Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-22 / 145. szám
1967. június 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Húsz év nem múlt el j nyomtalanul • •. Beszélgetés a szekszárdi járási tanács vb-elnökével Negyvenhárom éves. Három nekem, mint a Koppány környé- zákezdenének az egészséges ivóéve megválasztották a szekszárdi kén, ahol több mint húszezer víz megteremtéséhez. Kivitelező-, járási tanács elnökévé. Kemény holdon rendezik a vízelvezetést, építőanyaghiány miatt várni keli. István pártmunkás volt. Ehhez kapcsolódik az is, amivel ezekben a községekben a jó víz., , sokan nem értenek egyet, hogy re. A járás, a megye gazdasági, Bátán nagyszerű, merész vállal- politikai életében a legjeientő- kozásha kezdtünk. Pedig hason- sebb. Otvenliatezer lakos él a 21 [q lesz méreteiben, korszerűségé- községben. A járás területén 24 0en számos jelentős tervezési termelőszövetkezet, egy halászati stádiumban lévő termelőszövetszövetkezet, több nagyüzem, Vezeti üzem is. — A járás speciális: csaknem négyezren járnak területéről a megyeszékhelyre dolgozni, a járási székhely közel van a „tűzhöz”. nagv kapacitású ktsz ad elfoglaltságot a dolgozóknak. A járás területén van a híres Sárköz, ide tartoznak a gazdag történelmi múltú községek: Kölesd és Tolna. — Ez a helyzet' a mezőgazdaságban? — Milyen érzéssel fogadta kinevezését? — Csaknem Sokan azt mondják, hogy nem jó közel lenni a „főnökökhöz”. Ezt megcáfolom, mert a mi Illetve hozzá kell tenni az kapcsolatunk korrekt, támaszko- idei kilátásokat is. A gabona, a -dunk a megyei vezetésre, a lakos- A járásról, az emberekről, a kapások közel 40 ezer holdján, a Ságnak pedig előny, mert ügyei- gondokról, az örömökről beszél- szőlő több mint négyezer holdon nelt intézését meggyorsítja a jó gettünk Kemény Istvánnal a a járás területén jó termést ígér. kapcsolat. Más kérdés, hogy ez a tanács vb-elnökéved. ' De ennek feltételei is vannak. Ez csaknem négyezer bejáró hogyan az év nem a legkedvezőbb a me- segíti, bírálja a járási vezetés te- zőgazdasági munkákra. A, járás vókenységét otthon, községében, lakosságától a növényápoiási, s Elmondhatom, hogy a bejárók je- két évtizeden át 1113-id a betakarítási munka, az lentős pártmunkás voltam, de az állam- átlagosnál több erőfeszítést, mun- igazgatási feladat mégsem volt 68 ügyszeretetei igenyel. számomra új. Itt csak azt kel- - És mi a helyzet az iparlett megszokni — meg a mai ban? napig sem sikerült teljesen — hogy az emberekkel kevesebbet — A jelentősebb üzemek Tol- tudok találkozni. Most nem jut nán vannak. Ezekkel nincs prob- annyi idő az emberekkel való iónra. A ktsz-ek járásszerte már közvetlen érintkezésre de min- meghatározóik. Az emberek feldig" megtalálom a módját hogy figyelnek tevékenységükre, bírál- ULeiuu iejiuues ngyeineio meg. a Qig megtaiaiom a moojai, rogy wövetkezp+í innrt mezogazdasagban, az iparban, a az egyéni es a koz ügyeiben be- szellemi életben sikeresen tevészel gessek a járás lakóival. noramn ío i nvon nrwin irriimni/OT sában a járás lakói. Szeretném megköszönni ezúttal is a járás lakóinak társadalmi munkáját, aktív közreműködését, az állam— Túl a gazdálkodási kérdéseken, beszéljünk az emberekről. — Az ismerősök olyan helyzet elé állítják, elnök elvtárs, hogy sok kérdésben első kézből kapja az információt. része hasznos javaslatokkal, tehetségével segíti a községi államigazgatási munkát, ugyanakkor vannak rosszindulatú bírálóink is. Itt is azt tudom mondani, hogy az emberek szeretik lakóterületüket. Ha kicsit valaki elrugaszkodik a bírálatot illetően, az nem árt. A lényegre kell figyelni: a járás területén gyors ütemű fejlődés figyelhető meg. A mezőgazdaságban, az iparban, Termékeik túljutnak az ország fz®Uemi életben sikeresen tévé- határán is. Olyan produktumokat ”1*.f.. látunk tőlük, mint például a bá- ” "" " taszéki szövetkezet szép társasházai a szekszárdi Előhegyen. — Örülök neki, hogy ez előfordul, mert az emberek bizalmát vélem ebből leszűrni. Minden em- _ Róluk mindig szíveserli bernek a maga ugye, a világ leg- szere-iem az embereket, tengernyi nagyobb problémája. Ezzel így ismerősöm, barátom él a járás- kell foglalkozni. A járási appará- ban. Az emberek műveltsége, és a községekben dolgozó hozzáértése a tevékenységi kör igazgatási sában. feladatok végrehajtá- Pálkovács Jenő FIATALOK és a közélet A z utóbbi hónapokban nagyon sokszor kerül szóba nálunk az ifjúság munkája, s főként politikai, társadalmi aktivitása. Voltak és vannak, akiket korábbi — kissé elmarasztaló — ítéletük újraértékelésére késztetett a „Vádoljuk az imperializmust!” tömegpolitikai akció sikere, az idei Forradalmi Ifjúsági Napok sokrétűsége, a közügyek iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés, mely kifejezésre jut a különféle ifjúsági parlamentek, ünnepi és alkalmi találkozók, termelési és kulturális versenyek pezsgő légkörében, a választott szervek fiatalodásában, vagy éppen a politikai, társadalmi ismeretek gyarapításában. Szép számmal akadnak, akik csodálkozással' vegyes kíváncsisággal kutatják: mivel magyarázható ez az eleven közéletiség, mi ad szárnyat a fiatalok zömének. elsősorban az ifjúkommunistáknak. , Aki a forrást keresi, az a párt politikájának, a szocializmus ügye melletti helytállásban találja meg az okokat. Ezt a politikát, ezt a nagyszerű ügyet azért vállalják és támogatják a fiatalok, mert érvényesülni látják alapvető érdekeiket, mert bizalom és megértő gondoskodás egyengeti, segíti jövőre való készülődésüket. A szocializmus teljos felépítéséhez egyéni és társadalmi életcélt kapnak, hazafias, internacionalista kötelességet éreznek, ez megsokszorozza alkotó erejüket, aktivitásukat. Mind többen és mind tudatosabban vallják szóval is, tettel is, hogy érdemes harcolni, küzdeni a holnapért. hisz előnyeit, gyümölcseit ők maguk is élvezik. A jövő tudatos munkálása nem képzelhető el a felnőtt társadalom bizalma és segítsége nélkül. Útmutatására és biztatására mindig szükség lesz. A fiatalok nem nélkülözik ezt a segítséget. Az útóbbi években amellett, hogy sokszínűbbé vált a KISZ politikai, társadalmi aktivitása — újszerű tevékenységi formákat is kezdeményez az ifjúsági mozgalom. A fiatalok akkor érzik magukat „felnőtt állampolgároknak”, ha beleszólhatnak sorsuk irányításába, a körülöttük zajló világ elrendezésébe, ha javasolhatnak, Sí őszintén elmondhatják, ami gondjuk, problémájuk, ha meghallgatják megjegyzéseiket, ha éreztetik velük, hogy számítanak rájuk, hogy fontosak, s lényeges szerepük van a társadalomban. A KISZ Központi Bizottsága egy évvel ezelőtt így fogalmazta meg a legfontosabb teendőket. „Ne tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért!”. A fiatalok körében értő visszhangra talált a felhívás, amely azt sugallja, hogy mindenhez van közük, minden fórumon hallatni kell szavukat, küzdeni kell a párt politikájáért, minden gond, probléma, az ő gondjuk, problé- ' májuk is. A javaslatok, kezdeményezések, de főként a tettek fémjelzik: a bizalom légkörében erőteljesen bontakozik felelősség- érzetük, elkötelezettségük. BALLAG RÓBERT a KISZ KB munkatársa tus ......................... ,, , adta feladatok ellátásához, mat obb mint 900 allarni alkalmazott gasfoky. Ismert, hogy Bátaszéazt az elvet vallja, hogy aki hozzánk fordul, annak minden ügyét a lehető leggyorsabban kell elken, kiváltképpen Tolnán, Deesen, Faddon, de Kölesden is, ^___ ___ hogy csak e legnagyobb községe“ lvfc>bJ - - -- eniiítsem. a falu arculatán intézni. Ez a munka színessé, ér- „^,4hriE?v Cherek meglátszik, hogy miféle emberek dekessé teszi az államigazgatási élnek ott. Az utcák rendezettek, a házak csinosak, tiszták, a kertek virágosak, megműveltek. Sok kiváló pedagógus, munkás, vasutas, traktoros él a járás területén. Az újat bátran megvalósítják, hívei a kezdeményezésnek. Igazi értelemben vett lokálpatrióelvtárs, a járásban sokféle nép éltevékenységet. — A járásban országos hírű, de gyenge termelőszövetkezetek is vannak. Mi ennek az oka? — Az egy dolgozó termelószö- következet! tagra eső jövedelem já- — Kemény rási átlagban 16 582 forint volt 1966-ban. A nép tehát nem eze- — Az asszimilálódás megtör- gény; akik rendszeresen dolgoz- tént, soha nem hallunk telepes, nak, 24 ezer forint körüli átlag- sváb, vagy bennszülött kérdésről. , Húsz ev nem múlt el nyomtala- keresetet vihetnek haza a tsz- a nemzetiségi politikából. Más kérdés, hogy a földrajzi ját, úgy érzem, jói valósítjuk adottságok nem azonosak. Pél- meg. Egy a lényeg: az emberek dául a hegyvidék, a vizes, mély akarják-e a szociaUzmust építeni? , . , ' . „ . Erre a valasz egyértelmű: akartalaj, de a vezetés minősege is Érdekes azt is megfigyelni, meghatározó a gyenge termelő- hogyan oldódott fel a községbe szövetkezetek léténél. Négy gven- hozott, s az itt meglévő szokás, ge termelőszövetkezetünk van. jótulajdonság, és hogyan tűnt el a civakodas, a gyűlölködés, íllet— Az alacsony, vizes terület ve hogyan mosódott el az embe- elég nagy a járásban. Nem lesz rek között keletkezett határ a valamilyen jelentősebb víztele- íelszabadulás után. — Az emberek szeretik lakóhelyüket. — Csak egy példával bizonyínítő munka? — Meguntuk már az Örökös belvízre való hivatkozást. Eddig minden évben terveztünk e te- *>m - bár temérdek példátűud- ... . , ... nék erről elmondani: Minden ruletekre, bevetettük, munkát községben a KÖFA maximumát, fordítottunk rá, s végül megállapítottuk, hogy ezek miatt a szövetkezetek nem tudnak előrelépni. A kérdés most úgy vetődik fel: vagy megoldjuk e problémát, 300 forintot fizetnek az adófizetők, mert tudják, hogy mire költik. A maximum fizetése révén nyodcszázezer forinttal több községfejlesztési alap áll a járás rendelkezésére. Nálunk a múlt vagy nem. Szerintem nagy jelen- évben egy lakosra 88 forint tár- tőségű bátor kezdeményezésnek sadaimi munka jutott, ezelőtt hat . V, -L. 1 eve meg alig érte el a tíz fonnkell itt kezdődni. Otven-hatvan ^ Pillanatnyilag hat olyan közholdakkal nem lehet elkezdeni, Van, ahol a törpevizműAz olyan bátor tervek tetszenek társulást megszerveznék és hozAZ ISMERETLENSÉGTŐL az európai hírnévig •ír r * 1957-ben alakult, tehát most tízéves. Olyan helyen — Dombóváron — alakult, ahol nem volt különösebb hagyománya a népi táncnak. Majd minden községben alakult akkoriban valamilyen tánccsoport, esetleg több is. Működésüket a mérsékelt siker, viszonylag rövid idő jellemezte. Akkor ez a dombóvári együttes is csak egy volt a sok közül. Ám hihetetlenül rövid idő alatt felküzdötte magát az ismeretlenség homályából az országos, sőt az európai hírnévig. Ehhez persze sok minden kellett, de mindenekelőtt a lelkes, hozzáértő pedagógus, aki jó érzékkel' tudta összeválogatni a csoport tagjait, ezt követően pedig felkeltette bennük a tánc- kultúra iránti érdeklődést, lelkes, rendszeres munkára serkentette őket. Ez a pedagógus Bodai József tanár, Pécsről került Dombóvárra, s már eleve azzal a meggyőződéssel fogott munkához, hogy alkotni, produkálni mindenütt lehet. A csoportnak gimnazisták voltak a tagjai, a gimnáziumban próbáltak, valamelyik teremben amelyik éppen szabad volt. de nem is nagyon vették észre őket. A fellépésekhez úgy kértek kölcsön ruhát, zene nélkül, éneklésre táncoltuk. Később a járási művelődési ház biztosított számukra próbatermet és zenekíséretet. Ez már nagy előrelépésnek számítolt: komoly körülmények közt készülhettek,. Az eredmény nem is késett. Az 1959—60-as megyei kulturális szemlén felfigyeltek a szakemberek az együttesre. Nemcsak megdicsérték, hanem moly értékelést adtak róla, mert látták, hogy itt adott az alap ahhoz, hogy komolyan foglalkozzanak vele. Az értékelésüket így foglalták össze: „Ezzel a csoporttal szemben nőnek a követelményeink”. Az első kitüntetés tehát az volt, hogy felfigyeltek rá, várakozással tekintettek munkájára. Ettől az évtől kezdve jelentkezett a csoport önálló műsorral, és fáradhatatlanul járta a községeket. 1961-ben bizonyította, nem volt méltatlan a ra: a Helikonon maximális pontszámmal nyert aranyérmet. Ez már országos hírnevet jelentett. „Könnyebb a kiváló eredményt elérni, mint megtartani” — tartják a szakemberek. A dombóváriak esetében Vz a nagy kérdés vetődött fel, hogy lesz-e folytatás, felfelé ívelés, vagy visszaesnek az ismeretlenség homályába? Annál is inkább, mert sok a ,vetélytárs” és nőnek az átlagos követelmények. Sok együttes rekedt már meg az első sikereknél. A dombóváriak nem. Ugyanolyan kitartó szorgalommal, aprólékos figyelemmel dolgoztak tovább, mint amikor 1957-ben elkezdték, azaz még nagyobb áldozattal, szakszerűséggel. hiszen már rendelkezésre állt egy sor tapasztalat, tanulság is. Ez pedig mind arra intette őket. hogy a legcsekélyebb eredményért is keményen meg kell dolgozni. Ennek köszönhető. hogy az első sikert követték a többiek: újabb helikoni aranyérmek, olaszországi és ko- görögországi vendégszereplés, stb. Ma már joggal mondhatjuk, hogy az együttes tartósan produkál magas szintet: hírnevét az első aranyéremtől kezdve minden évbén megpecsételi valamilyen kimagasló sikerrel. Ezek részletezése már valósággal külön tanulmánykötetet érdemelne. Ehhez persze nincs hely egy cikk- keretében, de a módszerekre nem árt utalni. Bodai József olyan rendszeres, sokoldalú kiválasztó- és gyakorlómunkát valósított meg, be hogy hogy nem véletlenül járnak bizalom- hozzá gyakran tapasztalatcserére az ország különböző helyeiről. A foglalkozás már az általános iskolás korban kezdődik. Itt viszonylag nagy tömeggel gyakorolják a táncelemeket. Köbben rendszeres munkára, fegyelemre szoktatják őket. Szinte hihetetlen fegyelmet honosított meg: a lehető legritkább a késés, az igazolatlan mulasztás, vagy más „kilengés”. Mindenkiről minden erényt, mulasztást pontosan feljegyeznek, értékelnek, és ez az előrejutás feltétele. Hosszú éveken keresztül szorgalmasan gyakorolnak azért, hogy hátha sikerül bejutni a nagy csoportba. Közben roppant nagy a szelektálódás. Aki csak az ábrándokig jutott el, nem bírja a kitartó munkát, rendszerint az első hónapokban kihull. De azok közül sem mindenki jut az élcsoportba akik évekig gyakorolnak. A nagy hírnév magas követelményeket jelent. BODA FERENC
