Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

4 ¥ÖßTS WE5YÍÜ NEFÜJSA6 1961 jfinius 29; Szakmunkásképzés — magasabb szinten I Csökken a „jó kezű”, min­*--------------------- denhez értő s zakmunkások száma. Egyre ke­vesebben vannak, s most — né­mi joggal — sokan már attól tartanak, hogy a fiatalok végleg eltűnnek majd az utánpótlás tagjai sorából. S még jó, ha csak ezek a mindenhez értő, nagyon ügyes mesterek tűnnek el; de holnap már egyszerűen a mes­terség rutinjával rendelkező ifjú szakemberek is eltűnhetnek — vélik egyesek. Nem hinném, hogy manapság ne kerülnének ki ügyes kezű mesteremberek a fiatalok közül. A fokozott aggodalomra viszont az adott látszólagos okot, hogy rövidesen bevezetik az emelt szintű szakmunkásképzést. Ez, — sok minden más mellett — annyit jelent, hogy a Munkaügyi Minisztérium intézeteiben álta­lában több lesz az elméleti órák száma, kevesebb a gyakorlaté, így például a gépalkatrész és szerelés elméleti tantárgyát va­lamennyi gépgyártó szakmában tanítják majd. Hasonlóképpen minden ipari jellegű tanintézet­ben elektrotechnikát is kell ta- nulniok a fiataloknak. Valame­lyest növekszik az úgynevezett közműveltségi tárgyak — tehát magyar nyelv és irodalom és a matematika óraszáma is. Ennek megfelelően a műhely- és üzemi gyakorlatok ideje — különböző mértékben csökken, A szak­munkásiskola után viszont nem kell elölről kezdeni a tanulást az érettségihez: tehát megszűnik az iparitanuló-képzés zsákutca­jellege. Mert eddig az iparig tanuló-képzés során „áttanult éveket” nem ismerték el, ha to­vább akart tanulni a fiatal szpkmnnkás. Ezután — az ala­posabb elméleti képzés ered­ményeképpen —, olyan tanfolya­mon vehet részt a továbbtanulni vágyó fiatal, amely két év alatt érettségihez juttatja. Heti tizen­hat órát kell itt tanulni, s ebhői tizenhárom órát szakmai elmé­leti ismeretekkel foglalkoznak, három órát oedig ismét, köz- művelődési tárgyakra fordíta­nak. I Szép, Szép ~ válaszol­'----------—--------—— ják erre gyá­r akban, üzemekben —, csak ez­után ki fog dolgozni? Amúgy, hagyományosan: a maga két ke­zével? A válasz bizony nem is olyan egyszerű, mert az igaz ugyan, hogy a fiatal munkás­kezek adottak, de mi lesz akkor, ha ezek a kezek nem „szoknak” a munkához? Először is le kell szögezni, hogy azért továbbra is járnak majd tanműhelybe, üzemi gyakor'atra ezek a fiatal,ok — csak valamivel kevesebbet, mint Korábban. Hi­szen a heti négy nap továbbra is arra való, hogy gyakorlati foglal­kozásokon vegyenek részt. _A manuális, tehát az effektiv kézi munkára való előkészítés eddig a szakmák többségében a képzési idő nyolcvan százalékát tette ki. Most, némi eltéréssel, általában hatvan százalék marad a munka- folyamatok gyakorlására; ez az idő elegendő lehet egy-egy szak­ma megtanulásához. Másodszor egy világjelenségre kell felhívni a figyelmet. Manap­ság egy szakmunkásnak legalább tíz évenként ismét és újra meg kell tanulnia a saját szakmáját. Nem mindent, de nagyobbrészt éppen azokat a reflexeket, be­idegződéseket kell újakkal fel­cserélnie, amelyek a gyakorlati munkából adódnak. A technika mai tempója mellett legalább tíz évenként — van, ahol gyorsabban — elavulnak, a gépek, berendezé­sek, a kiszolgáló eszközök, s újak­kal kell felcserélni azokat. Az új fogásokat, munkafolyamatokat, technológiát pedig meg kell ta­nulni. Ez a fejlődés egyre inkább kikapcsolja a líezet, s egyre job­ban igénybe veszi az agyat. Köz­ismert igazsága fejlődő száza­dunknak, hogy fokozatosan vál­tozik az ipari munka jellege. In­dokolt tehát, hogy ebből a meg­felelő tanulságokat az ipari szak­oktatás is levonja. | Végül még egy körülmény. A világon mindenütt nagy gondot okoz, hogy a túlsá­gosan specializálódott szakképzés miatt egy-egy szakmunkás nehe­zen mozog a szakmán belül is, hiszen speciális szakképzettsége, erősen köti egyes technológiák­hoz. Most azonban nálunk is át­térnek a szakmunkásképzésnek, egy olyan formájára, amely nem­csak egyetlen, hanem bizonyos szakmacsoportokhoz ad alapkép­zést, s így már az indulásinál, de később is, könnyebb munkahelyet találni, vagy változtatni az ifjú szakmunkásnak. Az ilyen elkép­zelés természetesen nagyobb el­méleti tudást követel, s ez már önmagában is indokolja az okta­tási arányok megváltoztatását. Mindenki tudja például, hogy egy mérnök az egyetem után sok min­denhez ért általánosságban, mégis bele kell tanulnia egy adott mun­kahely speciális feladataiba. Va­lami ilyesmiről van szó a szak­munkásképzésben is. Beraáth László ÍME RADTO- P* RÖK, AZT MOHIT f i JA A SEREGEK >\\JKA,éS FÜSTTÉ IÉGETEAA szeke- I REIT.OROSZlÁNi 1 KÖLYKEIDET KARD $ EMÉSZTI MEG.7.' KÉPREGÉNYVÁiTOZAT: SARLÓS ENDRE /\Z UTcXk. NÉptELENEK VOlz\ TAfC 1LVEN KORA REGGEL. f=OCV 7VN AZ EtAACfZT ÉJSZAKA K/SÉtZrETTE Et__ M ARGARET A/£Y| {FEKÜDT VISSZA... T LEG MELEG EßßSI- jií LfOl/VUJÁr VETTE * aaaga'ra és ki ­liAA.EE/r A SZOBÁ- lőóí.. cser/des R léptekkel hagy- if TA EL a fJÉAAA I' ha'zat.,, fj yíjatZEGGECT, AALSS FREEAAAWLEF. vala . aai baj van ? EGÉSZEN IGEN TAVALYIG vha'g proleta'rjai, a'ltaia- N&s Bé-KE, TB5TV^R)séQ..;Cj badarig* a barXtja ZSIDÓ5ZA'RAöA2A'4Ü »gaz: Párizsból jön a Vosztok Kiállítás nyílik a szovjet tudomány és technika eredményeiről Uj munkálatok előkészítését kezdték meg a napokban a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár terüle­tén, a Városligetben. A főteret körülvevő nyolc pavilonban nyit­ják meg szeptember 1-én a „Szov­jet tudomány és technika ötven éve” című kiállítást, melynek megrendezésére a forradalom fél­évszázados jubileuma alkalmából kerül sor. A kiállítás négy részre tago­zódik. A kutatómunka eredmé­nyeit a Tudomány fejlődése a Szovjetunióban című pavilon szemlélteti. Erről a témáról a kiállítás idején neves szovjet tu­dósok tartanak majd előadásokat a Magyar Tudományos Akadé­mián és a Technika Házában, a kiállítás területén pedig rendsze­res filmbemutatókkal egészítik ki a látottakat. A második témakör a Szovjet­unió anyagi erőforrásairól igyek­szik képet adni. A Szovjetunió rendelkezik a világ legnagyobb kőolaj- és földgáztartalékaival. A természet erőinek meghódí­tása — című részben mutatják be a világ legnagyobb vízierő­művének, a Bratszki Erőműnek a makettjét. Ugyancsak modell szemlélteti a világviszonylatban is ritkaságnak számító hordoz­ható atomerőművet, amely egy töltéssel 250 napig üzemeltethető, s alkalmas egy közepes város energiaellátására. Gépek és mű­szerek mutatják be a lézerek al­kalmazását. A lézer, ez a nem­régiben még friss tudományos szenzáció — fontos gyakorlati célokat szolgál. Bemutatnak pél­dául egy szemsebészeti lézert* melynek segítségével vágás nél­kül végezhetők el recehártya­műtétek. A világűr meghódítását szem­léltető pavilonban helyezik el a világűrt megjárt Vosztok űrhajó külső burkát. Az űrhajót a pá­rizsi repülőgépkiállításról szállít­ják majd Budapestre, valószínű­leg egy szovjet óriáshelikop té­rén. Vendége lesz a kiállításnak egy szovjet űrhajós is. — Vigyázzon, nehogy idő előtt megfullassza — inti az ukránt mosolyogva a hadnagy. Kezdem sejteni, hogy mi szükség van erre a szerencsétlen párára. A kutyát kikötik egy cövekhez. Most, hogy megszabadult Goncsarenkó vasmarkától, csahol­ni kezd. — Álljanak körbe! — mondja a hadnagy. — Bemutatom a gyakorlatban a GB. hatását. Gáz- • álarcot fel! Ez gyorsan megy. Éppen eleget gyakoroljuk, hogyan kell a gázálarcot pillanatok alatt fel­öltem. A hadnagy is gázálarcot húz a fejére. Az egyik üvegfiolával a kutyához lép. Az üvegfiolát a kutya előtt leejti a földre és gyor­san hátralép. A halványsárga színű folyadék gyorsan tovatűnő párává változik. A kutya nem tudja elkerülni, hogy ne szippantson ebből az elillanó párából. Pontosan az történik, amit a hadnagy az — 34 — imént elsorolt.. A szerencsétlen pára fuldokolva kapkod levegő után. Szájából habos nyál csurog. Néhány másodperc múltán öklendezni kezd. Még arra is képtelen, hogy vonítson. Mindössze halk, artikulátlan hörgések törnek fel a torkán. Szemét kékes pára vonja be. Szinte könyörögve tekint a körülötte álló( gázálarcos alakokra. Te­kintetéből mintha ezt olvasnám ki: — Segítsetek! Szenvedek! Ne hagyjátok! Mi­ért kínoztok? Miért akartok elpusztítani? , A vergődő állat roppant kínos látvány. Vala­mi megremegteti a gyomrom. Elfordítom a te­kintetem. King tizedes bámul rám gázálarcos üvegszemén keresztül. Ügy látszik, éberen ellen­őrzi most is, hogy kellően figyelünk-e? Gyorsan visszafordítom a fejem. Nézem a haláltusáját vívó kutyát. A kutya sötét szőre felborzolódik. Hirtelen görcs rántja össze a testét. Elesik. Megpróbál ismét lábra állni. Nem tud., Hanyattveti magát. Borzalmasan szenvedhet szegény. Szájából fo­lyó nyála elsötétedik. Vér. Lábai megmereved­nek. Szeme üvegessé válik. Vége, kiszenvedett. — Gázálarcot le! 4 Jólesik a friss levegő. Sápadtak vagyunk. Za­vartan tekintünk egymásra. Felettünk lebeg a ki nem mondható kérdés: — És ha mi kapnánk egy adagot ebből a GB gázból? A hadnagy mintha ezt meghallaná, így szól: — A GB-nek ellenszere van. Ha úgy fordul, önök kapnak ebből az ellenszerből. Injekció for­májában kell a testbe juttatni. Az ellenszer sem­— 35 — legesíti az idegölő gázt. Egy dózis hatása tizen­két óráig tart. Futólépésben indulunk vissza a táborba. A kínlódó kutya könyörgő tekintete végig kísér az - úton. LEVÉL OTTHONRÓL A barakk folyosóján állunk. Befejezték a pa­rancskihirdetést. Postaosztás van. Az én nevem kiáltják. Hirtelen nem is kapcsolok. Annyira megszoktam már, hogy itt csak az ember számát mondják, hogy csak nehezen értem, amikor a nevem említik. Mintha nem is rólam, hanem egy harmadik személyről lenne szó. — Na, lépjen már ki a levélért! Vagy talán a helyébe vigyem? — recseg Murdock őrmester hangja. Kilépek, tisztelgek és átveszem a levelem. Csak futó pillantást vetek a kék borítékra. Ott­honról jött. Anyám írását ismerem fel a címzés­ből. A levelet a zsebembe teszem. Helyemre átlók a sorba. « Kínosan telnek a másodpercek. Alig várom, hogy elhangozzék a megváltó oszolj vezényszó. Végre. Aki nem kapott levelet, búsan baktat a szobába, vagy a kantin felé. Aki kapott, az igyekszik valami nyugalmas helyet találni. A folyosó végén, *a lámpa alatt van egy kis asztal és két szék. Ide sietek. Az egyik szék már fog­lalt. Andy Idens ül rajta. Levelet kapott ő is. Nem figyel rám. Valósággal falja a levél sorait. ~ 36 — V

Next

/
Thumbnails
Contents