Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
í$67. július 16. VOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 3 Saj tótáj ékoztató a koreai nagykövetségen „Az amerikai imperialisták elleni! összefogás harci hónapjáról” tájékoztatta Szón jZa Rjong, a Koreai, Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az újságírókat. Hangsúlyozta, hogy a harci hónap különösen feszült nemzetközi helyzetben zajlik le, enek oka az amerikai imperialisták fokozódó dél-vietnami és közel-keleti agreszzív tevékenysége. Bejelentette, hogy a harci hónap alkalmából a koreai társadalmi szervezetek közös nyilatkozatot, valamint egy emlékiratot tettek közzé. Ez többek között megállapítja: a Koreát sújtotta hároméves háború óta immáron 14 esztendő telt el, de mind ez ideig nem sikerült a tartós békét biztosítani. Az amerikaiak provokációi miatt a demarkációs vonalon szüntelen fegyveres csatározások folynak és napról napra fokozódik a feszültség. A KNDK elleni katonai provokációk mind tervszerűbbé mind sűrűbbé válnak. A dokumentum a továbbiakban kifejti, hogy az amerikai agreszszorok háborús mesterkedése Koreában bármikor nyílt fegyveres konfliktushoz vezethet, ez pedig nemcsak Korea békéjét fenyegeti hanem újabb veszélyt jelent mind Ázsia, mind pedig az egész világ békéje ellen. A nagykövet hangsúlyozta, hogy kormánya az ország és a nemzet kettészakítottságának felszámolása, továbbá a dél-koreai nép boldogulása érdekében számos javaslatot terjesztett a dél-koreai hatóságok elé. Javasolták többek között, hogy kössenek olyan egyezményt, amely biztosítja, hogy koreai koreai elen nem harcol. Az amerikai imperialsták uralma alatt álló dél-koreai hatóságok azonban minden javaslatukat elutasították. A nagykövet végül kiemelte, hogy a Dél-Koreát megszálló amerikai imperialisták kiűzéséért tartó harc szerves része annak a világméretű népi küzdelemnek amely a békéért, a nemzetek függetlenségéért, és a társadalmi haladásért folyik. (MTI) Újabb nyolc halott Newarkban Minden eddiginél hevesebbek voltak a faji zavargások Ne- warkban a szombatra virradó éjszaka. A tüntető négerek és a karhatalom összecsapásai után nyolc vérbefagyott holttestet szállítottak el a New Jersey állambeli városka utcáiról. A kórházak zsúfolásig megteltek sebesültekkel. Egész éjjel szirénázó riadóautók és mentőkocsik száguldoztak. A város négemegyedének lakossága három nappal, ezelőtt kezdett el tüntetni, mert a rendőrség őrizetbe vett egy néger taxisofőrt, és az őrszobán véresre verték. Newark olyan, mintha hadszíntér lenne. Négyezer rendőr és nemzeti gárdista járja az utcákat, s azokkal együtt, akik szombatra virradóra vesztették életüket, összesen tizenegy halálos áldozata volt az összetűzéseknek. Az előzetes adatok szerint 325 a sebesültek száma, hétszáz embert tartóztattak le. Richard Ughes, New Jersey- állam kormányzója, a szombatra virradó éjjel telefonon tett jelentést Johnson elnöknek. A kormányzó rádión szólította fel a rendőrséget és a nemzeti' gárdát: „használjátok lőfegyvereiteket, azért viselitek”, A szombat hajnali veszteség- , listán csak egy rendőr neve szerepel, a többi hét halott néger. Csombét forradalmi bíróság elé állítják? Kairó (MTI). A kairói A1 Ah- ram szombati számában arról ad hírt, hogy az algériai kormány „forradalmi bíróság” megalakítását fontolgatja. A bíróság egyik feladata lenne, hogy megállapítsa Csőmbe, volt kongói miniszterelnök felelősségét a Kongó elleni kolonialista és imperialista bűncselekményekben. A forradalmi bíróság, • amely előtt esetleg Csomóénak felelnie kell az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai felszabadítás! mozgalmak képviselőiből állna, s felelősségre vonná mindazokat, akik — az A1 Ahram szerint, — „az imperialista erőkkel együttműködve, a felszabadító mozgalmak ellen harcolnak”. Üdülőknek művéssetkedrelőknek ízléses külsejű, illusztrált ajánlójegyzéket készített a megyei könyvtár a művészeti irodalom kedvelőinek, valamint legújabb kiadású ismeretterjesztő és szépirodalmi művek iránt érdeklődőknek. „Országok, tájak, városok” című, 1500 példányban készült nyomdai kiadványuk a harmadik. Ezzel a terjedelmesebb ajánlójegyzékkel az utazó, kiránduló olvasóknak nyújtanak segítséget. Az „Országok, tájak, városok” című, mértéktartó ízléssel illusztrált ismertető a szomszédokról, nyugat-európai országokról és hazánkról ismerteti a szakirodalmat. E jegyzékben szerző és cím szerinti megjelöléssel országonként adnak tájékoztatást Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Olaszország, Románia, a Szovjetunió műemlékeiről, tájairól és lakóiról. A hazánkról megjelent műveket három csoportba osztották. A fővárosról írott művek bibliográfiája mellett felsorolják a Balatonról és annak nevezetesebb helységeiről, míg a harmadik részben, a „Magyar tájak” téma keretében közük szinte valamennyi jelentős városunk, vidékünk főbb nevezetességeiről íródott műveket. Az olvasási propaganda fokozása jegyében fogant rövid művészeti bibliográfia ízelítőt ad a megyei könyvtár építészeti, képzőművészeti, zeneművészeti könyvállományáról. A „Művészetekről általában” című fejezetben az úgynevezett művészeti alapműveket és a különféle izmusokról írt könyveket propagálják. Az utazók, kirándulók számára készített ajánlójegyzéket Sip- ter Gézáné állította össze és Cseh Gábor illusztrációi teszik színessé. A mai igényekhez alkalmazkodó ötlet hasznosnak bizonyul, ha. az érdekeltek közül minél többen igénybe veszik a megyei könyvtár felajánlott szolgálatát. Elismerés illeti őket az ötletért, a gondos válogatásért. „Hideg-drót" az Egyesült Államok és Kína között Hírügynökségi jelentések szerint a Pacific telefon-társaság közölte, hogy létrejött az első közvetlen telefonvonal az Egyesült Államok és Kína között. A társaság szóvivője hozzátette, hogy ez a vonal naponta egy órán át működik San Francisco és Sanghaj között. Az összeköttetést azonban még e -rövid idő alatt sem veszik igénybe, összesen annyi történik, hogy a vonal kezelője egyszer egy napon egyetlen „helló”- val megálapítja a vonal bekapcsolását. Igaz — tette hozzá — több amerikai újságíró megpróbálta Mao-Ce-tungot felhívni, de a sanghaji központos kisasszony válasza szerint Mao neve nem szerepel a telefonkönyvben. Harmincéves a Moszkva-csatorna Moszkva (MTI). A Moszkva- csatomát 1937. július 15-én avatták fel. E csatorna öt tenger kikötőjévé tette a szovjet fővárost. Az öt vízlépcső Moszkváig 40 méterrel emeli fel a Volga vizét. A 128 kilométer hosszú csatorna, amelyen 240 különböző intézmény van, na- pota 400 liter vizet biztosít minden moszkvai lakos számára. ■ Harminc év alatt több mint kétmillió hajó és uszály haladt át a csatornán. A csatorna utas- forgalma meghaladta a 200 milliót. Légihíd a kongói főváros és a keleti tartomány között Továbbra is működik a légihíd a kongói _főváros, Kinshasa és a keleti tartomány székhelye: Kisangani között. Szombaton is szállítottak volt túszokat és sebesülteket az egykori Stanleyvil- leből, s ezen a napon szálltak gépre azok az európai újságírók, akik a Kisanganiban fellázadt zsoldosok kezére kerültek. Az Egyesült Államok kongói nagykövetsége pénteken este közölte, hogy a nap folyamán elrepült a kelet tartomány felé az egyik amerikai katonai szállítógép. Az AP hírügynökség szerint ez is menekülteket akar elszállítani, mert a Kisanganit elfoglaló kongói nemzeti hadsereg katonái állítólag fegyelmezetlenkednek. A UPI hírügynökség lehetségesnek tartja, hogy az amerikai katonai gép a kongói csapatoknak visz utánpótlást. A katonai jellegű légiakciók céljáról Kinshasában nem nyilatkoznak. Úgy tudják azonban, hogy kapcsolatosak azokkal a hadmozdulatokkal, , amelyekkel meg akarják állítania a Kisan- ganiból kivonult zsoldosok és katangai csendőrök 27 teherautóból álló oszlopát. A konvoj, becslések szerint, ezer embert szállít. Mint az UPI írja, a kongói fővárosban az élet lassanként • visszatér a megszokott kerékvágásba. Javaslat európai munkáskonferencia összehívására Berlin (MTI) A Keleti-tenger hete alkalmából Rostockban tanácskozó észak-európai munkásparlament 800 résztvevője felhívást bocsátott ki, amelyben európai munkáskonferencia összehívását javasolja. A konferencia a leszerelés és a biztonság problémáit vitatná meg. A munkásparlament a tanácskozás befejező napján 60 tagú bizottságot választott, amely az évenként összeülő munkásparlament állandó ügyintéző szerve lesz. Lothar Bolz, a Keleti-tenger hete bizottság elnöke az idei találkozó eredményeiről nyilatkozott az ADN-hírügynökségnek. Elmondotta, hogy az ünnepségekre az „ idén 25 000 vendég érkezett a Keleti-tengeri országokból, továbbá Norvégiából és Izland- ból. A beszélgetések középpontjában az európai béke és biztonság problémái állottak. A világnézeti különbségek ellenére, egység mutatkozott abban, hogy az államok közötti kapcsolat normalizálására kell törekedni. , Lothar -Bolz megállapította hogy az NDK vezetőinek javaslatai a Német Demokratikus Köztársaság és az észak-európai országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére, pozitív visszhangra találtak. Kalózok * I. és célpontja Gleb ‘ Szpfridonov, a Novosztyi Sajtóügynökség különtudósítója nemrég tért vissza a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Riportsorozatában élményeiről, a vietnami népnek az amerikai ag- resszorok ellen vívott hősi harcáról, a győzelem jegyében végzett, önfeláldozó munkájáról számol be. I. A BŰNCSELEKMÉNYEK TÉRKÉPE ELŐTT Ha Van Lau ezredes képviseli a vietnami néphadsereget, a vietnami ellenőrző és megfigyelő bizottságban. Egyúttal elnökhelyettese annak a bizottságnak, amely az amerikai agresszorok vietnami földön elkövetett bűn- cselekményeit vizsgálja. Nyikoláj Szolncevveh a Moszkvai Rádió tudósítójával együtt kerestük fel az ezredest, Hanoi egyik fasorában, állandó székhelyén.- Az amerikaiak nem tudták legyőzi a dél-vietnami hazafiakat — mondja Ha Van Lau. — Ez arra késztette őket, hogy kiszélesítsék az intervenciót. Az agresszorok megpróbálják össze- zilálni, megsemmisíteni gazdasági életünket, megfélemlíteni népünket és kapitulációra kényszeríteni bennünket. Az amerikai bombázók célpontjai a stratégiai célpontokon kívül lakóházak, iskolák, kórházak, pagodák. Ez az emberiség ellen elkövetett bűncselek - ményhek számít. — Ha jártak volna a bombázások. -által sújtott járásokban, látták, érezték volna a bűncselekmények minden borzalmát mondta az ezredes. Beutaztuk azokat a járásokat, amelyeket levegőből és a tengerről a lepharbárabb módon leromboltak. Most egyszerűen csak kommentálom az általam látottakat: a testvérnép nem mindennapi szívósságát, önfeláldozó hősi munkáját, bátor lelki erejét, amelyet nem törtek meg és soha sem fognak megtörni. Az amerikaiak azt hangoztatják, hogy ők „csak acélt és betont” bombáznak. A valóságban a célpontok egyszerű házak, vietnami kunyhók. Légitámadásaikat sűrűn lakott helyek, nagy városok ellen intézik. Az emberek pusztítására napalm- és repeszbombákat használnak. Lau ezredes kiteríti előttünk a VDK nagyméretű térképét, amely a köztársaság legdélibb pontjától egészen északi határáig a bombarobbanások jeleitől tar- kállik. — A VDK-nak három kivételével csaknem valamennyi tartományát érték, — mondja Lau ezredes. — Hat nagy várost, húsz tartományi székhelyet részben, vagy teljesen leromboltak. 93 járási székhelyünk van. Ezek közül több mint hetvenet ért bombalámadás. Számos városunkat olyanokat, mint például a Kuanbin tartománybeli Donghoit, a Namha tartománybeli Fulit földig lerombolták. ... Vin városban, az ország déli részének egyik nagy központjában, naponta többször is megszólalnak a szirénák. Az amerikai légi kalózok minden cél nélkül dobálták le bombáikat nagy magasságból a város szélére, az országúira, aztán gyorsan eltűntek a tenger irányában. Délután a szovjet újságírók elindultak a város központjába. Az utcákon kevés az ember, a lakosság nagy részét falura telepítették. Számos többemeletes épület, irodaház, iskola, egész lakónegyedek hevernek romokban. A téren a városi színház épülete magasodik, egyik sarkát leszakította a bomba. Közelében két óriási, vízzel telített bombatölcsér tátong. Megmutatták nekünk a helyet, ahol valamikor a pedagógiai főiskola épülete állt. Most csak a fundamentuma van meg. Köze* lében a diákszálló háromemeletes épületének felét levitte a bomba. A főiskola most falun működik. S hallgatóinak száma megszaporodott... Romokban hever a katolikus templom. A romok melletti veteményes kertben szomorú ember dolgozgatott. Ho Dong Kan katolikus, templomban járó ember. Azon a napon családjával együtt odahaza volt. Itt a templom szomszédságában lakott. Hallotta a_ repülőgépek egyre erősödő zúgását, aztán a borzalmas erejű robbanást: a bomba telibe találta a házát. Ho Dong Kan elvesztette eszméletét. A romok alól ásták ki. Csodával határos módon menekült meg. Családjának valamennyi tagja odaveszett: felesége, három gyermeke, anyja, bátyja. Csupán a tizennyolc éves fiát sikerült megmenteni. Azóta a fiú a néphadseregben harcol. Ho Dong Kan a templom-romok közelében tátongó bombatölcsérre mutatott: — Itt állt a házam. Az amerikaiak több mint hatszáz légitámadást intéztek Vin városa ellen. Kiszámították, hogy a város területének minden négyzetméterére körülbelül 70 kiló bomba és lövedék jutott. A város mégis dolgozik és harcol. (Következik: A lerombolt kórházak krónikája.)
