Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1967. június 29. Az októberi forradalom 50 éve Az SZKP Központi Bizottságának tézisei (Folytatás az 1. oldalról.) münchenista nyugati politikusok azonban arra törekedtek, hogy a fasiszta agressziót a Szovjet­unió ellen irányítsák és szövet­ségre lépjenek Hitlerrel. Ebben a bonyolult helyzetben a Szovjetunió megnemtámadá­si szerződést kötött Németország­gal. Ez keresztülhúzta az impe­rialisták számításait és lehető­vé tette, hogy a Szovjetunió időt nyerjen az ország védelmének eiősítéséhez. A háború megaka­dályozása azonban az akkori kö­rülmények között lehetetlennek bizonyult. A nyugati kormány­körök szemethúnyó politikája mellett a hitleri Németország kirobbantotta a második világ­háborút, s több európai állam meghódítása után a Szovjetunió ellen fordult. A párt energikus intézkedése­ket tett az ellenség szétverésének megszervezésére, a front és a hátország erőfeszítéseinek egye­sítésére. Joszif Sztálin elnöklé­sével megalakult az állami hon­védelmi bizottság. A német fasiszta hódítók fölöt­ti győzelmet sok nép együttes erőfeszítései vívták ki. Mégis a szovjet nép és hős hadserege vi­selte a háború fő terhét, ját­szotta a döntő szerepet a hitle­ri Németország legyőzésében. Vereséget szenvedett a mili­tarista Japán is. A Szovjetunió katonai és politikai segítséget nyújtott Kína és Korea forradal­mi erőinek. A tézisek megemlítik, hogy a háború során több mint húsz millió szovjet ember pusztult el. Az ország nemzeti vagyoná­nak körülbelül 30 '“százalékú t vesztette el. A Szovjetuniónak a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzel­me világtörténelmi jelentőségű tolt. Létrejöttek a kedvező fel- tételek ahhoz, hogy európai és ázsiai országokban kibontakoz­zék és győzzön a szocialista for­radalom, megalakuljon a szo­cialista világrendszer. A szocia­lizmus és a demokrácia nemzet­közi erői megizmosodtak, az im­perializmus és a reakció állásai meggyöngültek. A háborús veszteségek ellené­re a szovjet ipar állandóan gyors ütemben fejlődött. Bonyolultabb volt a helyzet a mezőgazdaságban. Az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi plénuma intézkedé­seket fogadott el a mezőgazda­ság anyagi és technikai meg­segítésére. A szocialista demokrácia to­vábbi fejlesztésére törekedve, a párt XX. kongresszusán határo­zottan elítélte Sztálin személyi kultuszát, amely egy ember sze­repének a marxizmus—leniniz- mus szellemétől idegein fel- magasztalásában, a kollektív ve­zetés lenini elveitől való eltéré­sében, indokolatlan megtorlá­sokban és a szocialista törvé­nyesség egyéb megszegésében nyilvánult meg. E torzítások károkat okoztak társadalmunk­nak azonban nem változtatták meg a szocialista társadalom természetét, nem ingatták meg a szocializmus pilléreit. A szovjet társadalom fő gaz­dasági feladata megteremteni a kommunizmus anyaki-technikai bázisát a tudomány és a tecn- nika fejlesztése, a gépesítés és automatizálás alapján, a munka termelékenységének . szakadatlan növelése alapján — mondják a tézisek. A szocializmus egyik döntő vívmánya és előnye a gazdasági fejlődés állandó, gyors . üteme. A szovjet ipari termelés évi átlagos növekedése 1929-től 1966-ig 11,1 százalék volt. Ezzel szemben az Egyesült Államok-, ban 4. Angliában és Francia- országban 2.5 százalék. A gazdasári reformból a tézi­sekben ez állt A .gazdasági reform, amc'v lényegében következetesen szó cialista, és kifejezésre juttatja, hogy összhangba kell hozni a szocalizmus gazdasági viszo­nyait a termelőerők fejlődésé­nek színvonalával és jellegé­vel. A szocialista termelés növeke­dése szilárd alapot teremtett a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelé­séhez. A munkások reáljövedel­me 1966-ban az 1913. évinek 6,6-szerese volt, a parasztok reáljövedelme, egy dolgozóra számítva 8,5-szerese. A szocialista társadalmi rend megteremti az emberek erkölcsi és anyagi érdekeltségét abban, hogy növeljék a munka terme­lékenységét, fejlesszék képessé­geiket és tehetségüket. A Szovjetunió népgazdasága olyan egységes és összefonódott komplexum, amely a nemzetek további egymáshoz való közele­désének objektív alapját képezi. Az SZKP következetesen harcol a nemzeti elhatárolódás marad­ványai, a lokálpatriotizmus, a na­cionalizmus, a sovinizmus min­denfajta megnyilvánulása ellen — szögezik le a tézisek. A kommunista építés szakaszá­ban tökéletesedik és tovább fej­lődik a szocialista államiság és demokrácia. Miután győzött a szocializmus, a proletárdiktatúra állama az egész nép politikai szervezetévé válik, a munkás­osztály vezető szerepével. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje az SZKP. Alkotóan továbbfejlesztve és gazdagítva a marxista—leninista tanítást, a párt utat mutat a szovjet népnek a kommunizmus győzelméért vívott harcában. A párt nagyban hozzájárul a modern világ fejlődése, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődése időszerű problémáinak kidolgozásához, — hangzik a. tézisekben. A párt soraiban több mint 12,8 millió kommunista van. Ezek a munkásosztály és a dolgozók legjobbjai. A munkásosztályba jövőben is vezető helyet foglal el a pártban. A tudomány közvetlen termelő erővé való átalakításának egyre inkább gyorsuló folyamatát ta­pasztalhatjuk. A Szovjetunióban több mint 700 000 tudományos munkatárs dolgozik, vagyis a vi­lág valamennyi tudományos dol­gozójának egynegyede. Nincs és nem lehet semleges álláspont a burzsoá ideológia, az antikommunizmus elleni harcban. Ez osztályharc, harc az emberért, az emberiség szabadságának és haladásának diadaláért. A tézisek megállapítják, hogy a Szovjetunió minden szükséges eszközzel rendelkezik a kommu­nizmus felépítéséhez. A második világháború után egy sor ország szocialista útra lépett. Ez szemléltetően igazolja azt a marxista—leninista tételt, hogy az új társadalmi rend győ­zelme elkerülhetetlen. A szocia­lista építés ezekben az orszá­gokban sokkal kedvezőbb feltéte­lek között megy végbe: ezek az országok kezdettől fogva támasz­kodhattak a szocialista közösség­re, a Szovjetunióra. Október or­szága, internacionalista kötelessé­géhez híven, széles körű támo­gatást nyújt a testvéri szocialista államok népeinek. A szocialista országok megte­remtették a kollektív gazdasági, poiitikai és katonai együttműkö­dés különböző formáit. Az ötvenes évek végén a Kí­nai KP vezetősége sajátos kül- és belpolitikai irányvonalat ve­tett fel, amely abban nyilvánult meg, hogy eltérnek a marxizmus —leninizmus elveitől. Mao Ce- tung csoportja olyan irányvona­lat kezdett megvalósítani, amely­ben összekeveredett a kispolgári kalandorság és a nagyhatalmi so­vinizmus: baloldali frázisok lep­le alatt nyíltan a szocialista kö­zösség egységének aláásására, a kommunista világmozgalom megbontására vette az irányt. A szovjet emberek mindig ba­rátjuknak és szövetségesüknek tartották a nagy kínai népet a társadalom forradalmi átalakítá­sáért vívott harcban. A világ­szocializmus érdekeinek, de mindenekelőtt Kína érdekeinek felelne meg, ha a Kínai KP szakítana jelenlegi káfos politi­kájával, s megszilárdítaná kap- csölatait a Szovjetunióval és más szocialista országokkal — han­goztatják a tézisek. ^ A világ forradalmi átalakulá­sának folyamata, amely az októ­beri forradalommal kezdődött, Új helyzetet teremtett abban a harcban, amelyet a nemzetközi munkásosztály folytat legköze­lebbi és végső céljaiért. A nyu­gati dolgozók legfontosabb vív­mányaikat az októberi forrada­lom, a szocializmus és a kom­munizmus építésében elért sike­rek közvetlen hatására értek el. Ma is időszerű az a marxista— leninista tétel, amelyet az SZKP XX—XXIII. kongresszusain, va­lamint az 1957. és az 1960. évi moszkvai tanácskozáson szögez­tek le, nevezetesen, hogy a szo­cializmusba való áttérésnél lehe­tőség van a harc különböző — békés és nem békés — formái­nak alkalmazására, attól függően, hogy milyenek az adott ország­ban az osztályerőviszonyok. A világot átfogó kommunista mozgalom október eszméinek zászlaja, alatt fejlődik. A kom­munista mozgalom valóban vi­lágot átfogóvá vált. A nemzetközi kommunista moz­galom legidőszerűbb problémája, hogy biztosítsa egységét a marxizmus—leninizmus elvei alapján. A kommunista világ egységének megszilárdítása szem­pontjából nagy jelentőségű volt az európai kommunista és mun­káspártok Karlovy Varyban meg­tartott értekezlete, amely az eu­rópai béke és biztonság problé­máival foglalkozott. A jelen kö­rülmények között különösen nagy jelentőségű az a kérdés, hogy he­lyesen összeegyeztessük a kom­munisták nagy hadserege előtt ál­ló nemzeti és nemzetközi felada­tokat — mondják a tézisek. Az októberi forradalom alap vető eltolódásokat eredményezett a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében, mélyrehatóan vál­ságba döntötte az imperialista külpolitikát. A Szovjetunió és a többi testvérország részvétele nél­kül nem lehet megoldani egyet­len nagy nemzetközi kérdést sem. Az imperializmus már elvesztet­te uralkodó szerepét a világpoli­tikai küzdőtéren. Ám, amíg létezik imperializ­mus, addig fennáLl a hódító há­borúk veszélye. Ezt bizonyítja az Egyesült Államok vietnami ag­resszív háborúja. Izraelnek az imperializmus által előkészített agressziója a szabadságiszerető arab népek ellen, a szűnni nem akaró‘provokációk Kuba ellen. A szovjet állam, következetesen védelmezve a békét és a nemzet­közi biztonságot, a legmagasabb színvonalon tartja most is és a jövőben is védelmi képességét. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a marxisták—leninisták igazsá­gosnak tartják és támogatják azokat a háborúkat, amelyeknek célja a népek vívmányainak meg­védése az imperialista agresszió ellen, a nemzeti felszabadulás. A szovjet emberek határozottan tá­mogatják a vietnami népet és teljes mértékben támogatják az arab államok népeinek igazságos harcát. A kommunista párt és a szov­jet állam megtesz mindent, ami a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítésé­hez szükséges. Következetesen megvalósítja a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét mindent el­követ, hogy megóvja az emberi­séget egy termonukleáris világ­háborútól. E célok elérése teiies mértékben megegyezik minden forradalmi és demokratikus e*-ő minden nép érdekeivel. (MTI) Eltemették dr. Olay Andort Életének 61. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Olay Andor, a KÖJÁL megyei igaz­gatója. Temetésére tegnap dél­után fél háromkor került sor Szekszárdon, az újvárosi temető­ben. Utolsó útjára elkísérték volt munkatársai, barátai, ismerősei. Távoli megyékből is érkeztek KöJÁL-igazgatók a temetésre. Ott volt a megye valamennyi egészségügyi intézményének kép­viselője, a járásokból csakúgy, mint a megyei tanács egészség- ügyi osztályáról. Megjelent dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, a Magyar Higiéniai Társaság részéről pedig dr. Páter János egyetemi tanár. Az Egószséffüffyi Minisztérium, az Országos Közegészségügyi Szervezet, a Magyar Higiéniai Társaság nevében dr. Szelényi Béla, a KÖJÁL megyei igazga­tóhelyettese mondott búcsúbeszé­det. Dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgatója méltatta a tu­dományos munkában eltöltött élet eredményeit. Beszélt arról, hogy Magyarországot az elhunyt képvi­selte az Orvosok Világszövetségé­nek 1968-os milánói kongresszu­sán. A közegészségügyért végzett fáradtságos munkájában ritkán adódtak látványosabb pillanatok, valamennyiünk egészségéért mun­kálkodott úgy, hogy nem kímél­te önmagát. Mély megrendüléssel búcsúzott minden jelenlévő dr. Olay Andortól. Kossigin és Fidel Castro tanácskozása Havanna, (TASZSZ) Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke kedden a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának épületé­ben megbeszélést folytátott Fi­del Castroval, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a kubai forra­dalmi kormány elnökével. Elvtársi légkörben nyílt esz­mecserét folytattak számos, a Kubai Köztársaságot érdeklő kérdésről. Losonczi Pál látogatása Kecskeméten Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának Elnöke Szabó Istvánnak, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének társaságában — szer­dán Kecskemétre látogatott, A vendégeket a megyei párt- bizottság székházában dr. Mol­nár Frigyes, az MSZMP Bács megyei Bizottságának első titká­ra és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta és kalauzolta a városban. Megtekintették a Kecskeméti Konzervgyárat és a Bács-Kiskun megyei MÉK fel­vásárlótelepét. A Duna—Tisza-közá Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben bemutatták az Elnöki Tanács elnökének a búza és a rozs ke­resztezéséből előállított új hibri­deket: a világviszonylatban is nagy visszhangot keltő új ga­bonafajtát —, a triticalét. A vendégek végül a kecskeméti Vöröscsillag Termelőszövetkezet­be látogattak, Előkészületek a magyar atomerőmű szakembereinek kiképzésére Amikorra kell, lesz elegendő szakemberünk a magyar atom­erőműhöz —, erről tartott elő­adást szerdán az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület ülésén Csorna Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa. Amint elmondta, már most is rendelkezünk egy kis létszámú gárdával, de a szakemberek túl­nyomó többségének kiképzése még a jelen és a jövő feladata. Az elgondolások szerint a rend­szeres egyetemi oktatás kereté­ben ■ a gépészmérnöki kar hó- erőgépész ágazatán és a villa­mosmérnöki karon is képeznek ki szakembereket. Tervezik reaktor- technikai, nukleáris elektronikai és magkémiai szakmémökképző tanfolyamok szervezését is. Az első tanfolyam valószínűleg 1968. februárjában kezdődik. Keldis akadémikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem diszdokiora Wroclaw és Delhi után Buda­pest, az Eötvös Loránd Tudo- dományegyetem is díszdoktorai­nak sorába iktatta M. V. Keldis akadémikust, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnökét, a mate­matika és a fizika tudományának világszerte elismert művelőjét. Szerdán az egyetem aulájában tartott ünnepi közgyűlésen került sor a díszdoktorrá avatásra, ame­lyen részt vett dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi miniszter- helyettes, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Akadémia elnökségének több tagja, számos akadémikus, a társ­egyetemek képviselői, az Eötvös Loránd Tudományegyetem sok professzora és hal Iga. a. Ott volt F. J. Tyitov szovjet nagy­követ, valamint a Keldis akadé­mikus vezetésével hazánkban tar­tózkodó szovjet akadémikuskül­döttség. Az ünnepi közgyűlést dr. Nagy Károly rektor nyitotta meg, majd dr. Egyed László, a természettu­dományi kar dékánja ismertetet­te Keldis akadémikus életpályá­ját. Beszéde végén dékáni jogánál fogva a természettudományok díszdoktorává avatta M. V. Kel- dist M. V. Keldis meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. FIGYELEM! Mezőgazdasági üzemek, állami válla­latok, intézmények, ktsz-ek UE—28 erőgépet pótkocsival, raktárról vizsgáztatva, szál­lítást vállalunk, a megren­delések sorrendjében: AGROKER. Szekszárd 1332)

Next

/
Thumbnails
Contents