Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

X5ö7, július 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Szokatlanul forró az idei nyár. Ami az elmúlt években legfel­jebb csak pár napig tartott, most már majdnem egy hónap óta vál­tozatlan. Alig fordul elő, hogy napközben a hőmérséklet ne ha­ladná meg a harminc fokot. Hiá­ba várjuk, hogy a meteorológiai előrejelzés valami kedvezőt mond­jon, a prognózis minden nap egy­forma: Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 29—33 fok kö­zött... 30—35 fok... 26—30 fok... Egy-két napig még könnyen el­viseli az ember. De hetekig? De nincs választás. El kell viselni. Az élet nem állhat meg, mert meleg van, a terményt be kell ta­karítani a földeken, a buszoknak, teherautóknak, vonatoknak menni kell, az üzemekben termelni kell. Különösen nehéz a helyzet azok­ban az üzemekben, munkahelye­ken. ahol különben is nagy a me­leg. De a munkások itt is helyt­állnak. A harmincöt, negyven, ötven, sőt a hatvan fokos hőség­ben is. M selyemfonodában ötven asszony és leány dolgo- dk a Tolnai Selyemgyár fonodá­iéban. Az ablakok nyitva, de a nem tűnik ki, hogy az időjárás eltér a normálistól. fl horganyzóitzemben Szekszárdon, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az egyik legmelegebb üzem a horganyzó. Most különösen - nagy itt a for­róság, az ötös ke'mencé időszakos javításra áll le, felnyitották a te­tejét, kimerik belőle a horganyt. Óránként, kétóránként ürül ki a huszonötliteres, szódavizes bal­lon. Fogy a védőital. De van utánpótlás, a szomszédban a rak­tár. Valaki megjegyzi: Sört kellene ide hozni védőitalnak, akkor ta­lán könnyebben Viselnénk el a meleget. Vagy pedig öt liter bort tenni a palackba és úgy ereszteni rá a szénsavat... De tudja mindenki, hogy az il­lető csak tréfának szánta a meg­jegyzést. A horganyzóban nagy a balesetveszély. Különösen most. A nyitott kemence fölé tartjuk a hőmérőt, de hamarosan el kell venni: ötven fokot mutat, a kö­vetkező pillanatban már szétpat­tanna. És itt dolgozik öt-hat per­cig Kéringér József brigádvezető és Csajbók István, majd miután De csak az ablak mellett. A fes­tőkádak fölött sokkal melegebb van. Az ablakon egy hatalmas ventillátor. Áll. Miért nem kapcsolják be? — Bekapcsolhatom éppen — mondja Simon László tanuló — de nem sok értelme. Egy kattanás és megindul a zörgő masina. Hangja az van. De hiába állok ide is, oda is, nem ér­zem a szelet. A hőség változat­lan. — Jobb, ha nem megy — mondja Gruber Mária, a vállalat fiatal kelmefestő szakmunkása. — Majd csak elmúlik ez a nagy me­leg. Meg aztán, azt mondják, csak egy évet kell még kibírni itt. Jövőre elkészül az új üzem, ott biztosan jobb lesz. Ezt lebont­ják, ezért évek óta nem költenek rá. Fogja a keverőrudat, a kádba meríti. Simon László a másik kádra engedi a gőzt. Dolgoznak. A téglaégetö kemencében levegő álig mozdul. A munkate­rem leghűvösebb pontján har- minckét fokot mutat a hőmérő. A fonógépeknél majdnem negyven fok van. Az üstökben „főzik a gubót, száll a gőz a fonógépekre és a fonóasszonyokra. Máskor zárva vannak a motollaszekré­nyek, most azonban felnyitották a fedlapokat, hogy ne állják út­ját annak a kis huzatnak, ami enyhíthet a hőségen. — Ma valamivel jobb, mint a múlt héten — mondja Perényi Ir­ma fonó — akkor már azt hittem, nem bírom tovább. A kézhűtő vízzel locsoltuk magunkat. A munka nem állhatott meg. A fonógépen álló csészéhez nyúl. Langyos, citrommal ízesített tea van benne. Ez segít. — Nem előírás — mondja Fad- gyas István igazgató — hogy vé­dőitalt kell adni. Most azonban a konyhán mindennap főznek teát Ha nagy a hideg, akkor is teát kapnak a fonók, és most, a nagy melegben is. Egy pillantás a termelés' je­lentésekre: A fonoda teljesítmé­nye egyenletes. Sem a mennyisé­gi, sem a minőségi mutatókból kimertek néhány „tepsivel” a for­ró horganyból, átadják a helyet és a szerszámot Varga Jánosnak és Farkas • Istvánnak. Csak pár percig lehet kibírni a kemence tetején— 1 festőműhelyben Harmincnyolc fokot mutat a hőmérő a Patyolat festödéjében. Nehéz lenne eldönteni, hogy a berakóknak, vagy a kihordók- n_k-e nehezebb. Forróságot Lehel­nek a falak a Palánki Téglagyár kemencéjében. Csak tíz percig bí­rom ki és hihetetlennek tartom, hogy itt egész napon át lehet dolgozni. Pedig dolgoznak. Tóth Lajos és Tóth János rakok nyers téglából építik a „falat”, jó hézagosra, hogy a tűz egyenletesen terjedjen, öt kamrával odébb pedig Till Ist­ván és fia végzi a kihordást. — Megszoktuk, hogy a kemen­cében meleg van, negyvenkettő óta csinálom — mondja az idő­sebb Till. — Télen még rosszabb, mert akkor a nagy forróságból kell kivinni a téglát a hidegbe. Akkor lehet nyavalyát szerezni. Most legfeljebb több ivóvíz fogy... — Próbáltuk már ventillátorral hűteni a munkahelyet — mondja a művezető — de az se vált be, mert felkavarta a téglapart így hát marad a régi módszer. A hat­van fokos hőségben dolgozni. Bátaszéki óriáshordó a mezőgazdasági kiállításra Már a szüretre készülnek a Bátaszéki Kádár- és Fatömeg­cikk Ktsz-ben. A szövetkezet kádárrészlegének dolgozói körül­belül ötmillió forint értékű bo­roshordót — köztük száz-százöt­ven hektós, nagy hordókat — és egyéb szüreti kellékeket készí­tenek ebben az idényben. A ktsz szekszárdi fiókműhelyében fel­készültek a boroshordók, kádak, stb. javítására is: a szüretre Pakson, Bátán és DunaszekcstSn javítási átvevőhelyeket nyitnak. A bátaszéki kádárok bemutat­koznak majd az idei mezőgazda- sági kiállításon is: húszezer li­teres — 200 hektós —, szoba­nagyságú óriáshordót készítenek tölgyfából, Budapestre. Szombat délután volt a legmele­gebb. Az egyik kihordópár egy­szerűen nem bírta már. Inkább felkeltek vasárnap hajnalban ak­kor végezték el a munkájukat, amikor hűvösebb volt. • Hetek óta tart a kánikula. Ne­héz elviselni a hőséget bárhol is. De különösen nehéz ott, ahol a munkahely különben is me1eg. Mégis, a mérkőzésben az ember marad a győztes. 1. J. Figyelő Felkészülés a versenyképtelenségre ? Nehéz megérteni, hogy a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz miért kelti rossz hírét saját munkájának. Mert rossz hírét kelti, s teszi ezt éppen az új gazdasági mechanizmus küszöbén, egy olyan időszak­ban, amikor éppen a verseny- képességre kellene jelkészül­nie. / Tavaly, 1966 szeptemberé­ben a bonyhádi állatkórházban laboratóriumot kezdtek építe­ni. Az állatkórház igazgatója dr. Holló Sándor, az azóta eltelt eseményeket röviden a következőképpen foglalja ösz- sze: Már az alapok lerakása után, n fal felhúzásánál hibák jelentkeztek. Néhány napig nem volt tégla és mész. Ké­sőbb, a vasbetonidom-után- pótlással voltak bajok. 1967. január 10-én a laboratóriumot mégis megpróbálták átadni rendeltetésének. Ebből azon­ban nem lett semmi. A kifo­gások özönét lehetne felsora­koztatni, összességében azon­ban az a helyzet, hogy a la­boratórium nem felelt meg a rendeltetésével szemben tá­masztott követelményeknek. Erre a szereológiai labora­tóriumra nagy szüksége volna Tolna megye mezőgazdaságá­nak. Állategészségügyi szem­pontból nélkülözhetetlen léte­sítmény. Negyedmillió forint­ba került, de sajnbs haszna­vehetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem tud­ják folytatni a mezőgazdasági üzemekben az állatállomány brucellamentesítését. Pontosan számszerűen kimutatható, hogy ebből milyen károk szár­maznak. De most nem a sta­tisztikai adatok felsorakozta­tásán van a hangsúly. Inkább az építőipari ktsz meglepő, és végeredményben érthetetlen közönyén. Semmi jelét nem mutatják annak a készségük­nek, hogy belátható időn be­lül használható állapotban át­adják a laboratóriumot ren­deltetésének. Dr. Holló Sándor úgy tudja, annak idején a munkát nem 1 szívesen vállalták el. Újabban viszont közölték az állatkór­ház egyik dolgozójával, hogy ennek az épületnek az érde­kében egyetlen lépést is Uár tenni. Nem volna meglepő ez a kijelentés, ha vasesztergá­lyosokat kényszeritettek volna arra, hogy laboratóriumot építsenek. Ez a félkész laboratórium immár hónapok óta rontja a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz hitelét. Úgy tűnik, ké­szülnek a versenyképtelenség­re. — ir — Ötvenéves a Bonyhádi Cipőgyár Gazdag sport- és kultúrműsorok — Erzsébet királynő cipője a kiállításon—Veteránok—juniorok találkozója ötvenéves évfordulóját ünnep- cipőipar fejlődését bemutató ki­ll a Bonyhádi Cipőgyár. Bár az állításon például a látogatók igazi, látványos ünnepségek au- megtekinthetik majd Erzsébet gusztus 5—15 között lesznek, a királynő cipőjét is. Az ünnep­gyáron belül a munka mellett ség keretében rendezik meg a szinte mindenki az évforduló veteránok és juniorok találkozó­méltó megünneplésére készül, ját, amelyen elbeszélgethetnek Mindenkinek van munkája, hisz egymással az alapítók és azok, az ünnepségeken fellép a buda- akik még csak most tanulják a pesti Rajkó-zenekar, de az ötve- szakmát. nedik évforduló jegyében ren- Az ötvenedik évfordulóra dezik meg Bonyhádon a megyei könyvalakban is megjelentetik úszóseregszemLét, ugyancsak ek- a gyár történetét. Az ízléses kor lép fel a helybeli Erkel Fe- könyvben fényképek, dokumen- renc vegyeskórus, önálló hang- tumok mutatják be a gyár fej­versennyel, Slágerkoktél címmel lódését, honnan indult, hogyan végigizgulhatják majd a nézők jutott el az 1200 embert foglal- az amatőr tánczenekarok és kozta tó üzemig és két év múlva énekesek elődöntőit, majd dön- miként válik 1600 ember máso- tőit. Labdarúgó-mérkőzések, ki- dik otthonává, állítások tarkítják majd az Horváth József amúgy is színes programot A levelező Megkezdték a paradicsom-feldolgozást a Paksi Konzervgyárban Tegnap délután befutott az első paradicsomszállítmány a Paiksi Konzervgyárba, ezlzel meg­kezdődött a paradicsom-feldolgo­zási idény. A mözsi Uj ÉletTsz- ből száz mázsa paradicsomot hozlak a gyárba. Ez elég volt a paradicsom-feldolgozó vonal próbaüzemeléséhez. Mától kezd­ve már „teljes gőzzel” dolgozik az automatikus paradicsom- vonal! A szezont gondos előkészítő munka előzte meg. Elvégezték a gépek, berendezések nagyjaví­tását, még az utolsó napokban is érkeztek tartalék alkatrészek, — tavaly a passzírozó meghibá­sodása okozott többször fenn­akadást —, ezért most ehhez a géphez több pótalkatrészt bizto­sítottak — így folyamatosan fo­gadhatják a földeken beérő pa­radicsomot. Rekordtermésre számítanak az idén paradicsomból. Az eredeti tervek szerint hat-hétszáz va­gonnyit vártak — ennyi egyéb­ként a paradicsomvonal kapa­citása —, a termésbecslések ösz- szesítése után azonban kiderült. hogy több mint kilencszáz vagon paradicsomot kap a környékbeli szövetkezetektől a gyár. Úgy akarják megszervezni a munkál, hogy a szövetkezetek által be­jelentett többletet ne kelljen visszautasítani, ne pusztuljon ei a földeken szedetlenül, vagy az átvevőhelyeken a paradicsom. A többlettermés feldolgozását segíti elő az is, hogy az idei sze­zon a szokásosnál egy héttel ko­rábban kezdődött. Máskor álta­lában augusztus első napjaiban kapja az első szállítmányt a gyár, most július 25-én érkezett az első száz vagon. Míg azelőtt a „felfutás” is hosszabb időt vett igénybe, most arra szá­mítanak, hogy az idény kezdeté­től végig teljes kapacitással, há­rom műszakban dolgoznak. A paradicsomból sűrítményt készítenek, felhasználják a lecsó- konzerv gyártásához, előállíta­nak — főként exportra — pa­radicsomlében eltett, hámozatlaji paradicsomot is és újdonság lesz a paradicsom ivóié. A prog­ram szerint húsz vagon ivóiét töltenek 0,45 literes palackokba.

Next

/
Thumbnails
Contents