Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

2 TOT N \ MEGYEI NCPtlJSAíJ 1967. július 20. Megkezdődött Az algériai legfelsőbb bíróság előtt szerdán, magyar idő szerint tíz órakor megkezdődött a Csom- be-per. A volt kongói miniszter- elnököt erős biztonsági őrizet mellett az Algírtól 20 kilométer­nyire fekvő El Harras börtönből vezették elő. Az elnöklő Üld Audia bíró né­hány perccel a tárgyalás meg­nyitása után bejelentette, hogy tekintettel „a gyűlölet és bosz- szú által befolyásolt légkörre”, — ami Csőmbe életét fenyegeti, a tárgyalás zárt ajtók mögött folytatódik. A határozat ellen Abdellah algériai ügyvéd, Csőm­be megbízott jogtanácsosa, tilta­kozást jelentett be. A bíróság arról dönt, hogy Csombét Algéria kiadja-e a kinshasai Klongónak. A Reuter úgy értesült, hogy a legfelsőbb bíróság már csütör­tökön ítéletet hoz, bár a végső döntés a jelenleg Kairóban tar­tózkodó Bumedien elnöktől függ. A UPI viszont úgy tudja, hogy a bíróság 8—15 napos tárgyalás- sorozatot vett tervbe. A UPI hírügynökség algériai tudósítója szerint a bíróságra lé­nyegében annak eldöntése vár, hogy a kinshasai Kongó politikai, vagy közönséges bűncselekmé­nyek vádjával kérte-e Csőmbe kiadását. Az algériai törvény­a Csombe-per könyv ugyanis csak közbűntényes vádlottak külföldi kiadását teszi lehetővé. Csőmbe védelmére René Flo- riot neves párizsi ügyvédet szer­ződtették, aki hétfő óta Algírban tartózkodik, de miután nem tagja az algériai ügyvédi kamarának, a tárgyaláson nem jelenhet meg. A legfelsőbb bírósági tárgyalás va­lószínűleg az eddigieknél jobban tisztázni fogja Csőmbe elrablásá­nak körülményeit. Két spanyol rendőrre volt bízva Csőmbe őri­zete — ezeket már felmentették a gép elrablásának gyanúja alól. A repülőgép két angol pilótája is valószínűleg hamarosan ki­szabadul. Rajtuk kívül három belga és egy francia állampolgár tartózkodott a gépen. Valószínű­leg a francia: egy büntetett elő­életű, Bodenan nevű férfi kény­szerítette jutalom reményében géppisztolycsővel a pilótákat az útirány megváltoztatására. Kinshasából érkezett AFP-je­lentés szerint Singa ezredes, a kongói biztonsági rendőrség ve­zetője Algírban engedélyt ka­pott Csőmbe kihallgatására. A kinshasai rádió jelentése szerint Csőmbe elismerte, hogy felfor­gató tevékenység céljából kapcso­latban állt jelenleg Kongóban tartózkodó személyekkel. PANORAMA- "'Or Amir Abbasz Hoveida iráni mi­niszterelnök röviddel Moszkvába érkezése után a Kremlben felke­reste Alekszej Koszigin szovjet kormányfőt és megbeszélést foly­tatott vele. Az Egyesült Államoknak a Kennedy-fokon lévő támaszpont­járól szerdán, magyar idő sze­rint 15,19 órakor egy három­lépcsős Delta rakéta segítségé­vel 103 kilogramm súlyú űr- laboratóriumot lőttek fel a Hold irányába. Az E'xpí orer—35 el­nevezésű űrlaboratóriam fel­adata. a napszelek és a bolygók közötti mágneses terek, kivált­képpen pedig a Hold környéké­nek vizsgálata/ Szerdán Prágából útnak indult Damaszkuszba egy IL—18 mintá­jú különrepülőgép, amely a Cseh­szlovák Vöröskereszt és más tö­megszervezetek ajándékát juttat­ja el az izraeli agresszió által sújtott Szíriái területek lakossá­gának. A mintegy 10 tonna kül­demény egyebek között ágyneműt, takarókat, sátrakat és élelmiszert tartalmaz. Kínai provokációk a szovjet—kínai határon Konsztantyin Szimonov cikke Moszkva (TASZSZ). Konsztan­tyin Szimonov, a neves szovjet író a Pravda szerdai számában riportot közölt a szovjet Távol- Keletről. Mint írja, Habarovszk városából a kínai határnak a a szakaszára utazott, ahol a kö­zelmúltban „vörösgárdisták” pró­báltak duhajkodni. Szimonov egyhónapos távol­keleti útja során látogatást tett a határőrök klubjában. Megmutat­ták neki, azoknak a határőrök­nek a fényképét, akik különböző kitüntetéseket kaptak „bátorsá­gukért és helytállásukért, amelyet ebben az évben, röviddel ezelőtt Itt a Távol-Keleteif nyugodtan szembenéznek azzal a szovjet- ellenes duhajkodással, ami most a szomszédos Kínában folyik. Itt már régóta megszokták, hogy az úgynevezett „nehéz határszakasz’ fogalma naponta újra meg újra megnyilvánul. Egy ideig ez a már megjszokott érzés szinte teljesen elmosódott, most azonban újra megjelent. Nos, ez olyan realitás, amivel sajnos számolnunk kell. Ennyi az egész, semmi több — fejezi be írását Konsztantyin Szimonov. A TASZSZ szerdán nyilatko­zatban foglalkozott a Német Szövetségi Köztársaságban ki­dolgozott rendkívüli törvények­kel. A Szovjetunió abból indult ki és most is abból indul ki, hogy semmiféle olyan döntés, amelyet az NSZK-ban a pots­dami egyezmények megkerülé­sével hoznak, nem mentesítheti az NSZK-t a német békeszer­ződés megkötéséig a reá háruló nemzetközi jogi kötelezettségek alól — mondja a nyilatkozat. Nyikolaj Patolícsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter a francia kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra Párizsba ér­kezett. Patolícsev megvitatja Michel Debré gazdaságügyi és pénzügyminiszterrel, milyen konkrét intézkedésekkel lehet to­vábbi haladást elérni a két ország kereskedelmi cseréjében, Folytatódik az arab vezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) zött nehezményezte, hogy az arab országokat „felszólították a csúcs- pilap keddi számában bírálta találkozó határozatainak végre- az öt arab vezető kairói csúcs- hajtására, úgy mintha csak csat­értekezletét. A lap a többi kö- lósok lennénk”. Áz EAK ENSZ- levele U New York (TASZSZ) Mohamed El Kuni, az EAK állandó ENSZ- képviselője U Thant ENSZ-fő- titkárhoz intézett levelében kéri, hivatalos dokumentum formájá­ban tegyék közzé az ENSZ-ben Mahmud Riadnak, az EAK kül­ügyminiszterének a világszerve­zet főtitkárához címzett 1967. július 10-i üzenetét és a Nem­zetközi Vöröskereszthez írt 1967. július 7-i jegyzékét. Mahmud Riad szóban forgó üzenetében kéri U Thant-ot, has­son oda, hogy Izrael tartsa tisz­teletben a hadifoglyokkal való képviselőjének Thanthoz ­bánásmódról kötött 1949. évi gen­fi konvenciót, továbbá a Bizton­sági Tanács 1967. június 14-i ha­tározatát, amely felszólítja Izra­elt a hadifoglyokkal és a polgá­ri lakossággal való emberi bá­násmódra. Kéri továbbá a világ- szervezet főtitkárának közremű­ködését az 1967. július 5-i ENSZ- közgyűlési határozat izraeli rész­ről való teljesítésének biztosítá­sára. E határozat leszögezi, hogy sürgős segítséget kell nyújtani az izraeli agresszió által sújtott polgári lakosság és hadifoglyok szenvedéseinek enyhítésére. Izraeli hadifoglyok vallomásai Az ENSZ-nek az egyiptomi— izraeli fegyverszüneti vonalra kül­dött megfigyelői megkezdték mű­ködésüket a Szuezi-csatorna egész hosszában. A kairói sajtó megállapítja, hogy kudarcot vallott Izraelnek az a kísérlete, hogy a fegyver­szüneti vonalat a csatorna köze­pére „helyezze át”. Izrael próbál­kozását leleplezték a legutóbbi incidenseik idején elfogott iz­raeli katonák is. Amikor az iz­raeliek hajókat tettek a csator­na vízére, két izraeli katonát az egyiptomiak foglyul ejtettek. A két hadifogoly vallomásáról fel­vett filmet lepergettek a sajtó­tudósítóknak. A két hadifogoly Jakub Kaha­tof alhadnagy és Dávid Wim- lanski Abraham ői-mester el­mondta, hogy július 14-ig Izrael soha egyetlen vízi járművet nem bocsátott a csatorna vízére, ezen a napon azért tették naszádjaikat a vízre, hogy az ENSZ megfigye­lőknek e napra kitűzött érkezése előtt biztosítsák Izrael ellenőrzé­sét a csatorna keleti szegélye fölött. — Azt a parancsot kaptam — mondotta Kahatof alhadnagy —, hogy jól láthatóan tűzzem ki az izraeli zászlót és tegyek egy ki­lométeres utat a csatorna keleti partja mentén, de ne lépjem át a csatorna felezővonalát. Ami- ke»: a csónakot a vízre tettük, az egyiptomiak azonnal tüzet nyi­tottak. Mi egy bója mögé mene­kültünk. Ott estünk fogságba. Az EAK hivatalosan is kö­zölte Odd Bull norvég tábornok­kal, az ENSZ-megfigyelők pa­rancsnokával, hogy ezentúl is a tűzszünet megsértésének tekin­tené izraeli hajók vízretételét és azonnal tűzzel válaszolna. Mint ismeretes, az izraeliek a csatorna számos pontján megkí­sérelték hajók vízrebocsátását, de mindenütt ellenállásba ütköz­tek, s az egyiptomi légierő meg­semmisítette a Kantaránál ösz- szevont átkelő hajókat és mo­toros naszádokat. Az EAK Szalah Gohár kül­ügyi államtitkár útján leszögezte Odd Bull tábornoknak, hogy a megfigyelők jelenléte nem érinti az EAK-nak a csatornán történő hajózás ellenőrzésére való jogát. a szovjet államhatárok sérthetet­lenségének biztosítása közben ta­núsítottak”. „Fegyveres összetűzésekre a szó szoros, értelmében nem került sor, de valóban férfias helytállásra volt szükség” — írja • Szimonov. A szemtanúk és részvevők elbe­szélése nyomán Szimonov arról ír, hogy nemrégiben, amikor még az Usszuri folyón állt a jég, a kínai „vörösgárdisták” napokon keresztül rendszeresen megpró­báltak átkelni a folyó túlsó part­jára, megsérteni a Szovjetunió határait. . Üvöltözve vonultak fel és teherautókkal hajtottak rá az útjukat álló határőrökre. Volt úgy, hogy néhány százan, néha viszont ezren is részt vettek a provokációban. Minden jel arra vall, hogy a zavargások részvevőit a környező kínai falvakból terelték a határ­ra. A színjáték részvevői között voltak persze tudatlan, iskolázat­lan, a propaganda által feltüzelt emberek is, akiknek azt sugal­mazták, hogy fontos és hasznos vállalkozás részvevői. Akadtak olyanok is, akik tört oroszsággal osztályszoilidaritásra hívták fel a szovjet határőröket, hogy azok ne hallgassanak „az amerikai impe­rializmus szolgálatába szegődött” tisztjeikre. A zajos és erőszakoskodó tö­megben azonban nem volt nehéz észrevenni a szorgalmasan ide- oda cikázó polgári ruhába öltö­zött katonákat, akik ezt az egész „érzelemkitörést” szervezték. Szi­monov megjegyzi, hogy a fényké­peken, amelyeket a határőrök ké­szítettek, egyebek között jól lát­hatók ezek a szervezők is. A Szovjetunió távol-keleti hatá­rain semmi sem csap át, senki I sem kel át — jegyzi meg az író. I Gleb Szpiridonov, a Novosztyi Sajtóügynökség különtudósítója nemrég tért vissza a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Ri­portsorozatában élményeiről, a vietnami népnek az amerikai ag- resszorok ellen vívott hősi har­cáról, a győzelem jegyében vég­zett önfeláldozó munkájáról szá­mol be. IV. AKIKET NEM LEHET MEGTÖRNI Nguen Za Nue ütegparancsnok, az ellenállási háború veteránja beszól. Erődítményeket foglalt el, harcolt síkságon, háromszor se­besült. Négy kormánykitüntetést kapott. Az ütegnél korban is ő a legidősebb. — Állásunk két esztendeje épült — mondja. — Tűz alatt tartják a. levegőből és a tenger­ről. Az amerikaiak meg akarják semmisíteni a hamzsongi h’dat, de ehhez előbb meg kell tisztíta- niok az idevezető légi utat. Ezért aztán dühöd ten támadják állá­sainkat. Amikor már a tömeg­bombázások sem segítettek, raké­tákkal kezdték lőni ütegünket. De ez sem járt eredménnyel. Ekkor időzített úszó aknáikat dobtak le a folyóba. Beszélgetésünket légiriadó sza­kítja félbe. Amerikai repülőgépek hatoltak be a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság légiterébe, s most Hamzsong felé közelednek. — Ilyen borús időben az A—6 A típusú repülőgépeket vetik be, amelyek különleges készülé­kekkel vannak felszerelve — folytatja Nguen Za Nue. miköz­ben lekísér bennünket az óvó­helyre. Itt az egyik katona már rajzolja a táblára a közeledő re­Kalózok és célpontja A szovjet „Föld-levegő” rakéták őrzik a vietnami eget. pülőgépek útját. A radarállomás közli koordinátáikat. A parancs­nok telefonon továbbítja az üteg kezelő-legénység számára az ada­tokat. Mindez gyorsan, pontosan, kapkodás nélkül történik. A re­pülőgépek a folyó irányát köve­tik. Néhány kilométernyire a híd­tól azonban hirtelen megfordul­nák és a folyó mentón kilépnek az ütegállás hatósugarából. A légiriadót lefújják. Folytatjuk a beszélgetést a pa­rancsnoki sátorban. — A repülőgépek tizenöt kilo­méternyire voltak állásunktól — mondja Nguen Za Nue. — Ma van a második évfordulója az amerikaiak első tömeges légitá­madásának Hamzsong ellen. Fel is készültünk, hogy méltó fogad­tatásban részesítsük őket. Úgy látszik, az amerikaiaknak kelle­metlen emlékeik vannak azokról a napokról s inkább Szamszon tengerparti üdülőhelyre dobálták le terhüket. Az ütegparancsnok megemlíti az emlékezetes múlt évi szeptem­beri ütközetet. Az ellenség légi­ereje nagyszabású támadást inté­zett a híd ellen. Három napig egyfolytában robbantak a bom­bák. A_ légitámadásban 320 repü­lőgépből álló kötelékek vettek részt. Egy-egy támadás alkalmá­val néha 40 hőlégsugaras repülő­gép jelent meg a híd fölött. — Akkor még állásunk egy má­sik helyen volt, az amerikai légi- tevékenység főirányában, szemben a híddal — folytatja Nguen Za Nue. — Csupán egy nap alatt tíz légitámadást intéztek ütegüna el­len. Sűrű füstfelhő borította ál­lásunkat. — Nappal visszavertük a légi­támadásokat, éjjel új állásokba költöztünk át. Harcosaink bátor­ságból, kitartásból jelesre vizs­gáztak. Az ellenség nagy veszte­ségeket szenvedett, céljukat nem érték el. A hamzsongi híd éli Az üteg politikád tisztje, Nguen Hiú Ky hadnagy e szavakkal vesz búcsút tőlünk: — Hadseregünk, népünk biztos a győzelemben. Látták állásunk­ban a légvédelmi ágyukat, ame­lyeket szovjet barátainktól kap­tunk. A vietnami katonák meg­tanultak jól bánni ezekkel az ágyukkal. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents