Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
m*t. július st tfötws megvet nepű'tsa» S A jó minőségű kenyérért Korszerűtlen „pékműhelyek“ — 13 gépkocsi a csillag- garázsban — Pékek kerestetnek — 1,5 millió a kenyérgyár bővítésére Figyelő Ezer-ezerötszáz hold föld menthetetlen ? ROKfAZT-MONOh umtsmsjxM fÉGET^V^SZEKE- I Reit/oroszlajUi 1 kölykeioet'kard KEPREGENYVMTOZAT: SARLÓS ENDRE*!» Különösen az utóbbi időben, sokat emlegetik a Szekszárdi Sütőipari Vállalatot. Számos bírálat érte már a kenyérgyárat, legtöbbször a minőség, de nem ritkán a kenyér és a sütemény késői megjelenése miatt. Ragadós a kenyér, nem egyszer szabványtól eltérő a súlya, vagy éppen késik a szállítása. Mi az oka a sok panasznak? E kényes kérdés magyarázatára a Szekszárdi Sütőipari Vállalat jogosult. A vállalat vezetőivel folytatott beszélgetés sok mindenre választ adott, olyan belső dolgokra is, amelynek tudatában a vásárlók is meggyőződhetnek, nem az üzemek dolgozói és vezetői felelősek elsősorban az előforduló hibákért. Néhány üzem a múltból visszamaradt kellemetlen „örökség”. Ilyenek a Széchenyi utca 64 és a Rákóczi utca 10 szám alattiak. Szántai Jenő igazgató kommentár helyett végigvezetett az utóbbi üzemen. Egy érdekes helyszínrajz Csupán pár mondatban szeretnék helyszínrajzot adni az üzem belsejéről: a szűk munkahelyen a falak piszkosak, a mennyezet ijesztően besüllyed. Bármelyik percben beszakadására lehet számítani. A beépítettségi fok meghaladja a 76 százalékot, tehát a 12 munkás majdhogy egymástól nem tud dolgozni. Részükre „öltözőt” és „fürdőt” is biztosítottak. Az előbbi körülbelül 2x3 méter alapterületű. Nyolc férfi, valamint négy nő használja. A fürdő az előbbinek fele, csupán egy zuhanyozóval rendelkezik. Az ajtaja előtt fűtik és salakozzák a kazánt. A fürdő falán ujjnyi vastag sa- lakpor. A laikus szemével is megállapítható, hogy ez az üzem napi 40 000 péksütemény gyártására korszerűtlen. A Széchenyi utca 64 szám alatti üzemben hasonlóak a körülmények, azzal a különbséggel, hogy ott három hónappal ezelőtt már bekövetkezett a baj. A munkahely oldala kidőlt. Helyrehozataláig a Rákóczi utca 10 szám a atti üzemben folyt a termelés, összevontan, Ezt azonban talán jobb is nem felidézni. Azóta már tatarozták az üzemet, és a „rendes” kerékvágásban halad a munka. Már az induláskor kicsinek bizonyult ______ A vállalat legkorszerűbb üzeme, az új kenyérgyár, mely 1960-ban lépett be a termelésbe. Modern kemencék, kiszolgálóhelyek, raktárak biztosítják a termelés zavartalanságát. Ennek ellenére ebben a korszerű üzemben sem sokkal jobb a helyzet. A kenyérgyárat két műszakosra tervezték annak idején. Kapacitása maximum 120 mázsa volt. Már a kezdet- kezdetén szűknek bizonyult. így már induláskor három műszakban termelt. Azóta is három műszakban dolgoznak és naponta 180 mázsa kenyeret sütnek. Kettes ünnepek előtt termelésük eléri a 220 mázsát is. A gépek és a kemencék nem pihennek, egy-egy hiba komoly zavarokat okoz az ellátásban. A termelést megelőző karbantartás csupán a szombat esti órákra terjed. Ez pedig nagyon kevés idő ahhoz, hogy gondosan felkészülhessenek a következő heti munkára Az üzemben működő tésztafeladó gép 1960-tól egyfolytában működik és a hosszú évek alatt eléggé elhasználódott. Minden pilla natban várható a hiba, amely nagy gondot okozna a város kenyérellátásában. Tartalékgéppel nem rendelkeznek, amelyet adott esetben beállíthatnának. A jelenlegi gép megkopott* szerkezete nem biztosítja a kenyerek szabvány súlyát, és ebből sok eltérés adódik. A vállalat vezetőinek ki tudja hányadszori bejelentésére, kérésére, kilincselésére ígéretet kaptak, hogy 1968 második negyedévében új tésztafeladó gépet kapnak. 13 gépkocsi — 7 fajta típus________ E gy másik nagy gondot a szállítás lebonyolítása okozza. Szántai Jenő igazgató szerint, ha a szállítással nem kellene foglalkozniuk, még az ilyen mostoha körülmények között is sokkal jobb minőségű kenyeret gyárthatnának. A gépkocsiállományuk mindössze 13 kocsiból áll, és ezek között is 7 féle típus található. A gépkocsik a vállalatnál 6—7 évet töltöttek el, amely azt jelenti, hogy meghibásodásukkal naponta számolni kell. A hétféle típushoz alkatrészt találni nem könnyű. A jelen pillanatban is négy gépkocsi áll a kenyérgyár udvarán, alkatrészre várva. Ilyen körülmények mellett gyakran előfordul, hogy a kenyeret, vagy a péksüteményt nem tudják időben kiszállítani a boltokba. Még az a szerencse, hogy a vállalatnak jó a kapcsolata a 11-es AKÖV vezetőivel. így a legtöbb esetben segítséget kapnak. Természetesen e;; csak növeli a szállítási költségeket, amely a gazdaságosig szempontjából hátrányos a vállalal- nak. Az úgynevezett „csillaggarázs” is nagy problémát jelent. Hosszú évek óta a kenyérgyárudvarán télen-nyáron ott állnak a gépkocsik. Állaguk állandóan romlik, nem csoda, ha idő előtt tönkremennek. A felsőbb szervek eddig még egy fészer építését sem engedélyezték. Pékek a gépjavítónál probléma, minit a gépekkel. Ha megunják, továbbállnak, köny- nyefob munkát keresnek. Hogy ez iá tarthatatlan állapot mit jelent? A vállalat igazgatója példáját idézem. A múlt héten két szakmunkás bumhzott, nem jelentek meg munkakezdéskor. Hogy a termelésben ne legyen kiesés, a városban mindenki megkapja a mindennapi kenyerét, a kemencék mellé állt az igazgató, a normás, a belső ellenőr, a beruházó, a műszaki vezető és az energetikus. Vetették a kenyeret, megfeszítve dolgoztak, hogy az ellátás zavartalan legyen. Betegség, . vagy egyéb hiányzás esetén gyakoriak az ilyen szükségmegoldások, amelyek komoly problémát okozhatnak a vásárlók ezreinek. Egy olyan vállalat életében, amely egy város lakosságának mindennapi kenyerét hivatott biztosítani, nem szabadna ilyen és ehhez hasonló nehézségekkel küszködni. Megengedhetetlen, hogy egy ember, vagy gép kiesése ezrek és ezrek kenyér- ellátását veszélyeztesse. Valamit tenni kell ennek megszüntetése érdekében. Az igaz, hogy a kenyérgyár bővítése, amely 1,5 millió forintos költséggel elkezdődött, jövőre már enyhít a nehézségeken. Azonban ez még nem biztosítja a szakmunkás- képzés, az utánpótlás zavartalanságát. Meg kell találni a módját, a Szekszárdi Sütőipari Vállalatnál, hogy minden nap időben, friss, jó minőségű kenyér kerüljön a dolgozók asz- talár-a. FERTŐI MIKLŐS Aggasztó hírek érkeznék a megyeszékhely termelőszövetkezeteiből. Kalászosokból nagyon alacsony termésátlag ígérkezik, s ez főképpen azért kedvetieníti el a tsz-tagokat, mert a megye közös gazdaságaiban általában elégedettek az emberek. Mi történt vajon a szekszárdi tsz-ekben? Mi a magyarázata annak, hogy a Garay Tsz csupán 7,2 méter- mázsás átlagtermést ért el árpából, s vannak olyan gabonatáblák, ahol mindössze 3—4 métermázsa a holdankénti kenyérgabona-átlag ? Négy évvel ezelőtt kezdődött az a súlyos természeti csapás, amely a fentiekre magyarázatul szolgák Az utóbbi időben a termelőszövetkezetek vezetői már gyakran szóvá teszik, sőt nemrég Horváth Lajos, a Garay Tsz elnöke szinte már a vészharangot is megkongatta. Arról van szó, hogy a Keselyűst út és a Sió között levő területen túl magas a talajvíz. Az ózsáki részen ugyancsak. Es a magas talajvíz-szint egyszerűen kipusztítja a növényzetet. A közlekedőedény törvényeinek megfelelően, úgy nő a talajvíz szintje, ahogy emelkedik a Sió, a Duna vízállása. Szekszárdra nézve szinte katasztrofális helyzet állott elő, hiszen a jelenlegi körülmények között már a városi tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, Kaposi István is azt mondja, ezer—ezerötszáz hold termőföldről le kell mondani. Nehezíti a helyzetet, hogy a túl magas vízszint miatt hasznavehetetlenné vált földterület 1, 2, 4 holdas alaktalan foltokban helyezkedik el, a földtáblák különböző pontjain. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy Szekszárd város lemondhat-e 1000—1500 hold termőföldről? Egyelőre senki nem tudja, hogy mit lehet tenni. Talán célszerűnek látszik országos hatáskörrel rendelkező szervekhez fordulni és hozzáértő szakemberekkel vizsgáltatni meg, a lehetőségekét, továbbá azt, hogy a jelen helyzetben kitől és milyen összegű kártérítés illeti meg a földtulajdonos közös gazdaságokat t * — ir -» Az utóbbi években a szakmunkások közül többen hagyták ott a vállalatot és más munkahelyet kerestek. Nem a szakmájukban helyezkedtek el, hanem legtöbben segédmunkásként. A szekszárdi gépjavítónál jelenleg is hat pék dolgozik. A munkahely-változtatás oka egyrészt a három műszak, másrészt pedig az aránylag kevés bér. A szakmunkások a süteményüzemben állandó éjszakai műszakban dolgoznak. Igaz, keresetük eléri a havi 2200 forintos átlagot, de az állandó éjjelezés miátt nem szívesen csinálják éveken keresztül. Legtöbbjük vidéki, aki mindennap dél körül ér haza a vonattal, vagy a busszal, és estére már újból a kemence mellett kell lennie. Nem szórakozhatnak, nem pihenhetnek rendesen és családjukkal sem foglalkozhatnak megfelelően. A vállalat vezetőinek állandó gondot jelent a szakmunkás- képzés, az utánpótlás. A pékszakma nem keresett és ha né- hányan jelentkeznek is ipari tanulónak, csak olyanok, akiknek a tanulmányi eredménye az elégségest is éppen, hogy éléri. Legalább 20 szakmunkásra volna szükség, ennek ellenére csupán négyen tanulnak Tolna megyéből pékszakmában Kaposváron. Még az sem valószínű, hogy valamennyien a sütőipari szakmában helyezkednek majd el. Igazgató a kemence mellett időnként haíttzafo/zdlht BKAKOTHOZ, AKI KOTXDIZiPORjEEfcéósr szocG/\'cr az av« pkoA hiányzó szakmunkásokat betanított munkásokkal pótolják, Velük azonban ugyanaz a CHRISTIAN NATtZAPGRDaU^ AZ . OtrRA afdZET/7 A ks£ 7~/w\'siK- Kocsi we7V£wör AAá/Beey TA'VKÖZÖKKEE , KG V£A/C£ZCS /RAAA3AK KÖVE íré OSkEE A HAONAGY, CHR/ST/AA/ RARAATGE =R. Alffe Egy has csiga- vész. ta ca'as NEAA TUOJA,H06 HA'Qo/aÖ VAN 06iI EJ A BRANDT AAECCETT Oc<3 szicéz/Ai tizedes HAAíS/KN VA/V EELA/K VETETT./VtMÖ- DEN VA'GYA AZ VOLT, HOGW CBGACAjBrt EGY PfZAA/C 'AÍT Arté&Öt HESS&é
