Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

m*t. július st tfötws megvet nepű'tsa» S A jó minőségű kenyérért Korszerűtlen „pékműhelyek“ — 13 gépkocsi a csillag- garázsban — Pékek kerestetnek — 1,5 millió a kenyérgyár bővítésére Figyelő Ezer-ezerötszáz hold föld menthetetlen ? ROKfAZT-MONO­h umtsmsjxM fÉGET^V^SZEKE- I Reit/oroszlajUi 1 kölykeioet'kard KEPREGENYVMTOZAT: SARLÓS ENDRE*!» Különösen az utóbbi időben, sokat emlegetik a Szekszárdi Sü­tőipari Vállalatot. Számos bírálat érte már a kenyérgyárat, legtöbb­ször a minőség, de nem ritkán a kenyér és a sütemény késői meg­jelenése miatt. Ragadós a kenyér, nem egyszer szabványtól eltérő a súlya, vagy éppen késik a szállí­tása. Mi az oka a sok panasznak? E kényes kérdés magyarázatára a Szekszárdi Sütőipari Vállalat jo­gosult. A vállalat vezetőivel folytatott beszélgetés sok mindenre választ adott, olyan belső dolgokra is, amelynek tudatában a vásárlók is meggyőződhetnek, nem az üze­mek dolgozói és vezetői felelősek elsősorban az előforduló hibákért. Néhány üzem a múltból vissza­maradt kellemetlen „örökség”. Ilyenek a Széchenyi utca 64 és a Rákóczi utca 10 szám alattiak. Szántai Jenő igazgató kommentár helyett végigvezetett az utóbbi üzemen. Egy érdekes helyszínrajz Csupán pár mondatban szeret­nék helyszínrajzot adni az üzem belsejéről: a szűk munkahelyen a falak piszkosak, a mennyezet ijesztően besüllyed. Bármelyik percben beszakadására lehet szá­mítani. A beépítettségi fok meg­haladja a 76 százalékot, tehát a 12 munkás majdhogy egymástól nem tud dolgozni. Részükre „öl­tözőt” és „fürdőt” is biztosítottak. Az előbbi körülbelül 2x3 méter alapterületű. Nyolc férfi, vala­mint négy nő használja. A fürdő az előbbinek fele, csupán egy zu­hanyozóval rendelkezik. Az ajtaja előtt fűtik és salakozzák a kazánt. A fürdő falán ujjnyi vastag sa- lakpor. A laikus szemével is meg­állapítható, hogy ez az üzem napi 40 000 péksütemény gyártására korszerűtlen. A Széchenyi utca 64 szám alatti üzemben hasonlóak a körülmé­nyek, azzal a különbséggel, hogy ott három hónappal ezelőtt már bekövetkezett a baj. A munka­hely oldala kidőlt. Helyrehozata­láig a Rákóczi utca 10 szám a atti üzemben folyt a termelés, össze­vontan, Ezt azonban talán jobb is nem felidézni. Azóta már ta­tarozták az üzemet, és a „rendes” kerékvágásban halad a munka. Már az induláskor kicsinek bizonyult ______ A vállalat legkorszerűbb üzeme, az új kenyérgyár, mely 1960-ban lépett be a termelésbe. Modern kemencék, kiszolgálóhelyek, rak­tárak biztosítják a termelés za­vartalanságát. Ennek ellenére eb­ben a korszerű üzemben sem sok­kal jobb a helyzet. A kenyérgyá­rat két műszakosra tervezték an­nak idején. Kapacitása maximum 120 mázsa volt. Már a kezdet- kezdetén szűknek bizonyult. így már induláskor három műszak­ban termelt. Azóta is három mű­szakban dolgoznak és naponta 180 mázsa kenyeret sütnek. Kettes ünnepek előtt termelésük eléri a 220 mázsát is. A gépek és a ke­mencék nem pihennek, egy-egy hiba komoly zavarokat okoz az ellátásban. A termelést megelőző karbantartás csupán a szombat esti órákra terjed. Ez pedig na­gyon kevés idő ahhoz, hogy gon­dosan felkészülhessenek a követ­kező heti munkára Az üzemben működő tésztafel­adó gép 1960-tól egyfolytában mű­ködik és a hosszú évek alatt elég­gé elhasználódott. Minden pilla natban várható a hiba, amely nagy gondot okozna a város ke­nyérellátásában. Tartalékgéppel nem rendelkeznek, amelyet adott esetben beállíthatnának. A jelen­legi gép megkopott* szerkezete nem biztosítja a kenyerek szab­vány súlyát, és ebből sok eltérés adódik. A vállalat vezetőinek ki tudja hányadszori bejelentésére, kérésére, kilincselésére ígéretet kaptak, hogy 1968 második ne­gyedévében új tésztafeladó gépet kapnak. 13 gépkocsi — 7 fajta típus________ E gy másik nagy gondot a szál­lítás lebonyolítása okozza. Szántai Jenő igazgató szerint, ha a szál­lítással nem kellene foglalkoz­niuk, még az ilyen mostoha kö­rülmények között is sokkal jobb minőségű kenyeret gyárthatnának. A gépkocsiállományuk mindössze 13 kocsiból áll, és ezek között is 7 féle típus található. A gépko­csik a vállalatnál 6—7 évet töl­töttek el, amely azt jelenti, hogy meghibásodásukkal naponta szá­molni kell. A hétféle típushoz alkatrészt találni nem könnyű. A jelen pillanatban is négy gépko­csi áll a kenyérgyár udvarán, al­katrészre várva. Ilyen körülmé­nyek mellett gyakran előfordul, hogy a kenyeret, vagy a péksüte­ményt nem tudják időben kiszál­lítani a boltokba. Még az a sze­rencse, hogy a vállalatnak jó a kapcsolata a 11-es AKÖV veze­tőivel. így a legtöbb esetben se­gítséget kapnak. Természetesen e;; csak növeli a szállítási költsége­ket, amely a gazdaságosig szem­pontjából hátrányos a vállalal- nak. Az úgynevezett „csillag­garázs” is nagy problémát jelent. Hosszú évek óta a kenyérgyárud­varán télen-nyáron ott állnak a gépkocsik. Állaguk állandóan romlik, nem csoda, ha idő előtt tönkremennek. A felsőbb szer­vek eddig még egy fészer építé­sét sem engedélyezték. Pékek a gépjavítónál probléma, minit a gépekkel. Ha megunják, továbbállnak, köny- nyefob munkát keresnek. Hogy ez iá tarthatatlan állapot mit jelent? A vállalat igazgatója példáját idézem. A múlt héten két szakmunkás bumhzott, nem jelentek meg munkakezdéskor. Hogy a termelésben ne legyen kiesés, a városban mindenki megkapja a mindennapi kenye­rét, a kemencék mellé állt az igazgató, a normás, a belső el­lenőr, a beruházó, a műszaki vezető és az energetikus. Vetet­ték a kenyeret, megfeszítve dol­goztak, hogy az ellátás zavarta­lan legyen. Betegség, . vagy egyéb hiányzás esetén gyakoriak az ilyen szükségmegoldások, amelyek komoly problémát okozhatnak a vásárlók ezreinek. Egy olyan vállalat életében, amely egy város lakosságának mindennapi kenyerét hivatott biztosítani, nem szabadna ilyen és ehhez hasonló nehézségek­kel küszködni. Megengedhetet­len, hogy egy ember, vagy gép kiesése ezrek és ezrek kenyér- ellátását veszélyeztesse. Valamit tenni kell ennek megszüntetése érdekében. Az igaz, hogy a ke­nyérgyár bővítése, amely 1,5 millió forintos költséggel elkez­dődött, jövőre már enyhít a ne­hézségeken. Azonban ez még nem biztosítja a szakmunkás- képzés, az utánpótlás zavarta­lanságát. Meg kell találni a módját, a Szekszárdi Sütőipari Vállalatnál, hogy minden nap időben, friss, jó minőségű ke­nyér kerüljön a dolgozók asz- talár-a. FERTŐI MIKLŐS Aggasztó hírek érkeznék a megyeszékhely termelőszö­vetkezeteiből. Kalászosokból nagyon alacsony termésátlag ígérkezik, s ez főképpen azért kedvetieníti el a tsz-tagokat, mert a megye közös gazdaságaiban általában elégedettek az emberek. Mi történt vajon a szekszárdi tsz-ekben? Mi a magyarázata annak, hogy a Garay Tsz csupán 7,2 méter- mázsás átlagtermést ért el árpából, s vannak olyan gabona­táblák, ahol mindössze 3—4 métermázsa a holdankénti kenyérgabona-átlag ? Négy évvel ezelőtt kezdődött az a súlyos természeti csapás, amely a fentiekre magyarázatul szolgák Az utóbbi időben a termelőszövetkezetek vezetői már gyakran szóvá teszik, sőt nemrég Horváth Lajos, a Garay Tsz elnöke szinte már a vészharangot is megkongatta. Arról van szó, hogy a Keselyűst út és a Sió között levő területen túl magas a talajvíz. Az ózsáki részen ugyancsak. Es a magas talajvíz-szint egyszerűen kipusztítja a növényzetet. A közlekedőedény törvényeinek megfelelően, úgy nő a talajvíz szintje, ahogy emelkedik a Sió, a Duna vízállása. Szekszárdra nézve szinte katasztrofális helyzet állott elő, hiszen a jelenlegi körülmények között már a városi tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, Kaposi István is azt mondja, ezer—ezerötszáz hold termőföldről le kell mondani. Nehezíti a helyzetet, hogy a túl magas vízszint miatt hasznavehetetlenné vált földterület 1, 2, 4 holdas alaktalan foltokban helyezkedik el, a földtáblák különböző pontjain. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy Szekszárd város le­mondhat-e 1000—1500 hold termőföldről? Egyelőre senki nem tudja, hogy mit lehet tenni. Talán célszerűnek látszik országos hatáskörrel rendelkező szervekhez fordulni és hozzáértő szakemberekkel vizsgáltatni meg, a lehetőségekét, továbbá azt, hogy a jelen helyzetben kitől és milyen összegű kártérítés illeti meg a földtulajdonos közös gazdaságokat t * — ir -» Az utóbbi években a szak­munkások közül többen hagyták ott a vállalatot és más munka­helyet kerestek. Nem a szakmá­jukban helyezkedtek el, hanem legtöbben segédmunkásként. A szekszárdi gépjavítónál jelenleg is hat pék dolgozik. A munka­hely-változtatás oka egyrészt a három műszak, másrészt pedig az aránylag kevés bér. A szak­munkások a süteményüzemben állandó éjszakai műszakban dol­goznak. Igaz, keresetük eléri a havi 2200 forintos átlagot, de az állandó éjjelezés miátt nem szí­vesen csinálják éveken keresz­tül. Legtöbbjük vidéki, aki min­dennap dél körül ér haza a vo­nattal, vagy a busszal, és es­tére már újból a kemence mel­lett kell lennie. Nem szórakoz­hatnak, nem pihenhetnek rende­sen és családjukkal sem foglal­kozhatnak megfelelően. A vállalat vezetőinek állandó gondot jelent a szakmunkás- képzés, az utánpótlás. A pék­szakma nem keresett és ha né- hányan jelentkeznek is ipari ta­nulónak, csak olyanok, akiknek a tanulmányi eredménye az elégségest is éppen, hogy éléri. Legalább 20 szakmunkásra volna szükség, ennek ellenére csupán négyen tanulnak Tolna megyé­ből pékszakmában Kaposváron. Még az sem valószínű, hogy va­lamennyien a sütőipari szakmá­ban helyezkednek majd el. Igazgató a kemence mellett időnként haíttzafo/zdlht BKAKOTHOZ, AKI KOTXDIZiPORjEE­fcéósr szocG/\'cr az av« pko­A hiányzó szakmunkásokat betanított munkásokkal pótol­ják, Velük azonban ugyanaz a CHRISTIAN NATtZAPGRDaU^ AZ . OtrRA afdZET/7 A ks£ 7~/w\'siK- Kocsi we7V£wör AAá/Beey TA'VKÖZÖKKEE , KG V£A/C£ZCS /RAAA3AK KÖVE íré OSkEE A HAONAGY, CHR/ST/AA/ RARAATGE =R. Alffe Egy has csiga- vész. ta ca'as NEAA TUOJA,H06 HA'Qo/aÖ VAN 06iI EJ A BRANDT AAECCETT Oc<3 szicéz/Ai tize­des HAAíS/KN VA/V EELA/K VETETT./VtMÖ- DEN VA'GYA AZ VOLT, HOGW CBGACAjBrt EGY PfZAA/C 'AÍT Arté&Öt HESS&é

Next

/
Thumbnails
Contents