Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
2 TOLNA MEGYEI NEFftJSAG 1967. június 20. Megkezdődött a vita az ENSZ rendkívüli közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) röknek megfelelő rendszert akar a vietnami népre kényszeríteni. A vietnami kérdés megoldásának útja azonban csak az lehet, hogy az Egyesült Államok kivonja Vietnamból csapatait, mindenekelőtt pedig abba hagyja a VDK elleni bombatámadásokat. A vietnami háború folytatása azzal a veszéllyel jár, hogy a háborús konfliktus túlterjed ezen a körzeten. Koszigin megemlítette az USA agresszív lépéseit, amelyeket Kuba, a Kongói Köztársaság, Dominika ellen követett el, s kijelentette, hogy ezek összefüggő politika láncszemei. Európában például Nyugat-Németország militarista körei katonai blokkot hoztak létre Európán kívüli agresszív hatalmakkal, s ezzel megakadályozzák az európai béke megszilárdítását. Ugyanezek a háborús erők robbantották ki a közel-keleti válságot is, amely nem csupán helyi háború — mondotta Koszigin, aki az események áttekintése után leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Anglia agresszív körei segítséget adtak Izraelnek a nyílt agresz- szióhoz is, sőt, igyekeztek meggátolni, hogy a Biztonsági Tanács véget vessen a há- borúnak. A „semlegességről” elhangzott szólamokat csak akkor lehet komolyan venni, ha azokat az agresszió elítélése kíséri. Koszigin leszögezte, hogy a Szovjetunió szembeszegül Izrael agresszív politikájával, de nem ellensége Izraelnek. Ugyanakkor határozottan és erélyesen segítséget nyújt az agresszió áldozatainak, támogatja az arab népek harcát. Koszigin kijelentette, manapság nem lehet átszabni a közel- keleti térképet s az ENSZ-nek vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely az arab államok területéből juttatna részeket az agressziót elkövető Izraelnek. „A jelen közgyűlés fő feladata az, hogy elítélje az agresszort, s megfelelő intézkedéseket tegyen az agresszor csapatainak feltétel nélküli visszavonására a korábbi fegyverszüneti vonalak mögé” — hangoztatta a szovjet miniszterelnök. Koszigin rámutatott arra is, hogy az agresszió célja közé tartozott a haladó kormányok és társadalmi rendszerek megdöntése a Közel-Keleten, Az EAK, Szíria és más arab országok területén. Ez a kísérlet egyúttal az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti függetlenségi mozgalma ellen is irányult. borús konfliktusokhoz vezethetnek. — Az agresszió áldozatául esett arab országok joggal várják el, hogy szuverenitásukat, területi épségüket, törvényes jogaikat és érdekeiket, amelyeket a fegyveres agresszió megsértett, teljes mértékben és haladéktalanul helyreállítják. Az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt területekről, ma ez a kulcskérdés — mondotta Koszigin. A szovjet miniszterelnök köve-' telte, hogy Izrael fizessen kártérítést az okozott károkért és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat. Koszigin kijelentette, a közgyűlésnek módjában áll megoldani az előtte álló feladatokat. A Szovjetunió kész ennek érdekében együttműködni más országokkal. Sok múlik a nagyhatalmakon, meg kell találniok a közös nyelvet a rendezés érdekében. A szovjet miniszterelnök végül határozattervezetet terjesztett a közgyűlés elé. A tervezet szövege a következő: A közgyűlés megállapítva, hogy Izrael az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog általánosan elismert előírásainak durva megsértésével előre kitervelt és előkészített agresz- sziót követett lel az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen, elfoglalta területük egy részét és nagy anyagi károkat okozott, figyelembe véve, hogy Izrael, amely nem engedelmeskedett a Biztonsági Tanács 1967. június 6-i, 7-i és 9-i, az azonnali tűzszünetre és a hadműveletek beszüntetésére felszólító határozatának, folytatta támadó hadműveleteit az említett országok ellen és kiszélesítette az elrabolt területet, figyelembe véve továbbá, hogy bár jelenleg szünetelnek a hadműveletek, Izrael az EAK Szíria és Jordánia területeit továbbra is megszállva tartja, s ezzel folytatja az agressziót, kihívást intéz az ENSZ és minden békeszerető kormány ellen, megengedhetetlennek és törvénytelennek ) tartva Izraelnek az arab államokkal szemben támasztott területi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyreállítását a világ e részében, 1. határozottan elítéli Izrael agresszív tevékenységét és az EAK, Szíria és Jordánia területeinek tartós megszállását, amely agressziót jelent; 2. követeli, hogy Izrael azonnal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok területéről az általános fegyverszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vonalak mögé, s tartsa tiszteletben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt demilitarizált övezeteket; 3. követeli továbbá, hogy Izrael a legrövidebb időn belül teljes mértékben térítse meg az EAK nak, Szíriának és Jordániának, illetve ezen országok állampolgárainak agressziójával okozott károkat és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat és más anyagi értékeket; i. felhívással fordul a Biztonsági Tanácshoz, hogy a maga részéről haladéktalanul tegye, meg a szükséges intézkedéseket az izraeli agresszió következményeinek felszámolására. Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány meggyőződését, hogy a közgyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításához. Elnapolták az ENSZ-közgyűlés ülését Az ENSZ közgyűlésének hétfői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták, A tanácskozást kedden 15,30 órakor folytatják, Koszágin szovjet miniszterei nők felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromi ko szovjet külügyminisztei elhagyta az üléstermet. Goldberg amerikai küldőt1 csupán néhány mondatban vá laszolt a szovjet miniszterelnöH beszédére, s hozzátette, hogy £ keddi ülésen bővebben is kifejt az amerikai álláspontot. Felszólalt még . Szaud-Arábk küldötte. Johnson beszéde az ENSZ-közgyűlés megnyitása előtt „A Szovjetunió a népek békéje, szabadsága és függetlensége elvéhez híven mind az ENSZ- ben, mind a szervezet keretein kívül mindent megtesz azért, hogy felszámolja az agresszió következményeit és hozzájáruljon a térség tartós békéjének biztosításához. Ez a mi szilárd elvi vonalunk és ez közös vonalunk a többi szocialista országgal” — jelentette ki Alekszej Koszigin. A közgyűlés napirendjén szereplő kérdés egyetlen államot, egyetlen kormányt sem hagyhat közömbösen. A jelenlegi feszült helyzetben a béke sorsa perceken vagy órákon múlhat. Ha nem szabunk határt a jelenlegi veszélyes fejleményeknek va Közel-Keleten és Délkelet-Azsiában, mindenütt, ahol a béke veszélyben forog, akkor ma vagy holnap nagy háború lehet a következmény. De akkor egyetlen állam sem állhat majd félre, hangoztatta a szovjet miniszterelnök, kijelentve, hogy az úgynevezett helyi háborúk könnyen nagyszabású háNew York (MTI) Johnson elnök öt feltétel teljesítéséhez köti a közel-keleti rendezést és az izraeli csapatok visszavonását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvetlenül az ENSZ- közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott e’, a többi között kijelentette, hogy a Közel-Keleten „tiszteletben kell tartani minden nép jogát az élethez — véget kell vetni a fegyverkezési versenynek — biztosítani kell a szabad hajózás jogát.” A rendezés feltételeként említette meg az arab menekültek problémájának megoldását is. Johnson Washingtonban mondta el beszédét egy tájékoztatón, amelyet a külügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédével feltétlenül elébe akart vágni Koszígin szovjet miniszterelnök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén elsőnek hangzott el. Johnson nem volt hajlandó részt venni a közgyűlésén, amelynek összehívását az 'Egyesült Államok ellenezte, s ezért országos méretekben közvetített :dio- és tv-bsszédet mondott. Az amerikai elnök a közelkeleti válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy véleménye szerint a megoldáshoz az érdekeltek közvetlen tárgyalására van szükség, bár hasznosnak és szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is. Johnson több ízben is hangsúlyozta, hogy „a térségben minden népnek joga van az önálló életre”. Mint ismeretes, izraeli részről azt akarják elérni, hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek Izrael létezését és ennek jeleként üljenek le közvetlen tárgyalásokra a Tel Aviv-i kormánnyal. Bár Johnson kijelentette, hogy nem szabad erőszakhoz folyamodni, nem ítélte el az izraeli magatartást. Egyéb kérdésekről szólva az elnök kijelentette, hogy Vietnamban az USA „kész a hadműveletek fokozatos csökkentésére”, de „a másik fél nem rmjtatott hajlandóságot erre”. A szovjet— amerikai kapcsolatokról azt mondotta, hogy a kapcsolatok megjavítása az egyetlen ésszerű politika, de nem utalt arra, hogy a kérdéseket esetleg közvetlenül beszélné- meg Koszigin szovjet miniszterelnökkel. Apró Antal beszélt a gyopárosi évfordulón A Viharsarok munkásmozgalmának illegális találkozóhelyén, Orosháza határában 1937 nyarán kegyetlen megtorlásokat eszkö- közölt Horthy rendőrsége. A nagy letartóztatások évfordulója alkalmából Gyopárosfürdőn vasárnap nagygyűlést rendeztek. A díszelnökségben helyet foglalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács, elnökhelyettese, Darvas József Kossuth-díjas író, Orosháza országgyűlési képviselője, s a megyei párt- és tanácsvezetők mellett a 30 évvel ezelőtt letartóztatott munkásmozgalmi harcosok közül is negyven- hatan. Násztor Sándor, az orosházi városi pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után Apró Antal emelkedett szólásra. — Országunk történetében, a népi, a forradalmi, szocialista mozgalmaknak mindig egyik kiindulópontja, erőssége volt a Dél- Tiszántúl vidéke — mondotta. — A Viharsarok elnevezés nemcsak földrajzi, hanem népi, forradalmi, politikai fogalommá vált Magyarországon... A viharsarki példa egy a sok közül, amely mutatja, hogy a magyar munkásmozgalom története vég nélküli harcok, áldozatok, küzdelmek története. Igaz, hogy az elmúlt évtizedek során sokan kidőltek a régi harcosok közül, de számosán most is itt vannak közöttünk, akiket ebből az alkalomból pártunk Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlök, akik megállták helyüket a nehéz negyedszázadban. Ezek előtt az élő és a sorainkból távozott harcosok előtt tisztelgünk most itt, Gyopároson. — Most, amikor leraktuk a néphatalom alapjait, győzelemre vittük a szocialista forradalmat és új sikerekről beszélhetünk, soha ne feledjük, hogy a magyar kommunista mozgalom része a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomnak. De soha ne feledjük azt sem, hogy mi, magyar dolgozók, szabadságunkat a szovjet népnek köszönhetjük, annak a népnek, amely 1917 óta az emberi haladás úttörőjeként. élén áll a nemzetközi forradalmi haténak. Erről a helyről is üdvözletünket küldjük az 50 éves Szovjetuniónak — mondotta Apró Antal. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kitért a közel- keleti és vietami kérdésre, majd beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be; Most a szocializmus erőinek hazai és nemzetközi kötelességéből az a feladat hárul ránk, hogy erősítsük a pártot, annak egységét, vezető szerepét. Erősítsük, szélesítsük a politikai, a gazdasági élet minden területén a munkások és parasztok szövetségét Folytatódnak a letartóztatások Görögországban Athén (TASZSZ) A görög politikai titkosrendőrség folytatja a hajtóyadászatot a demokratikus pártok illegalitásba kényszerített politikusai ellen. Letartóztatták és a Jarosz szigeti koncentrációs táborba szállították Iliopu- loszt, az Egységes Baloldali Párt (EDA) végrehajtó bizottságának tagját. Letartóztatták Cuparo- puloszt, az Avgi haladó lap fő- szerkesztőjét és több más ismert politikust. Patakosz tábornok, belügyminiszter szombaton hivatalosan bejelentette, hogy jelenleg a görög parlament 13 volt képviselője van száműzetésben. Húsz képviselő ellen vádat emeltek összeesküvés kísérlete miatt. Három másik volt képviselőt azért tartóztattak le, mert „tilalom ellenére folytatták a politikai tevékenységet”. Partizántámadás egy amerikai . páncélosezred tábora ellen Dél-vietnami szabadságharco- gatást is igénybe vettek. Mint egy sok a hétfőre virradó éjjel meg- amerikai katonai szóvivő közölte, támadták a 11. amerikai páncé- a Saigontól 65 kilométernyire ke- losezred harcálláspontját. A tá- létre fekvő páncélostábor védői madás heves aknavető- és gép- közül tizenegyen elestek és har- puskatüzeléssel kezdődött, majd mincegyen megsebesültök, mielőtt a partizánok megastromolták a a túlerő megtörte volna a tárna- tábort. Heves ütközet alakult ki, dás lendületét. A partizánok a amelyben az amerikai ostromlott tábort övező őserdőbe vonultak erők nehéztüzérségi és légitámo- vissza. Népek barátsága — nótacsokorba kötve A Népek Barátsága Együttes sikere Sióagárdon Megyénk több községében vendégszerepeit már osztatlan sikerrel a budapesti Népek Barátsága Együttes. Hallottak erről Sióagárdon is. Ennek nyomán a helybeli Sió Gyöngye Termelőszövetkezet vezetősége is meghívta őket. Az ünnepi estnek is beillő előadásra szombaton került sor. Zsúfolásig megtelt erre az estre az agárdi művelődési ház nagyterme, köztük azokkal a termelőszövetkezeti tagokkal, akiknek jegyét — jutalomból jó munkájukért — a. szövetkezet biztosította. A nagy tetszéssel fogadott műsor — baráti országok népdalai, szavalat a békéről, jelenetek a barátságról, táncdalok — után érdemes néhány szót ejteni az együttesről magáról is. Tizenegy évvel ezelőtt alakult. 1956. november 10-én megszólalt a telefon Varga Andrásná1. az Operaház énekesénél. Az egy'k katonai alakulat parancsnoka kérte meg, lépjen fel náluk egy műsoros esten. Varga András szívesen vállalkozott erre, azzal a kikötéssel, hogy viszi kollégáit is. E siker volt az együttes elindítója. Az együttes ma is érvényes célkitűzéseit híven tükrözi Varga András akkori nyilatkozata: „A szocialista könnyű műfajt képviseljük. Az életörömöket kifejező, optimista hangvételű szerzeményeket visszük sikerre. A szabad-- ságukért küzdő népek forradalmi da'ait, az ismert békeharcos költők, énekesek háborúellenes szerzeményeit publikáljuk.” Ez a törekvésük teljes mértékben egyezett a sióagárdi közönségével. amely nem fukarkodott az elismeréssel.
