Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
19CT június 24. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 A járási első helyezett dombóvári Alkotmány Tsz-ben Május 3-i lapunkban „Orvosi lakás — közel egymillió forintért'’ címmel bíráló írást közöltünk. Elmondottuk, hogy a felújítás tengernyi pénzbe kerül. Indokolatlanul többe, mint ameny- nyit a felújítási terv elkészítésekor megállapítottak. Huzavona után úgy döntöttek az illetékesek, hogy nem új orvoslakást — rendelőt építenek, hanem a régit felújítják. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda a tervdokumentációt elkészítette. Cikkünkben iregi felelős beosztású emberek is nyilatkoztak, helytelenítették, hogy az állam pénzét ilyen könnyelműen költik el. Cikkünkre a megyei tanács egészségügyi osztálya — eléggé megkésve — válaszolt. Miután a válasz — enyhén szólva is furcsa, így szükségesnek tartjuk az iregi orvoslakás kérdésére ismételten visszatérni. A választ fogalmazók lényegében ugyanazt, kissé részletesebben elmondják, hogyan alakult az iregi orvoslakás ügye, amíg a felújításhoz hozzáfogtak. Válaszukkal csak alátámasztják cikkünk kronológiáját, adatait, így azzal nem is foglalkozunk. Megtudjuk viszont, hogy ......a felújítás, illetv e a beruházás tekintetében egységes álláspont nem alakult ki, másrészt sem beruházási hitel, sem megfelelő telek nem állt rendelkezésre és a megyei tanács tervosztályának főmérnöke megállapította, hogy egy főfal cseréjével és részleges födémcserével a lakás felújítható”. — Ezután elkészítették a tervet, a költség- vetést, 291 681 forint összeget megállapítva. Közli az egészségügyi osztály, hogy amennyiben egy hasonló légköbméteré új épület készülne, az kilencszázezer forintba kerülne, ugyanakkor közli szerkesztőségünkkel, hogy a felújítási költség nem kerül egymillió forintba. Ezt mi nem is állítottuk, a cikk címe is ez voJiti: — közel egymillió. — Megállapítja, a válasz, hogy a felújítási munka 450 ezer forintba kerül, és ez pontosan fele annak az öszszegnek amelyet hasonló méretű új lakás építéséhez el kellene költeni. Az orvoslakás-ügyhöz mi hozzászámítottuk a megelőző években ide elköltött 140 ezer forintót is. Végezetül a cikk íróját azzal illeti a válasz, hogy nem tájékozódott kellően, és a nyilatkozó személyek nem azt, s nem úgy mondták a kérdéssel kapcsolatban. mint ahogy cikkünkben megjelent. így érthető, hogy ismét utána néztünk az iregszemcsei orvos- lakás felújítási ügyének. Tapasztalataink és az egészség- ügyi osztály válasza megerősíti korábbi cikkünket <— talán nem kerül az épület felújítása közel egymillióba sem, csak több mint félmillióba. Ez korántsem változtat azon a tényen, hogy lapunknak, de minden felelős beosztásban lévő embernek harcolnia kell, hogy a népgazdaság pénzét úgy használják fel, hogy az a legtöbb hasznot hozza. Egyébként a vizsgálatot végző két megyei tanácsi osztály — a tervosztály és az egészségügyi osztály — tulajdonképpen saját munkáját vizsgálta felül (?). Mert e két osztályon múlott ez a nem kevés összegbe kerülő felújítás. Ami a nyilatkozatokat illeti, azok most is megállják helyüket. Amikor Fata László tanácselnöknek és Domokos Jánosnak a cikkel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel, nem tagadták le előző véleményüket. A beszélgetés így folyt le: Cikkünk után az iregszemcsei orvoslakás felújítását bírálta a Népszava, a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió és a Televízió is. A községi tanácstól, a nyilatkozóktól nem kapott szerkesztőségünk sem levelet, sem üzenetet, hogy nem értenek egyet megállapításainkkal. — A helyzet konkrét, egyet kell vele érteni — mondja Fata László. Kevés us áestanuló az építőiparban. Tavaly 74 fiatalt akartak felvenni .ebbe a szakmába az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál, azonban mindössze tizenkettő jelentkezett. Az idei előirányzat 64 fő, ez ideig azonban csak hét fiatal választotta ezt a szakmát. Azt hihetnénk, nem is nagy baj, hiszen ma már jóformán csak a családi házak épülnek hagyományos tetőszerkezettel, a modern épületek teteje lájpos és a beton- gerenda, a betonfödém egyre inkább kiszorítja az ácsmesterség „alapanyagát”, a fát. Talán ez is az egyik oka, hogy a szülők, a fiatalok nem látnak perspektívát ebben a szakmában. Pedig nem így van. Az ácsok ma már egyre kevesebb régimódi tetőszerkezetet készítenek, de annál inkább szükség van rájuk a vasbeton szerkezetek építésénél. Szekszárdon ennek leginkább szembetűnő példája a városközpontban épülő művelődési ház, amelynek állványzatát, zsaluzatát valóban mesteri módon készítették el és készítik o vállalat ácsai. Kell az ács az építkezéseken és ma már többre van szükség, mint tegnap, holnap még többre, mint ma. Aki tehát elsajátítja ezt a szakmát, nem kell félnie, hogy munka nélkül marad. És ha jól dolgozik, szépen is kereshet. Egy jó képességű ácsnak a havi keresete nemigen megy a háromezer forint alá. Megérdemelné tehát ez a mesterség is, hogy ugyanolyan divatos legyen, mint mondjuk, az autószerelő, vagy villanyszerelő. Ma a választható szakmák többségében közvetlenül az általános iskola elvégzése után veszik fel a fiatalokat. Ácsnak azonban csak 15—16 évesek jelentkezhetnek. Minimum egy esztendőt veszít tehát az a gyerek, aki ács akar lenni. Természetes tehát, hogy először megpróbál elhelyezkedni más szakmában és ha az nem sikerül, egy-két év múlva jelentkezik ácsnak. E szakmának az utánpótlása tehát jobbára csak olyan fiatalokból rekrutálódik, akiknek se itt, se ott, se amott nem sikerült és ez már eleve gátolja a kellő számú jelentkezést. Bizonyos, hogy a korhatárt alapos megfontolás után rögzítették. Ehhez a mesterséghez ugyanis erős fizikum és nemcsak megfelelő intelligencia, hanem kellő testi fejlettség is kell. A fiatal szervezetre káros a megerőltető munka. De talán lehetne itt „lazítani’ az előírásokon. Oly formán, hogy alapos orvosi vizsgálat után lehetővé váljék, hogy az erősebb szervezetű fiatalember már közvetlenül az általános iskola elvégzése után is mehessen ácstanulónak. Hiszen azonos korú fiatalok között vannak gyengébbek, és fejlettebbek is. Talán a tananyagot is lehetne úgy igazítani, hogy az első évben több legyen az elméleti tárgy és csak később kerüljön scrr a nehezebb munkákra. Valamilyen megoldást kell keresni, különben félő, hogy kihal ez a nélkülözhetetlen építőipari szakma. (J) — így van. — válaszol Domokos János. — Óhajtanak korábbi nyilatkozatukon változtatni? Esetleg azt semmisnek nyilvánííarn? A két felelős tanácsi ember nehezen. válaszol: Domokos János: — Nem. De én nem gondoltam, hogy azt is megjegyzi, amikor azt mondtam, hogy a házat elfuserálták. így van... Fata László: — Kérem, tudja, itt volt a Borbás elvtárs... és... hát mit mondtam volna... Az iregszemcsei ügy végére értünk. A szerkesztőség legközelebb majd az augusztus végi tételes kimutatásra kíváncsi. — Kérem azt altkorra kell elkészítenünk, az utolsó szegtől az utolsó ráfordított munkaóráig. — mondja Domokos János gazdálkodási előadó. — A cikk megjelenése után kellemetlenség érte önöket? — Nem — mondja Fata tanácselnök — de tudja, ez a vizsgálat, ez a sok kellemetlenség... — Még egy dolog: Úgy értesültünk, a vizsgálatot végző osztály dolgozói jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy önök mit nem mondtak az újságírónak. Domokos elvtárs, ön kérte a jegyzőkönyv felvételét? — Nem. — Fata elvtárs, talán ön? — Nem. Én sem. De tetszik tudni, itt volt a Borbás elvtáns, ő csinálta a jegyzőkönyvet, aztán, ugye... Beszéltünk az iregi orvoslakásfelújítás kérdéséről Sipos József elvtárssal a községi párunzotiság titkárával: — Kérem, önök még keveset és finoman írtak, nagyobb ügy ez mint ahogy a lapok cikkeznek róla. Szabópái elvtárs, a megyei tanács elnöke, egy titkári értekezleten elrettentő példaként hozta fel ezt az iregi ügyet. Én szégyelltem, Berecz László elvtárs, a járási pártbizottság titkára így véleke- ■| dik az ügyről: j — Most már nem lehet mást tenni, mint a felújítást befejezni, és legközelebb alaposabb előkészítő munkát követelni a beruházások. felújításokkal foglalkozó emberektől. Az egészségügyi osztály arra kért bennünket, korrigáljuk korábbi írásunkat. Tulajdonképpen mit korrigáljunk? Mi nem tudjuk csökkenteni a felújítás horribilis összegét. A válaszlevélben közölt 450 ezer forinttal szemben a község vezetőinek dokumentuma szerint 505 ezer forintba kerül a felújítás... És ezek útón várjuk, hogy az iregszemcsei orvoslakást július 31-én átadják. Pálkovács Jenő Ameddig a szem ellát, mindenhol gabona. 1070 holdon vetettek búzát ebben az esztendőben a termelőszövetkezetben. Buda" István üzemgazdász elégedetten szemléli a jó termést ígérő kalászokat. Az itatásos borjúnevelőben jelenleg kilencvenkét állat van. A havi súlygyarapodás eléri a 28—32 kilogrammot. Javában folyik a burgonya vegyszerezése. Negyven holdon termelnek vetőburgonyát, melyet Hungária DL—40-nel permeteznek. Nagyon szép rend van a szövetkezel gépudvarában. Kijavítva, szépen besorolva állnak a köztük a tsz négy saját SZK—4-es kombájnja, melyek indulásra készen állnak.' gépek,
