Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1067, május 14. Könnyű pénzhez jutni Angliában. Bementem az egyik iuunkaközvetítő hivatalba, ahol nagyon jó állást ajánlottak. A szó szoros értelmében állást. Azt mondták, csak nyugodtan kell állni és akkor sok pénzt kapok. Már majdnem megkötöttem d szerződést ami'eor kiderült, hogy hol kell nyugodtan állni — a cirkuszban a késdobiló deszkája előtt. A hirdetéseket Angliában különben nagyon rafinálton fogalmazzák. Nem azt Írják, hogy itt, meg itt felvesznek valakit. Az egyik mosoda például a kővetkező hirdetést adta fel: „Nehéz, de jól megfizetett munkát ajánlunk olyan fiatal nőknek, akik nagyon szeretnének lefogyni, egyszersmind állandó foglalkozáshoz jutni". Azóta se vége, se hossza a jelentkezőknek. Angliában egyébként U sok felirattal találkozik az ember. Az egyik templom ajtaján például a következő feliratú táblát láttam: „Kérjük, vigyázzon a táskájára, mert nem mindegyik templomlátogató ismeri a tízparancsolatot”. Nagy kavarodás volt a minap Párizsban. Az egyik laktanyába csak úgy özönlöttek a katonák. Tisztelegtek jelentkeztek, és a laktanyaparancsnok ordítozott. Kiderült, hogy néhány fiatalember heccből jó néhány hamis behívót küldött sok-sok tartalékosnak és tisztes távolságból figyelték, hogyan özönlenek teljes felszerelésben a laktanyába, kétnapos hadgyakorlatra a hadfiak. Jó hecc volt. A fiatalok a hasukat fogták a röhögéstől. A lichensteinieknek viszont elállt a lélegzetük is, amikor a kormány nyilvánosságra hozta a határozatát: Lichtenstein is kiveszi részét a fegyverkezési versenyből és ezért hadseregének létszámát harminchárom százalékkal felemeli. Lichtenstein államban most a korábbi huszonegy katona helyett huszonnyolc teljesít szolgálatot. Bár mindenütt csak ennyi lenne, sőt az sem lenne baj, ha még ezt is megemelnék 33 százalékkal! Manapság minden emelkedik. A vrancici (Jugoszlávia) Velisar Popovics tehenének az ára is. Ott voltam, amikor a szokásosnak a dupláját ígérték Popovics tehenéért. Oka van ennek. Egyszer három, utána meg két borjút ellett. Az egyik vevő alkudozás közben mérgesen kijelentette: — Megyek és megveszem a bikát! Az is ér annyit, mint a tehén. Hát bizony nehéz dolog a választás, különösen ha többen választják ugyanazt. Itt van például két portugál fiatalember esete: Vittorio és Juan Pelopos halálosan beleszeretett ugyanabba a lányba, önkéntesen egt/ikük sem mondott le róla. Úgy határoztak, hogy párbajoznak, méghozzá tőrrel. A győztesé lesz a lány. Vittorio legyőzte az öccsét és nagy örömmel ment a lányért. Igenám, de elkésett. Közben a lány meglépett Vittorio és Juan apjával. Ebből is látszik, hogy a nők olykor gyorsan hoiároznak. Persze előfordulnak még olyan esetek is, mint Pensacole- ban. Ez a város az USA-ban van, és ennek a városnak a bírósága úgy határozott, hogy nem ad helyt Roselin és Nick Periing vilókeresetének. A házaspár ekkor elhatározta: pisztolypárbajjal döntik el, hogy kinek van igaza, A párbaj mindössze tíz percig tartott és összesen huszonhárom lövés dördült el. A nézeteltérések megszűntek. Azóta Roselyn és Nick jól megférnek egymás mellett — o Pensacole-i temetőben. A csata eldőlt és én végképp bebizonyítva láttam, hogy az ember a majom leszármazottja. Ezt nem Amerikában, hanem Dániában láttam. Pontosabban Koppenhágában, ott is az egyik mulatóban, ahol málnaszörpöt szopogatva üldögéltem. Egyszercsak besomfordált egy valami. Akkor még nem tudtam, hogy mi. Csak valami kócosféle volt, Később kiderült, hogy nem más, mint egy helyi fiatalember, aki saját hosszú hajába öltözködött. Bizonyisten nem volt rajta más, csak a hosszú haja, amivel körültekerte magát. Éppen akkor jött a paradicsomból. Olyan sietős volt a dolga, hogy még a fügefalevelet is elfelejtette felölteni. Hát ilyen paradicsomi állapotokat is láthat az ember külföldön, mert nálunk legfeljebb csak otthon, a lakásokban, házibulik alkalmával van paradicsomi állapot. Erről jut eszembe, hogy a többi lap után, egy kicsit megkésve ugyan, de eljutottam én is Rabonai Mihály bácsihoz, Magyarország legidősebb emberéhez, aki a napokban múlt százhúsz éves. Meg is kérdeztem tőle, azt, amit ilyenkor szokás megkérdezni. — Mi o hosszú élet titka? Közel hajolt hozzám. Halkan, hogy más ne hallja, a fülembe súgta: — Maga rendes ember, Hári. Magának elárulom. Maga úgysem adja tovább. A hosszú életnek egy nagy titka van, csak egy dologra kell vigyázni. Nem szabad korán meghalni. Ezzel zárom, soraimat. Tisztelettel: ENCIKLIKA a „Népek haladásáról U Tizenkétezer szó — ennyit tartalmaz VI. Pál pápa „Populorum progressio” című, tehát a „Népek haladásá”-ról szóló enclkli- kája. Ez az ötödik pápai encik- lika. amelyet a vatikáni diplomácia kifinomult mestere, Mor.tini bíboros kibocsátott, mióta VI. Pál néven elfoglalta a pápai trónt. A népek haladása — szinte megdöbbentően óriási probléma. Felvetésének ténye és kezelésének módja azt mutatja, hogy a címében foglalt „haladás" szót a Vatikán hivatalos álláspontjaként akarja értelmezni. Kiáltó egyenlőtlenség Az enciklika szinte drámai élességgel hívja fel az emberiség ügyeimét az éhező népek és a bőségeben élő népek közötti óriási szakadékra, s ezt a szakadékot olyan szavakkal jellemzi. mint: „botrány... kiáltó egyenlőtlenség’. A tény tudomásulvételén túlmenően, az enciioika igazi fontossága és új vonása abban van, hogy a Vatikán minden eddiginél határozottabban — világi célokat, világias nyelvezettel fogalmazva — a gyarmatosítást és a kapitalizmust teszi elsőrendűen felelőssé ezért a „botrányért”. „A múlttól örökölt mechanizmusban" látja annak az okát. hogy a gazdasági fejlődés az életszínvonal-szakadék mélyülése felé vezet, s hogy a szegény népek fejlődési üteme lassúbb mint a gazdag népeké. Az enciklika részletmegállapí- tásai azonban félreérthetetlenné teszik, hogy ez a „múlttól örökölt mechanizmus” azonos a gyarmatosítással, a neokolonia- llzmussal. sőt szélesebb értelemben magával a kapitalizmussal. Az enciklika kifejezetten szóvá- teszi a következő jelenségeket: I. A gyarmatosító hatalmak felelőssége, hogy az általuk leigá- zott országokban monokulturális, tehát egy terménytől függő gazdaságot hagytak maguk utón. 2. A világkereskedelemben ennek a helyzetnek következtében továbbra is a volt gyarmatosító, ma vezető ipari hatalmak „erőn alapuló politikája" érvényesül hajdani gyarmataikkal szemben. 3. Az enciklika állást foglal az úgynevezett „liberális” — tehát korlátozás nélküLi — kapitalizmus irányzata eLlen, hangoztatva, hogy az egyéni kezdeményezés és a konkurrencia szabad játéka „tovább gyarapítja a gazdagok gazdagságát és az erősek hatalmát. elmélyítve a szegények nyomorát és még nyomasztóbbá téve az elnyomottak szolgaságát. ’ Látnivaló, hogy a „Populorum progressio” az emberi társadalom nagy és gyötrő problémáira irányítja figyelmét — megjelölve a betegség tüneteit, sőt magát a kórokozót Is. A kapitalista társadalmon belül Az enciklika fentebb vázolt okfejtése azt jelzi, hogy — mint az Olasz Kommunista Párt elméleti folyóirata, a Kinascita is megállapította — a katolikus egyház hivatalos álláspontja újabb lépést tesz a termelőeszközök abszolút tulajdonjogának korlátozása felé. Ebből a szempontból a „Populorum progressio” fordulatot jelent XIII, Leó Herum Novarum” éneik Ilkájához, valamint XI. Pius „Quadra- gesimo Anno”-jához képest, amelyek más-más terminológiával ugyan, de ridegen és mereven hangoztatják a magántulajdon „természetjog” jellegét. Sőt, ebben a vonatkozásban az új enciklika lépést jelent előre XXIII. János „Mater et Magistra" en- cikllkájával szemben is. Ugyancsak eltér ez az enciklika a korábbiaktól abban is, hogy a pápa nem ítélte el a kommunistákat, nem támadta a szocializmust. Megállapításai, bírálatai, elemzései azonban nem lépnek túl a kapitalista társadalom keretein, azon belül mozognak. Ennek megfelelően az orvoslás keresett útjai is korlátozottak: a kisajátítás lehetőségét is csal tőkés keretek között vázolja, s nem lép túl ezen. Mindez természetesen mégis elegendő volt ahhoz, hogy a gyarmati uralom és a kapitalizmus „nagy erődéiben” megdöbbenéssel és sértődöttséggel fogadják az új enciklikát. A pápa személye iránti tisztelet magától értetődően korlátozta a bírálatok hangnemét. A New York Herald Tribune azonban így is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy az enciklika egyes részei „sértik az Egyesült Államok és más országok hivatalos köreit és csalódást okoznak nekik. A New York Times „erősen baloldalinak” mondja az enciklikát, a Times pedig szemére veti a pápának, hogy „nyers támadást intézett a kapitalizmus ellen”. Lehetőség a párbeszédre A monopolkapitalizmus nemzetközi szóvivőinek felháborodása csak részben indokolt. Kétségtelen, hogy az új enciklika, amely XXIII. János „Pacem in Terris” enciklikájának, valamint a zsinat munkájának szerves következménye — kifejezésre juttatja azt a mélyreható mozgást, amely a katolikusok számiliiói- nak körében az utóbbi húsz esztendőben végbement, s jelzi e mozgás egészséges hatását az egyház hivatalos álláspontjára! Mindez — mint a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának különközleménye hangoztatta — továbbfejleszti a „katolikusok és kommunisták közötti nagy párbeszéd” lehetőségeit, amelynek oly komoly szerepe van számos nyugat-európai ország politikai életének közvetlen alakulása szempontjából is. Természetesen szó sincs azonban, és nem is lehet arról, hogy a New York Times-hez hasonlóan „szinte marxista dokumentumnak” lehetne minősíteni az új enciklikát. Ez egyrészt nem felel meg a tényeknek. Másrészt: magától értetődően nem is igényelhető az a katolikus egyház fejétől. A valóság, hogy társadalmi vonatkozásban az enciklika távlata a kapitalizmus „módosításának és korszerűsítésének” perspektívája. Nem megy és nem is mehet túl azon. hogy az adott társadalmi és tulajdonviszonyok keretei között programozást és tervezést javasol, a „közhatalom (tehát a kapitalista állam) erőteljesebb beleszólását a követendő célok kitűzésébe és a megvalósítás eszközeinek kiválasztásába. így tehát az új enciklika társadalmi alapállása: a „modem” és reformista vonásokat mutató állam — a monopolista kapitalizmus pozícióinak megerősítése és támogatása. S a „harmadik világban” lévő egyházi pozíciókról. azok védelméről sem szabad megfeledkezni az új hangú enciklika kapcsán. Á kiútkeresés eszköze Fif"relemre méltó az encikliká- val nagy elméleti komolysággal foglalkozó Rinascita megjegyzése. amely szerint a nemzetközi politikai együttműködés kérdésében a „Populorum progressio” kevésbé reális álláspontot foglal el. mint XXIII. János „Pacem in Terris”-e. Az utóbbi ugyanis — mint a folyóirat megállapítja — „a versengő együttélés” elméletére épült, tehát reálisan elismerte a történelem új poétikai és állami valóságát, a szocialista világrendszert. VI. Pál enciklikája a nemzetközi együttműködést egy „világhatóság” megteremtésével hiszi megvalósíthatónak — tehát irreáésabb és kevésbé földön járó, mint XXIII. János elképzelése. A „Populorum progressio”-t az egyház válsághelyzete kényszerítette ki, a kiútkeresés eszköze, az egyház védelme mellett a ka- pitalismue védelmezése. Végső megítélésében természetesen — éppen a realitás nevében — nem lehet csupán általános programjának elvontságából, következetlenségeiből vagy éppen negatívumaiból kiindulni. E szociális enciklika a maga egészében mégis lépést jelent előre, mert tekintetbe veszi a világban végbement változásokat, mert az emberiség legszegényebb és legelgyötörtebb része, a harmadik világ problémái felé fordul; mert a gyarmatosításban találja meg (ha ugyan mellőzi is abban épp a Vatikán, az egyház szerepét) a nemzetközi nyomor legfőbb és eredendő forrását. Megállapításai jelentős árnyalattal hozzák közelebb a katolikus egyház társadalmi tanításait a XX. század hatvanas éveinek valóságához. G. E. A mórágyi Rákóczi Tsz-től vásároljon: folyamkavics helyett betonozáshoz szürke murvát, parkírozáshoz vörös murvát. (67) A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres 4-5 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt és közgazdászt valamint gyakorlott szerszámkészítőt. Jelentkezés személyesen, vagy írásban önéletrajzzal Szekszárd, Rákóczi u. 13. személyzeti előadónál. (91) Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvess szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint kubikosokat Bérezés teljesitményelszámolás alapján. Munkásszállást valamint napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélést fizetünk. Felvétel esetén utazási költséget térítünk. Havi 24 nap ledolgozott munkanap után haza és visszautazást költséget fizetünk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (51)
