Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-07 / 158. szám
f&bfitA MEGYEI• VILÁG PROLETARTAL ecYESOUEZEK l NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. évfolyam, 158. szám «.RA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. július 7. A Minisztertanács határozata a munkáidé általánns csökkentéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ' A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt az általa vezetett delegációnak az ENSZ rendkívüli ülésszakán kifejtett tevékenységéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy 1968. július 1-étől a népgazdaság mely ágazataiban és milyen feltételekkel lehet megvalósítani a munkaidő általános csökkentését. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának 1968. január 1-ével életbe lépő új rendjére. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztésének megfelelően a kormány megállapította a minisztérium hatáskörét és feladatait. " Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének javaslatára a kormány határozatot hozott a vízügyi ágazat országos hatáskörű szervéről és az ágazati irányítási jogkör gyakorlásáról. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány a megszüntetett áruraktározási és helyiséggazdálkodási hivatal helyiséggazdálkodási ügykörét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumra ruházta. A Minisztertanács az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének előterjesztésére bővítette a bányahatóság szakfelügyeleti hatáskörét olymódon, hogy ez a jövőben kiterjed a nem ásványi nyersanyagok kitermelésére irányuló, bányászati technológiával végzett földalatti tevékenység, valamint a megszüntetett bányák nyitva maradó térségeinek biztonsági szakfelügyeletére is. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztésére a kormány rendeletet hozott a hatósági bizonyítványok kiadásának rendezésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkaidő csökkentésének köre és mértéke A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán hozott határozatnak megfelelően a munkaidő csökkentésére javaslatokat dolgozott ki és terjesztett a Minisztertanács elé a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége. Az előterjesztés alapján hozott kormányhatározat az alábbiak szerint szabályozza a munkaidő csökkentésének körét és mértékét: Heti 44 órára csökkenthetik a munkaidőt az ipari és az építőipari ágazatokba tartozó összes állami vállalatok és szövetkeze- zetek, továbbá a többi ágazatba tartozó ipari és építőipari vállalatok, valamint az ezekhez hasonló jellegű tevékenységet folytató, önállóan elkülöníthető nagyobb gyáregységek, üzemek. A munkaidő csökkentése ezeken a területeken a bérből és fizetésből élőknek mintegy felére, körülbelül 1 millió 600 ezer dolgozóra vonatkozik. A 44 órás munkahétre való áttérés nem egy időpontban, hanem két és fél év alatt, 1968. július 1-e és 1970. december 31-e között történik —, attól függően, hogy az egyes vállalatok mikorra teremtik meg a munkaidő csökkentéséhez szükséges, előírt feltételeket. A munkaidő csökkentését ugyanis a vállalatoknak belső tartalékaik felhasználásával, önerőből kell megvalósítaniuk. Á kormány határozata előírja, hogy a heti munkaidő akkor csökkenthető 44 órára, ha ez nem befolyásolja hátrányosan a vállalat fejlődését, a termelés, a termelékenység, az önköltség és a kapacitás-kihasználás alakulását, valamint a népgazdasági igények kielégítését; nem okoz zavarokat más vállalatok és intézmények működésében és a lakosság részére végzendő szolgáltatásokban, s végezetül: ha biztosítani tudják, hogy a rövidebb munkaidő ellenére sem csökken az érintett dolgozók bére, keresete. E feltételek megvalósítása esetén a folytonosan, illetve három műszakban termelő üzemekben az átlagos heti munkaidő 42—44 óra között (tört óraszámban is) megállapítható. h vállalat fejlődését, a termelés A minisztériumok — másutt is hasznosítandó tapasztalatok szerzése céljából — kijelölhetnek egy-egy vállalatot vagy gyáregységet, ahol a rövidített munkaidőt már 1968. január 1-tői bevezethetik. A közlekedés és a mezőgazdaság néhány területén a heti munkaidő jelenleg még rendszeresen meghaladja a 48 órát Ezért a közlekedésben az előirányzott és folyamatban levő rekonstrukciók felhasználásával, a szervezési és vezénylési rendszer tökéletesítésével és egyéb intézkedésekkel, az állami mezőgazdaságban pedig az idényszerűséghez jobban igazodó szervezéssel és munkaidő-beosztással törekedni kell a 48 óránál magasabb munkaidő csökkentésére. Ez a munkaidő- rövidítés további 350 ezer dolgozót érint. Az elmúlt években az egészségre ártalmas munkakörök többségében bevezették a 36—42 órás munkahetet 1970. végéig — ösz- szehangolva az általános munkaidő-csökkentéssel — e területen is -be kell fejezni a munkaidő rövidítését Ennek megfelelően azokban az üzemrészekben és műhelyekben, ahol az egészségi ártalom miatt a többség heti 40 —42 órában dolgozik és a különböző munkaidő szervezési nehézségeket okozna, ott a többi dolgozó munkaideje is ugyanennyi órára csökkenthető. Ha egészségre ártalmas üzemben eddig még nem csökkentették a munkaidőt és az ártalom az ott dolgozóknak csak kisebb részét érinti, célszerű, ha ezeknek a dolgozóknak a rövidített munkaidejét a vállalat többi dolgozójával azonosan állapítják meg. Amely vállalatnál 1970-ig nem kerülhet sor a 44 órás munkahét bevezetésére, ott az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók munkaidejét az ártalomnak megfelelő mértékben csökkenteni kell. Egy vállalaton belül a többi dolgozóval azonos mértékben kell csökkenteni azoknak a munkaidejét, akik a munkaközi szünetet (ebédszünet) a jelenleg érvényben leve rendelkezések szerint a törvényes munkaidőben veszik ki. A rövidített munkaidőre való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében a vállalatoknak •— a központi irányelvek alapján — felkészülési tervet kell kidolgozniuk, s ezt egyeztetniük kell az illetékes tanácsokkal, közlekedési és energiaszolgáltatási szervekkel. A rövidebb munkaidő a vállalat egészére egyszerre, vagy önálló üzemenként, fokozatosan is bevezethető. Ez utóbbi esetben a vállalati központok alkalmazottainak munkaidő-csökkentése nem előzheti meg a munkásokét. A technológiai, üzemszervezési, közlekedési, stb. követelmények, illetve adottságok figyelembevételével vagy a napi munkaidőt kell csökkenteni, vagy kéthetenként egy többlet szabadnapot kell biztosítani. A módszer megválasztásánál alapvetően a gazdaságosság az irányadó. Azokon a területeken, ahol a feladatokat a szezonszerűség szabja meg (élelmiszer-, építő- és építőanyagipar, mezőgazdaság, (Folytatás a 2. oldalon) Minél gyorsabban, minél kisebb veszteséggel takarítsuk be a gabonatermést A MEDOSZ elnökségének, a KISZ Központi Bizottságának és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titkárságának versenyj elhívása Az ország mintegy 3 millió holdnyi gabonatermő területén kasza alá érett a tavalyinál is gazdagabb termés. Az utóbbi napokban már nemcsak az őszi árpát, de a rozsot, és a búzáit is teljes erővel vágták, csépelték a gépesített betakarító brigádok. A gabonabetakarítás optimális ideje a mi éghajlati viszonyaink mellett 12—14 nap. Ennél azonban még jóval hosszabb ideig tart a betakarítás, mivei a szükségesnél kevesebb a gabona- kombájnunk. Éppen ezért jó szervező és irányító munkával, a gépek megfelelő átcsoportosításával kell elsősorban rövidíteni a betakarítási -időt, csökkenteni a betakarítási veszte- sédeket. A MÉDOSZ elnöksége a KISZ Központi Bizottságával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titkárságával egyetértésben arra kéri fel az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások: , valamint a termelőszövetkezetek kombájnvezetőit, arató- és szalmabálázó gépek vezetőit, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett jubileumi munkaverseny keretén belül — felelevenítve a betakarítási verseny eddigi szép hagyományait —, kezdeményezzenek széles körű versenyt, segítsék elő a betakarítás meggyorsítását, hogy minél hamarabb, s minél kisebb veszteséggel magtárakba kerüljön az idei gabonatermés. A verseny célja, s egyúttal feltétele is, a kombájnoknál az üzemi minőségi előírások megtartása melletti a legmagasabb mázsa-teljesítmény elérése, a kombájnok törés nélküli üzemeltetése, valamint az előírt szemveszteségi normák megtartása. Az arató- és bálázógépeiknél a legmagasabb területi teljesítményt értékelik. A verseny befejező napja augusztus 20. A teljesítményeket az állami gazdaságokban, a gép- és gépjavító állomásokon és a termelőszövetkezetekben egyaránt augusztus 25-ig kell értékelni. A verseny befejeztével az illetékes vezető szervekkel egyetértésben az eddig szokásos módon jutalmazzák a megyékben a legjobb eredményt elért kombájnvezetőket, arató- és bálázógép-vezetőket. A felhívás felkéri az állami gazdaságok, gép- és gépjavító állomások, valamint a termelő- szövetkezet vezetőit, szakszervezeti és KISZ-bizottságait, továbbá az illetékes megyei szerveket, hogy minden erővel segítsék a gabonabetákarításban dolgozókat; gondoskodjanak ellátásukról, pihenésükről és a biztonságos munkafeltételekről. (MTI) Elutazott hazánkból a Szovjet Tudományos Akadémia küldöttsége M. V. Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, a hazánkban tartózkodó szovjet akadémiai küldöttség vezetője csütörtökön a küldöttség elutazása előtt az Akadémia tudósklubjában találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. — Általános benyomásunk — mondotta többek között, az újságírók kérdéseire válaszolva, — hogy a magyar tudomány, amely korábban is magas színvonalat ért el, erőteljesen fejlődik. Ennek eredményei meg is látszanak többek között a fizikai és kémiai kutatások szélesedésében, i eredményeiben. Úgy látjuk, hogy jelentős sikereket értek el a tudományos eredmények gyakorlati felhasználásában. A Szovjet Tudományos Akadémia küldöttsége, amely a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének meghívására M. V. Keldisnek, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökének vezetésével tíz napot töltött hazánkban, csütörtökön elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Ligeti Lajos, az Akadémia alelnöke, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára búcsúztatták. Ott volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov szovjet nagykövet (MTI) Rekorderedménnyel zárult a borsószezon a Paksi Konzervgyárban A csütörtökre virradó éjszaka befejezték a zöldborsó-feldolgozást a Paiksi Konzervgyárban, ezzel véget ért a több mint öt hétig tartó borsószezon. Mint arról örvös Ferenc, a gyár igazgatója tájékoztatott bennünket, összesen 440 vagon borsókon- zervet állítottak elő, 110 vagonnal többet, mint ameny- nyit a terv előírt. Ez rekordteljesítménynek számít a gyár történetében, mert eddig még egy évben sem dolgoztak fed ilyen nagy mennyiségű borsót. Bár az idény elején nem volt jó az időjárás a borsóra, végül mégis csak a kedvezőre forduló idő tette lehetővé, hogy a borsó- szezon egy-két héttel hosszabb legyen, mint korábban. Az azonban már elsősorban a jó szervezésnek köszönhető, hogy egyenletesen érkezett a nyersanyag a gyárba — már a vetésnél úgy ütemeztek, hogy az érés ne löfcésszierűen következzék be. hanem folyamatosan e(l legyen látva zöldborsóval az üzem. Az öt hét alatt egyetlen egyszer sem fordult elő komolyabb anyagtorlódás, a tsz-eknél, állami gazdaságoknál működő borsócséplő gépektől beérkező szemesborsó mennyisége soha sem haladta meg egy műszak szükségletét A gondosan kijavított gépek, berendezések jól működtek, komolyabb üzemzavar nem akadályozta a folyamatos termelésit, így nem következett be anyagromlás, biztosítani tudták az egyenletes, jó minőséget is. Ösz- szesen 198 vagon szemes borsót szállítottak be a gyárba. Kiemelkedő eredménynek számít a bor.- sócséplő gépek teljesítménye nemcsak vállalati, hanem iparági szinten is. A szakmában ugyanis úgy kalkulálnak, hogy egy-egy cséplőgéptől egy idényben 15 vagon szemes borsót várnak, a gyár cséplői viszont csaknem 25 vagont produkáltak. Még véget sem ért a borsóidény, megkezdték az export-kiszállításit. Eddig 160 vagon borsjókonzer- vet indítottak útnak a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba. Jelenleg naponta 12 vagont raknak meg export borsókonzervvei. A borsóidény utolsó napjaiban megkezdték a gyárban a zöldbabfeldolgozást. Az első szállitmát nyokat még a befőttüzemben dolgoztak fel, majd fokozatosan átállították a borsóvonalakat is a babra. A hét második felében már a zöldbab lesz a főtermék a gyár főzeléküzemében. A gyár megkezdte az üboríka feldolgozását is. Az első szállítmányokat a faddi telep kapta.
