Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
I 1967. június IS. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A BALASSA-LANYOK Több mint háromszázan vannak. Szekszárdon ők: a Balassa- lányok. 2. Nem lehet már pontosan kideríteni, mikor, s kinek a szájából hangzott el először ez a megnevezés. Mindenesetre lehet rajta vitatkozni, már csak azért is, mert a nem hivatalos elnevezés fogalomkörébe tartozó nők jórésze már asszony, vagy anya. De a közvélemény nem mindig következetes. Ebben az esetben sem. Tulajdonképpen nem lenne baj a „Balassa-lányok” titulus. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi üzemében dolgozókat is csak így hívják egyszerűen: bőrdíszművesek. Csakhogy a Balassa-lányok megfogalmazás nemcsak az ott dolgozók összefogó kifejezése. Ennél jóval több. Olyannyira, hogy Balassa-lánynak lenni, ha nem is szégyen, de dicsekedni sem érdemes vele. A miértre azt hiszem nem kell indoklás. Éppen úgy tudni vélik azok, akik előszeretettel használják ezt a titulust, mint azok, akik ebbe a fogalomkörbe tartoznak. 3. A legtávoliabbak Szombathelyről, Debrecenből jöttek. A jelenleg fennálló rendelkezések értelmében az egészségügyi szakiskola elvégzése után minden növendéknek másfél év kötelező szakmai gyakorlatot kell végezni valamelyik egészségügyi intézményben, csak azután válik teljes értékűvé a diploma. Kötelező gyakorlatot. Ami azt jelenti, hogy központilag helyezik ki őket, sok esetben — a lehetőségek hiánya miatt — éppen az ország másik felébe, távol az otthontól, a szülőktől. A gyakorlat helyét nem változtathatják meg, illetve csali nagyon indokolt esetben, az Egészségügyi Minisztérium hozzájárulásával hagyhatják el a számukra kijelölt munkahelyet. Az iskola hatósugarába eső egészségügyi intézmények általában telítettek és ha tudnak is fogadni új munkaerőt, elenyésző számú a végzett hallgatók tömegéhez képest. Könnyen elképzelhető, hogy akik — mondjuk — Szombathelyről jöttek, korábban legfeljebb annyit tudtak Szekszárdról, hogy az is megyeszékhely valahol lent, az isten háta mögött. Talán még ezt sem. Annyit azonban feltétlenül, hogy a városnak jónevű kórháza van, és számukra abban a pillanatban éppen ez volt a legfontosabb. Férfiembert is hazahúz a szíve, ha a körülmények úgy alakulnak, hogy az otthontól távol kell dolgozni. Ezek a tizennyolc-húszéves lányok viszont éppen akkor szakadtak ki a szülői, baráti körből, amikor talán a legnagyobb szükségük lenne rá. Nem a szülői felügyeletre gondolok elsősor- , ban. Az otthon, a környezet utánozhatatlan, mesterségesen elő- állíthatatlan légkörére. A hazautazás nagy és ritka ünnepnek számít. A kórházban dolgozó Lányok körülbelül 50 százaléka más megyéből jött. 4. Két esztendővel ezelőtt rendezték a fizetésüket. Azokét, akik közvetlenül a betegágy mellett dolgoznak, személyenként majdnem 250 forinttal emelték. Most egy végzett ápolónő alapfizetése 1200 forint. Az évek számával arányosan nő az összeg. A „plafon” 1800. Jelenleg a tizenegy evvel ezelőtt végzettek kapnak ennyit. A nővérotthon 68 személyes. ízlésesen berendezett, modem kis szobákban laknak. Legfeljebb négyen, de nem egy olyan lány van, aki egyszemélyes szobát kapott. Az árakat a szolgáltatások mérvétől függően állapították meg. A legmagasabb 112 forint, érte központi fűtés, hideg-meleg víz jár. Az ágyneműmosás beszámít a lakbérbe. A nővérotthonban, mint mindenütt, ahol nagyobb közösség él együtt, házirend van. A megbecsülés egyik megnyilvánulásának lehet tekinteni, ha valakinek az otthonban biztosítanak lakást. Külön bizottság bírálja felül a kérelmeket, s a magatartás, szociális körülmények mellett figyelembe veszik az illető munkáját is. A szekszárdi albérleti viszonyokat tekintve, az otthonban lakni valóban kitüntetés. Volt olyan kislány is, aki a padlásra járt mosakodni, mert egy szobában élt a háziakkal. Természetesen ez is kétoldalú. Van akit nem vesznek fel, de olyan is, aki szabadságát (?) fé't- ve, a nagyobb anyagi megterhelés ellenére, a városban bérelt szobát. A szabadságról csak any- nyit: a lányoknak mindennap éjfélig kimenőjük van. Amit hivatalosan anyagi és er- kö'csi megbecsülésnek szokás nevezni. szinte százszázalékos a kórházban. Az elmondottak mellett elég talán még annyit említeni, hogy nemrég készült el a kórház területén egy strandfürdő. Nyugodtan állíthatom: pillanatnyilag a városnak sincs ilyen modem, minden tekintetben korszerű strandja. s. Körkérdés: (a megkérdezett lányok mindegyike a megyén túlról jött). — Hova jár szórakozni? — Ugyan hová? Mozi, esetenként a Garay. — Garay presszó, mozi. — Sehova. De azt gyakran. — Pestre. — Nagy néha a Garay. — Olvasok. — Néha táncolni. Ahol lehet. A lányok közül — akikkel beszélgettem — egyetlen egynek sincs a városban barátnője. De kolléganőik közül is csak nagy nehezen tudtak összeszámolni kettőt-hármat. aki városbeli lánynyal barátkozik. Ennek talán az a magyarázata, hogy életrendjük is más: három műszakban dolgoznak. Egymással járnak, attól függetlenül, ki hova való. Az egyetlen kapocs, ami összetartja őket, nagyon erős: együtt dolgoznak. Viszont nincs sok érzelmi közük a városhoz. Hat lány közül ketten határozott nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy szeretik-e Szek- szárdot. A másik négy így fogalmazott: a várost szereti, az embereket nem. Indoklásul csak ennyit mondtak: őket sem szeretik Szekszárdon. A munkahelyével mindegyik elégedett. Úgy tartják, itt lehet dolgozni, érdemes dolgozni, öten mégis elmennek Szekszárdról — illetve ahogy mondták — mindent megtesznek azért, hogy elmehessenek. Közelebb akarnak kerülni az otthonhoz. A hatodik marad. Vőlegénye van a városban. A Balassa-lányok — úgy érzik — a város elfogult, és igazságtalanul általánosít Nemcsak emberileg, egy kicsit társadalmilag is. Túl felszínes impressziók alapján az álszent előítélet egyforma mércével mér. 6. Tervek. Néhány esztendő múlva Tolna megyének is lesz egészségügyi szakiskolája. Sokféle gondot megoldana, ha helyben tudnák képezni a szükséges utánpótlást. Tolna megyéből most is elég sokan vonzódnak az egészségügyi pálya iránt. Az érdeklődés viszont tizedére csökken, amikor megtudják, hogy az iskolát a megyétől távol kell elvégezni. A szülők sem engedik szívesen gyermeküket, még akkor sem, ha utána lehetőség nyílik arra, hogy a megyében dolgozzon. Alátámasztja a Tolna megyei iskola életrehívásának szükségességét a helyi érdek is. Mert ha nem is egészen korrekt, de érthető és magyarázható, hogy a Szombathelyen. Budapestien, vagy másutt végző egészségügyiek közül a legjobbakat az a megye igyekszik megtartani, amelyikben az iskola működik. 7. A lányok mindig csinosan járnak. Egyszer egy nővérotthoni ellenőrzés alkalmával a kórház vezetői betekintettek a szekrényekbe is. Mindegyiküknek megvan a mai értelemben vett „stafirung- ja”. A maguk erejéből szedték össze. Nem egy közülük a szüleit támogatja fizetéséből, vagy az otthon maradt testvér továbbtanulásához segít bizonyos összeggel. Tavaly 117-en voltak külföldön. Azok, akik már részt vettek közös utazáson, az idén újból jelentkeztek. Úgy tervezik, ezen a nyáron az Expressz iroda segítségével az NDK-ba utaznak. A KISZ-titkár azt mondja, a lányok szeretnek világot látni. Az eddig beérkezett útlevéikérelmek száma megközelíti a százat. A kórházi sportkörben vivő-, evező-, úszó-, kézilabda-szakosztály működik, szép számú résztvevővel. Az itt dolgozó középkáderek körülbelül 30 százaléka érettségizett A kórház lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz, magasabb egészségügyi képesítés megszerzéséhez. Jelenleg huszonnégyen tanulnak a gimnázium esti tagozatán. A kórház nemrégiben újjáalakított modem klubhelyiségében művészeti szakkör működik, péntek esténként pedig saját zenekaruk szolgáltatja a muzsikát. A főnővér, Péter Gyuláné szerint általában nagyon jó a betegek és ápolóik kapcsolata. Több olyan esetet tudna mondani, amikor a beteg felépülése után. 5 és a nővér barátnők lettek. 8. Szekszárdon csak így mondják: a Balassa-lányok. Hivatalos megfogalmazásban a Tolna megyei Tanács Balassa János Kórházának dolgozói. Általános ápolónők, asszisztensnők, diétás nővérek, szülésznők, gyermekgondozók... Szaknyelven: egészségügyi közép- káderek. A betegek nővérkének szólítják őket. D. Kónya József Alagút a városközpontiian Itt lesz majd a városközpont: szemben a művelődési házzal. Itt épül az alagút is. Alagút: kábeleknek, csöveknek, vezetékeknek. A nagy érdeklődést kiváltó munka — naponta többszázan állnak meg a munkahely körül — jó ütemben halad. Az alagút lesz hivatott arra, hogy lehetővé tegye a vezetékek esetleges meghibásodásának javítását útbontás nélkül. Itt a nagy mélység, illetve a magas talajvízszint miatt majd vízteleníteni is kell. Már felállították a vákuumgépek házát, és rövidesen a vízszivó csápokat is a földbe süllyesztik A Simon tornyai Vegyesipari Kiss főkönyvelőjével Az elmúlt évben a Simontornyai Vegyesipari Ktsz teljes termelési terve 6,5 millió forint volt. Ezzel szemben az idén 14,5 millió forint. A két szám összehasonlítása után önkéntelenül is felvetődik az emberben a kérdés: reális-e az ilyen nagyarányú termelésfelfutás tervezése? A kérdésre a ktsz főkönyvelője. Gergely István a következőket mondotta: — Az elmúlt évhez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett a szövetkezet teljes termelési tervének értéke. Azonban hadd tegyem mindjárt hozzá: teljesen reális körülmények között. Mégpedig azért, mert beindult a szövetkezet lakatosműhelye, amely 4 millió forintos tervvel dolgozik. Ezenkívül mintegy 1 milliós tervvel dolgozik a másik' új üzemrészünk, a fémtömegcikk-műhely. A még fennmaradó mintegy 2—3 milliós különbözetet pedig az építőipari részleg hozza, hiszen az elmúlt évben jelentős gépesítésre került sor, s így a technikai feltételek adottak. — Milyen cikkeket gyárt az új lakatosműhely? — Megrendelésünk van 5360 fénycső lámpatestre, amelynek gyártásához szükséges szerszámokat, mintegy 80 ezer forint értékben már beszereztük. — És a fémtömegcikk-műhely? — Elsősorban leltári címtáblák, különféle felirati táblák, emblémák stb. gyártásával foglalkozik. Jelenleg már tizen dolgoznak a műhelyben. A lakatosműhelyben jelenleg hatan dolgoznak, de a második félévtől kezdve 22-es létszámmal fog termelni a műhely. A Simontornyai Vegyesipari Ktsz-nek, a két új műhelyt- is beleszámítva 11 részlege van, amelyekben összesen több mint százan dolgoznak. S mint ahogy, majd az a. június végén tartandó közgyűlésén elhangzik a beszámolóból: egyre eredményesebben. Jugoszláv kórus vendégszerepel Szekszárdon Amint arról annak idején hírt adtunk, a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus a jugoszláviai Vajdaságban vendégszerepelt. Szekszárd és a jugoszláviai Becse városok közt szoros baráti kapcsolatok alakultak ki az elmúlt évek során, és ennek jegyében szerepeltek a szekszárdiak a Vajdaságban, ül elv» kedtek Becsén. A becsei kórus most viszonozza a szekszárdiak látogatását. Július elsején érkeznek különautóbusszal, több mint 40 fővel. A kórusnak — amely Jugoszláviában igen nagy hírű — két fellépése lesz Tolna megyében: az egyik július elsején este Szekszárdon. a másik július má- oat** Tregszemcsén.
