Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
4 ' 11 U'>'iiiix■» TÖLNÄ mBm NEF03SA<5 las’:, július 2i. Nagy teljesítményű mezőgazdasági technika Az elmúlt évben a Szovjetunióban rendkívül jó termést ta- liarítottaik be: 71 millió tonna gabona termett, ami a szovjet mezőgazdaság történetében eddig a legnagyobb mennyiség. A siker egyik eredője az alkalmazott nagy kapacitású mezőgazdasági technika. A szovjet ipar esztendőről esztendőre több új géppel látja el a gazdaságokat. Ebben az évben például több mint 286 ezer traktor, 150 ezer tehergépkocsi, 95,6 ezer gabonakombájn és 176 ezer pótkocsi kerül a mezőgazdaságba. A kolhozoknak és szovhozoknak küldendő mezőgazdasági gépek 166 millió rubellel haladják meg az elmúlt évi beruházást. 1967-ben a gépállomásokon 600 különféle típusú gépet próbáltak ki: nagy teljesítményű traktorokat, gabona- és rizskombájnokat, cukorrépaművelő és betakarító gépeket, gyapot- és burgonyaszedő gépeket, stb. Sikeres kísérletek után megkezdték az állattenyésztési munkák komplex gépesítését is. Az öntözés és talajjavítás céljaira csaknem 15 ezer exkavátort. 11 ezer buldózert és kb. 6 ezer talaj gyalul szállít az ipar. Nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak a mezőgazdasági légi flotta is, melynek feladata a kb. 28 millió hektárnyi vetésterület műtrágyázása. Hidrotechnikai és Vízügyi Tudományos Kutató Intézet konstruktőrei eredeti talajvíztelenítő gépet szerkesztettek, mellyel az elmo- csarasodott földek kiszáríthatok. A gép gyorsan a talajba helyed a műanyag víztelenítő csöveket. PAPN foto! Fizetővendóg-szolgálat Dombóváron | „Halló, halló figyelem! Aki fizetővendégek részére szobát tud biztosítani, szerződéskötés végett jelentkezzék a községi tanácson!” Reggel, délben, délután, néha még többször is napközben, elhangzott a hangosbemondón keresztül a fenti felszólítás. A községi tanács megbízásából még egy nyugdíjas bácsi is járta a községet, hogy az érdeklődőkkel ismertesse a feltételeket. Röviden ennyit az előzményeikről, a szervező munkáról. Dombóvár épülő szállodája süllyed, bizonytalan, mikor és hol lesz a községnek olyan épülete, amely vendégfogadásra alkalmas. Idegenek, vagy átutazók azért szép számmal megfordulnak a községben, nem egy közülük huzamosabb ideig is itt tartózkodik. Mit tehettek eddig a vendégek? Ha legalább két napot kellett itt tölteniük, akkor vagy magánháznál szálltak meg, vagy siettek a legközelebbi helyre, ahol szállodai elhelyezést tudtak biztosítani számukra, amely hivatalos elszámoláshoz feltétlenül szükséges. Nagyobb rendezvények előtt’ a község vezetői, vállalatok illetékesei kerültek nehéz helyzetbe. Honnan kerítsenek hirtelenében annyi magánszállást, amennyire szükség van? Egyébként is, ki tartja nyilván, hogy ki ad ki éjszakai szállásra szobát? Senki, vagy olyan valaki, aki a fonák helyzetből hasznot húz. A helyzet tehát mindenképpen tarthatatlan volt, változtatni kellett. Intézkedni lehet nehézkesen, kibúvókat keresve, de lehet úgy is, ahogy dr. Németh József, a községi tanács vb-titkára tette. Mozgékony, gyors ítélőképességű ember, aki azután sem hagyta magára az új hivatalt, miután megalakult. — A fizetővendég-szolgálat megszervezése régi ötlet, megvalósításához azonban alig két héttel ezelőtt tudtunk csak hozzákezdeni. Tárgyalásokat kezdtünk a megyei Idegenforgalmi Hivatallal, ők is rugalmasan segítettek minden felmerülő gondunkban. Hol legyen az új hivatal? Ez okozott legelőször problémát, de szerencsénk volt, sikerült kevés anyagi fedezettel is megfelelő helyet találni. Az Adóügyi Hivatal helyiségében dolgozók hét közben sokat tartózkodnak vidéki ellenőrző úton, helyiségük tágas, központi fekvésű, szinte kínálta a lehetőséget megegyezésre. Egyezséget kötöttünk, közös bérletben kaptunk annyi helyet, hogy még egy íróasztalt, és néhány bútordarabot elhelyezhettünk itt. Használtakat, természetesen, amelyeket ideiglenesen a községi tanácsról hoztunk el. A kirakatrendezés költségeit már a megyei Idegenforgalmi Hivatal fedezte, csakúgy, mint az irányjelző táblák, községtérképek felállításának költségeit. Talán az jelentett még gondot, hogy megértessük a jelentkezőkkel, akik a hangosbemondó közleménye után jöttek, hogy nem előnytelen számukra ez a lehetőség, ha megismerik ezt az új szolgáltatást, egyre több értelme lesz a szobakiadásnak. Kerek- asztal-beszélgetésre hívtunk ösz- sze mindenkit, ezen eloszlottak az aggodalmak. j Dombó Pál utca I. Az fmsz-vendéglő melletti utca első háza. Busó maszk, prospektusok, a megye térképe díszíti a kirakatot. Szembetűnő helyen kicsiny tábla, a nyitva tartás megjelölésével, és az iroda megbízott vezetőjének nevével: Gáspár Ida. Jöttömre szőke, mosolygós kislány pattan fel ültéből: — Szobát szeretne? Van most bőven, mikortól parancsolja? Bemutatkozom, a férőhelyekről érdeklődöm. — Tizennyolc szállásadónk van, 42 férőhelyet tudunk így biztosítani. — Régen nyitottak? — Július harmadikán voltam itt először. Elmagyarázták, mit kell tennem, Németh elvtárs is segített.. — A keresete? — A bevéted két százaléka. Eddig még nagyon kevés: egy hét alatt 12 farín tat tesz ki. Mindennap itt vagyok, délután egy órától ötig, szombaton kilenctől délig. Csak amíg kevesen ismerik a hivatalt kevés a dolgom.., — Panaszos akadt-e mór? — Nem vendég, szállásadó. Egy néni reklamált, hogy nem küldök vendéget, pedig nyugdíjas, a fia katona, és ő új ruhát szeretne venni ebből a külön- keresetbőL, mire leszerel.. . Elmondtam, hogy nem tőlem függ, hányán jönnek. A csinos és készséges irodavezető alig múlt 18 éves, tavaly érettségizett Két idegen nyelvből tett érettségi vizsgát, a har madikkal magánszorgalomból foglalkozik, szeretne ezen a pályán továbbtanulni, szereti az emberekkel közvetlen kapcsolatban álló feladatokat Szívesen ül itt, ha egyelőre pénzbeli eredménye nem. is mutatkozik munkájának. I Két hete működik Pf11}' 1 bóvaron az újonnan beindított fi- zetővendég-szolgálat. A leszerződött szobákat zsűrizte előzetesen az Idegenforgalmi Hivatal; Elmondották, hogy szépek, otthonosak a szobák, némelyiknek olyan gyönyörű a bútorzatai hogy az első osztályú minősítést csak azért nem kaphatta meg, mert nincs hozzá folyóvizes fürdőszoba, amely elengedhetetlen követelmény. Az eddigi vendégek tapasztalatai kedvezőek, a központban fekvő szálláshelyektől az állomásig vezető útig mindenfelé találnak a községben a fizetővendég-szolgálat számára átadott szobákat. A kórház építkezésénél ideiglenesen dolgozó szakembereknek sem kell keresgélni most már: hol aludjanak? Érkeztek már vendégek például Budapestről, Nyirlugasró),. Ceglédről, Pusztaedericsről. A dombóváriak igyekeznek a legmegfelelőbben ellátni őket, hogy a következő alkalommal is szívesen látogassanak el a községbe. Egyre többen ismerik majd így az újonnan alakult fízetővendég-szolgálatot, melynek megszervezéséből a községi tanács illetékesei oroszlánrészt vállaltak, M. I, A. ZI BÓV — | PÉRÓY — A. SZKRGEJtV fordította: bányász Béla És íme itt a telefonhívás. Az őrnagy már reggel óta várta. Tudta, hogy Kari este a tudósnál vendégeskedett. ... Pjotr Makszimovics felelevenít mindent a legapróbb részletekig, beszélgetését Karl-lal, Janett-al. — Most már értem ... .Buta csapda, goromba és naiv. Azt mondanám, ügyetlen munka. Amikor a defektívregényben ilyent olvas az ember, mérgelődik, hogy a szerzőnek nincs fantáziája. Az élet meg ... Jegorov minden segítségre kész. Iparkodik Kari portréját megrajzolni. Ez nagyon fontos önöknek, figyeljenek csak ... — 22 — Az őrnagy hallgatja és csak nehezen tudja visszatartani a mosolyt, legjobb volna elővenni Kari fényképét és megmutatni, lám, ilyen ő, de majd később. Hallgatja Jegorovot és összeegyezteti „Gyöngyvirág” jelentésével — egyezik minden. Pjotr Makszimovics tényleg kemény dió. Kari ezt tudja, mégis meg akarja szerezni az intézet adatait Ezt mondta Janettnek elutazás előtt. — Mit mondott ön a vendég ajánlatára? ■— Az utolsó mondatra pontosan emlékszem. Van miről gondolkoznom. Találkozunk — megbeszéljük. — Mikor találkoznak ismét? — Holnap, nálam. — Iparkodjon olyan reméayt táplálni Kariban, hogy nincs kizárva ez a variáció. Okvetlenül kérdezze meg, mennyi lesz a honorárium. Már búcsúztak, mikor az őrnagy egy moszkvai fényképalbumot adott át. — Legyen az asztalán. Mi holnapután találkozunk. De nem itt. önt is figyelhetik. A könyvesboltban találkozunk. Én megyek önhöz. Ne felejtse elhozni a fényképalbumot. Pjotr Makszimovics elpirult és zavartan mondta: — Értem. Az album ... Ellenőrzésként... Csak nem kételkednek bennem? Magnóra veszik a szavaimat? — Ne sértődjék meg Pjotr Makszimovics, a tudósok olykor feledékenyek . . . Engedje meg, hogy feltegyek egy kérdést. Mindent elmondott — 23 — ön? Vagy van valami, ami nem jutott eszébe? Pjotr Makszimovics elgondolkozott. — Úgy tűnik, mindent elmondtam. — Látja... Hogy is mondjam, figyelmetlen, feledékeny. És a fiatalasszony, aki arra kérfe, hogy hozza el a horgászfelszerelést az unokaöccsének ... Azt elfelejtette? A tudós remegő kézzel letörölte homlokáról a verejtékcseppeket. Hogy felejthettem el? Egyáltalán nem vettem egymáshoz tartozónak a Turistát, Janettet és őt. Csak nem az ő ügynökük? Rászedtek... — ön kitöltötte a vámnál a kérdőívet, s azon rajta van, hogy harmadik személynek ajándékot átadni tilos. — De én becsületesen megmondtam a vámnál, hogy a horgászfelszerelést ki küldi és kinek. Elvették. De aztán visszaadták. „Vigye csak, hadd horgásszon a fiú”. Jegorov elhallgatott, aztán tompán megjegyezte: — Higgyen nekem, őrnagy elvtársi — Nyugodjon meg Pjotr Makszimovics! Ha nem hinnék Önnek, akkor nem hoztam volna tudomására, hogy olyan adatokkal is rendelkezem, melyek kiestek az ön emlékezetéből. Most öntől nagy nyugodtságot kérünk. Szeretnénk tudni, Kari mit akar. Nem titkoltam, mi van az albumban. Bocsásson meg, majd elfelejtettem. Még egy kérdésem van. Nem találkozott többé azzal az emberrel, akinek a horgász- felszerelést átadta? — 24 —
