Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
t i 1 198f. június 20. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAQ 3 Egészséges VERSENYSZELLEM van a szocialista brigádmozgalomnak Nagy vonzóereje Az anyagkiadó üvegfalú irodájában furcsán hatott a kiállított családi kép. Fiatal párról és három egymáshoz nagyon hasonlító kisgyerekről készült. Az egész nem tűnt volna fel, ha történe- r ' es közöttünk személyes ismeretség. — Hogyan került a Bátaszéki MÁV Fűtőház szerelőműhelyébe a Sárközi család fényképe, amikor a gyermekek apja a kádár ktsz-ben dolgozik? A fiatalok, a Bátaszéki MÄV Fűtőház szocialista brigádjának fiataljai összenéztek': — Emlékbe kaptuk, társadalmi munkában segítettünk a családnak — válaszolt ifjú Mai-marosi László, az ifjúsági brigád vezetője. — Milyen társadalmi munka volt? — Egy gyermek sportkocsit készítettünk. — Gyermek sportkocsit? Hát a mozdonyjavítás mellett még ilyen munkához is értenek? — A vasas szakmába sokféle munka belefér, s valahogy ez is. — Ki kezdeményezte? — Ha jól emlékszem, a fiúk közül valaki szóba hozta, hogy találkozott Sárköziékkel, s látta a hármasikreket. Valahova menték, s karon cipelték a három gyereket. Azt hiszem, akkor született meg az elhatározás. Május elsejére készültünk, s a szociálisai bri^ádnafc valamilyen vállalást kellene tenni. Mi lenne, ha a hármasikreket megajándékoznánk egy magunk készítette sportkocsival, és május elsején mái ebben a kocsiban vonulnának fel a hármasikrek — kérdeztük egymástól. — Az elhatározás után a többi már könnyen ment. Megbeszéltük a fűtőház főnökével, társadalmi munkában megcsináltuk a sportkocsi vasvázát, a kerekeket. Ennyi volt a mi munkánk, a többit, a famunkát a ktsz-ben végezték el. A Bátaszéki Fűtőház két KISZ- brigádja versenyben van egymással. Az egyik brigád vezetője, ifjú Mármarosi László, a másik brigádé ifjú Horváth Sándor. Mármarosiéknak helyzeti előnyük van: 1966 januárjában alakultak, s azóta már elnyerték a szocialista brigád oklevelet. Ifjú Horváth Sándor brigádja az idén alakult. A két brigád között a versenyszellem egészséges. Figyelik egymás munkáját, teljesítményét és ha észreveszik, hogy valamelyik előbbre van, lehagyta a másikat, azon iparkodnak, hogy behozzák a lemaradást, és felzárkózzanak. Megtörtént, hogy a Mármarosi brigád kilenc nap helyett hét nap alatt végezte el egy mozdony időszakos javítását és plusz munkát vállaltak. Ezt meghallva, a Horváth brigád is vállalást tett. A fiatalok vállalása kihúzta a fűtőházat a bajból. Egy helyett két mozdony javítását végezték el. Nem kellett a két mozdonyt javítás végett más fűtő- házhoz átirányítani. A szocialista brigádban dolgozók kényesek arra is, hogy minőségi munkát adjanak ki a javítóműhelyből. Munkájuk ellenőrzésére önmeó- zást végeznek. Megtörtént, hogy az előirányzottnál rövidebb idő alatt javítottak ki egy mozdonyt. Hogy jól javították-e ki, az a mozdony befütése után derült ki. Lesték, mikor helyezik üzembe, s amikor látták, hogy már füstöl, prüszköl a vasparipa, valamennyien kiszaladtak a pályára, hogy a mozdonyvezetőtől érdeklődjenek: — Nincs semmi baj? — kérdezték már messziről. — Nincs. Jó munkát végeztetek, fiúk — válaszolt a mozdony- vezető. A válasszal megelégedve mentek vissza munkahelyükre, ahol a művezető, aki időközben kereste őket, ugyancsak mérgelődött. Azt hitte, hogy egyszerűen kedvük támad egy kis szaladgálásra, s azért hagyták ott munkahelyüket. Amikor megtudta, miről van szó, haragja megenyhült. A lelkiismeretes munkához az is hozzátartozik, hogy maga a szerelő is meggyőződjék arról, hogy jól dolgozott-e. Jól fut a két ifjúsági brigád, bár azt nem lehet mondani, hogy fej-fej mellett. Az egyik másfél évvel maga mögött, már megkapta a szocialista brigád oklevelet és esedékes a bronzplakettre. A fiatalabb Horváth brigád tagjai, ha úgy dolgoznak, mint eddig, esedékesek az oklevélre. Éberen figyelik, hogy a másik brigádban mi történik. Amikor azt látták, hogy a Mármarosi brigád tagjai társadalmi munkával segítik társuk házépítését, ők is kitaláltak valami jót, hasznosat. Brigádtagjuk házába segítették a víz bevezetését. Meghallották azt is, hogy a JVJIármarosi brigádban többen beneveztek a Szakma Ifjú Mestere mozgalomba. Nosza, hamar ők is szervezkedni kezdtek. A két ifjúsági brigádból most már heten vesznek részt a Szakma Ifjú Mestere mozgalomban. Többnek kedve kerekedett a tanuláshoz is, s néhányan a fémipari technikumban tanulnak. A fűtőháznál tekintélyük van az ifjú«.*'»;! brigádoknak. Az idősebbek közül bárkit megkérdezhet az ember, csak jót hall róluk. — Ezek a fiatalok mások, mint néhány évvel ezelőtt voltak. Közösségi szellemben gondolkodó emberek, akik más szemmel nézik a világot és képesek arra, hogy a kötelezőnél többet adjanak. Segítik egymást és vonzódnak a szebbhez, a jobbhoz. Nagy vonzóerő van a szocialista brigádmozgalomban — mondja Benedek Károly, a fűtőház műszaki oktatója. Az is igaz — mondja a fiatalokra nézve —, hogy ezek már igényesebbek is és több megbecsülést várnak. — És meg is becsülik a fiatalokat? — Egyelőre nincs okunk panaszra. — És ha esetleg lenne? — Akkor elmennénk oda, ahol orvosolják panaszunkat — mondták kórusban. POZSONYI IGNÁCNÉ Tán egy miter átmérőjű kerek lyuk a földes padlózaton... Szinte ' bőrt perzselő hőséget áraszt. Lent pirosán-fehéren izzó kráter zúg, fortyog, hogy felelte, körülötte alig lehet szót érteni. Az izzó kráter körül szorgoskodó emberek munkaruhájának eleje különös szürke: azbeszttel van átszőve. Egy fiatalember — kormos arcát izzadságpatakok csíkozzák, — odalép a kráterhez, különböző rendű és rangú vasdarabokat dobál a lyukba. A vasdarabok vörösen, majd fehéren izzanak, lassan elmerülnek, eltűnnek, alaktalanná válnak a fortyogó masszában. A fiatalember — Beréti Lázár — lehúzza kezéről az azbesztkesztyűt, megtörli arcát, átmegy a szomszéd helyiségbe, ahol a fal mellett vagy hat-nyolc szikvizes tank sorakozik. Tölt egy pohárba, nagy kortyokban iszik. A szikvíz védőital, mert a nagy hőség hamar kiveszi, kiszívja a vizet a testből. Beréti Lázár ma a soros adagoló. A többiek — Császár László, Földi János, Nemcsányi Ferenc, Hudra Károly — a padlón feketéllő homokkupacokat tolják szét hosszú xxLsrudakkal. A kupacokból különös formájú, három ágú vasbunkók kerülnek elő. Ahogyan a homokot letisztítjuk róluk, úgy látni meg, hogy a bunkók leendő gépalkatrészek. Gyönki vasöntők — A szőlőprések fejét öntik — mondja Szolnoki István, a forgácsolóüzem vezetője. — Egyszerre hármat öntenek ki, majd szétvágják és esztergagépen kapják meg a végleges formát. Közben folyna.k az előkészületek a következő öntéshez. Vasszekrénybe, homokba ágyazzák a sablonokat, a leendő alkatrészek pontos másait. .A homok is különleges összetételű, hogy pontosan megtartsa a sablon formáját. — Solymárról és az öntödei homokgyártól kapjuk — mondja Szolnoki elvtárs. — A szekrények összeállítása is igen nagy figyelmet, pontosságot követei, mert különben selejtes lesz az alkatrész. — Hol készülnek az öntőformák? — Részben itt, a forgácsolóműhelyben, részben pedig a Si- montomyai Bőrgyár műhelyében. .. No lám, Simontornyán nemcsak bőrt gyártanak, hanem megendelésre öntőformákat is... Következik a legforróbb pillanat. az öntés. A mennyezetre függesztett sínpályán futó damn az olvasztó kemencébe különös, acélkarmokból álló szerszámot bocsátanak, amely belemarkol az izzó vasmasszába, és kiemel belőle egy öntőszekrényre valót. A homokban kiképzett nyílásokon úgy ömlik be a vas, mint a tej. Amint szilárdra dermedt, a formát szétszedik, és a még forró vasat homokkupacokba ágyazzák. Kint az udvaron ez alatt a két vastörő dolgozik; Szita Gyula és Dudás Béla. Az alacsony termetű, hajlott Szita Gyuláról senki el nem tudná képzelni az utcán, hogy súlyos vasdarabokat képes szétzúzni. Az igazság az, nem is szabad kézzel csinálja, hanem a „békával”. A béka hatalmas, súlyos kölönc, amely drótkötélen függ. Csigaszerkezettel emelik a magasba, onnan zuhintják az ócskavasra. A vastörőket fal védi a béka csapásai alól szerteugró vasdaraboktól. Az összetört darabokat sorra elnyeli a kemence szája, így lesz a használhatatlan régiből használható új. így működik tehát megyénk egyetlen vaskohója. Nem valami nagy iMpacitású, sok százezer forintból felépült létesítmény, de •• Ügyeletes orvos helyett ANDROS—66 logikai ritmus analizátor Lipase — 1967. Egy bolgár elektronikus-kibernetika gép aranyérmet nyert. Az egyetlen aranyérmet, amellyel a lipcsei vásáron elektronikus orvosi műszert díjaztak. Pedig a konkur- rencia igen nagy volt — 70 "észt vevő ország s számos világszerte ismert cég. A műszerújdonságot négyen szerkesztették: Dr. Csudomir Na- csev, a Foglalkozásbeli Megbetegedések Klinikája tudományos munkatársa, Gero Asztardzsján mérnök, Hriszto Nacsev mérnök, a Bolgár Tudományos Akadémia technikai kibernetikai intézetéből, és Kiril Boev fizikus, az Akadémia fiziológiai intézetétől. Az Andros—66 logikai ritmusanalizátor kitűnő segédeszköze az orvosoknak, amikor a szívműködés ritmusában rendellenességek mutatkoznak, vagy annak veszélye fennáll. Az Andros—66 tájékoztató-számláló szencezet, amelyet hosszabb ideig pl. 48 óráig a beteg mellett helyeznek el és az ez alatt az idő alatt számszerűen kimutatja a ritmus rendellenességeit. A beteget g szerkezettel úgy kötik össze, mint az elektrokardiogramnai, s az analizátor rádióhullámok által kap elektrokardiografikus jelzéseket, A logikai ritmus-analizátor úgy figyeli, ellenőrzi a szív ritmusát, mint egy állandóan jelenlévő ügyeletes orvos. A kisebb rendellenességeket, amelyek jelentéktelenek és megszokott jelenségek. normálisnak jelzi, de a ritmus minden eltérését az előzetesen meghatározott határoktól számlálja és jelzi az analizátor. Az orvos minden pillanatban „megkérdezheti'’ a készüléket: hányszor és milyen módon „hibázott" a szív. A meg'kapoít adatok pontos képet szolgáltatnak a szív állapotáról. Ezek az adatok nyújtanak lehetőséget elmélyültebb diagnózis megállapítására és a fegmegfelelőbb gyógymód megválasztására. Az Andros—66 betölti az ügyeletes orvos szerepét. A készüléknek megadják, a kritikus rendellenességek számát és azok megjelenésének idejét. Ha a megha- tározctt idő alatt a betegnél nagyobb számú rendellenesség lép fel, a logikai ritmus-analizátor riasztó jelzést ad és hívja az orvost. A készülék riasztó jelzést ad természetesen a szívműködés megszűnése esetén, a klinikai halál beálltakor is. Sok bete» megmentésének lehetősége függ attól, hogy az orvosok időben megtalálják a rendellenesség okát és megfelelő segítséget nyújthassanak. A szív vagy más szervek megbetegedéseinél és súlyos operáció után a pácienst az analizátor „szeme” állandóan figyeli, s a ritmus minden olyan rendellenességénél. amely a beteg állapotának rosszabbodására mutat, segítségül hívja az orvost. Az erdő és az ember Kirándulók ezrei lepik el az erdőt, hogy enyhülést, felüdülést találjanak a nyári melegben. Közülük sem sokan gondolnak arra, hogy a civilizáció fejlődése következtében jelentkező problémák milyen kapcsolatban vannak az erdővel? Például: mire jelent gyógyszert és miért kell óvnunk az erdő fáit? Európa népessége az elmúlt négy évtizedben 486 millióról 650 mila Gyönki Gépjavító Állomáson megfelel. Tulajdonképpen házilag készítették, mint ahogyan már készítik az újat, a célszerűbbet. Az egész még csak egy hatalmas vasládának látszik. — A régi egy úgynevezett tégelykemence, az új pedig fekvő lángkemence lesz — mondja Szita Gyula, miközben egy kis pihenőt tartanak. — Az újat buktatni lehet, tehát könnyebb lesz a kezelése. Mellékesen; ő már igazán ismeri a vasöntést. Jó harminc évvel ezelőtt Győrben tanulta egy maszeknél, majd a győri vagongyából került ide Gyönk- re. — Hogy miből csináljuk? — kérdez, majd válaszol is Szolnoki István. — Ahol tudjuk, ott szedjük össze hozzá az anyagot. A darut, amellyel az öntők dolgoznak, azt is magunk hoztuk össze. A sínpálya a szekszárdi vágóhídról származik. De nem az a lényeg, mi honnan van, hanem az, hogy az igényeinknek megfeleljen. Igaz, a gyönki vasöntöde kicsi, úgymond, megyei méretre szabott, de a munka itt is olyan nehéz, mint másutt, nagyobb teljesítményűek mellett. Ezért dolgoznak itt is az emberek rövidített munkaidőben. BL lióra növekedett. Ennek természetes következménye, hogy a lakásépítés*, az ipar és a forgalom mind nagyobb területeket hódít el a természettől, illetve a már mezőgazdasági művelés alatt álló területektől. Rendkívül nagy mértékben nőtt az iparvidékeken a levegő szennyeződése. Egyes vizsgalatok szerint az iparvidékeken 1 liter levegőben 800 000 porszemecske is előfordul míg az erdőben csak 500. A nagyvárosokban a szennyezettség 42 százalékát a gépkocsik okozzák, de az ipari üzemek sem kevesebb problémát je entenek, különösen a halállományt pusztítja a nagyvárosi szennyvíz. Hasonlóan nagy gondot okoz a lárma is, amely ellen zöldövezetekkel kell a lakótelepeket elszigetelni. Az erdő tehát életünk egyik legfontosabb „gyógyszere". Különböző szolgáltatásai közül még ma is a fa áll az első helyen. A modern építőanyagok megjelenése korában azonban más szempontból is jelentkeznek előnyei. A vízgyűjtők legnagyobb részét ugyanis erdők borítják. Egy hektár erdő évi 2000 tonna vizet tárol. Igen fontos tehát a megfelelő vízvédelmi erdők kijelölése. Az erdő szerepe azonban nem merül ki anyagi szolgáltatásban és védelmi szerepében. Kedvező hatása az ember lelki és testi állapotára ugyanilyen fontos: éppen ezért egyre több menedékház, szálloda épül az üdülők részére. Az erdő értéke miatt állandóan növelni kell a fásított területeket. Újat kell telepíteni és a régit csak az erdőgazdálkodás szigorúan megszabott rendje szerint felhasználni. Az erdő gazdaságos- sági jelentősége mellett tehát egyre inkább előtérbe kell helyezni a szociális és egészségügyi szempontokat is.
