Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

ÍOLNA MECSTRt NEPŰJSAO 1967. július 18. Aki szembeszegült Himmlerrel A hitleri Német Biroda­lom legrettegettebb ura minden bizonnyal nem maga a Führer volt, hanem a biztonsági szolgálat, a Ges­tapo teljhatalmú főnöke, Himmler. Himmler minden parancsát vakon és emberte­lenül teljesítette a terrorgé­pezet valamennyi tagja. A háború befejezése után, főleg Nyugat-Németországban, el­szaporodott visszaemlékezések, emlékiratok szerzői nem je­gyeztek fel példát arra, hogy a Gestapo-főnökkel valaki is szembe mert volna helyezked­ni. Egyetlen ember mégis akadt, noha természetesen nem a Harmadik Birodalom híveinek táborában. Az. ember, aki szembeszegült Himmlerrel, Dunaföldváron született 1882. január 19-én. Alpári Gyulának hívták. Éle­te, máig is íróját váró, regény. Alpári már pozsonyi gim­nazista korában megismerke­dett Marx* tanaival és hirdet­te, terjesztette azokat. Balol­dali magatartása miatt eltil­tották az érettségitől. Buda­pestre költözött és a Népszava külső munkatársa lett. Ami­kor 1903-ban behívták kato­nának, a ferencjóskás hadse­reg soraiból is tovább tudósí­totta a munkáslapot. Nemcsak tudósított azonban, hanem 1905-ben — a fenyegető meg­torlásnak fittyet hányva — egyenruhában vett részt a fővárosi munkásság tünteté­sén. Háromévi szolgálat után leszerelt és a fővárosi ifjú­munkásokkal kezdett foglal­kozni. 1907-ben megalapította az első baloldali ifjúsági la­pot „Ifjúmunkás" címmel. Alpári 1907 végén és 1908- ban Németországban volt. Megismerkedett a német szo­ciáldemokrácia bal- és jobb­oldalának harcaival, részt vett a II. Internacionálé stutt­garti kongresszusán, ahol szo­ros barátságot kötött Kari Liebknecht-tel és Rosa Lu- xemburg-gal. Hazatérve a szociáldemokrata párt bal­szárnyának egyik vezéralakja lett. Állandó harca az oppor­tunista pártvezetőség ellen oda , vqzetett, hogy 1910-ben kizárták . a szociáldemokrata pártból. Fellebbezett ■ a Í-I. In- temacionálé koppenhágai kongresszusához, azonban itt is a jobboldal akarata érvé-: nyesült, a kizárási határozatot nem változtatták meg. A kop­penhágai ’ kongresszus mégis nagy élményt jelentett Al­párinak. Itt ismerkedett meg Klara Zetkinnel és Leninnel, akik egyébként mindketten mellette foglaltak állást. A z új, neki való pártot 1918-ban találta meg Alpári Gyula. A Kom­munisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója volt, a forradalom alatt pe­dig a külügyi népbiztos he­lyettese. A forradalom buká­sa után Csehszlovákián, Ausztrián és Németországon keresztül jutott a Szovjetunió­ba. Itt kapta Lenintől 1921- ben az élete fő munkaterüle­tét -jelentő megbízatást. Az újonnan alakult INPREKOR, az Internazionale Presse Kor­respondent főszerkesztője lett. Ez a hét nyelven megjelenő sajtóorgánum volt a világ kommunista pártjainak hosz- szú időn keresztül legfőbb tá­jékoztatási orgánuma. 1940-ben Alpári pártmegbí­zatással Franciaországban tar­tózkodott. Ekkor került a Gestapo kezére. A sachsen- hauseni koncentrációs tábor­ba hurcolták és átesett mind­azokon a kínzásokon, melye­ket a tábor vezetői, Ettlinger és Von Daetzen csak kiagyal­ni tudtak. Alpári azonban hű maradt a párthoz és önmagá­hoz, semmilyen vallatáson nem árult el semmit kapcso­lataiból. Ekkor kapta a náci haláltáborok történetében pá­ratlan ajánlatot. Maga Himm­ler kereste fel és életet ígért cserébe azért, ha mint kiválóan képzett, régi kommunista „ideológiai" alapon bebizo­nyítja a kommunizmus elke­rülhetetlen bukását és a nemzeti szocializmus biztos győzelmét Az írástól évek óta eltiltott rab látszólag el­fogadta az ajánlatot. Fél esz­tendőre elfogadható körülmé­nyek közé került. Külön szo­bában, jó ellátással, állandó orvosi felügyelet mellett ír­hatta könyvét. A könyvet, mely: — homlokegyenest az ellenkezőjét tartalmazta, mint amit Himmler várt tőle. A külvilág minden hírétől her­metikusan elzárt fogoly, ra­gyogó szellemi felkészültség­gel, pontról pontra és logiku­san levezette, bebizonyította a nácizmusnak nemcsak csődjét, hanem biztos bukását is. A könyv kéziratának át­adása után három nap­pal, 1944. július 17-én Alpári Gyulát kivégezték. Hatvankét éves volt. (ordas) Mágikus szokások, kultikus szertartások Kiállítás népszokásokról a budapesti Népművészeti Múzeumban A budapesti Népművészeti Mű- adták elő a játékot a bemutatott A kiállításról természetesen zeumban a közelmúltban nyílt ki- öltözetekben. Játékuk a legrőgib- nem hiányozhatnak a húsvét állítás az évszakokhoz, a külön- bek közé tartozik a magyar megünnepléséhez rögződő népszo- böző ünnepekhez kapcsolódó nép- nyelvjárási területen ismert ftép- kások és tárgyak sem. A tojás ősi szokásokból. A kiállítás nem tő- játékok között. Szereplői bibliai jeiKépe a megújuló életnek, a tor- rekszik teljességre, hanem Ma- személyek: Heródes király. József mókenységnek, s mint ilyen, a ta- gyarország különböző tájegységed- és Mária, egy angyal, három cső- vasz ünnepének, a húsvétnak is. nek, valamint a szomszédos né- bán, azaz pásztor, egy kecske- A jelkép abból fakad, hogy szé­peknek néhány jellegzetes szoká- pásztor, a Hamubotos és a Furu- mos nép mondái szerint a világ sához kapcsolódó tárgyakat, esz- lyás. Hogy maga a játék korábbi tojásból keletkezett. Ebből az ősi közöket mutatja be. eredetű, mint a katolicizmus el- hiedelemből adódik, hogy a ha­Maeuk í. nénszokások ősi h;e- terjedése azt bizonyítja, hogy ma- lottak sírjába a megújulás, a fel- delermriláeból Sriadt kultusz ma gába ^S13'1 mágikus pásztortánco- támadás, a felszántott földbe pe- rSnva? A SSzet törvén- kat és állatalakoskodásokat is, dig a jó termés reményében he- szerűséeeit nem rimerő primitív hogy a szereP16k többsége szőr- lyeztek régente egy-egy tojást. A emberek ievekezete teremtette mecsuklyás, maszkos öltözetben szebbnél szebb, díszesebbnél dí- e berek ígveiK t^ ^ jelenik meg. A természetes nagy- szesebb tojások között szép szám­me0 a aSla • ? . ságban bemutatott élőkép mellett ban találhatók természetesen sár­ta a számára kívánatos természe­ti és társadalmi jelenségeket és eseményeket. A megjátszáshoz a megfelelő jelmez is hozzatarto­ságban bemutatott élőkép fény-képsorozatban látható a játék közi példányok is. lefolyása. Az említetteken kívül tablón látható a sióagárdi szüret, ott ta­lálható a jellegzetes sárközi fonott A kakasdi betlehemes játék zott. így a maszkos szokások mellett, amely a karácsonyi ün- nagy része — mint például az nepek megölésének egyik jelleg- ■’ te ősök tisztelete, áldozatok bemu- zetes motívuma hasonló forrná- . uió-nf+á« tartása, ifjúvá avatás, — mág;kus ban az ország más vidékein is zó sz,épsé városban élő em" cgeteüanény-^ajtodel. A katohciz- «K^h^j^l^ba^szintó» ^ JLára mitikus kütónleges­mus elterjedésével a bagyomá- ad némi ízelítőt a kiállítás. A ki- nyos ünnepek megjelenítések és állítás valamennyi darabjának megjátszások, kultikus időszakok felsorolása lehetetlenség, feles-le- vallásos tartalmat nyertek. A ké- ges is volna. így talán inkább sőbbiek folyamán azután a kulti- m£g néhány mondatot az egyéb kus szertartások formája es tar­talma is megváltozott. Egy ré szűk vallásos népszokássá ötvö­ződött, mások csupán a jókedv megteremtőivé és levezetőivé vál­tak a különböző népcsoportok éle­tében. Jelentős hányaduk az idők folyamán a feledésbe merült. Ma­napság pedig a különböző kul­tusztárgyakat szép formájuk miatt készítik szerte az ország­ban minden felé. A népszokásokat bemutató ki­állításon néhány jellegzetes Tol­na megyei népcsoport szokásai is megtalálhatók. így az egész ki­állítás szinte legszebb darabjának mondható a bukovinai Andrásfal- váról származó és ma Kakasdon élő székelyek élőképben megjelenített betlehemes csoportja. A betele­pült székelyek utoljára 1964-ben Tolna megyei anyagokról. sége mellett — abban áll, hogy egv ma már kihalófélben lévő ősi örökség primitív és neoprimitív kultúra nyomait őrzi és örökíti meg a jelen és az utókor számá­ra is. Megnyílt a cukkádtuLa Szekszárdon, a Soós Sándor Művelődési Házban. Nyitva mindennap reggel 7-től este 21 óráig Tolna megyei Vendéglátóipari V. ______________________(204) G yerekek az utcán Esténként gyerek- ségét: cégtáblákra, utcákon: nyilván ott­csapat lepi el a lámpaoszlopokra lő- hon azzal bocsátót- döztek, s csak a vé- ták el őket, hogy letlennek köszönhe- legkésőbb éjfélre le- tő, hogy sem egy gyenek otthon, kirakatot nem talál- AUg múUk ei ^p. sem e9V hogy a lármás gye­szekszárdi utcát. Rendszerint a Garay tér sarkán gyülekez­nek, máskor, főleg fizetési napoleon a Kispipa előtt. Ilyen- járókelőt, pedig az TekseTeg ne jelennél: kor apjuk a kocs- utóbbira már éppen- meg Szekszárd koz­mában iszik s a seggel volt példa. pontjában de sajnos gyereksereg köteles- A gyerekcsapatban eddig ^ utcai járó, segtudoan var rájuk, minden korosztály keiök bosszc.nkodá- Affele őrszolgálat ez, megtalálható, hat- sdn k{vni akik sa- néha anyjuk is csat- évestől, tizennégy- ját testi épségüket is lakozik hozzájuk, s tizenöt évesig. Néha 'féltik, nem történt vermersekilete sze- lányok is csatlakoz- semmi Pedig a meg rint átkozódik, vagy nak hozzájuk, . ami oidás ‘ éppenséggel varja, hogy a csalad- természetesen csak nem tehetetlen fő kiküldjön neki növeli a mulatság Mindössze annyit egy pohár sört, vagy hangerejét. kellene tenni, hogy e9V frocsot. Néha akad egy akadjon valaki, aki A gyerekek leg- harciasabb járókelő, hazazavarja a né- többször a korzót aki rájuk formed, s pes gyereksereget, 9 népesítik be, ordíta- elzavarja őket. Ilyen- esetleg azt is mag­nak, hergetőznek, kor a gyereksereg nézze, hogy milye- vagy amit szemmel meglódul, s meg sem nek azok a szülőki láthatóan legkedve- áll az első utcasaro- akik éjfélig adnak sebb nekik, kövek- kig, hogy néhány kimenőt gyerekeik­kel dobálóznak. As perc múlva ismét nek. Ezt kívánná a élelmesebbjének már előóvakodjék, s el- szülők, a gyerekek csúzlija is van, ami lepje a teret. Tizen- érdeke, s egy kicsit például szombaton egy után rendszerint csendesebb lenno este kifejezetten elő- hazaindulnak, s fér- rögtön a szekszárdi segítette a céldobó- geteges _ lármával éjszaka is. verseny eredményes- csörtetnék végig az (cs) 1 A professzoriak tetszett ez a célratörés, a komoly munkafegyelem. Segítette is a fordító­nőt, ennek érdekében intézkedett. — Ismerje meg Pjotr Makszimovics Jegorovot — a tanítványomat. Nagy műveltségű tudós, fi­gyelmes, megértő elvtárs. Ő majd segít önnek abban, hogy bedolgozza magát a mi tematikánk­ba, elsajátítsa a terminológiát. Majd említést teszek neki önről... A technikai tudományok kandidátusa, Jegorov, valóban nagyon rendes, készséges, megértő volt, szívesen segített Natalja Viktorovnának. A for­dítónő rendkívül hamar megismerkedett azzal a — 13 — területtel, melynek a főnöke és tanítványa te­vékenységét szenteli. KETTESBEN JANETTAL Néhány nap múlva Jegorov külföldre utazott. Kedvesen fogadták — a fiatal tudós nevét is­merték a szimpozion részvevői. Pjotr Makszi­movics volt a küldöttség vezetője, rendelkezésé­re külön idegenvezető állt — egy helyi tudós, aki jól tudott oroszul — s Kruglov professzoréhoz hasonló területet tanulmányozott. Fiatal, ele­gáns ember vodt, udvarias, készséges. Mindenki egyszerűen Karinak hívta őt. — Rendelkezzék velem kedve szerint. Rémé- ' lem nem marad adósom Moszkvában. — Készül hozzánk? — Igen, tapasztalatcserére... És megnevezett egy jelentős moszkvai intéze­tet, ahal valószínű lehetővé teszik számára a munkálkodást. Kezdetben Pjotr Makszimovics nagyon is elé­gedett volt kalauzával. Csak az idegesítette kissé, hogy Kari egész idejét lefoglalta és egy estét sem tölthetett együtt az általa vezetett delegá­ció tagjaival. Ma színházlátogatás, holnap — kirándulás a város szélére, aztán vizit valame­lyik professzornál. Pjotr Makszimovics már-már gyanakodott: mit akarhatnak. De a beszélgeté­sok, melynek részese volt, a tudomány általá­nos kérdéseit, a művészetet, az irodalmat taglal­ták. Csak egyetlen egyszer terelődött a szó az ő intézetére. Akkor is ő említette valami vita — 14 — során. De erre már jóval később a szállodába való visszatérése után gondolt a tudós. A kísérője megismertette őt testvérével, Ja- nettal. A csinos, fiatal nő aranyszőke haja ra­koncátlanul terpeszkedett csupasz vállaira, melegtüzű fekete szeme volt, fehér nyaka né­hány apró szeplővel. Halkan megjegyezte: — Ne felejtse el. hódolója vagyok országuk­nak, haladó tudományuknak. Pjotr Makszimovicsnak úgy tetszett: Janett ér­deklődése nemcsak a tudósnak szólt. „Lehet, hogy csak képzelődöm” — gondolta. De eszébe jutott, hogy vacsorakor az asztal mellett olyant súgott neki, amitől zavarba jött, s válasza nem a leg­udvariasabb volt. Janett azonban figyelmet sem fordított erre és továbbra is hasonló hangnem­ben folytatta a beszélgetést. A tudós iparkodott távol maradni tőle, de ő mosolyogva hajtogatta: „Milyen érdekes ön .. A szimpozion vége felé közeledett Pjotr Mak­szimovics úgy tervezte, hogy elvtársaival tölti a hátralévő estéket. Csakhogy Kari meghívta őt otthonába. — Janett és én szeretnénk elbúcsúzni öntől. Szerény vacsorára hívjuk, szűk családi körbe. Mi és az öregek. A „családi kör" váratlanul leszűkült. A házi­gazda elkeseredetten mondta: a szülők elutaz­tak a hirtelen rosszul lett nagybácsihoz. Hár­man ültek az asztalhoz. Rövidesen eltűnt Kari is — a szülők telefonáltak: a nagybácsi állapota súlyos. — 15 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents