó anyagi körülmények között élnek, nem -ismerik a nélkülözést azt, hogy „nincs” mégis tudatosan bűnöznek. Az ilyen emberek rendszerint a társadalmi vagyonban okoznak súlyos károkat. A közbiztonságot érzékenyen befolyásoló durva, nagy társadalmi veszélyességgel járó bűn- cselekmények száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Lényeges a csökkenés a legsúlyosabbnak értékelt erőszakos bűncselekmények, emberölések, rablások, a társadalmi vagyon és szem'''"' tulajdon sérelmére elkövetett betöréses lopások számában. Nem mondható ez el az emberek testi épsége elleni bűn- cselekmények esetében. Az ilyen bűncselekményt a legritkább esetben követik el kultúrált emberek. Az ilyen bűncselekmény tettese tettének elkövetése alkalmával rendszerint alkoholos befolyásoltság alatt álló személy, aki vélt, vagy jogos sérelméért! igyekszik ittas állapotban gyakran ölesre alkalmas eszközzel elégtételt venni. Az ilye» „vért kívánó” ön- bíráskodások száma megyénkben igen magas és súlyos következményekkel jár, mind a sértettre, mind az elkövetőre, de a társadalomra is. Az ilyen bűncselekmények elkövetését közvetve gyakran segítik elő a vendéglátó egységek azon dolgozói, akik a nagyobb forgalom és — áikran a summás borravaló reményében ittas személyeket is kiszolgálnak, lerészegítenek embereket. Nem árt szólni azokról a magán- és hivatalos gépkocsi- vezetőkről sem akik napi munkájukat szeszes ital fogyasztással kezdik. Gyakran látni étteremben, italboltban, zugivó helyen ilyen járművezetőket, lóhaj tókat, kerékpárosokat. Az ittas vezetéssel elkövetett balesetek száma — halálos és súlyos ■*- emelkedik. Az ilyen vezetők sájnos nem okulnak mások szerencsétlenségéből. Ezért határozottabb rendőri fellépésen túlmenően nagy_ szükség van az egész társadalom, az üzemeltetők fokozottauu és sokkal következetesebb fellépésére. Ha tendenciájában csökken is, még számottevő bűncselekményfajta a társadalmi vagyon és az állampolgárok sérelmére elkövetett lopások száma. Abszolút számuk nem magas, mégis 1966-ban minden negyedik bűncselekmény lopás volt. Ez az arány ez évben sem csökken. A lopások elkövetését segíti elő többek között a vagyontárgyakkal rendelkezők, vagy azt kezelők gondatlansága, nemtörődömsége. PL: gyakori, hogy a tettes az üresen hagyott nyitott lakásból visz el értékeket, az is amikor a lakást bezárják ugyan, de a kulcsot a lábtörlő alá helyezik, vagy jól látható helyre, ablakpárkányra stb, teszik, számos esetben lopnak el a földeken elhagyott értékeket, gépalkatrészeket, terményt, más tárgyakat Ha a vagyonkezelők egy kicsit gondosabban őriznék a rájuk bízott, vagy tulajdonukat képező vagyontárgyakat — pl. kerékpárokat stb. — kevesebb bosszúság és kár érné őket és kevesebb gyenge akaratú ember élne az alkalom adta lopási le- hetőséggeL Úgy gondoljuk, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a közös vagyon védelme összefüggésben van az állampolgári tudat fejlődésével? Utaltam már rá, de ennél a kérdésnél ismét ki kell hangsúlyoznom, hogy az elmúlt években a párt és a kormány a közös vagyon szilárdítását célzó határozatai, az egyéni és társadalmi érdekek összhangját mindjobban képviselő, helyes gazdaságpolitikánk eredményeként lényeges változás következett be a közös vagyonhoz való viszonyban. 1966-ban 11 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűnesetek száma. Ebben része van annak, hogy egyes jogi előírások fokozzák a szigort, a lakosság a társadalmi tulajdon védelméért felelős személyek és szervek nem tűrik sokáig a népgazdaság vagyonának herdálását. A társadalmi vagyon védelme területén a fejlődés igen pozitív. Értékelésem szerint szilárdul gazdasági szerveinknél a vezetés. Ésszerűbbé, takarékosabbá vált a gazdalko- kodás. Nőtt a felelősségérzet a tervezés és a kivitelezés terén. Gazdaságvezetőinknél egyre jobban érvényesül a törvényesség a népgazdasági szemlélet. A vezetők határozottabb intézkedéseket tesznek a vagyonvédelem érdekében, következetesebben lépnek fel a közös vagyon herdálóival szemben. A termelőszövetkezetek, üzemek ellenőrző és fegyelmi bizottsága határozottabban lép fel, a munkafegyelmet, a vagyont sértő dolgozókkal szemben. A vagyonvédelem szilárdítása megkívánja, hogy az illetékesek e fontos bizottságokkal többet foglalkozzanak. A dolgozók is jobban vigyáznak a közös vagyonra, nem tűrik, hogy a még erre hajlamos személyek csáki szalmájaként kezeljék és dézsmálják. Mind többen megértik, hogy az életszínvonal emelkedésének egyik alapvető feltétele a közös vagyon gyarapítása, s a meglévő anyagi javak védelme. Ennek is tulajdonítható, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent a társadalmi vagyon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma és az okozott kár is. A fejlődés ellenére még tapasztalható egyes gazdasági vezetők részéről a vagyon védelme iránti felelősség hiánya. A hiányosságok még észlelhetők az ellenőrzés elhanyagoiasában, a visszaéléseket elkövetőkkel szembeni következetlenségben. A társadalmi tulajdonban jelentősebb kárt okozó bűncselekményeket derített fel a rendőrség az elmúlt évben. E bűn- cselekmények vizsgálatának tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a nagy kárt akozó bűncselekményeket olyan személyek követték el, akiknek anyagi helyzetük az átlagosnál magasabb. Megállapítást nyert az is, hogy azért követték el a bűncselekményt hogy gépkocsit vásároljanak, villát ékítsenek, vagyis jó anyagi helyzetüket bűnös úton még magasabb szintre emeljék. Az említett példában is az elkövetést elősegítette az ellenőrzés és a bizonylati fegyelem hiánya. Úgy gondolom, hogy a vezetők és a dolgozók közös összefogásával ezeket a még jelentkező és károkat okozó magatartásokat meg lehet szüntetni. Ne engedjék meg, hogy egyes személyek gondatlanságukkal, mulasztásukkal kárt okozzanak, más személyek pedig tudatosan anyagi előnyökért a társadalmi vagyont herdálják. Kérjük a főkapitány elvtársat, tájékoztassa lapunk olvasóit a fiatalkori bűnözésről is. A fiatalok bűnözése megyénkre nem jellemző. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, az a véleményem és a tapasztalaitok is azt bizonyítják. h<v megyénk ifjúságára a pozitív, a szocialista ifjúság tulajdonságai a jellemzők. Ezt a megállapítást ,támasztja alá, hogy 1966-ban bűncselekmények elkövetéséért felelősségre vontak 9,5 százaléka volt fiatalkorú. Ez az arány nem magas, mégis elgondolkoztató. Ezért fokozottabb összehangolt, megelőző nevelő jellegű intézkedéseket kíván az állami, társadalmi szervektől, pedagógusoktól egyaránt. A bűnt elkövető fiatalok tóbb- sé" egyszerű és betöréses lopásokat. testi épség elleni bűn- cselekményeket, garázda rnaga- tartásisad közbotrányt okoz és más káros büntetőjogilag értékelhető cselekményt követ el. A fiatalkorúak bűnözését több körülmény segíti elő. A legsúlyosabban esik latba a rossz családi élet; a szülők züllött, iszákos, munkakerülő, erkölcstelen élete. Szerepe van a rossz baráti környezetnek, a szeszes italnak stb. Nem ritka látvány, amikor fiatalkorúakat a vendéglátó helyeken szeszes itallal szolgádnak ki, gyakran a felnőtt barátok biztosítják az italt a fiatalkorúak részére, mert azok nem kaphatnak. Egyes szülők nem figyelnek fel arra, hogy fiatalkorú, gyakran gyermekkorú leány, vagy fiú gyermekük a késő esti órákban nem tartózkodik otthon. Az ilyen szülőket nemigen érdekli gyermekük holtartózkodása, társasága, tevékenysége. Ezek a szülők közömbösiségükért később súlyos árat fizetnek. A rendőri szerveink az elmúlt időben jelentős számú és különböző intézkedéseket tettek a megelőzés érdekében. Előadásokat tartottunk, közreműködtünk a bűnözést elősegítő okok megszüntetésében. Sok szülőt tájékoztattunk gyermeke helytelen életéről, káros szokásairól stb. A szülők nagy többsége a tájékoztatást megköszönte és változtatott gyermeke nevelésében. Azonban előfordult az is, hogy szülőt 13 éves gyermeke helytelen magatartásáról tájékoztattunk, ezt sajnos nem segítésnek, hanem zaklatásinak, a családi életbe való beavatkozásnak tekintette. Megjegyzem, hogy gyermeke helytelen magatartásában nincs is változás. E beszélgetés keretében a témát nem lehet kimeríteni. Ezt a témát azzal fejezem be amivel kezdtem: fiatalságunk bűnözéstől való megóvását a megye lakosságának aktív közreműködéséved a jövőben is legfontosabb feladatunknak tekintjük, ami szerintem azért is fontos mert az imperializmus fellazító tevékenysége ifjúságunk befolyásolására fokozódik. Milyen a közúti közlekedésben részt vevő állampolgárok fegyelme és ez milyen hatással van a közbiztonsági helyzetre? A megyénk közlekedési helyzete a balesetek számának tükrében nem megnyugtató. A balesetek az előző évhez viszonyítva, emelkedő tendenciát mutatnak. Ennek okát abban látom, hogy a közlekedésben részt vevő gépjárművezetők, állampolgárok számos esetben megszegik a rájuk vonatkozó KRESZ-t. Ez jelentkezik a gépjárművezetőknél, elsősorban a magángépjárművezetőknél. A motorkerékpárvezetőknél, a kivilágításán lovas kocsiknál, kerékpárosoknál és a gyalogosoknál is. A KRESZ megszegése az esetek jelentős részében baleseti veszéllyel jár. Sajnos egyesek amikor járművet vezetnek, nem mérik fel azt a fokozott veszélyt, amit a jármű a gyakorlatban jelent. Ebből következik, hogy a balesetek jelentős százalékában a járművezetők közönye, gondatlansága baleseti okként jelentkezik. Ez év első öt hónapjában a megye területén 170 közúti baleset következett , be, ez a múlt év azonos időszakához 14 százalékos növekedést jelent. A balesetek következtében -5 személy meghalt, 43 személy súlyosan megsérült. A sérüléses balesetek száma a múlt év azonos időszakához képest 38 százalékos emelke- dést jelent. A balesetek a közlekedési szabályok megsértése következtében keletkeztek. Felmerül a kérdés, miért könnyelműek egyes járművezetők, gyalogosok, saját magukkal és embertársaikkal szemben. Ezt a kérdést többször feltettük, sajnos kielégítő - választ a balesetet előidéző járművezetők és gyalogosok nem tudnak adni. A mi véleményünk szerint, felelőtlenség, fegyelmezetlenség, a KRESZ megsértése okozza a balesetek döntő többségét. A közúti közlekedéssel kapcsolatban elmondottak kihatással vannak a közbiztonsági helyzetre, nyugtalanítja állampolgárainkat, jelentős társadalmi, gazdasági kihatása is van és nagy számú balesetet szenvedett embert von ki a termelőmunkából. A főkapitányság szervei sokoldalú intézkedéseket tettek és tesznek a jövőben is a közlekedési fegyelem megszilárdítására, a közlekedésben részt vevő járművezetők, gyalogosok oktatására, a közúti közlekedésben részt vevő járművek műszaki állapotának ellenőrzésére. Ezenkívül, ahol kell és indokolt, büntető eljárás kezdeményezésével, bírságok kiszabásával, valamint felelőtlen járművezetőktől a jogosítványok bevonásával, tehát adminisztratív úton is fokozzák a közúti közlekedés; biztonságát. Azonban ez kevés. Ezek mellett mindenekelőtt az szükséges, hogy a közlekedésben részt vevők tartsák be a közlekedési szabályokat, az állami, társadalmi szervek, gazdasági szervek is fokozzák nevelő jellegű intézkedéseiket, tulajdonukban levő járművek ellenőrzését növeljék, biztosítsák, hogy csak műszakilag megfelelő járművek vegyenek részt a közúti forgalomban és azt is, hogy ezek vezetői nagy felelősséggel és szakértelemmel végezzék felelősségteljes munkájukat. Az elmondottakból is megállapítható, hogy megyénk közrendje és közbiztonsága az elmúlt években fokozatosan szilárdult. A rendőri szervek a bűnözés elleni harcban támaszkodtak a párt-, állami, gazdasági szervekre, megyénk dolgozóira. Munkánkat nagy számú önkéntes segítő támogatja. Emelkedett a bejelentések, a jelzések száma, amelyben felhívták figyelmünket egyes olyan jelenségekre, magatartásokra, amelyek kárt okoznak. Bűnüldöző munkánkban továbbra is támaszkodunk dolgozó népünkre, kérjük segítségüket, közreműködésüket mindenekelőtt a bűncselekmények megelőzésében, megyénk közrendjének, közbiztonságának szilárdításában.
