Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

1967. június 13. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Valami elkezdődött Ilf árciusban feszültté vált a helyzet Nagydorogon, és állásfoglalásra kényszerítette a szövetkezet tagságát. Az évek óta idült gyengeségben szenvedő tsz tagjainak le kellett adni a vok- sot; elfogadják-e továbbra is az addig uralkodó gyakorlatot a gaz­dálkodásban, megfelelőnek tart­ják-e a vezetést, a húszegyné­hány forintot érő munkaegysé­get. Az előbbre látó tagok, a pártszervezet változást követelt a vezetésben, a gazdálkodásban, a munkafegyelemben, minden­ben, amely eddig oka volt a gyenge gazdálkodásnak. A nagydorogi tsz tagsága csak egyben vallott azonos nézetet; mégpedig abban, hogy kevés a jövedelem, aránytalanul kevés a közeli pálfaiakéhoz képest, hol­ott a területi adottságok ott sem sokkal jobbak. Személyi kérdé­sekben viszont már igencsak el­térőek voltak a vélemények. A tagság egy része a korábbi el­nököt kívánta vissza, más része az eddigi mellett állt, a harmadik csoportnak viszont az volt a vé­leménye, hogy „importálni” kell olyasvalakit, aki szakmai hozzá­értése mellett mentes lesz min­den személyi befolyástól, akinek irányítása alatt a vezetőség olyan kényes témához is hozzányúl, mint a munkaegység, a jövede­lemelosztás. Ugyanis itt még fennálltak olyan aránytalanságok, hogy az elvégzett munkáért va­laki egy munkaegységet kapott, viszont több értéket termelt, mint más háromért. Szóval, a közös nevezőre jutást egyelőre még nagyon sok ténye­ző befolyásolta. Ezért, amikor március végén a közgyűlésen az elnök leváltása napirendre ke­rült, még azok is habozni kezd­tek, akik ezt megelőzően javasol­ták a leváltást, vagy egyetértet­tek vele. Voltak, akik ki is mond­ták; nem biztosak abban, hogy az elnökváltozás oldja meg a hely­zetet, mint ahogyan az előzők sem hozták meg a kívánt ered­ményt. Végül titkos szavazás döntött. A múlt év végén Nagydorogra jött Glázer Pál főagronómus kap­ta a legtöbb szavazatot, az ed­digi és az őt megelőző elnök előtt. A főagronómus már részt vett az idei terv kidolgozásában, és a tagság nagyobb része úgy ítélte meg, hogy az gazdaságilag is, pénzügyileg is reálisabb, mint az előző évek tervei. A z azóta elmúlt két hónap 'r*' alapvető változásokat nem hozott ugyan, de bíztató jeleket, a jövőre szóló ígéretet igen. — Az új vezetésnek sikerült megszüntetni az ellentmondásos bérezést, úgy, hogy csak nagyon kevés kifogás hangzott el ellene — mondja Keresztes János párt- titkár. — Ami új módszer; egy- egy időszaki munkára személyi felelősöket állított az új vezetőség, aki ezért a munkavégzőkkel együtt személyesen felel. Történt néhány személycsere is, megfele­lőbb emberek kerültek néhány munkakörbe. Most már nem az a döntő, hogy a brigádvezető népszerű-e a brigád előtt, hanem az, hogy a munkáját hogyan lát­ja el. Korábban nem volt fele­lősségre vonva, aki gondatlansá­gával kárt okozott. Most nem­régiben egy traktorost kártérítés­re kötelezett a vezetőség, mert kitárcsázta az újonnan vetett lu­cerna szélét. — Elmondhatjuk azt is, hogy a munkák menete — ha nem is kifogástalan néha — de sokkal jobb, mint a korábbi években. Korábban hosszú ideig elhúzó­dott a takarmánybetakarítás, sőt, tönkrement a renden — most rendben megtörtént. Hajnali két órakor, fél háromkor már kint voltak az emberek, és a kiadott rész megtérült a takarmány mi­nőségében. A vezetés most — a munkaerő- helyzetet figyelembe véve —- ké­szül fel az aratásra. Létszámban ugyan megvan a munkareő, de kevés a szállításhoz a jó fiziku­mú ember. Ezért most ömlesztve szállítják a gabonát, hogy ne kelljen zsákolni, és gépek beál­lításával is könnyítik a szállítást. (Nagy hátrány a tsz-nek, hogy a kombájnszérű a magtártól távo­labb esik, ezért van szükség köz­benső szállításra is.) FIGYELŐ Mit hoztak külföldről? Vasárnap indult el a Kanacsi Állami Gazdaság igaz­gatója kéthetes külföldi autóstúrára. Több országban néz szét. Keresztülhalad Jugoszlávián, érinti Olaszországot, Franciaországot. Szezonban, néhány év óta, mindennapos esemény, hogy szabadsága egy részét külföldön tölti el a magyar ember. Jó ez így, nemcsak a pihenés szempontjá­ból, hanem abból a szempontból is. hogy a világot járt és látott ember látóköre tágabb, tudása, tapasztalata több, gazdagabb. Elég sok a mezőgazdasági dolgozók körében is a világ­járó, de ma még elsősorban a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok vezetői indulnak el, a mégis csak költséges útra. Feltétlenül megéri. A mezőgazdasági üzemek vezetői tapasztalatokkal gazdagodva érkeznek haza és a látottakat a termelőszövetkezetben, vagy az állami gazdaságban hasznosítják. Legutóbb Somorjai Sándor, a megyei tanács főagronómusa és Balogh 'András, a megyei tanács szak- propagandistája Jugoszláviában járt, az Újvidéki Mező- gazdasági Kiállítást is megnézték. Feltűnt a látnivalók kö­zött a rengeteg kisgép. Ezeket, vagy az ezekhez hasonló tí­pusokat nagyon jól lehetne hasznosítani Tolna megyében is, különösképpen a régi telepítésű szőlőkben. Nyilvánvaló, hogy a két mezőgazdasági szakembernek az Újvidéki Mező- gazdasági Kiállítás látványa sok hasznos ötletet és elgon­dolást adott. A Dániában járt mezőgazdasági vezetők tanulmányoz­hatták az ottani magas színvonalú, jól gépesített és kor­szerű állattenyésztést. Közismert egyébként Dániában és Hollandiában a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyész­tés fejlettsége. De mennyivel más nemcsak olvasni erről, hanem látni is ezt. Szentgyörgyi Ferenc, a gyulaji, Ettig László, a majosi közös gazdaság elnöke erről a külföldi útról azt a felismerést hozta megával, hogy a gyomok el­leni védekezést nemcsak a szántóföldön kell és lehet meg­oldani, hanem az utakon, az árokpartokon, a töltések ol­datán és a majorok környékén egyaránt. ■v Lakos József, a pálfai termelőszövetkezet elnöke már Finnországba is eljutott. Mások Romániában, Bulgáriában, a Szovjetunióban. Németországban. Olaszországban és Fraciaországban v’—*ék meg úgy, pihenőidejük alatt az ot­tani mezőgazdaságot, hogy legyen mit hazahozni. — ir — A legradikálisabb intézkedés az állattenyésztésben tör­tént — habár ellenzésre is talált. Az idén, az előző éveknél jóval kevesebb, mintegy kilencszáz hí­zót értékesít a szövetkezet, hogy megszüntesse a krónikus abrak­hiányt, amelynek kiegyenlítésére eddig évente mintegy negyven vagon terményt vásárolt a szö­vetkezet. (Amíg a járásban a ku­korica hároméves termésátlaga húsz mázsa, addig Nagydorogon tizenhat.) A krónikus takarmány- hiány miatt a szövetkezet jó- szerint ráfizetett a sertéshízlalás- ra. Viszont ezt az intézkedést csak átmenetinek tekintik, mert a tenyészállatok számát nem csökkentik. — Addig, amíg sajátmagunk nem tudjuk megtermelni a szük­séges takarmányt, nincs értelme az erőnkön túli hizlalásnak, és nine« értelme milliós hiteleket felvenni a hiány pótlására — ál­lapítja meg a párttitkár. — A körülményeket tükrözi jelenlegi pénzügyi helyzetünk is. A korábbi években az első félév végére volt kétmilliós hitelünk. Most, 900 ezer forint hitel mel­lett több mint félmillió forint van a számlánkon. Egy—másfél hónap múlva adunk el 31 hízott bikát. Július 15. után megkez­dődik a termények értékesítése, tehát még tovább javul a pénz­ügyi helyzetünk. — Amikor szóba került, hogy kevesebb sertést hizlalunk, töb­ben azt kérdezték; mennyiben gazdaságos a malacokat, süldőket eladni? Azt mondottuk, nem olyan ráfizetéses, mint vett ta­karmányon meghízlalni. Nekünk pedig most a legfontosabb, hogy kilábal iunk az örökös ráfizeté­sekből , Ami az idén eddig tör­tént, az bíztató arra, hogy jó úton indultunk el. Csodára ter­mészetesen nem számíthatunk, kell legalább két év, hogy a gazdálkodást biztosabb alapra építsük. Majd, ha már megter­meljük a takarmányt, akkor is­mét hizlalhatunk többet. Majd ha termésátlagaink elérik a többi szövetkezetét, akkor a jövedelem elosztásánál is bátrabban nyúlha­tunk a zsebünkbe. És, még meg kell érteni néhány tagnak, hogy nem egyedül az elnök fizet... BI. A KISZ-kongresszus tiszteletére: A Szekszárdi Faipari Vállalat fiataljainak felajánlása A Szekszárdi Faipari Vállalat fiataljai már hónapok óta készül­nek a KISZ VII. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. A két nagy esemény tiszteletére a kommunista fiatalok a termelé­kenység növelésére, a munkafe­gyelem megszilárdítására tettek felajánlást. Ugyanakkor vállalták, hogy a két szocialista brigád az 50. évfordulóra újból megszerzi a Szocialista brigád címet. Gyur- kovics Ferenc KISZ-titkár tájé­koztatása szerint a vállalat a kö­zeljövőben egy új bútorgamitú- rát bocsát ki, amelynek a Gemenc nevet adták. A fiatalok aktívan részt vesznek ebben a munkában is. A vállalat vezetői is elismerték a fiatalok munkáját, segítenek megoldani a problémákat. Leg­utóbb ezt azzal bizonyították, hogy a most végző 18 kárpitos­szakmunkásnak, a nehézségek el­lenére is, a vállalaton belül mun­kát biztosítottak. Árvái László tanulófelelős, a fiatalok patronáló ja megelégedet­ten beszélt a KISZ-esekről: — Vállalatunknál dolgozó ipari ta­nulók a MüM. 505-ös Szakmun­kásképző Intézetben tagjai a KISZ-szervezetnek. Ennek elle­nére itt is kivették részüket az ifjúsági munkából. Tanulóbrigád­jaink a két évforduló tiszteletére munkafelajánlást tettek, amely­ben többek között a tanulmányi eredmény növelése is szerepel. Mintegy „kongresszusi ajándék­ként” kapták a vállalat vezetősé­gétől azt a lehetőséget, hogy a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzése után a vállalatnál ma­radhatnak, s ők igyekeznek meg­felelni ennek a bizalomnak. H. J. Öt hónap alatt — 800 ezer forint A Tolna megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál az elmúlt napokban értékelték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kez­deményezett jubileumi munka­verseny eddigi eredményeit. Az év első öt hónapjában a vállalat 800 ezer forinttal teljesí­tette túl teljes termelési tervét, ami 11,7 százalékos termelékeny­ség-növekedésnek felel meg. ösz- szehasonlítva az elmúlt év hason­ló időszakának eredményeivel megállapítjuk, hogy a vállalat dojgozói szorgalmas munkájukkal minden várakozást felülmúló eredményt értek el. 1966-ban a vállalat 1 .millió fo­rinttal teljesítette túl teljes ter­melési tervét, ami 4 százalékos termelékenység-növekedésnek fe' lelt meg. A jubileumi rjiunka- verseny adta lendületes termelés most előreláthatólag már félév­kor biztosítja az 1 milliós túltel­jesítést. A vállalatnál nem titkol­ják, hogy szeretnék az év végére elérni a 2 millió forintot. Az elért eredményekben jelen­tős része van a vállalatnál tör­tént belső átszervezéseknek, ame­lyek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészü­leteként történitek. Mint az ered­mények igazolják a vállalat jó úton halad. A szolgáltató részleg dolgozói az elmúlt év hasonló időszakában a megye területén 750 hálózat' víz­bekötést végeztek. Ezzel szemben ez év első öt hónapjában 1200-at. Mindezek azt bizonyítják, nogy a Tolna megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat dolgozói a hagyomá­nyokhoz híven lelkiismeretesen és lelkesen dolgoznak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kez­deményezett szocialista munka- versenyben. % '• ,» • :i $ r i,- .-r V // m ' ;'v....• ■«. rtrt fo KA I >■;,;->•/ ■' if®« /ti lit rra mix Új felfedezés Dubnában — Nem közönséges disszertá­ciót terjesztettek elő, s ezért megengedem magamnak, hogy nem mindennapi véleményt mondjak róla, — mondotta Vita­it j Goldanszkij, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levele­ző tagja, aki Ivó Zvara csehszlo­vák vegyész hivatalos opponense volt, disszertációjának megvédé­sekor. Ivó Zvara a vegyészek csoport­ját vezeti a 10 éves dubnai Egye­sített Atomkutató Intézetben. Csoportja hat év alatt új mód­szert dolgozott ki a Mendelejev- féle táblázat legsúlyosabb ele­meinek kémiai „azonosítására”. A fizikusok nagy erőfeszítéssel igyekeznek a természetben nem létező új elemeket létrehozni, de az elemet elkülöníteni csak fél­munka. A legnehezebb feladat „jellegét” — mint a tudósok mondják — „rokoni kapcsolatait” meghatározni, kémiai tulajdonsá­gait megismerni. Az eddig alkal­mazott radiokémiái elemzés mód- -zere kimerült a 101. elemnél, a mende'sjevi.umnál. A mendeleje- vium másfél órán át „élt”. A sú­Ivo Zvara csehszlovák vegyész, a Dubnai Atomkutató Intézet munkatársa módszeréről beszél, amely lehetővé teszi, hogy „utol­érjék az időt” és tanulmányoz­zák a Mendelejev-féle táblázat ú] elemének a tulajdonságait. lyosabb elemek, — a 102-es, 103- as és a 104-es, „kurcsatovija'-nak nevezett elem — néhány másod­perc alatt, vagy a másodperc tört része alatt felbomlanak. Semmi­féle vegyi eljárás nem lehet ilyen gyors, s ezért eddig kizárólag a fizikai elemzésre szorítkoztak. Ivó Zvara csoportjának sikerült szellemes és pontos módszert ki­dolgozni, amely lehetővé teszi, hogy „becsapják az időt”, s léte­zésének néhány tizedmásodperce alatt „kivaliassák” az új elemet. A Zvara-módszer segítségével si­került meghatározni a dubnai fi­zikusok által előállított 104-es elem tulajdonságait. Most már előre meg lehet mondani e cso­port más, még súlyosabb elemei­nek vegyi sajátosságait is, bár ezek az elemek egyelőre csak a fizikusok képzeletében léteznek, s néhány atomjuk alapján meg­határozhatók lesznek tulajdonsá­gaik. Erről szólt Ivó Zvara most megvédett disszertációja. Zvara eredetileg kandidátusi dolgozat­ként nyújtotta be művét, de a Moszkvai Egyetem tudományos tanácsa felismerte művének je­lentőségét és értékét az egész tu­domány fejlesztése szempontiából, s egyhangúlag a vegyészet dokto­rának ismerte el Ivó Zvarát. (-)

Next

/
Thumbnails
Contents