Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
Tolna megyéi népújság 196?. július Munkavédelmi szemle az arató-cséplő gépeknél A korábbi évekhez hasonlóan a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Munkavédelmi Bizottsága ez évben is figyelemmel kíséri az aratás-cséplés munkálatait. A gabonabetakarítási munkának is megvannak a sajátos baleseti veszélyforrásai, és ha a műszaki megelőzés nem alapos, vagy a dolgozó nem végzi figyelmesen munkáját, e sokoldalú és számtalan erő- és munkagépet foglalkoztató munkafolyamatok során balesetek keletkezhetnek. Az idei aratásra mezőgazdasági üzemeink a műszaki megelőzés, és az oktató-nevelő munka területén a korábbi évekhez viszonyítva jobban felkészültek. Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban a jó előkészítő műszaki és nevelő munka után —, hogy továbbra is balesetmentes legyen a munka — az aratás-cséplés további időszakában a munkásvédelem egyik legfontosabb teendője: minden dolgozó maradéktalanul tartsa meg saját munka- területével kapcsolatos műszáki balesetelhárítási és egészségvédelmi előírásokat. Néhány fontos előírásra szeretném felhívni az arató-cséplő gépeket üzemeltető gazdaságok vezetőinek és a gépek kezelőinek és kiszolgáló vontató járművezetők figyelmét: Ne engedjék, hogy a vezetőállásban, a motorkezelő-állásban, vagy az arató-cséplő gép tetején, illetve más helyein idegen személyek tartózkodjanak, utazzanak. A munka során ügyeljenek aria, hogy a beosztott személyeken kívül a géphez és az eszközhöz ne nyúljanak. Vándorlásnál, munkahely-változtatásnál a vezetőn kívül az aratócséplő gépen senki sem tartózkodhat A gép megindítása előtt adjanak hangjelzést és csak akkor indítsák, ha meggyőződtek arról, hogy ez senkit sem veszélyeztet. Ne tartózkodjon senki a forgótárcsák és láncok közelében, ne javítsák, vagy állítsák a gép szerkezeti egységeit az arató- cséplő gép haladása, munkája közben, ilyen munkát csak a gép teljes leállítása után lehet elvégezni. Az aratószerkezet előtt üzemközben vagy a gép járása közben tartózkodni szigorúan tilos. A legnagyobb lejtés az aratócséplő gép üzeménél és szállításnál nem lehet több 15 foknál, mert ennél nagyobb lejtési viszonyok a gépkezelőt és a gép biztonságát veszélyeztetik. A gépvezetők fordulókban, vagy teljes fordulásnál a gép sebességét három-négy km/órára csökkentsék. Különös figyelmet kell fordítani az arató-cséplő gépeket kiszolgáló szállítójárművek műszaki állapotára. Vizsgálataink azt igazolják, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek egy része még mindig nem tulajdonít kellő fontosságot a traktorok, pótkocsik előírt biztonsági követelményeinek megtartására. Erőgéphez csak a hozzá alkalmas megfelelő fékrendszerű pótkocsit szabad kapcsolni. A mezőgazda- sági balesetelhárítási óvórendszabály és a KRESZ előírásait a vontatmányok üzemeltetésénél mindenkor be kell tartani. Olyan járművek közlekedését, mint amilyet a bonyhádi Petőfi Tsz-ben, a szakályi Kapos Völgye Tsz-ben az ellenőrzés során láttunk, nem lehet üzemeltetni. Viszont példásan karbantartott járműveket talált az ellenőrzés a Hőgyészi Állami Gazdaságban, a sióagárdi tsz-ben és a hőgyészi termelőszövetkezetben. A döbröközi termelőszövetkezetben, bár a karbantartók elég mostoha körülmények között dolgoznak. mégis a szövetkezet járművei üzembiztosak, a szabályoknak megfelelően vannak felszerelve. Az elmúlt négy év alatt megyénkben történt 44 halálos üzemi baleset közül 31 halálos baleset járművek üzemeltetésénél történt. Intő példa lehet ez mindazok számára, aki az óvórendszabály, vagy a KRESZ előírásai ellenére hibás műszaki állapotú, vagy nem azonos fékrendszerű féknélküli vontatmányokat üzemelteinek az arató-cséplő gépek kiszolgálásánál, vagy más munka közben. A hátralévő aratási munkák alatt a termelési feladatok mellett elsőrendű kötelesség: a munkásvédelmi előírások betartása. Minden dolgozó hozzájárulhat a munka biztonságának növeléséhez, a balesetek számának csökkentéséhez, ha féltő gondossággal vigyáz magára és munkatársaira, példamutató magatartásával betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat. Rudnyánszky Béla munkavédelmi felügyelő RAD TO- In RÖK , AZT MOND; | JA A SEREGEK lUftA, ÉS FUSTTé égetem szekeI RElT.OKOSZlÁMl | kölykeidet kaw) i EMÉSZTI MEG,* KEPRECÉNYVÁ.LTOZAT: SARLÓS ENDRE CmvrMN M«lrAA020VTA'<3A oaftTfCc BftAsstrr étozcJaeDMS ícÚszva eumovctajc JoaattA A Pa'FTSA'fJVOJC. trjäzÖTTJ B£. AZ C>s&e, AHOMfiJAM SZjAACADATtAV Mark Lane: ELSIETETT ÍTÉLET Gyilkosok cinkosa-e Warten, az USA legfőbb bírája? Megvesztegetett, hazug társulás-e a Warren-bizottság, amely Johnson egyenes megbízásából »igyekezett félretisztázni Kennedy elnök meggyilkolásának gyanús körülményeit? Valóban ölhetett-e Oswald? Mi volt Ruby bártulajdonos — Oswald elhallgattatója — szokatlan szerepe? Valóban a dallasi rendőrség irtotta-e ki fontos, de ki nem hallgatott tanúk egész sorát? Az FBI mennyiben bűnös első fontosságú bűnjelek és vallomások eltüntetésében, meghamisításában? Végül is a híres Warren-jelen- tés — 10 hónapig készült, 1 millió dolláros költséggel, 25 ezer oldalon — valóban nem más-e, mint szembetűnően otromba ha(Európa Kiadó) misítások, zavaros mellébeszélések hatalmas, de primitív halmaza? Mark Lane, ez a liberális beállítottságú New York-i ügyvéd — Oswaldék védője — a fenti kérdésekre igen egyértelműen válaszol. Szerinte — 500 nyomtatott oldalon bizonygatja — a Warren-jelentés nagyképű, korlátolt tákolmány, mely szavanként megcáfolható. Bár a War- ren-jelentést megjelenésekor nagyjában-egészében elfogadta a tekintélytisztelő amerikai közvélemény, de Mark könyve újra sok mindent felkavart e gyanús jelentés körül. Mark ügyesen vádol, az ellenadatok halmazával. Szerinte —. ha Oswald életben marad — fel« mentettként hagyja el a tárgyalótermet. Szerinte nemcsak Oswald., de még Ruby is csak áldozata egy magasan szerteágazó összeesküvésnek. Szerinte Kennedy gyilkosait az alvilágban, de felbujtóikat a legmagasabb körökben kellene felkutatni az amerikai igazságszolgáltatásnak. Mark gyanússá tette a Warren- jelentést, az amerikai közvélemény egy része új vizsgálatokat követel. Ez csak úgy lehetségest ha Johnson elnök engedélyezi. Johnson azonban az Állami Levéltár páncéltermeibe záratta az elnökgyilkosság egész anyagát és a rendelkezés szerint ezek csak 2039-ben hozhatók majd újból napvilágra. Ugyan miért? D. E. Moszkvába való visszaérkezése után a professzor néhány napig tudományos beszámolójával volt elfoglalva. Ez elterelte a figyelmét a lelkiismereti számadásról. Éjszakánként azonban nem, aludt. Egyik oldaláról a másikra fordult. „Csak nem maradok ebben a csapdában? Könnyen horogra akadtam. Nem, nem. Ezzel nincs vége.” Kínlódott és csak az elutazása előtt kereste meg a állambiztonsági hivatalt. Ptyicin őrnagy figyelmesen hallgatta a szibériai tudóst. Nem szakította félbe. Csak akkor, mikor a professzor zavartan, kínlódva mondta: szörnyű, még emlékezni is — jegyezte meg. — Nem fontos emlékezni. — 37 — A tudós arca megrándult, ránézett az őrnagyra, ő még mosolyogva, együttérzően mondta: — Ne hagyja el magát. A legfontosabb, hogy megtalálta ismét a helyes utat. Ptyicin, miközben a tudóst hallgatta, gondolatban a „Gyöngyvirággal” beszélgetett. Nincs miért rád haragudnom, nagyszerűen dolgozol. Három napja kapta a részletes értesítést, hogy Kari és Janett hálójába egy szibériai tudós került, aki Kruglovéhoz hasonló területen dolgozik. Kari dicsérte Janettet és Szerzset a kiváló munkáért és Konsztantyin Petrovicsnak nevezte a tudóst. ...Sok idő eltelt azóta, hogy a tudós visszatért Szibériába. Egyelőre azonban senki sem kereste. Elfelejtkeztek róla? Nem, ez nem lehet. A szibériai professzor Moszkvába érkezik... Ptyicin hangulata mindjárt jobb lett. 20 perc múlva megjött Pjotr Makszimbvics Jegorov. Semmi újat nem tudott mondani. Kari a második találkozó elől kitért. Telefonon jelentkezett, megköszönte a szíves meghívást, néhány formális szót mondott Moszkva szépségéről. Aztán megjegyezte: „Ami a cikket illeti, egyelőre nincs rá szükség. Remélem, ez nem keseríti el önt?” — Mit válaszolt? — Mindig szívesen állok rendelkezésére. — Pjotr Makszimovics bizonyára kell még találkoznunk. Ugye nincs ellene? Rendben van? — Azt hiszem titokban kell tartanom a külföldivel való találkozásomat. «— ÚO --— Igen, egyelőre. Ah. majdnem elfelejtettem. Szibériából egy professzor érkezett önölehoz, Konsztantyin Petrovics. Ismeri őt? — Nem nagyon. — Sokáig itt lesz? — A főnöktől függ, ő tart vele kapcsolatot. SZÁSA + MÁSA — Üljön le. beszéljen. Mi szél hozta Moszkvába? Ülnek egymás mellett a régi ismerősök. A professzor azóta, hogy elmondta itt mindazt, ami gyötörte, kínozta — felszabadult. Megtévedt, de idejében észhez tért. Nemsokára egy másik jó hír vidította fel. A helyi állambiztonsági szervek közölték, hogy levelet kapott Moszkvából, mely szerint a közelmúltban az egyik déli köztársaságban letartóztatták a fasiszta bérencet, Mihail Puzanovot, aki elmondta, miként provokálta annak idején a Kosztya nevű fiút, akiről elterjesztette, hogy besúgó lett. Vége tehát a legendának. De erről majd később, előbb a történtekről. Majdnem egy év telt el. Nem keresett senki. És egyszercsak beállított a „vendég”. Két héttel ezelőtt, _ vasárnap történt. Vadászatról jöttem hazafelé. Az erdei út elágazásánál utánam kiáltott valaki. Megfordultam. Egy ember a jelvényt mutatta az Eiffel torony másával: — „Nem Ön vesztette el?” — 39 —
