Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
-tt)bi. július lg. TÓI N A 'VTFr.'fT’i Vpp^JSAO 3 Á kockázatvállalásról Mu |ióta az új gazdasági mechanizmus kifejezést ismerjük, új fogalmak kerültek bele a gazdasági élet szótárába, illetőleg élénk és heves viták bontakoznak ki akörül, hogy miként értelmezzük, avagy hogyan töltsük meg szocialista tartalommal a már-már elfelejtett, régi jelzőket. Felvetődik, hogy 1968. január 1-től ismét polgárjogot nyer a gazdasági életben a kockázatvállalás eleme, pontosabban. a már eddig is meglévő vállalati, üzemi önállóság szélesedik. tökéletesedik. Mondjuk ki nyíltan, a kockázatvállalásnak, közismertebb nevén a rizikónak, a régi mechanizmus nem kedvezett. Nem kívánta meg egyetlen vezetőtől sem, hogy rizikót vállaljon. ellenkezőleg: szinte elismerésnek számított, ha egy igazgató, tsz-elnök nem bocsátkozott ..kalandokba”, s nem vágott neki balul is végződhető vállalkozásoknak. A gazdasági élet megbízható vezetői azok voltak tehát, akik nem akartak meglepetést okozni, és eszükbe sem jutott, egy-egy szakmán belül palotaforradalmat csinálni. Ezen a táptalajon Mohácsi Károly. a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója, Homok István, a faddi Lenin Tsz elnöke. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, a megyei szerveknél Máté János, a Statisztikai Hivatal vezetője, vagy dr. Braun Mihály, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának csoportvezetője, — a neveket sorolhatnánk még —, sokszor kimondatlanul ugyan, de szinte már felforgató .elemnek számított. Emlékezhetünk arra a tényre, hogy annak idején rengeteg gáncs és akadékoskodás fogadta a Szekszárdi Állami Gazdaságban a komplexbrigád megszervezését. Voltak még az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán is illusztris személyek, akik nagy erőfeszítéssel igye- kezek bebizonyítani a komplex- brigádok időszerűtlenségét, ko- raiságát, életképtelenségét. A megyei pártbizottságon az akkori titkárnak, Virág Istvánnak, és .a mezőgazdasági osztály akkori munka társának, Fenyvesi Ferencnek oroszlánrésze van abban, hogy nemcsak megmaradt Tolna megyében 1964 után is a komplexbrigád-szervezet, hanem a lehetőségeknek megfelelően, fejlődik, szélesedik. Sőt, tökéletesedik, amint erre jó példa a bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet is, ahol a komplex- brigád-szarvezet tökéletesített változata új és nagyszerű gazdasági felpezsdüléshez vezetett. Fennállt annak a veszélye, hogy a komplexbrigád-szervezet esetleg nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és kudarcba fullad? Ennek a veszélye tulajdonképpen fennállt, és végeredményben itt kezdődik a kockázatvállalás. Azoknak az üzemeknek a vezetői, akik először hozzák létre a gazdaságon belül a komplex bri gádat, keli, hogy gondoljanak a sikertelenség alternatívájára is. De ha félnek, és kizárólag a kudarcot látják, meg az ezzel járó következményeket, kellemetlenségeket, akkor nyilván azt mondják; kezdje helyettük valaki más. Ha viszont mindenki erre az álláspontra helyezkedik, akkor a gazdálkodás esetleg nemcsak stagnál, hanem visszafejlődik, s ha Mohácsi Károly nem ka- a mezőgazdaságba. Negyven év után — nyugdíjba A Bonyhádi Cipőgyár kisér- megtelt. A kis ünnepségen meg- leti üzemében búcsúztatták el jelentektől a következő szavak- Kolpek Lajost, aki augusztus el- kai búcsúzott Kolpek Lajos elv- sejével nyugdíjba megy — írja társ: Horváth József. — Kolpek La- — Barátaim! Egész életemet jós több, mint negyvenegy évet szinte a gyárban töltöttem el, e töltött el a szakmában, 1944- gyár valósággal az otthonommá ben már a kommunista párt vált. Köszönöm a barátságot, a tagja volt, kivette részét a szak- bizalmat. Hiszem, hogy a ba- szervezeti munkából, és mint ki- rátság, a sok évtizedes kapcso- váló szakember, igen sok új lat nem szakad szét és megtalál- szakmunkást nevelt. juk egymást az elkövetkezendő A kísérleti üzem zsúfolásig években is. pott volna kellő segítséget, és ha megijedt volna heves bírálóitól, okkor még ma sines komplex- brigád Tolna megyében. G itt kezdődik a kockázat- % vállalás taglalásához egy roppant Izgalmas kérdés. A szó büntetőjogi értelmében, az új gazdasági mechanizmusban hogyan lesz? Nemcsak gazdaságvezetők teszik ezt fel még inkább jogászok és általában a törvénykezés emberei. A IX. kongresszus határozatából tudjuk, hogy a döntési jogkörök lekerülnek oda, ahol maga a termelés folyik. A döntések meghozatalakor viszont a nyerés, a lépéstartás esélyei oly mértékben nőnek, minél nagyobb a vállalkozó kedv, minél nagyobb a készség, a tökéletesebbnek látszó, de helyileg még nem alkalmazott módszerek bevezetése Iránt. Szóval, minél szélesebb skálán mozog, a termelés növelése érdekében vállalt kockázat Rendőrségi anyagból „emeltük ki” az ide kívánkozó, elég szemléletes példát Az egyik mező- gazdasági üzemben a szilázs takarmányt egyéni kombinációk alapján, „új módszer” szerint tartósították. Hozzátehetjük, takarékossági, egészében véve, gazdaságossági szempontokat tartottak szem előtt a jó szándékhoz tehát nem fér semmi kétség. De a technológia nem vált be, s több ezer mázsa szilázs tönkrement. Mi ez? Érthető, és megengedhető kockázatvállalás, avagy a mezőgazdasági üzem sérelmére elkövetett bűncselekmény? Bűncselekmény. De miért? S máris jelen van a gazdasági vezetőket foglalkoztató, riasztó kérdés. Ha tehát az új gazdasági mechanizmusban valamelyik döntés nem jól sül el, akkor az bűncselekménynek fog minősülni, s csak akkor írják a vállalkozást a kockázatvállalás dicsérendő számlájára, ha az a vállalkozás sikerül? Nem így van, és nem ilyen egyszerű ez a dolog. Tény, hogy esetenként a hatóságok munkája nehezebb lesz, de attól nem kell túlzottan tartani, hogy a kockázatvállalást nem lehet megkülönböztetni a felelőtlenségtől, a felkészületlenségtől avagy a hanyagságtól. Mert mi ért bűncselekmény a jó szándék kai kezdődő, de nagy kárral végződő szilázstartósitás, és miért nem lett volna az a Szekszárdi Állami Gazdaság kísérlete, még akkor sem, ha balul sikerül? Könnyű erre megválaszolni. A szóban forgó több ezer mázsa silótakarmányt úgy tartósították, hogy ennek a tartósításnak a módjáról senkitől semmiféle szakértői véleményt nem kértek sem elméleti, sem gyakorlati tapasztalatokra nem támaszkodtak, sőt, kisebb mennyiségben, még az üzemen belül sem próbálták ki az új tartósítás várható hasznát, vagy kárát A súlyos mulasztások a körültekintést nélkülöző hibák sokaságát követték tehát el. Ez nem kockázatvállalás. Megalapozatlan és felelőtlen kontárkodás. A kettő között ég és föld a különbség. jlfl ás volt a helyzet a SzekiT* szárdi Állami Gazdaságban. Amikor az első komplexbrigádot megszervezték, mór hónapokkal ezelőtt tudományos szintű, mindenre kiterjedő, a legapróbb részletekkel is számoló, előkészítő munka kezdődött. Amikor az igazgató munkatársaival úgy döntött, hogy a komplexbrigádot életre hívják, akkor jó előre megszerezte tehát a szükséges információkat, tanulmányozta a Szovjetunióban a komplexbrigádok működésével kapcsolatos tapasztalatokat, megvizsgáltatta az új munkaszervezet helyi körülményekre való alkalmazhatóságát, számításba vette a személyi, az anyagi és a technikai feltételeket S csak ezek után készítették el a brigád számára a több száz soros technológiai utasítást és csak ezek után alakítottak meg kísérletképpen, egyetlenegy komplexbrigádot. Megfigyelhetjük, mekkora a különbség a kockázatvállalás és a kontárkodás között S ezeket a különbségeket végeredményben minden esetben ki lehet majd mutatni az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában is. Sz. P. Méltányosabb díjszabást Nagy — és egyre nagyobb — látogatottságnak örvend „megyénk Balatonja”, a Fadd- dombori üdülőtelep. Az elmúlt vasárnapon már ezernél is többen lubickoltak a holt Duna hús, enyhet adó hullámaiban. Sok a napozó, horgászó vendég is. Illetékességből a Faddi Földművesszövetkezet gondoskodik itt a pihenést, szórakozást, kikapcsolódást kereső fürdőzőkről. Tegyük hozzá, hogy a korábbihoz képest nem is rosszul. Sört, üditő italokat, édességet lehet vásárolni — ha nagy is a tolongás a jól megépített, modem pavilonban. Megpróbálta az fmsz az üdülőtelep vendégeinek életét változatosabbá tenni. Helyben kölcsönözhetők különböző cikkek. így ki-ki szándéka szerint bérbe vehet. rádiót, kártyát, csónakot, gumimatracot. Még bográccsal is szolgálhatnak azoknak, akik a saját főzésű halászlére vágynak. Nagy táblán hirdetik a kölcsönzés díjait. A hiba éppen itt mutatkozik meg. Némelyik, a pihenők kényelmét szolgáló cikknek ugyanis horribilis összegben állapították meg kölcsönzési diját. El lehetne még fogadni a táskarádió heti 50, illetőleg napi 12 forintos bérleti költségét. Elfogadhatatlan azonban a játékkártyának napi tíz forintért és még inkább a bográcsnak heti száz forintért történő kölcsönzése. Meglehetősen túlzott számítás ez az új kártya bolti árához viszonyítva. (Mellesleg: a közalkalmazottak szekszárdi klubjában négy forintért használatba vehető.) A bográcsnál még aránytalanságok is vannak a heti száz, napi tizenhat is és óránkénti kétforintos tarifa között. Érdemesebb naponta három óra hosszat kibérelni. Esetleg mindennap igénybeveheti az, akit naponta látogat a horgászszerencse. Itt nem érvényesül az az ismert elv, hogy hosszabb időre történő igénybevételnél viszonylag olcsóbb? Végképp érthetetlen a gumimatrac ... Éppen c napokban olvashattuk a lapokban, hogy két héten át húsz százalékkal olcsóbban vehető a boltokban. Tájékozódtunk. Bárki vásárolhat különböző méretű, minőségű matracokat, 256—430 forintig terjedő árban. Nem sokallják az ár- megállapitók a gumimatracnál a heti ötven-, illetve napi húszforintos kölcsönzési díjat? Ha nem is örök életű, mégsem két hétig tart.,, Sokan nem értik Dom boriban a faddi fmsz árkalkulációját. Nem meglepő. Fokozódik az érthetetlenség és meglepődés, ha összehasonlítjuk a nagy forgalmat bonyolító, ugyancsak földműves- szövetkezeti fenntartású tolnai kölcsönző díjszabásával. (Náluk például tiz forintért bérelhető egy-egy alkalomra a rézbogrács.) Nem tudjuk, mekkora a dombon kölcsönző forgalma az említett és kifogásult cikkeknél, Úgy véljük, egy tényt megállapíthatunk. Indokolt és szükséges felülvizsgálni díjszabásukat. Ha már gondoskodtak a telepe t egyre tömegesebben felkereső, pihenni, szórakozni vágyó dolgozókról, méltányosabb áron tegyék. Körültekintőbb, mérsékeltebb és célszerűbb kalkulációra van szükség. Többre is mennének, ha változtatnak. Stílszerűen azt mondhatjuk: Ami ma elveszik a vámon, holnap megtérülhet a réven. Elfogadhatóbb bértarifával biztosan többen igénybe veszik szolgáltatásukat. Eredeti szándékuknak így tudhatnának a jelenleginél jobban eleget tenni. H. E. Paprikacsipedés, borsócséplés, almahámozás a gazdaságokban, szedőkocsik a paradicsomföldeken A konzervgyárnak is, a szövetkezeteknek is előnyös az együttműködés A Paksi Konzervgyár nemcsak A zöldborsókonzerv-gyártás ma sége szedés után beszállítja a si Ezüstkalász Tsz-nél. Bevált Az egyszerűen fogyasztója, felvásár- már elképzelhetetlen lenne a ré- faddi és a bogyiszlói telepre. Al- idén már mind a hetet üzembe lója a környékbeli állami gazda- gi módszerekkel, amikor a hüve- sónánáról és Kakasdrúd azonban helyezik. ságok, termelőszövetkezetek főze- lyes borsót szállították be a gyár- már szártaianitott paprikát kap a A gyár más termékekre is ki lék-, gyümölcs- és zöldségtermé- ba. A borsó termelésnek leginkább gyár. A szövetkezetekben végzik akarja terjeszteni a kapcsolatok keinek, hanem jelentős segítséget munkaigényes művelete a szedés, el a '„1 dolgozás «iső műveletét * * gyümölcsöző formáit A fűszer- is nyújt a termeléshez. A gyárnak Szezonban csak a szedéshez több csipedést, a gyár nemcsak a fű- paprikánál is több szövetkezetnél létérdeke, hogy nagy tömegben és ezer főre lenne szükség, a mező- zés és c&ipedés munkadíját téríti akarják^ elvégezni a fűzést, csipe- folyamatosan kapja a nyersanya- gazdaságban pedig — főleg a meg, hanem a tárolásért is fizet dést előnyös tome a zöldpaprika- got a földekről és ma már egyre nyári hónapokban — kevés a Olyan időben tudnak jól fizető feldolgozás első műveleteit is a szö- inkább előtérbe kerülnek a kap- munkaerő. Mégis, évről évre ele- munkát biztosítani a szövetkezeti vétkezőtekben végezni. Örömmel csőlátók intenzívebb formái. Azon gendő zöldborsót kap a gyár. Ez tagságnak — novemberben és de- fogadnák a gyárban, ha egyik- tűi, hogy a gyár szerződést köt úgy vált lehetővé, hogy borsó- cemberben — amikor a földökén másik szövetkezet a kifúrt hüvelyt különféle növények termelésére, cséplő gépeket állítottak fed a már alig van tennivaló, az üzem- a gyárba illetve az átveújabb, konzervipari feldolgozás- gazdaságokban, ide szállítják a nek pedig nincs gondja a tárolás- ___ ’ “ r a alkalmasabb fajtákat bocsát a géppel lekaszált borsót, cséplés ra» Jdsebb * zsúfoltság, enyhülnek ^ *' 6541 ’ ^ . . . „ , , ,, ., . , . , , a munkaerőgondok. fel tudnák az állattenyésztésben mezőgazdasági űzetnek rendelke- után a szemet a gyárba viszik, a használni Sőt <»oldh tó zésére, gépekkel is segíti a beta- hüvely és a szár a szövetkezeté, A vállalat eljuttatja a korszerű ’ * enne karítást, szállítást, sőt, a feldől- állami gazdaságé marad, ezáltal technikát a paradicsomföldekre. * paprika savanyítása is a szövet. - . , ... ... , Itt Is a szedés okozza a legtöbb kezetekben és a késő őszi, téli goz^elso^ fázisait is „kihelyezi” nagy mermyisegu, fehérjedus tó- g^t, a paradicsomtermelés fej- hónapokban venné át a savanyúkarmányhoz jut a mezőgazdaság, lődését akadályozza a szedés nagy paprikát további feldolgozásra. Természetesen sok problémát kel- munkaerő-igénye. Tavaly hét fél- W lett megoldani, olyan fajtáikat be- automata Panadicsomszedó ko- “ere ^ ^ veretni ameiveVnai -• ... - csit szerzett be a gvár. A Zetorra élve 02 uí lehetőségekké! — gyu. y . 111110 szükség sereit szerkezet kétoldalt ki- mölostermelésre közvetlenül köt a szed.esre ~ egyszOTTe nyújtja szállítószalagjait, a szedők gyár szerződést a termelőkkel. en , a rrae5 ugy ütemezni erre rakják a leszedett paradicso- Azt tervezik, hogy megállapod- a vetest, hogy a szezon egész ide- m*^ ami a szalagon jut a kocsi- nak néhány tsz-szel hámozott al- je aatt egyenletesen kapjon ra, a ládákba. A paradicsom- ma szállítására. A gyümölcs tkse- nyersanyago. a gyár, gyorsan bo- szedőknek tehát nem kell Iádé- títását, hámozását, ki magozását a nyo itani le a szállítást, hogy ne kát cipelni, ezáltal egy személy szövetkezetben végzik el és a fél- JOn, TT8 f bors^> "ünél kétszerannyi paradicsomot szed- kész terméket szállítják a gyárba. <. o a e. ,o gozó vonalra kerül- hét meg, mint a „hagyományos” A későbbi tervek közé tartozik a Jl módszerrel. Sajnos, a gépek csak vöröshagyma tisztításának megA ’.szerpaprikát ma még a a szezon végén jöttek meg, így szervezése a szövetkezetekben, gyár termelőpartnereinek, több- csak egyet próbálhattak ki a pák- j j
