Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

K 1 vm. mäjtts 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Az evés, az étvágy és a tálalás Párbeszéd a hentesüzletben. — Nincs semmi? — kérdezi a vevő. — Minden van kérem, — mondja az eladó — tessék vá­lasztani. Sertéshús, csirke, hal­fiié, melyikből tetszik kérni? A kampókon fagyasztott fél sertések lógnak, a pulton csak úgy odahajigálva, fagyasztott csirkék. — Ebből nem kérek — mond­ja a vevő és elmegy. De miért megy el? Azért, mert a hazai fogalmak szerint a fagyasztott hús nem hús Okát, magyarázatát a háziasszo­nyok elsősorban abban adják meg, hogy nem elég ízletes, a fa­gyasztott marhából készült leves zavaros, nincs színe, de legtöbb ember lakonikusan és igen egy­szerűen7 fogalmaz: nem veszi be a gyomrom, és kész. Márpedig a jövőt illetően, a tartósított élelmiszerek mennyi­sége nem csökkenni, ellenkezőleg nőni fog. Ennek magyarázata ké­zenfekvő. Az életszínvonal állan­dó javulása, világméretekben a népesség növekedése, egyebek között azzal is együtt jár, hogy az egy főre jutó évi húsfogyasz­tás megsokszorozódik, illetőleg a világméretű szaporodás, a táplál­kozás új formáit és szabályait írja elő. Nálunk, Magyarországon nyers húsból, töltelékből és belsőségből 1934—38 átlagában az egy főre jutó fogyasztás 24,9 kilogramm volt. 1960-ban már 38,3 kilo­gramm, 1965-ben 40,6 kilogramm. A mai lélekszámot figyelembe vé­ve ez annyit jelent, hogy hazánkban a lakosság 1965- ben 157 millió kilogrammal fogyasztott több nyers húst. tölteléket és belsőséget, mint 1934-ben. A rohamosan növekvő igénye­ket folyamatosan, friss hússal kielégíteni lehetetlen. Szükség- szerű világjelenség, hogy előtér­be került az élelmiszerek tartó­sítása. Sőt, ezen túlmenően, van­nak országok, ahol a népesség hihetetlenül gyors növekedése, va­lóban arra készteti a tudósokat, hogy behatóan foglalkozzanak, szintetikus úton előállított élel­miszerek feltalálásával, mestersé­ges algatenyésztéssel és így to­vább, és így tovább. Vegyük pél­dául Indiát, ahol alig egy évti­zed leforgása alatt, a lakosság lélekszáma 70 millióval nőtt meg. A világ nagyvárosaiban már évekkel ezelőtt átállt a kereske­delem, mert lehetetlen létrehozni egy • olyan apparátust, amely fo­lyamatosan ki tudja elégíte­ni a fogyasztót például élő baromfival. A nagy világvárosokban a házi­asszonyok az élő baromfit már nem ismerik. Az viszont igaz, hogy étvágygerjesztő csomagolás­ban, a család igénye és zsebe sze­rint válogathatnak, ha tetszik fél csirkét, esetleg kizárólag combot, vagy kizárólag aprólékot vásárol­nak meg. * Úgy tűnik, az illetékes minisz­tériumnak még nem sikerült kel­lő étvágyat csinálni a lakosság körében a fagyasztott-mélyhűtött húshoz, baromfihoz, halfiléhez. De nem is tapasztalunk érdemle­ges étvágycsináló változást. Már­pedig, ha tudjuk, hogy a váro­sok lakosságának a jövőben még inkább meg kell szokni a tartó­sított élelmiszerek fogyasztását, akkor azt is fel kellene ismerni, hogy egyet-mást legelsősorban a tálaláson kellene változtatni. Még a legedzettebb gyom rú ember sem bírja elviselni annak a munkának a Iáivá nyát, amely időnként hol az egyik, hol p másik hentesüz­let előtt fogadja. Megérkezik az áruval megrakott gépkocsi, és sajnos, oly kevés fi­gyelem fordíttatik a portéka gusztusos fel- és lerakására, mint­ha az élelmiszeriparnak éppen az állna érdekében, hogy a já­rókelők, a későbbi vásárlók ét­vágyát elvegye a portékától. Nem egyszer hallani ilyen ki­fa kadást. — Inkább soha nem eszek. A vevő elidegenítése a hentes­üzletben továbbfolytatódik. Hogy a hús étvágycsinálóan kellesse magát, el kellene végezni a visz- szahűtési eljárást, de hát ehhez nincs berendezés. Erre hivatkoz­va, sokan mondják: annak ide­jén korai volt a kis vágóhidakat megszüntetni. Előbb a feltételeket kellett volna megteremteni a tartósított áruk szállításához, raktározásához, stb. * A kívánnivalók a kiskereske­delemben folytatódnak. A leg­minimálisabb készség sem figyel­hető meg a gusztuscsináláshoz. A fagyasztott baromfit a bol­tokban úgy kezelik, mint az ömlesztett árut. A TÜZÉP-telepeken a szenet sokkal gondosabban összerakják. A nylonzacskóba csomagolt ba­romfit beöntik a hűtőpultba és a háziasszonyok az árut válogatás közben ót- meg átforgatják. Egy olasz baromfikereskedő, aki ki­zárólag magyar csirkét vásárol, de már mélyhűtve, fényképen mutatta meg, hogyan árusít ő. önkiszolgáló rendszerű üzleté­ben a lefelé lejtő polcokon ét­vágygerjesztő tálalásban kínálja magát a gondosan, mértani pon­tossággal egymás mellé helyezett a mellhúst mutató baromfi, mint a narancs. Esztétikus, ínycsiklan­dó látvány. A kereskedő elárulta hogy még a fényhatást is tanul- mányoztatta, mert tudni akarta, melyik a legkedvezőbb megvilá­gítás. Nálunk — és ez már szekszár­di specialitás — még odáig sem jutottunk el, hogy az aznap kap­ható mirelit áru választékáról a vevőt az ajtóra kifüggeszthető tablón tájékoztassák. Könyékig bele kell túrni a hűtőpultba, és ezt századikként nincs kedve megtenni az embernek. * Sokat ront a fagyasztott húsok kelendőségén a fogyasztók köré­ben elterjedt tévhit. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy a fagyasz­tott húsok több éves elfekvő húsok. Ez a feltételezés minden reális alapot nélkülöz. Még kevésbé fe­lel meg a valóságnak, hogy az áru eredete bizonytalan. Tehát, hogy levágás előtt, mondjuk, be­teg volt a jószág. A legszigorúbb egészségügyi rendszabályok érvé­nyesülnek, sokkal inkább, mint a friss vágás esetén. Az azonban sajnos igaz, hogy időnként a kereskedelem is táplálja a fo­gyasztók körében elterjedt va­lótlan nézeteket. Szekszárdon egy ízben a hiányos tárolóbe rendezés miatt, bizonyos hús­mennyiség megromlott. Az élel­miszer-higiénikus állatorvos azon­nal intézkedett ennek az árunak a megsemmisítésére. Mire azon­ban a gyepmester odaérkezett, a romlott hús eltűnt.(!?). * Vannak, akik úgy vélik, hogy a fagyasztás következtében iz- romlás és értékcsökkenés áll elő. Dr. Kováts Jenő megyei fő­állatorvos erről a következőket mondotta: A hús értékének né­mi csökkenéséről csak akkor be­szélhetünk, ha mélyhűtés után, túl gyorsan következik1 be a hő­mérséklet-változás. SZEKVUTY PÉTER Lakásépítkezés Újabb és újabb lakások épül- már elkészült teljes magasság- nek Szekszárdon. A Gróf Pál ban, mellette pedig egy újabb, utcai lakótelep melletti terüle- _____ .. , . . ... . . . . . t en jelenleg két épület kőműves- azonos tipusu epulet falazasl munkái folynak. Az egyik épület munkád folynak. Bábolnai csirkék Tolnán 650 ezer forint tiszta (Tudósítónktól). A hét végén 13 ezer bábolnai hibrid naposcsirke érkezett a tolnai Aranykalász Tsz baromfifarmjára. Nagy reménye­ket fűznek felnevelésükhöz. Mó- nus István elnökhelyettes, üzem­gazdász pontosan vezetett ki­mutatásokkal dokumentálj at hogy a bábolnai brojler gazdaságos. Az első turnusban, februártól 12 670 naposcsibét neveltek és hizlaltak. Pontosan két hónap múlva, április 26-án 1 kilo­gramm 27 dekás átlagsúllyal, 12 585 darabot adtak el. Az el­hullás csupán 0,68 százalék. Egy kilogramm hús előállításához 3 kilogramm 2 dekagramm takar­mányt használtak fel és így az egy kilogramm húsra eső tiszta jövedelem 8 forint 3 fillér. Min­den kiló hús előállítását 1,26 Ft munkabér terheli, a hagyomá­nyos fajták, hagyományos neve­lési módszerének 3,76 forintos munkabérterhével szemben. A hagyományos fajta és mód­szer mellett egy kiló húshoz 46 dekával több takarmányt, kel­lett felhasználni és az elhullás is 1,71 százalék volt. Mindehhez hozzájárul, hogy 90 nap kell ahhoz, hogy elérje azt az átlag­súlyt, amit a hibrid 60 nap alatt ér el. A termelőszövetkezet évente 5 turnus beállításává; hasznosíthatja legjobban a ne­velőházat, ami óvatos számítás szerint is 650 ezer forint tiszta jövedelmet jelent: Erkölcsi bizonyítvány nélkü Sokszor szóbeszéd tárgya, hogy az engedékenység, a „jó embernek lenni és maradni'’ felfogás alapján elmarad a valódi nevelés, a konzekven­ciák levonása. így jártak a decsi földmű­vesszövetkezeti kisvendéglőben is. A „dörzsölt” pincérrel együtt leváltásra került a ve­zető is, amikor tabula rasát nyitva, rendet teremtettek. Nemcsak érdemes, de felis kell figyelni a jogosan és idejekorán szóvá tett megjegy­zésekre. — Felsorolni is sok, hogy mennyi minden történt Mu- hari Árpád pincérrel. Korához képest eléggé sok esemény zajlott körülötte és miatta. Idézte a vihart maga körül. Fokozatosan, de soro­zatosan elkövette a vendéglátó- iparban különös veszélyesség­gel kezelendő szabálytalansá­gokat. A blokkolás nélkül ki­vitt söradagok, az egyik la­kodalomnál beigazolódott tíz üveg palackozott bor eltulaj­donítása, közben és mellett egyre gyarapodtak a vendé­gek panaszai. Megtörtént, hogy letagadta a számla rendezése­kor átvett százast, majd le­hordta a vehdéget. Többen is panaszolták, hogy előszeretet­tel csak az ittas vendégeket szolgálja ki, őket részesíti előnyben. Többletek, hiányok, melyek mindenképpen jelezték a rend­ellenességet. A decsi kisvendéglő volt pincére idén ősszel lesz hu­szonhárom esztendős. „Dör­zsöltségére” jellemzőek az ál­tala elmondottak. „Előző főnököm engem ki­oktatott, hogyan lehet a ven­déggel fizettetni. A platón el­helyezett pálinkáskupicákba vizet öntünk. Arra ügyeljünk, hogy egyikben valóban pálin­ka legyen. Fontos a szaga vé­gett. Ahogy bejön a vendég az ajtón, hátbavágja a lengőajtó­val a pult előtt álló pincért. Csoda-e, hogy kidől a folya­dék az összes pohárból? Annyit fizet ilyenkor a vendég, ameny- nyi az ára annak a pálinká­nak, ami a poharakban volt, illetve lett volna. Tiszta pénz” — mondta. Furcsa keveréke ez a példa a körmönfontságnak és a nyílt­ságnak. Talán úgy gondolta, hogy ezzel a jellemző esettel saját magát igazolja? Többször is rászolgált volna a bizalmatlanságra. Bírósági ügye nyolcszáz forintnyi pénz- büntetéssel zárult. Utána bíz­ták meg a decsi művelődési ház büféjének vezetésével, ahol három hónap eltel­tével 2408 forintos leltárhiány­ra derült fény. Még ezután is. bizalmat él­vezett a fiatal pincér. Leltár­hiányok a kisvendéglőben, egyik a másik után. Egy éve 6700 forint, idén februárban már 8100 forint hiány derült ki. Erkölcsi bizonyítványa nem volt. Elhanyagolták beszerzé­sét, nem szorították rá. Érthető, hogy ilyen előzmé­nyek után a Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntő- bizottság — az ügyre végle­gesen pontot téve — határo­zatában elutasította a munka- viszony visszaállítását kérő Muhari Árpádot. Egyetértet­tek az azonnali elbocsájtással. Most, amikor a volt mun­kaadó kézhez veszi az eluta­sító határozatot, az ügyben fe­lelős vezetők gondoljanak arra, hogy a túlzott és indokolatlan türelem tanulságokkal jár. Ne lehessen, és ne hagyjuk büntetlenül megkárosítani se a fogyasztókat, se a közössé­get. Legyenek és legyünk er­re az eddiginél sokkal kénye­sebbek. Ezt kívánja a becsüle­tükre adó, sokat dolgozó, tal­paló vendéglátóipari dolgozók érdeke is.

Next

/
Thumbnails
Contents