Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
ÚJ LÉTESÍTMÉNNV£L gazdagodott megyénk Mint arról lapunk vasárnapi számában már hírt adtunk, szombaton délután ünnepélyesen átadták rendeltetésének Regölyben a községfejlesztési alapból, valamint a termelőszövetkezet és a község lakóinak társadalmi munkájából létrehozott strandot. A hivatalos megnyitó után megtelt a medence, majd este fővárosi művészek adtak színes műsort, melyet közel ezren tekintettek meg. A helybeli földművesszövetkezet is részt vállalt abból hogy a lakosság igényeit minél jobban kielégítse. Mint elmondották, a földművesszövetkezet a nyári idényben minden szombaton és vasárnap üzemelteti a strandon felállított büféjét. Vidóczi László, a tamási járási tanács elnöke tartott megnyitó beszédet, melyben méltatta a község áldozatvállalását, melyet az elmúlt években végzett aminek köszönhető a strandavatás is. Az ünnepélyes megnyitó után öten ugrottak a startkőről a vízbe: Molnár Miklós főállattenyészlő, Császár István tervezőmérnök, Illés Dezső iskolaigazgató — úszómester —, valamint Benke Gábor és Szintai János tanulók. Huszonöt méter leúszása után benyújtották a pezsgőt és a poharakat, és így szentelték fel a fürdőmedencét. ■ 11 ” v A strandfürdő egy része, háttérben a kabinsorral. A kép bal sarkában Császár István mérnök, aki társadalmi munkában tervezte a létesítményt. A Vasutas Kupáért Székesfehérvári MÁV— Dombóvári VSE 1:1 (1:0) Székesfehérvár 300 néző. Vezette: Szabó. Galambos István edző a következő játékosokat szerepeltette a mérkőzésen: Bancsi. — Tamás, Egyed, Potó, Tapaszti, Varga, Sonkoly, Kőműves, László, Tassi, Garamvári. A hazai csapat lépett fel támadólag és a tizedik percben Nagy átcselezte Tapasztit és megszerezte a vezetést Székesfehérvárnak. 1:0. Továbbra is a székes- fehérvári csapat maradt támadásban, de a dombóvári védelem jól állta a megújuló rohamokat. A második félidő elején is a hazaiak kezdeményeztek többet, de időnként már Dombóvár is vezetett néhány szép támadást, de azokat nem tudta góllá értékesíteni. A 30. percben a mérkőzést félbe kellett szakítani a zápor miatt. Negyedórái kényszerpihenő után a székesfehérvári csapat ismét támadott, és Vargának nem volt más választása, a gólba tartó labdát kézzel ütötte ki. A büntetőrúgást — mely laposan a sarokba tartott — Bancsi remek érzékkel tisztázta. Ezen fellelkesült a dombóvári csapat és három perc múlva Garamvári elfutott, beadását László fejjel továbbította a hazaiak kapujába. 1:1. A mérkőzés nagy részében a hazai csapat irányította a játékot, de Dombóvár védelme egyetlen megingástól eltekintve, kitűnően helytállt. A dombóvári csapatból Egyed, Potó, Tamás és László különösen kitűnt lelkes játékával. — Halmai — Kézilabda A tavaszi bajnokság végeredménye Befejeződött a dombóvári já- a nakiak bizonyultak a tavaszi rási kézilabda-bajnokság tavaszi fordulóban legjobbnak és megfordulója, ahol a Dombóvári előzve a szakcsi, valamint a Vasút tartalékcsapata veretlenül Kesztyűgyár csapatát, az élen álláll a tabella élén. A lányoknál nak. 1. Nak Nők: 6 5 — 1 9:14 10 2. Szakcs 6 4 — 2 35:10 8 3. Kesztyűgyár 6 4 — 2 20:11 8 4. Döbrököz 6 2 — 4 25:8 4 5. Mucsi 6 2 — 4 15:40 4 6. Gyulaj 6 2 — 4 1:11 4 7. Dalmand 6 1 — 5 21:32 2 1. DVSE II. Férfiak: 6 6 — 94:32 10 2. Kurd 6 4 — 2 40:24 8 3. ITSK 6 3 — 3 55:32 6 4. Döbrököz 6 3 — 3 35:33 6 5. Gyulaj 6 3 — 3 26:35 6 6. Szakcs 6 1 — 5 59:43 2 7. Dalmand 6 — — 6 41:117 — A Szovjetunió nyerte a párbajtőr esapat-világbaj nokságot Montrealban befejeződtek az 19G7. évi vívó-világbajnokság küzdelmei. Az utolsó számban a párbajtőr csapatversenyben is szovjet győzelem született, ezzel a Szovjetunió 6. aranyérmét nyerte. A helyezésekért folytatott küzdelmek során Magyarország fölényesen győzött Svédország ellen. Ezzel 3., bronzérmes lett. Eredmények: 1—2. helyért: Szovjetunió— Franciaország 7:5. A 3—4. helyért: Magyarország— Svédország 9:2. Az 5—6. helyért: Lengyelország —Ausztria 9:6. Végeredmény: 1. Szovjetunió 2. Franciaország 3. Magyarország 4. Svédország 5. Lengyelország 6. Ausztria Simontornyai sportoló Koreában Kézilabdásból röplabdás — Miért nem sikerült a felvételi? — Nem maradt hűtlen a kézilabdához Az tűnt fel, ahogy a két fiatal üdvözölte egymást. Csak azoknál látni ilyen szívélyes kézszorítást, gyengéd ölelést, akik. hosz- szú éveken át együtt voltak, és miután szétváltak útjaik ismét találkoztak. Távolról figyeltem őket, majd miután a nyúlánk, kisportolt fiatalember bement a bonyhádi kollégiumba, megkérdeztem Mas- sányi Marót testnevelőt: ki ez a fiatal, akit az előbb oly szívélyesen üdvözölt? — Volt tanítványom,, Polányi László, TF-hallgató, a magyar röplabdaválogatott tagja. — Ezek szerint Tamásiba való? — Nem. Simontornyán tanítottam, három éven át volt tanít- ványam. Már akkor is az volt álma, hogy testnevelő legyen. Sikerült neki, hiszen már utolsó éves. — Ott is röplabdázott már? — Nem. Az iskola kézilabdacsapatának volt az erőssége és neki is nagy része van abban, hogy akkor, a megyei általános iskolai bajnokságot megnyertük Szekszárdon. A tizenegy gólunkból nyolcat ő dobott. De nemcsak kézilabdában, atlétikában is kitűnő volt. Úgy látszik, röplabdában is hasznosítani tudja kiváló képességeit, hogy a magyar válogatottba is bekerülhetett. Két-három hete kaptam tőle képeslapot Koreából, ahol a válogatottal járt. Jólesett, hogy volt tanítványom 12 ezer kilométerre hazájától sem feledkezett meg rólam. — Néhány perc múlva már Polányi Lászlóval beszélgettem, hiszen érdekelt, hogyan lett kézilabdásból röplabdás, méghozzá élvonalbeli. — Simontornyán végeztem az az általános iskolát, ahol főként kézilabdáztam és időnként at- létizáltam. Szüleim azt szerették volna, ha vegyipari technikumba megyek, és nem szívesen hallottak arról, hogy gimnázium után a TF-ré kerüljek. A vegyipari technikum felvételi vizsgáján úgy intéztem, hogy az ne sikerüljön. így kerültem gimnáziumba — Mohácsra. Érettségi után felvettek a Testnevelési Főiskolára, ahol most utolsó éves vagyok. Az első évben kézilabda- edzésekre jártam és atlétizáltam. A gerelyvetést kedveltem legjobban. A második év közepén szólt az egyik tanárom: menjek röplab- cjásnak mert szerinte abban a sportágban nagyon megfelelnék, így lettem az iskola röplabdacsapatának tagja, majd később bekerültem a magyar ifjúsági válogatottba. — Mióta tagja a válogatottnak? — Közel egy éve, hogy a felnőtt keretbe kerültem. A 14-es létszámú keretbe ez év elején jutottam. Eddig tízszer voltam válogatott. — Úgy tudom, tagja volt annak a csapatna'k, mely a közelmúltban Koreában járt. — Igen, és talán mondanom sem kell, hogy az út felejthetetlen élményeket adott. A koreai út előtt egy hetet töltöttünk Minszkben, majd onnan Moszkván át mentünk Phenjanba. A tizenkét órás légi út alatt — mialatt háromszor szálltunk le — tizenkétezer kilométert repültünk. Koreában két hétig voltunk, váltakozó sikerrel szerepeltünk. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak, gazdag élményekkel érkeztünk haza. — Ha befejezte a főiskolát, visszajön megyénkbe? — Az elkövetkező néhány évben nem. A Honvéd csapatához megyek játszani, így Budapesten lesz majd munkahelyem is. — Gyakran jár Simontomyára? — Szüleim ott laknak, így amikor csak tehetem, hazautazom. És ha úgy adódik, hogy a kézilabdásoknak edzése van, kimegyek én is, mert bár röplabdás lettem, azért változatlanul szeretem a kézilabdát is. — NY — Aranyjelvényesek A Szekszárdi Dózsa, három ifjúsági korú versenyzője: Kónya, Horváth és Csötönyi fél év alatt elérte az aranyjelvényes minősítési szintet azzal, hogy a megyei, területi, országos vidéki, az országos és a Bornemissza-emlékversenyen súlycsoportjukban elsők lettek. Gratulálunk a három aranyjelvényes sportolónak. Totóeredmények 1. DVSC—MVSC 3:0 1 2. BVSC—Ózd 4:4 X 3. Egyetértés—Budafok törölve 4. Kecskemét—Autóbusz 9:1 2 5. Várpalota—Bp. Spart. 2:1 1 6. Veszprém—Győri D, 4:1 1 7. Goldberger—SZMTE 3:5 2 8. Gyula—Budai Spart. 4:1 1 9. Kiskunfélegyháza—Pénzügyőr 3:2 1 10. Kazincbarcika—Jászberény 0:1 2 11. CVSE—SZVSE 4:4 X 12. Székest. MAV—DVSE 1:1 X 13. MÄV-DAC—Szóin. MA V 1:2 2 14. Martfű—Izzó 3:1 1 15. III. kér.—Kisterenye 1:1 X