Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

í9€* Julias IS. ♦TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Less vis a A válasszal várjuk meg a hét végét. Már egyszer írtunk róla a tavasszal, most pedig egy pa­naszlevél érkezett hozzánk, mégpedig 35 aláírással. Vala­mennyien szekszárdiak, és a Hrabovszky utcai vízellátási zavarokban érdekeltek. íme a panaszlevél: „Az 1967. évi január második felében csőtörés követ­keztében lezárták a vízvezetéket. Eddig ez nem szokatlan jelenség, az élet adja a problémákat, s azokat meg kell oldani. Sok szerv, hivatal foglalkozott már vele, ígéretek határidők is születtek, de az idő múlik, immár fél év is eltelt, de az utca lakóinak még mindig nincs vize. Kö­rülbelül 100 lakosa van az utcának, sok a gyermek, az egy és két műszakban dolgozó édesanya. Számos házba bevezet­ték a célszerű és a háztartást megkönnyítő vízvezetéket. Most a helyzet mégis az, hogy naponta körülbelül 250 méterről vagy még ennél is messzebbről kell hordani a vizet, ami sok idő- és energia töbhletet jelent, és nehezíti a napi munka elvégzését. Sen ki sem nevezhet bennünket türelmetlennek, mert már fél éve, hogy csak ígéret van víz helyett, és félő, hogy még tovább kell várni. Az utca lakossága a vízvezeték helyreállításához szük­séges társadalmi munkát is felajánlja. Tűzrendószeti szempontból sem közömbös, hogy van-e víz az utcában, vagy nincs.” A panasz egy példányát egyébként az illetékes tanácsi szervekhez is megküldték. Hogy jogos a panasz, ah­hoz nem fér kétség. Éppen ezért írtunk róla mi is annak idején. A meghibásodásról természetesen tudomásuk volt az illetékeseknek, de kijaví­tásra nem kerülhetett sor, mert az utca alatt levő pin­cék bonyolulttá teszik a munkát. Az illetékesek azon­nal intézkedéshez láttak, tár­gyalások, tanácskozások kez­dődtek. Viszont mindez nem járt eredménnyel, ezért ké­szült a panaszlevél is. Néz­zük, hol is tart jelenleg az ügy: Hegyi Ferenc, a városi ta­nács osztályvezető főmérnöke: — Tárgyalásokat folytat­tunk, intézkedéseket tettünk, hogy egy ideiglenes bekötés­sel megoldódjon a probléma. Egyébként szeptember 15-ig elkészül a helyreállítási terv, mert akkorra vállalták a ter­vezők, így annak alapján sor kerülhet a végleges helyre­állításra is. Kovács Lajos, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tója: — Tervezés alatt áll a té­ma, mihelyt a terv elkészül, megcsináljuk a vízvezetéket. Csak egy kis türelmet kérünk. Az alapépítmények olyanok, hogy nem lehet másképpen eljárni. Ideiglenes vezetéket nem tudunk csinálni, mert fennáll a további beomlás ve­szélye, és ki merné vállalni a felelősséget egy balesetért. Egyetértünk a Hrabovszky utcaiak sürgetésével, de vég­eredményben az ő életük, biztonságuk védelméről van szó. Amíg nincs megfelelő felmérés, nem tudjuk, hogy hol milyen váratlan nehézsé­gekkel kell számolni, és egy ideiglenes vezeték esetleg újabb beomlást okozhatna. — Viszont nincs víz az utcá­ban ... — Igen, igen, ezért kérünk egy kis türelmet. Mindenki foglalkozik a témával, de más megoldás nincs. — Fél éve húzódik a dolog. — Tudjuk, most folyik a tervezés, amíg a terv el nem készül, nem lehet mit tenni. Posta Zsolt, a megyei ta­nács építési osztályának ille­tékes mérnöke: — A téli csőrepedésnél a kárt a vízműre hárították. Az a helyzet, hogy több pince benyúlik a vezeték alá, olyan is, amiről már megfeledkez­tek. Ez további veszélyeket rejtene magában, ha ott üze­meltetnék a vízvezetéket. Az ilyenből adódó esetleges ká­rokért, balesetekért a vállalat nem vállalhatja a felelőssé­get. Közös megegyezés szüle­tett, hogy ideiglenes megol­dásra kerül sor, és ha nem is egész nap, legalább meg­határozott időközökben vízhez tud jutni e városnegyed. Elő­reláthatólag a hétien elkészül az ideiglenes megoldás, lesz víz. * Nagyjából ezt közölték az illetékesek ez ügyben. Tehát két alaptényező van. Egyrészről az, hogy a Hrabovszky ut­cában fél év után sincs víz, másrészről pedig az, hogy az illetékesek intézkedéseit még mindig nem koronázta siker. A kettő roppant nagy ellentmondás. A Hrabovszky utcai­ak ugyan „szerényen” elhárítják magukról a türelmetlen­ség vádját, ám azon sem lehetne csodálkozni, ha nagyon türelmetlenkednének. Viszont azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a szakemberek kezdettől fogva sokat foglalkoznak a témával. Nem hiszem, hogy akárkire is azt lehetne mon­dani, hogy az íróasztalfiókjában felejtette az ügyet. Miért nincs hát víz? Az okot ott kell keresnünk, hogy az egész fejlesztési mechanizmusunk olyan bonyolult, hogy a legki­sebb probléma esetén is valóságos kálváriát kell járni. Egy város viszonylatában semmik éppen sem lehet égbekiáltó probléma, hogy egy utcában csőtörés következett be. Ha másképpen nem, hát ideiglen esen kellene megoldást talál­ni a legrövidebb időn belül. Ez viszont már éppen fél éve húzódik. Posta Zsolt szavaira hivatkozva ugyan most már ott tartanak, hogy a héten előreláthatóan lesz víz. Viszont nem tudom, ki merné erre megharapni az ujját. BODA FERENC Értesítjük olvasóinkat, hogy ALSÖNÄNA Községi a könyvtár Tanács VB értesíti a SZOLGÄLTATASAI PALINKAT FŐZETŐ július 20-tól festés miatt GAZDÄKAT, SZÜNETELNEK. hogy a SZESZFŐZDE ÜZE­Megyei Könyvtár, Szekszárd. MELTETÉSE megindult. (215) (200) Baracbiszürot látási Szívesen vállalta Harsány kacajjal fogadták a történetet. Az eset hőse, a ra­gyogó stzép fiatalasszony, szív­ből velük nevetett. Egyhetes dombori táborozá­suk idején történt. A családfő és a hatéves fiúgyermek szinte a szó szoros értelmében éjjel­nappal a vízen tanyázott, vagy a horognyeleket szorongatta. Es­ténként értük szokott menni az asszonyka. — Egyszer nagyon-nagyon megijedtem — kezdi. — Este ké­sőn indultam keresésükre. Sö­tét volt. Nyugtalankodtam, mert szokásukhoz híven még azt sem mondták meg, merre kutassam őket. Aggódtam értük is, meg a frissen elkészített vacsora ki­hűlésétől tartottam. ötven méternyire lehettem sát­runktól. A koromsötétség, meg a bosszúság miatt kedvetlenül ballagtam. Egyszeresük — amint éppen egy sátor köteleit kerülgettem —, su­sogó férfihangokat hallok: — Mislca, figyelj csak! Valaki jön... Próbálok iszkolni a pillanat­nyi csendben. Visszasuttognak: — Könnyed járású. Te! — emelkedik a hangja. — Ez vala­mi csaj lesz... — Csaj?... Most aztán merre? Vissza, vagy előre? Nagyon féltem, diva­tosabbra fogtam lépteimet. Egy­szer csak zseblámpafény villan a szemembe. Atyaúristen! Most mi lesz itt? Pillanat múltán a szá­momra egyáltalán nem jótékony sötétben, ismét, hallom, a most már vissza sem fojtott, mutáló, csalódott sihederhangot: — Öreg! — Ha hiszitek, ha nem: resz­kető inaíckal, de megkönnyeb­bülten siettem tovább. Eszembe sem jutott megsértődni — ne­vetve, igy fejezte be az alig hu­szonöt esztendős fiatalasszony kalandos esetét,-i -é I — Asszonyok, 116 fa~ l------------------------í-----1 gyón ko­c ogjunk azzal a barackkal. Ha­joljanak csak egy kicsit jobban, legalább úgy, mintha markot szednének... Vigyázzanak rá, ne­hogy megütődjön, mert megfeke­tedik... — figyelmezteti a gyü­mölcsszedő asszonyokat Szabó Jóska bácsi. — Jó, jó, vigyázunk... — Gyere csak, szedd a másik ágról... — Ez a kicsi már nem 30 a többi közé, már puhára égett. Megehetem? — Meg. De kereshet nagyobbat is... — Én már öreg vagyok, mind­egy nekem, ha nagy, ha kicsi... — A múltkor hallottam a rá­dióban; a barackfát nem keli na­gyon megmetszeni, akkor többet terem... — Ez azért könnyebb muníka, mint a marokszedés... Itt van egy kis árnyék is. — Szerintem nem könnyebb, mert ott a por csípte az ember bőrét, itt meg a permet... — Nem a permet az. Por azért itt is rakódik a levelekre. Meg csíp a barack hamva is. Rátapad a kezedre, törlőd magadról az iz­zadságot és meg tapad... — Jól van asszonyok, nem kell oilyan kényesnek lenni. Te meg, Laci, mi az ördögnek hozol any- nyi ládát egyszerre? — Azért-, hogy ne kelljen any- nyit mászkálni. A hátad termelőszövetkezet gyü­mölcsösében barackot szednek az asszonyok. Az első termést. Köz­ben folyik a beszélgetés, a tré­fálkozás. De elképzelhető, hogy csend van ott, ahol legalább har­minc asszony dolgozik? Szabó J ósika bácsi csak időnként szól közbe, amint a ládáikat hordja az asszonyok kezeügyébe. — Asszonyok, ne nagyon szo­rongassák a Mariskát. Óvatosan bánjanak vele, mert kényes ám... A Mariska a barack neve. — Nálunk ezt a fajtát lehet I szedni legelőbb. A százöt holdon 1 összesen hét fajta van, így július közepétől szeptember elejéig szed­hetjük folyamatosan — mondjál Takács Ferenc főkertész. —■ Egyébként az idei termést tulaj-* doniképpen ajándéknak vehetjük* mert a fák olyan szépen fejlőd­tek, hogy egy évvel előbb, már aa idén termést hoztak. Már meg­szedtünk, és elszállítottunk húsa mázsát, ebből a kereskedelemnek hat-hét mázsát, a többit a paksi konzervgyárnak. A konzervgyár­nak szállítjuk azt is, amelyet! most szedünk, a kívánság szerint még keményen, zölden — de osz­tályozva. — Mennyi termésre számítanak az idén? — Úgy nyolc vagonra. Részben a MÉK-nek, részben a konzerv­gyárnak szállítjuk... — Ha az idei termés még „ajándék”, akkor mennyi lesz egy, teljes termés? — A teljesen kifejlett fák, si­mítás szerint 45—50 vagon ter­mést is leadnák. Ez hat-nyolc éves korban következik be. Az országutat szegélyező, hófo­gó fasor hűvösében folyik a vá­logatás. Ökrös Veronika, a főiikot Ián most végzett kertészliány fi­gyeli a válogató .asszonyok mun­káját, majd amikor egy-egy láda megítélik, krétával nyomtatott be­tűket ír minden láda oldalára. — Mit jelentenek a betűk? — A gyümölcs méretét. Az F a negyven milliméteres nagyságot^ az E a negyvenötöd:, a D az "öt- venet Ha csak az itteni dolgokat szemléljük, azt állapíthatjuk meg* hogy nem is rosisz egy kertész- mérnök dolga, jobb, mint a nö­vénytermesztőé. Azon nyombanl megkóstolhatja a termést.. I Az új termés sátán úi---------------------------- élet- ési m unkaformát hozott. Régebben a marokszedés volt ilyenkor az asszonyok dolga Most. tizenkét kombájn mellett már nincs szük­ség sarlóra Most a gyümölcsös ári az asz- szonyoknak munkát. Egyel őré csak száz hold, de a következei években már kétszáz.» BI. \7?S,IME RÁD TO- ^RÖKfÁZTMONP; íírJA^Á 'SEREGEK' Óra.;és feÜSTTé ÉGÉrEAAfsZEKE­REJT.ÍOROSZLÁNi KÖLYKEiOE L KARS j EMÉSZTI MEgS'% KEPREGE N YVM.T0Z AT: SARLÓS ENDRE?» SZIVIKEAA, AAEGE5p |KOdTEAA VOLNA , |L HOéV.OLASZ VAGY. ■ TÉGED SZARTALAK H KI ITT A BA'RBArJ S| NEAA .VAGY OLASZ .. ilk HXÉ AKKOR /AAt ~ VAGY, ROM ALÓ 7. W mór ah, ■ Ó'z/V/ iojdiaoj cvene aaenjüa/k. fel az. ÉAf KJS LA tCA'SOAA&A. \YAAJ OTTHON eev Ovbg FOWíZ ROSFS, CZiAPHA TÓNK. EGY AAUP.IT-, AJ A ?, AAAIKO/Z A NÖ AC/YAEArr NO AH ODAAAEA/T- A j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents