Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Könyvtár HtíXiJ. v • űzi'-«-» IP pvg t c mi — páca Leonardo da Vinci rdzViigi’. u,3 mi»» MEGYEI* m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYE! TANÁCS L^PJA XVII. évfolyam, 16«. szám _________ ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1967. július 20. F olytatódik az arab vezetők tanácskozása A Moszkvából visszaérkezett Bumedien algériai és Aref iraki államfőt a kairói repülőtéren Nasszer elnök fogadta. Az arab vezetők Nasszer otthonában kezd­ték meg kedden este megbeszé­léseiket. majd miután Mahgub szudáni miniszterelnök csatlako­zott hozzájuk, magyar idő szerint 21.30 órakor a Kubbeh-palo.ában hivatalos tárgyalásra került sor. Aref és Bumedien beszámolt moszkvai tanácskozásairól. Az arab vezetők három és fél óra hosszat folytatták eszmecseréjü­ket. A megbeszélések szerdán ma­gyar idő szerint 8 órakor folyta­tódtak. Az algériai és iraki elnök be­számolt Nasszer elnöknek a moszkvai megbeszélésekről, ame­lyeken a szovjet vezetőkkel meg­állapították teljes egyetértésüket abban, hogy a közel-keleti béke helyreállításának alapvető felté­tele az izraeli agresszió nyomai­nak maradéktalan felszámolása. Az A1 Manar című bagdadi lap rámutat a szocialista és a haladó arab rendszerek együttműködésé­nek minden téren tapasztalható fokozására. A Dzsumhirijé című iraki lap szerint Aref és Bumedien moszkvai útja azt bizonyítja, hogy az araboknak lojális és meg­értő barátaik vannak, akik mellé­jük állnak az imperialista ag­resszió ellen vívott küzdelemben. A lap hozzáfűzi: „Az arabok szí­vét ma csodálat tölti el a szocia­lista országok és elsősorban a Szovjetunió iránt”. Az El Mud- zsahid, az algériai FLN lapja szerint az ENSZ kudarca után nincs más út, mint a harcé. Iz­rael nem vonul vissza, csak ha rákényszerítik. A kairói lapok idézik az algíri rádió kommentárját is, amely szerint az arab forradalmi moz­galom fennmaradása érdekében a harcot folytatni kell. A progresz- szív arab kormányok megértet­ték ezt és ezért fejezték ki el­szánt akaratukat, hogy felszá­molják az izraeli imperialista ag­resszió következményeit. Az A1 Ahram jelentette, hogy Jakov Malik szovjet külügymi­niszter-helyettes 8 napos látoga­tás után hazautazott Kairóból. Azhari szudáni elnök kedden este hazaérkezett Kairóból, ahol részt vett az arab vezetők csúcs- találkozóján. A kahrtoumi repü­lőtéren mondott beszédében a szudáni elnök kijelentette, hogy az arab országoknak örökre le kell állítaniok az Egyesült Ál­lamoknak és Nagy-Britanniának az arab olaj szállítását. Leszögez­te, hogy az arab országok nem hajlandók tárgyalni Izraellel sem most, sem a jövőben. Ke­serűen beszélt „bizonyos” afri­kai országokról, amelyek nem támogatták az arab ügyet és hoz­záfűzte, hogy „az arab kudarcot az összes források kihasználásá­val teljes győzelem válthatná fel”. Az Ál Ahram megbízható szu­dáni forrásra hivatkozva közöl­te, hogy a szudáni -elnök rövi­desen Szaud-Arábiába utazik, ahol tárgyalásokat folytat Fej­Kállai Gyula fogadta a francia parlamenti küldöttséget szál királlyal, a javasait pan- arab csúcsértekezletről. Az A1 Riad szaud-arábiai na­(Folytatás a 2. oldalon.) MILLIÓK HANGJA Gunnar Myrdalt, a világ­szerte megbecsült svéd közgaz­dászt, hazája volt külügymi­niszterét mindig úgy ismerték, mint az amerikai politika, kul­túra és életforma egyik hívét. Életének egy részét az _Egye­sült Államokban töltötte, a nemzetközi szervezetekben, amelyeknek ma is tekin­télyes vezető személyisége, legtöbbször az amerikai állás­pont híveként hallatta szavát. S néhány napja, amikor a stockholmi Vietnam-konferen- cia záróbeszédét hallgatták a közel hetven országból össze­gyűlt küldöttek, Myrdal pro­fesszor beszéde bevezető ré­szében újra Amerika iránti ro- kcmszenvéről, az Egyesült Ál­lamok jövője iránti reményről beszélt. Ám hamarosan Ameri­ka felelősségéről, majd Ameri­ka bűnéről szólt; mert beszéde a legélesebb vádiratok egyike volt a vietnami agresszióban bűnös amerikai kormányzat ellen. Azt mondotta, hogy er­kölcsi hanyatlás, az erőszak szellemének növekedése, a szí­nes bőrű polgárok jogainak to­vábbi eltiprása, a még Kenne­dy által meghirdetett „szegény­ség elleni küzdelem” teljes megszűnése: ezzel kell fizet­nie az Egyesült Államoknak a vietnami bűnért. Myrdal pro­fesszor egy mondata így szólt: „Ez a háború olyan erkölcsi szörnyűség, aminőhöz fogható kevés volt a történelemben!” Milliók látják esténként a világ televízióhíreinek illusztrá­ciójaként a képernyőkön az amerikaiak által elkövetett szörnyűségeket. Vietnamban egy nép védekezik a támadó ellen; félmilliónyi amerikai, a legmodernebb fegyverzettel el­látva tiporja a kis ország föld­jét. Havonta 50 000 tonna bom­bát, rakétát és lőszert használ­nak el — pontosan ugyanany- nyit, mint amennyit a szövet­ségesek a második világháború döntő hónapjaiban vetettek be és kereken háromszor annyit, mint amennyit Koreában hasz­nált fel az amerikai haderő. Stockholmban az öt világ­rész országaiból összegyűlt 452 küldött úgy döntött, hogy jú­lius húszadikát a vietnami amerikai agresszió elleni tilta­kozás világnapjává nyilvánít­ják. Ezen a napon a stockhol­mi határozat értelmében egy­szerre hangzanak majd fel a tüntetők haragos szavai Pá­rizsban és Varsóban, a londoni Trafalgar-téren és az amszter­dami kikötőben: ugyanazon a napon követeli a vietnami bűntettek azonnali megszünte­tését a világ. Stockholmban azért válasz­tották július 20-át, mert 1954- ben ezen a napon írták alá a genfi egyezményt, amely véget vetett az akkor már esztendők óta dúló vietnami harcoknak. A világ, amely az évfordulón tüntet majd, nem feledte, hogy a tárgyalóteremben annak ide­jén elhangzott az amerikai kor­mány nyilatkozata arról, hogy a nemzetközi béke és bizton­ság komoly veszélyeztetését je­lenti a vietnami agresszió min­den felújítása. A nyilatkozat- tevő kormány néhány évvel később nemcsak megtámadta a vietnami népet, hanem lé­pésről lépésre terjeszti ki a bűnös agressziót. „Az ameri­kai eszkaláció Vietnamban ma már nem egyéb, mint népirtás/" — ezt üzeni Stockholm, s a július húszadikán tüntető mil­liók ezt visszhangozzák szerte a világon. A nemzetközi jog elfogadott normáin túl az em­beri lelkiismeret szólal meg a Vietnamért tüntető világnapon, követelve a bombázások meg­szüntetését, az amerikaiak tá­vozását Vietnam földjéről és Vietnam népének jogát arra, hogy ügyeit maga rendezze. A három stockholmi pont alá nevek kerülnek majd: ezer és százezer, millió és tízmillió. A tüntetés, a vietnami világ­nap egyúttal új, az egész vi­lágra kiterjedő aláírásgyűjtési akció kezdete is — név szerint és személyesen követeli majd Vietnam népének jogát az élet­hez és a szabadsághoz minden­ki, aki ragaszkodik az emberi jövendő, a béke gondolatához. G. M. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szerdán az Országház delegáció® termében fogadta a francia parlamenti küldöttséget, amely Jacqueline Thome-Pate- notre, a nemzetgyűlés alelnöke vezetésével tartózkodik hazánk­ban. Az országgyűlés elnöke szí­vélyes eszmecserét folytatott a küldöttséggel a két ország kap­csolatainak fejlődéséről, az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A fogadáson jelen volt Vass Ist­vánná és dr. Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnökei, az országgyűlés tisztikarának több tagja, valamint Raymond Gastambide, a Francia Köz­társaság budapesti nagykövete. Kállai Gyula este az Ország­ház vadásztermében fogadást adott a francia parlamenti kül­döttség tiszteletére. A francia parlamenti küldött­ség a nap folyamán a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A küldöttség a Magyar Nem­zeti Galériában megtekintette a XX. századi magyar festészeti kiállítást Raymond Gastambide nagy­követ a küldöttség látogatása al­kalmából rezidenciáján ebédet adott. (MTI) Minden fölösleges búzáját az államnak adta el a tamási Széchenyi Tsz Elsőként a megyében teljesítet­te a búzaeladási tervét a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet Vasárnapig már a pótszerződéssel eladásra ígért búzát is átadta a szövetkezet a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalatnak. A válla­lat megyei vezetőitől nyert érte­sülés szerint ezzel valóban első a Széchenyi Tsz. Arról, hogy milyen módon ér­te el ezt a tamási járás egyik leg­jobb közös gazdasága, már na­pokkal ezelőtt tájékoztatást kap­tunk a szövetkezet főagronómu- sától, Kovács Tivadartól. Várható volt, hogy a betakarítás gyors üteme miatt elnyerik ezt a kitün­tető címet. A rendrevágással és a helybeli szárítással jutottak nagy előnyhöz a Széchenyi Tsz-ben. A rendrevágást már július 4-én megkezdték, és 240 holdat arat­tak le ilyen módon. A búza ter­mészetesen nem volt elég száraz, de a Gabonafelvásárló és -Feldol­gozó Vállalattól kapott nagy tel­jesítményű szovjet gyártmányú szárítógéppel folyamatosan elad­ható búzát állítottak elő. A szárí­tógéphez a szövetkezet adja a ki­segítő személyzetet és más gazda­ságoknak is dolgozik ezzel a gép- péL Tegnap délben értesültünk a Széchenyi Tsz főkönyvelőjétől, Tímár Bálinttól, hogy az erede­tileg eladásra szánt 23 vagon ke­nyérgabonán kívül eladtak még tíz vagonnal, továbbá elszállított a szövetkezet 11 és fél vagon adó­gabonát, de még körülbelül tíz vagonnyit tud eladni az államnak. Mindössze 140—150 hold volt ara- tat.lan tegnap délig. Három kom­bájn dolgozik a gazdaság búza­tábláin, ezek közül egy a terme­lőszövetkezeté. A termés nemcsak mennyisé­gileg jó, de a fajsúlya is kedvező: 78—79-es fajsúlyú. A főkönyvelő tájékoztatása szerint a tervezett­nél jóval több pénzt, 880 ezer fo­rintot kaptak eddig az eladott kenyérgabonáért. Nagygyűlés a genfi egyezmények megkötésének évfordulóján ÖM genfi egyezmények megkötő­nek 13. évfordulója alkalmából szerdán délután a csepeli sport- csarnokban nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága. Blaha Béla, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Katona Imre a Buda­pesti Pártbizottság titkára mon­dott beszédet. — Az egész magyar nép cso­dálattal adózik a vietnami nép bátorságának és hősiességének. Szilárdan hisszük, hogy akármi­lyen újabb gaztetteket követné­nek is el az agresszorok, a viet­nami népet nem törhetik meg — mondotta többek között Ezután a nagygyűlés részvevői­nek lelkes ünneplése közben Hoang-Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság magyar- országi nagykövete tolmácsolta a hős vietnami nép forró, testvéri üdvözletét a demonstráció rész­vevőinek, egész népünknek, majd arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták lábbal tiporják az 1954-es genfi egyezményeket és a nemzetközi jogot. — Kemény és nehéz harcunk tá­mogatói között, hű barátként ott van a Magyar Népköztársaság is, megszámlálhatatlan módon tanú­jelét adva szolidaritásának, ismé­telten bebizonyítva segítőkészsé­gét. Engedjék meg, hogy ezen az emlékezetes napon kifejezzem a vietnami nép háláját a magyar nép. pártja és kormánya iránt — zárta beszédét Hoang-Luong. J Nagy tapssal fogadott szavai I után Sík Endre, az Országos Bé­ketanács elnöke lépett a mikro­fonhoz, A harcoló hős vietnami nép iránti szolidaritás nagyszerű meg­nyilvánulása volt a Stockholmban, megrendezett nemzetközi Vietnam- konferencta — jelentette ki. Sík Endre a továbbiakban el­mondotta, hogy — nem véletle­nül — éppen az Egyesült Álla­mokból utazott a legnagyobb lét­számú küldöttség Stockholmba. Szavaikból az élő lelkiismeret ön­vallomásai, megrendítő egyéni tragédiák, az Egyesült Államok roppant erkölcsi és politikai vál­sága rajzolódott ki. Kivétel nél­kül valamennyien az amerikai társadalom legszélesebb rétegjei­A genfi egyezmény aláírásának 13. évfordulója alkalmából szer­dán a fővárosban közös prog­rammal barátsági napot rendezett a Budapesti KISZ-bizottság a Magyarországon tanuló és dol­gozó vietnami fiatalokkal. Dél­előtt baráti beszélgetésre hív­ták meg a KISZ-bizottsághoz a fővárosunkban élő vietnami fia­talok tíz vezetőjét, akik Van Mai-jal az élen vettek részt az eszmecserén. A déli órákban a tíztagú vietnami csoport a bu­dapesti KISZ-vezetők társaságá­ban látogatást tett a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében, ahol az évfor­duló alkalmából fotódokumentá­ciós kiállítást rendezett a KISZ- aiapszervezet nek nevében szerették volna jó­vátenni azokat a szörnyű bűnö­ket, amelyet kormányuk Viet­namban elkövet. ' — A konferencia munkáját ösz- szegező stockholmi felhívás mél­tán került korunk legfontosabb béke-kiáltványainak soraDa. A felhívás három pontba foglalja a haladéktalan teendőket: a VDK elleni bombázás és más harci cse­lekmények végleges, feltétel nél­küli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietrtam- ból, a genfi egyezmények tiszte­letben tartása. A nagygyűlés Bteha Béla zár­szavává! ért véget, (MTI) Délután dobogókői kirándulás adott tartalmat a programnak. Több mint száz, Budapesten dol­gozó és tanuló vietnami fiatal volt részese ennek az esemény­nek. Először felkeresték azokat a munkahelyeket, ahol az ottani KISZ-építőtábor lakói — közép­iskolások és szakmunkástanulók — kamatoztatják segítőkészsé­güket, ez esetben útépítési mun­kálatoknál. Ifjúsági nagy'’•vűléssel folytató­dott az eseménysorozat. Főcze Lajos, a KISZ Budapesti Bizott­ságának titkára mondott beszé­det a genfi egyezmény létrejöt­téről. A vietnamiak nevében Van Mai beszélt a nagygyűlésen. (MTI) KISZ-isták és vietnami fiatalok barátsági napja

Next

/
Thumbnails
Contents