Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

1967. június 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Húsz év nem múlt el j nyomtalanul • •. Beszélgetés a szekszárdi járási tanács vb-elnökével Negyvenhárom éves. Három nekem, mint a Koppány környé- zákezdenének az egészséges ivó­éve megválasztották a szekszárdi kén, ahol több mint húszezer víz megteremtéséhez. Kivitelező-, járási tanács elnökévé. Kemény holdon rendezik a vízelvezetést, építőanyaghiány miatt várni keli. István pártmunkás volt. Ehhez kapcsolódik az is, amivel ezekben a községekben a jó víz­., , sokan nem értenek egyet, hogy re. A járás, a megye gazdasági, Bátán nagyszerű, merész vállal- politikai életében a legjeientő- kozásha kezdtünk. Pedig hason- sebb. Otvenliatezer lakos él a 21 [q lesz méreteiben, korszerűségé- községben. A járás területén 24 0en számos jelentős tervezési termelőszövetkezet, egy halászati stádiumban lévő termelőszövet­szövetkezet, több nagyüzem, Vezeti üzem is. — A járás speciális: csak­nem négyezren járnak területé­ről a megyeszékhelyre dolgoz­ni, a járási székhely közel van a „tűzhöz”. nagv kapacitású ktsz ad elfoglalt­ságot a dolgozóknak. A járás te­rületén van a híres Sárköz, ide tartoznak a gazdag történelmi múltú községek: Kölesd és Tolna. — Ez a helyzet' a mezőgazda­ságban? — Milyen érzéssel fogadta ki­nevezését? — Csaknem Sokan azt mondják, hogy nem jó közel lenni a „főnökök­höz”. Ezt megcáfolom, mert a mi Illetve hozzá kell tenni az kapcsolatunk korrekt, támaszko- idei kilátásokat is. A gabona, a -dunk a megyei vezetésre, a lakos- A járásról, az emberekről, a kapások közel 40 ezer holdján, a Ságnak pedig előny, mert ügyei- gondokról, az örömökről beszél- szőlő több mint négyezer holdon nelt intézését meggyorsítja a jó gettünk Kemény Istvánnal a a járás területén jó termést ígér. kapcsolat. Más kérdés, hogy ez a tanács vb-elnökéved. ' De ennek feltételei is vannak. Ez csaknem négyezer bejáró hogyan az év nem a legkedvezőbb a me- segíti, bírálja a járási vezetés te- zőgazdasági munkákra. A, járás vókenységét otthon, községében, lakosságától a növényápoiási, s Elmondhatom, hogy a bejárók je- két évtizeden át 1113-id a betakarítási munka, az lentős pártmunkás voltam, de az állam- átlagosnál több erőfeszítést, mun- igazgatási feladat mégsem volt 68 ügyszeretetei igenyel. számomra új. Itt csak azt kel- - És mi a helyzet az ipar­lett megszokni — meg a mai ban? napig sem sikerült teljesen — hogy az emberekkel kevesebbet — A jelentősebb üzemek Tol- tudok találkozni. Most nem jut nán vannak. Ezekkel nincs prob- annyi idő az emberekkel való iónra. A ktsz-ek járásszerte már közvetlen érintkezésre de min- meghatározóik. Az emberek fel­dig" megtalálom a módját hogy figyelnek tevékenységükre, bírál- ULeiuu iejiuues ngyeineio meg. a Qig megtaiaiom a moojai, rogy wövetkezp+í innrt mezogazdasagban, az iparban, a az egyéni es a koz ügyeiben be- szellemi életben sikeresen tevé­szel gessek a járás lakóival. noramn ío i nvon nrwin irriimni/OT sában a járás lakói. Szeretném megköszönni ezúttal is a járás lakóinak társadalmi munkáját, aktív közreműködését, az állam­— Túl a gazdálkodási kérdé­seken, beszéljünk az emberek­ről. — Az ismerősök olyan hely­zet elé állítják, elnök elvtárs, hogy sok kérdésben első kézből kapja az információt. része hasznos javaslatok­kal, tehetségével segíti a községi államigazgatási munkát, ugyan­akkor vannak rosszindulatú bírá­lóink is. Itt is azt tudom monda­ni, hogy az emberek szeretik la­kóterületüket. Ha kicsit valaki elrugaszkodik a bírálatot illetően, az nem árt. A lényegre kell fi­gyelni: a járás területén gyors ütemű fejlődés figyelhető meg. A mezőgazdaságban, az iparban, Termékeik túljutnak az ország fz®Uemi életben sikeresen tévé- határán is. Olyan produktumokat ”1*.f.. látunk tőlük, mint például a bá- ” "" " taszéki szövetkezet szép társas­házai a szekszárdi Előhegyen. — Örülök neki, hogy ez előfor­dul, mert az emberek bizalmát vélem ebből leszűrni. Minden em- _ Róluk mindig szíveserli bernek a maga ugye, a világ leg- szere-iem az embereket, tengernyi nagyobb problémája. Ezzel így ismerősöm, barátom él a járás- kell foglalkozni. A járási appará- ban. Az emberek műveltsége, és a községekben dolgozó hozzáértése a tevékenységi kör igazgatási sában. feladatok végrehajtá- Pálkovács Jenő FIATALOK és a közélet A z utóbbi hónapokban na­gyon sokszor kerül szóba nálunk az ifjúság munká­ja, s főként politikai, társadalmi aktivitása. Voltak és vannak, akiket ko­rábbi — kissé elmarasztaló — ítéletük újraértékelésére készte­tett a „Vádoljuk az imperializ­must!” tömegpolitikai akció si­kere, az idei Forradalmi Ifjúsági Napok sokrétűsége, a közügyek iránt megnyilvánuló fokozott ér­deklődés, mely kifejezésre jut a különféle ifjúsági parlamentek, ünnepi és alkalmi találkozók, termelési és kulturális versenyek pezsgő légkörében, a választott szervek fiatalodásában, vagy ép­pen a politikai, társadalmi isme­retek gyarapításában. Szép számmal akadnak, akik csodálkozással' vegyes kíváncsi­sággal kutatják: mivel magyaráz­ható ez az eleven közéletiség, mi ad szárnyat a fiatalok zömé­nek. elsősorban az ifjúkommu­nistáknak. , Aki a forrást keresi, az a párt politikájának, a szocializmus ügye melletti helytállásban talál­ja meg az okokat. Ezt a politikát, ezt a nagyszerű ügyet azért vál­lalják és támogatják a fiatalok, mert érvényesülni látják alapve­tő érdekeiket, mert bizalom és megértő gondoskodás egyengeti, segíti jövőre való készülődésü­ket. A szocializmus teljos felépí­téséhez egyéni és társadalmi életcélt kapnak, hazafias, inter­nacionalista kötelességet éreznek, ez megsokszorozza alkotó erejü­ket, aktivitásukat. Mind többen és mind tudatosabban vallják szóval is, tettel is, hogy érdemes harcolni, küzdeni a holnapért. hisz előnyeit, gyümölcseit ők ma­guk is élvezik. A jövő tudatos munkálása nem képzelhető el a felnőtt társada­lom bizalma és segítsége nélkül. Útmutatására és biztatására min­dig szükség lesz. A fiatalok nem nélkülözik ezt a segítséget. Az útóbbi években amellett, hogy sokszínűbbé vált a KISZ politi­kai, társadalmi aktivitása — új­szerű tevékenységi formákat is kezdeményez az ifjúsági mozga­lom. A fiatalok akkor érzik ma­gukat „felnőtt állampolgárok­nak”, ha beleszólhatnak sorsuk irányításába, a körülöttük zajló világ elrendezésébe, ha javasol­hatnak, Sí őszintén elmondhatják, ami gondjuk, problémájuk, ha meghallgatják megjegyzéseiket, ha éreztetik velük, hogy számí­tanak rájuk, hogy fontosak, s lé­nyeges szerepük van a társada­lomban. A KISZ Központi Bizottsága egy évvel ezelőtt így fo­galmazta meg a legfonto­sabb teendőket. „Ne tűrd a kö­zömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért!”. A fiatalok körében értő visszhangra talált a felhívás, amely azt su­gallja, hogy mindenhez van kö­zük, minden fórumon hallatni kell szavukat, küzdeni kell a párt politikájáért, minden gond, probléma, az ő gondjuk, problé- ' májuk is. A javaslatok, kezde­ményezések, de főként a tettek fémjelzik: a bizalom légkörében erőteljesen bontakozik felelősség- érzetük, elkötelezettségük. BALLAG RÓBERT a KISZ KB munkatársa tus ......................... ,, , adta feladatok ellátásához, ma­t obb mint 900 allarni alkalmazott gasfoky. Ismert, hogy Bátaszé­azt az elvet vallja, hogy aki hoz­zánk fordul, annak minden ügyét a lehető leggyorsabban kell el­ken, kiváltképpen Tolnán, De­esen, Faddon, de Kölesden is, ^___ ___ hogy csak e legnagyobb községe­“ lvfc>bJ - - -- eniiítsem. a falu arculatán intézni. Ez a munka színessé, ér- „^,4hriE?v Cherek meglátszik, hogy miféle emberek dekessé teszi az államigazgatási élnek ott. Az utcák rendezettek, a házak csinosak, tiszták, a ker­tek virágosak, megműveltek. Sok kiváló pedagógus, munkás, vas­utas, traktoros él a járás terüle­tén. Az újat bátran megvalósít­ják, hívei a kezdeményezésnek. Igazi értelemben vett lokálpatrió­elvtárs, a járás­ban sokféle nép él­tevékenységet. — A járásban országos hírű, de gyenge termelőszövetkeze­tek is vannak. Mi ennek az oka? — Az egy dolgozó termelószö- kö­vetkezet! tagra eső jövedelem já- — Kemény rási átlagban 16 582 forint volt 1966-ban. A nép tehát nem eze- — Az asszimilálódás megtör- gény; akik rendszeresen dolgoz- tént, soha nem hallunk telepes, nak, 24 ezer forint körüli átlag- sváb, vagy bennszülött kérdésről. , Húsz ev nem múlt el nyomtala- keresetet vihetnek haza a tsz- a nemzetiségi politiká­ból. Más kérdés, hogy a földrajzi ját, úgy érzem, jói valósítjuk adottságok nem azonosak. Pél- meg. Egy a lényeg: az emberek dául a hegyvidék, a vizes, mély akarják-e a szociaUzmust építeni? , . , ' . „ . Erre a valasz egyértelmű: akar­talaj, de a vezetés minősege is Érdekes azt is megfigyelni, meghatározó a gyenge termelő- hogyan oldódott fel a községbe szövetkezetek léténél. Négy gven- hozott, s az itt meglévő szokás, ge termelőszövetkezetünk van. jótulajdonság, és hogyan tűnt el a civakodas, a gyűlölködés, íllet­— Az alacsony, vizes terület ve hogyan mosódott el az embe- elég nagy a járásban. Nem lesz rek között keletkezett határ a valamilyen jelentősebb víztele- íelszabadulás után. — Az emberek szeretik lakó­helyüket. — Csak egy példával bizonyí­nítő munka? — Meguntuk már az Örökös belvízre való hivatkozást. Eddig minden évben terveztünk e te- *>m - bár temérdek példátűud- ... . , ... nék erről elmondani: Minden ruletekre, bevetettük, munkát községben a KÖFA maximumát, fordítottunk rá, s végül megálla­pítottuk, hogy ezek miatt a szö­vetkezetek nem tudnak előrelépni. A kérdés most úgy vetődik fel: vagy megoldjuk e problémát, 300 forintot fizetnek az adófize­tők, mert tudják, hogy mire köl­tik. A maximum fizetése révén nyodcszázezer forinttal több köz­ségfejlesztési alap áll a járás rendelkezésére. Nálunk a múlt vagy nem. Szerintem nagy jelen- évben egy lakosra 88 forint tár- tőségű bátor kezdeményezésnek sadaimi munka jutott, ezelőtt hat . V, -L. 1 eve meg alig érte el a tíz fonn­kell itt kezdődni. Otven-hatvan ^ Pillanatnyilag hat olyan köz­holdakkal nem lehet elkezdeni, Van, ahol a törpevizmű­Az olyan bátor tervek tetszenek társulást megszerveznék és hoz­AZ ISMERETLENSÉGTŐL az európai hírnévig •ír r * 1957-ben alakult, tehát most tízéves. Olyan helyen — Dom­bóváron — alakult, ahol nem volt különösebb hagyománya a népi táncnak. Majd minden községben alakult akkoriban va­lamilyen tánccsoport, esetleg több is. Működésüket a mérsé­kelt siker, viszonylag rövid idő jellemezte. Akkor ez a dombó­vári együttes is csak egy volt a sok közül. Ám hihetetlenül rö­vid idő alatt felküzdötte magát az ismeretlenség homályából az országos, sőt az európai hír­névig. Ehhez persze sok minden kellett, de mindenekelőtt a lel­kes, hozzáértő pedagógus, aki jó érzékkel' tudta összeválogatni a csoport tagjait, ezt követően pe­dig felkeltette bennük a tánc- kultúra iránti érdeklődést, lel­kes, rendszeres munkára serken­tette őket. Ez a pedagógus Bodai József tanár, Pécsről került Dombóvárra, s már eleve azzal a meggyőződéssel fogott mun­kához, hogy alkotni, produkálni mindenütt lehet. A csoportnak gimnazisták vol­tak a tagjai, a gimnáziumban próbáltak, valamelyik teremben amelyik éppen szabad volt. de nem is nagyon vették észre őket. A fellépésekhez úgy kér­tek kölcsön ruhát, zene nél­kül, éneklésre táncoltuk. Ké­sőbb a járási művelődési ház biztosított számukra próbater­met és zenekíséretet. Ez már nagy előrelépésnek számítolt: komoly körülmények közt ké­szülhettek,. Az eredmény nem is késett. Az 1959—60-as megyei kulturális szemlén felfigyeltek a szakemberek az együttesre. Nem­csak megdicsérték, hanem moly értékelést adtak róla, mert látták, hogy itt adott az alap ahhoz, hogy komolyan foglal­kozzanak vele. Az értékelésüket így foglalták össze: „Ezzel a csoporttal szemben nőnek a kö­vetelményeink”. Az első kitün­tetés tehát az volt, hogy fel­figyeltek rá, várakozással te­kintettek munkájára. Ettől az évtől kezdve jelentkezett a cso­port önálló műsorral, és fárad­hatatlanul járta a községeket. 1961-ben bizonyította, nem volt méltatlan a ra: a Helikonon maximális pont­számmal nyert aranyérmet. Ez már országos hírnevet jelentett. „Könnyebb a kiváló ered­ményt elérni, mint megtartani” — tartják a szakemberek. A dombóváriak esetében Vz a nagy kérdés vetődött fel, hogy lesz-e folytatás, felfelé ívelés, vagy visszaesnek az ismeretlenség ho­mályába? Annál is inkább, mert sok a ,vetélytárs” és nőnek az átlagos követelmények. Sok együttes rekedt már meg az első sikereknél. A dombóváriak nem. Ugyanolyan kitartó szorga­lommal, aprólékos figyelemmel dolgoztak tovább, mint amikor 1957-ben elkezdték, azaz még nagyobb áldozattal, szakszerű­séggel. hiszen már rendelke­zésre állt egy sor tapasztalat, tanulság is. Ez pedig mind arra intette őket. hogy a legcseké­lyebb eredményért is keményen meg kell dolgozni. Ennek kö­szönhető. hogy az első sikert követték a többiek: újabb heli­koni aranyérmek, olaszországi és ko- görögországi vendégszereplés, stb. Ma már joggal mondhatjuk, hogy az együttes tartósan produ­kál magas szintet: hírnevét az első aranyéremtől kezdve min­den évbén megpecsételi valami­lyen kimagasló sikerrel. Ezek részletezése már valósággal külön tanulmánykötetet érdemelne. Eh­hez persze nincs hely egy cikk- keretében, de a módszerekre nem árt utalni. Bodai József olyan rendszeres, sokoldalú kiválasztó- és gyakorlómunkát valósított meg, be hogy hogy nem véletlenül járnak bizalom- hozzá gyakran tapasztalatcserére az ország különböző helyeiről. A foglalkozás már az általános is­kolás korban kezdődik. Itt vi­szonylag nagy tömeggel gyako­rolják a táncelemeket. Köbben rendszeres munkára, fegyelemre szoktatják őket. Szinte hihetet­len fegyelmet honosított meg: a lehető legritkább a késés, az igazolatlan mulasztás, vagy más „kilengés”. Mindenkiről minden erényt, mulasztást pontosan fel­jegyeznek, értékelnek, és ez az előrejutás feltétele. Hosszú éve­ken keresztül szorgalmasan gyakorolnak azért, hogy hátha sikerül bejutni a nagy csoport­ba. Közben roppant nagy a sze­lektálódás. Aki csak az ábrán­dokig jutott el, nem bírja a ki­tartó munkát, rendszerint az első hónapokban kihull. De azok közül sem mindenki jut az élcsoportba akik évekig gyako­rolnak. A nagy hírnév magas követelményeket jelent. BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents