Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

1967. június 29. TOLNA MEGYEI NEpCJSAG 3 párt- és tömegszervezeti oktatás tapasztalatai és feladatai A városgazdálkodási vállalat munkájáról tárgyalt a városi tanács Befejeződött az 1966 67-es párt­oktatási év. A pártpropaganda, a pártoktatás tapasztalatairól, az eredményekről és a következő oktatási év feladatairól beszél­gettünk dr. Péter Szigfrid elv- társsal, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkárával. — Mint a városi pártbizott­ság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, hogyan értékeli Péter elvtárs a város­ban folyó párt- és tömegszer­vezeti oktatás eredményeit? — A politikai oktatással kap­csolatban végzett évközi és év végi felmérések alapján komoly fejlődést értünk el. A pártokta­tás tartalmában és szervezettsé­gében egyaránt javult. Közép­pontjában a IX. partkongresszus mondanivalója áll, ugyanis min­den szinten a kongresszusi anyag tanulmányozása, feldolgozása fo­lyik. Növekedett az érdeklődés a bonyolultabb elméleti, politikai kérdések iránt, s ide kapcsolódik az is, hogy sikerült előbbre lép­ni a nemzetközi politika, a nem­zetközi munkásmozgalom bonyo­lultabb kérdéseinek megérteté­sében is. És ha már az eredmé­nyekről beszélünk, feltétlenül szólni kell arról is, hogy a párt­tagság, nagyobb számban vett részt a pártoktatásban, mint az elmúlt években. — Hányán vettek részt Szek- szárdon, a különböző politikai tanfolyamokon? — A városban az 1966—67-es pártoktatási évben szervezett 99 különböző tanfolyamon, több mint két és fél ezren tanultak. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen és annak szakosítóján 165-en vettek részt. És itt említe­ném meg, a tanulásban részt vevő párttagok arányának növekedését is. Párttagságunknak 64 százaléka vett részt a különböző politikai tanfolyamokon. A felmérések azt is megmutatták, hogy az esti egyetemen és a szakosítón már nem volt ilyen jó a párttagok aránya, tehát látjuk, hol van ja­vítanivaló. A felmérések során egyéb megállapításokat is tet­tünk. Csökkent a nők és az ér­telmiségi munkakörben dolgozók aránya, viszont növekedett az oktatásban részt vevő tsz-tagokés alkalmazottak száma. — Hogyan tettek eleget meg­bízatásuknak, a propagandis­ták? — A propagandisták többsége ■lelkiismeretesen felkészült a fog­lalkozásokra. Megjegyzem, hogy jelentős részük egyetemet, vagy főiskolát végzett. A tananyag el­sajátításához alkalmazott módsze­rek is jók voltak. Rendszeresen használták a szemléltető eszközö­ket, és sok helyi példával tették közérthetőbbé az előadásokat. Jó­nak és eredményesnek tartjuk a megyei kórházban megszervezett marxizmus—leninizmus középfo­kú iskolán alkalmazott módszert Az előadó, illetve az osztályfog­lalkozást vezető kiosztotta a so­ron következő anyagot, amelyből a hallgató vitaindító „kiselő­adást” tartott. A tapasztalatok a módszer hasznosságát igazolják. Fejlődött a hallgatók előadó- készsége, és sikerült őket bevonni a vitába. — Mely témák voltak a Ieg- vitatottabbak? — Tapasztalataink szerint a tanfolyamok résztvevői akti van foglalkoztak a pártoktatás anya­gának egészével. Középpontban a gazdasági mechanizmus, és az MSZMP IX. kongresszusának anyaga állott. Propagandistáink a tananyagot, a kívánt színvonalon és közérthetően magyarázták. Tisztázatlan, válaszolatlanul ma­radt kérdés, nem volt. Olyan eset viszont előfordult, hogy a hall­gatók kérésére egyes témából — az árpolitika alakulása az új gaz­dasági mechanizmusban — más előadót kértek. — Milyen módon foglalkoz­tak a tapasztalatok összegyűj­tésével, az oktatás ellenőrzésé­vel? — A propaganda- és művelődési osztály mellett, néhány év óta ok­tatási bizottság működik, amely megfelelően végzi munkáját.. Se­gítenek a propagandistáknak, adott esetben a vitás kérdések tisztázásával és segítik az alap­szervi vezetőségek ellenőrző te­vékenységét. A segítségnyújtás­nak továbbra is ezt a módját tartjuk célravezetőnek. Az okta­tási bizottság tagjai azzal, hogy az oktatás ellenőrzését, a párt­vezetőségekre hárítják, növelik önállóságukat és felelősségüket a területükön folyó mindenféle munkáért. — A következő oktatási évre, milyen feladatokra kell fel­készíteni a pártszervezeteket? — Az 1967—68-as pártoktatási év feladatait a Politikai Bizott­ság 1967. április 6-i határozata, valamint a helyi tapasztalatok alapján határoztuk meg. A párt­oktatási év feladatait a párt IX. kongresszusának határozatai, a gazdaságirányítási reform széles körű bevezetése, a harmadik öt­éves terv, és a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége erősi- tésének alapvető tennivalói szab­ják meg. A pártoktatás közép­pontjában továbbra is a IX. kongresszus fő mondanivalója áll. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gazdaságirányítási re­form széles körű propagandájára, a párt, a munkásosztály vezető szerepének érvényesítésével a szövetségi politikára, a szocialis­ta demokrácia fejlesztésére, és a szocialista állam erősítésével kap­csolatos kérdések elvi, és gya­korlati tennivalóira. A főkérdések közé soroljuk továbbá, a szocia­lista erkölcsi, politikai magatar­tás fejlődését szolgáló ideológiai kérdések propagandáját, a nem­zetközi politika és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb és bonyolult kérdéseinek megérteté­sét, megvitatását. Egyes üzemek­ben, hivatalokban,, intézmények­ben, ahol a politikai tisztánlátás és a résztvevők ezt igénylik, a fontosabb, helyben felvetett kér­déseket is külön külön megbeszél­jük, illetve ezekre választ adunk. — Milyen lehetőség van a párttagság nagyobb arányú be­vonására? — A pártoktatásban, elsősor­ban a párttagokat és a vezető be­osztásban dolgozó pártonkívüliek bevonására törekszünk. Az ipa­ri üzemek és irányító intézmé­nyek kommunistái, párton kívüli vezetői részére a gazdaságpoliti­ka ipari tagozata tanfolyamát szervezzük. A szervezettebb okta­tási formákon növeljük a tanul­mányi és a részvételi fegyelmet, s feltétlenül javítanunk kell a munkások, a tsz-tagok, valamint az értelmiségiek számarányát. Az oktatás színvonalának emelésére szükségesnek látjuk, hogy a párt- propagandisták legalább Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemi végzettséggel rendelkezzenek. A pártonkívüliek politikai oktatását a szakszervezetre, a Hazafias Népfrontra, a Nőtanácsra támasz­kodva oldjuk meg, míg a KISZ- nek az ifjúság oktatásának szer­vezésében, ellenőrzésében, mind a pártalapszervezetek, mind a vá­rosi pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya, az eddiginél nagyobb segítséget ad. Természe­tesen a társadalmi és tömegszer­vezetek által szervezett politikai oktatás színvonalának biztosítá­sát is szem előtt tartjuk. A lehe­tőségekhez mérten e szerveknek is, párttag propagandistákat adunk — fejezte be tájékoztató­ját dr. Péter Szigfrid elvtárs. P. M. Tegnap délelőtt Császár Jó­zsef elnökletével ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizott­sága. A jelentés a lejárt határ­idejű vb-határozatok végrehajtá­sáról szóló napirendi pont után a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat beszámolóját vitatták meg. Városunk fejlődésével pár­huzamosan, a iakásálap állan­dóan növekszik, főleg az állami lakásépítkezések következtében. A vállalat feladata, hogy a' la­kásalap állandó növelése mel­lett, a meglévő lakások állagá­nak védelmét, a lakóházak rendszeres karbantartását, fel­újítását, és a lakások lakható­ságának növelését biztosítsa. A vállalat a lakbér bevételének 30 százalékát tarthatja vissza, köz­üzemi költségek fedezésére. Ez a harminc százalék azonban nem fedezi a költségeket, mivel a ke­zelésében 209 állami házat, 1677 bérleménnyel tartanak nyilván. Az éves lakbérbevételük 2 millió 108 ezer forint, ezzel szemben a ráfordítás 2 millió 632 ezer fo­rint. A vállalat a lakbérre! egyidejűleg havonta 30 862 fo­rint értékű vízdíjat szed be. A túlfogyasztás pedig évi 70 ezer forint. Az elmúlt év folyamán 58 740, mázsa szemetet szállítot­tak el és így az egy mázsára eső költség 64 fillér. Ezt a bérlők térítették meg a vállalatnak. Ezzel szemben azonban a tény­leges költség mázsánként 2,40 forint volt. A jelenlegi, félpormentes te­hergépkocsi nem győzi a szemét elszállítását, ennek oka, hogy a szeméttároló helyiségek a bér­házak alagsorában vannak, és a két rakodónak a szemétszállító edényeket a lépcsőkön fel kell hordani. Az idő nagy része a gépkocsi rakodásával telik el. Sok problémát jelent a város­gazdálkodási vállalatnak a lak­bérek szedése. Sokan nem tart­ják havonta kötelességüknek, hogy eleget tegyenek a lakbérek befizetésének. A válladat havi lakbérbevétele megközelíti a 186 ezer forintot. Ebből havonként több mint 12 ezer forint értékű Lakbérhátralékot tartanak nyil­ván. A lakbérhátralékosok ügyét a jogügyi iroda minden esetben átadja a járásbíróságnak. Ez több esetben eredménnyel jár, de a sorházi bérlőknél legtöbb­ször nem sikerül, mivel a lak­bérhátralékosok nem állnak munkaviszonyban, lefoglalható ingóságuk pedig nincs. A vállalat javítórészlege fő feladatul tűzte ki, hogy a ház­kezel őség által megrendelt mun­kákat a legrövidebb idő alatt végzi el. így lehetővé válik a nagyobb meghibásodások meg­előzése. A tervszerűség biztosí­tása érdekében minden hónap­ban a tényleges létszámra, szak­mánként munkaidőmérleget ké­szítenek. Harminc százalékot a sürgős és életveszélyes munkák elvégzésére tartalékolnak. A be­programozott munkáknál a 30 napos átfutási időt veszik szá­mításba. Ezt azonban nem min­den esetben tudják betartani, mivel a munkák lökésszerűen je­lentkeznek. A feladatok elvég­zésénél anyagellátási nehézsé­gekkel is meg kell küzdeni. Téglára és egyéb építési anya­gokra minimális a keretük, amely a szükségletet nem fe­dezi. Éves szinten 20 ezer tégla kiutalás mellett 50—60 ezer a szükségletük. Vízvezetékszerelő- ahyagokból keretük nincs, így a kiskereskedelmi vállalatoktól kénytelenek beszerezni a szük­séges mennyiséget. Ezeknek az anyagoknak legnagyobb része lakossági keret, melyek meg­vásárlására csak napi 200 forint készpénzvásárlási engedélyt kap­tak A végrehajtó bizottság a kö­vetkező napirendi pontban a ta­nács és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét tár­gyalta meg, majd meghallgatta dr. Ferenczy József közegészség- ügyi felügyelő beszámolóját, a város járványügyi helyzetéről. Ezután a bejelentéseket tárgyal­ták meg. A Sárközben is aratnak A kalászt érlelő meleg hatá­sára, a mélyebb fekvésű őcsényi Kossuth Tsz-ben is. öt kombájn­nal, a tegnapi nappal megkezd-. ték az őszi árpa aratását. A kis- ózsáki száz hold őszi árpa le­aratása után, az Őcsény és Decs közötti határ 90 holdas tábláján folytatják a kombájnolást, majd a kenyérgabona betakarításához fognak. valy 220 000 darabot készítettek és ezt a mennyiséget ebben az évben is adni kell. A brigád többi tagja: Papp Ferenc, Papp János és Bartos István. Képriportunkban őket örökítettük meg. Fotó: Bakó Jenő A nagyszokolyi Béke Termelőszövetke­zetben dolgozik Molnár Sándor négyta­gú brigádja. A községtől örökölt kis téglagyárban teljes egészében kézi erővel készítik a termelőszövetkezet építkezé­seihez nélkülözhetetlen építőanyagot. Ta­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents