Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

4 TOLNA MEGYÉI NÉPC.ISAG 1967. május H j AUTO—MOTOR | MONTEVERDI 400 esztendeje született Cremonálun Claudio Monteverdi, korszakalkotó jelentőségű olasz zeneszerző, az operairodalom egyik nagy alakja. Éle­tével és műveivel kapcsolatos rejtvényünk vízszintes 1., 58., 00. es ; a függőleges 7,, 13., 37. számú sora. „Sárga angyalok66 az országutakon Támaszpontok 12 városban — Térképek mutatják a segélyhelyeket A Balatonra igyekvő jugoszláv autósoknak nyújt segítséget az autóklub szolgálata. Egy Opel-Rekord vesztegelt az út szélért, s utasai — két reverendás pap — tanácstalanul járták körül a gépkocsit. Segítséget vártak, mely Hamarosan meg is érkezett, — még­hozzá stílszerűen —, egy „angyal” hozta számukra, aki egy sárgára fes­tett gépkocsiból szállt ki, s szer­számosládát tartott kezében. .. MEGKEZDTÉK A SZOLGALATOT Harmadik éve, hogy a Magyar Autóklub megszervezte országúti se­gélyszolgálatát. A nemzetközi szo­kásoknak megfelelően, sárgára fes­tették a segélykocsikat. A kocsik mindent tudó szerelőit — a meg­rekedt vezetők megmentőit — ezért ne­vezik „sárga angyalokénak. Ahogy a jó idővel megnövekedett az országutak forgalma, a „sárga angyalok” is kivonultak az ország­utakra, s megkezdték járőrszolgá­latukat. Reggel hét órakor indítot­ták a kocsikat az autóklub budai székházától, s mór az új autópálya elején látszott, hogy lesz dolguk elég, hiszen a sztráda betonján egy­mást érték a Balaton felé tartó gép­kocsik. Tóth János szerelő útszakasza a budaörsi elágazástól. Baracskóig ter­jed, vasárnap reggel vele indultunk el. Siófokig azonban még két se­gélykocsi őrködik az országúton^ így egy-^egy „angyal” harminc-negyven kilométeres sávon cirkál kocsijával. — Az autóklub tagjainak díjtala­nul nyújtunk segítséget — mond­ják — Ha nem klubtag a segítség- kérő, akkor 40 forintos órabért szá­mítunk. A javítások azonban nem tar­tanak sokáig, hiszen a sárga an­gyalok csak „elsősegélynyújtásra” vállalkoznak. Apró, de kellemetlen hibákat javítanak, ha pedig olyan nagy a baj, hogy műhelybe kejl vinni a kocsit, akkor telefonálnak az autómentőknek. — Nézze ezt a Wartburgot — las­sít egy út szélén álló kocsi mel­lett. — Tengelytörése van, most be- vontatásra vár. Vezetőjét bevittem a legközelebbi vasútállomásra, s ő vonattal hazament. Körüljárja a kocsit, s miután lát­szik, hogy senki sem nyúlt hozzá, megyünk tovább. URH-S HÍRVIVŐK A segélyszolgálat a kocsikat hét­végén, illetve az ünnepek alkalmá­ból járatja. Eddig csak Budapesten volt „támaszpontjuk” 12 kocsival, valamint Győrött és Pécsett tartot­tak fenn állomásokat, ahonnan egy- egy kocsit tudtak az országutakra küldeni. Az idén újabb tíz vidéki „támaszpontot” létesítettek, így ezen a nyáron már az összes forgalmas főközlekedési úton megtalálhatók a sárga segélykocsik. Az új állomások Sopronban, Székesfehérvárott, Nagy­kanizsán, Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, Kecskeméten, Miskol­con, Szolnokon és Szombathelyen összesen tíz kocsival rendelkeznek. Mozgási körzeteikről nagy példány­számban nyomtatott térképek tájé­koztatják az autósokat. Az autósok azonban akkor is kap­hatnak segítséget, ha olyan helyen ragad meg a kocsi, amely kívül- esik a mozgási körzeteken. Ilyenkor az arra járó autósok viszik a hírt az „angyalokénak. A főidényben a legforgalmasabb balatoni úton a közlekedési rendőrség is segít. Az i^ton cirkáló URH-s kocsik jelzik az országúton veszteglő gépkocsik he­lyét. „ROSSZ REKLÁM LENNE” Ahogy Baracska felé közeledünk két szembejövő autóból is integet­nek, a szerelő azonban nem áll meg. Nem bajt jeleztek: csak isme­rősként üdvözölték a segélykocsit. Mi­előtt megfordulnánk, egy Trabant kanyarodik mellénk; vezetője a gyújtásra panaszkodik. Máris nyílik a motortető, s pár perces munka Után mehetünk tovább. — Előfordult már, hogy a segély- kocsinak kellett segítséget nyújtani? A szerelő magabiztosan válaszol: rr— Még nem. De különben is — ha rászorulnánk —, az nagyon rossz reklám lenne nekünk. .. tiiiiiiiiiimiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiiiiimiiiiiiiiiisiimiiiiiiii Egérfogó módra Férjem iparát folytatom. Zongorái:, pianínók, harmonikák javítását, hango­lását vállalom. özv. Rad its Zoltánná, Szék- szárd, Rákóczi u. 23. (115) Vízszintes: I. M. utolsó operája. 13, Vonatkozó névmás. 14. Ismert olasz filmszínésznő keresztneve. 15. Végtag. 16. Időmeghatározás. 17. Pici ikerszava. 18. Mosodában van! 20. Gyermekköszönés. 21. Helyhatározó szó. 22, Verskellék. 24. A munka fi­zikai mértékegysége. 26. Szótlan. 28. Fordítva: őserdő. 30. Ravasz állat. 32. Három — olaszul. 33. Szolmi zá­ri ós hang. 34. Háziállat. 36. Fenyő­fajta. 39. Közterület (*—’). 39. Magas hegység Belső-Ázsiában. 48. Pintér Antal. 44. Egyforma magánhangzók. 45. A határozott elgondolás (+’). 46. Létezik. 48. Meghív (—’). 50. Johann Strauss zenéjére összeállított tánc­játék. 52. Strázsája. 53. Kutyája. 55. Járom. 56. Vallás röv. 58. M. 1617-ben bemutatott műve. 61. Tojás — néme­tül. 62. Kikötő. 64. Személyes név­más. 65. A viasz. lp. első betűjével a közepén: csomó. 66, Kötelezvény. 67. A történetírás múzsája a mitológiá­ban. 69. MáshoUét igazolása. 72. Ki­sebb település. 73. Római 1501. 75, An­gol sör. 76. Iparos. 77. Római 100. 78. Elavult címrövídítés. 80. Svájci kanton. 82. Szignó. 83. Aktinium je­le. 84. -Glazúr. 86. Formáját. 89. Be­cézett férfinév. 90. M. második ope­rája, melyet 1608-ban Francesco Gonzaga herceg esküvője alkalmával mutattak be. Függőleges; 2. Előidézője. 3. Ludolf- féle szám. 4. íme — latinul. 5. Török férfinév. 6. Mint vízsz. 16. 7. M. 1607- ben bemutatott „Orfeo” c. első ope­rájának női főszerepe. 8. Gida egy­nemű betűi. 9. Neves szovjet bűvész. 10. Oázis >— németül. 11. Előidéző. 12. Nemzetség. 13. Passuth László Monte- verdiről írt életrájzregénye. 17. Női név. 19. Are része. 21. Lám. 22. Gö­rög betű — latinosán írva. 23. Mint vízsz. 16. 25. Á lelátó öröme. 27. Felfog. 28. Fordítva: Férfinév (hiá­nyos névelővel). 29. Pénz olvasva* asszony... (+’) 31. Mértani test. 33. Igen oroszul. 35. Helyrag. 37. M. énekesnő tanítványa, kinek az „Ari- anna” c. opera címszerepét szánta,- de halála miatt nem került rá sor« 39. Pasa. török hadvezér, a Szerbia elleni 1876-os hadjárat vezetője. (Harmadik és negyedik betűje fel­cserélve). 40. Fordítva: többágú, töl­csér alakú fo^yamtorkolat. 41. Sze­rep í,A nürnbergi mesterdalnokok’' c. Wagner-operában. 42. Ragasztó. 44, Étkező. 47. Női név. 49. Együttes, csapat (közismert angol szó). 51. Ezt teszi a hullámzó vízen veszteglő csónak. 54. Templom. 57. Gondol. 59. ... vetítő. 60... .hal. 61. Szél hárfa* 63. Tisztítószer. 66. Csillagkép. 68. Zug. 70. Skálahang. 71. Berillium jele. 72. Retteg. 74. Délnyugat-ázsiai ország. 76. Becézett fiúnév. 79. Cí- bál. 81. Becézett női név.1 82. Megy. 83. Az NDK hírszolgálati irodájának, névjele. 85. Kettős mássalhangzó. 87. Régi római pénz. 88. Igen — néme­tül. 89. Dátumrag. Beküldendő: a vízszintes 1., 58., 90 és a függőleges 7., 13., 37. számú soíok megfejtése. E. B. Beküldési határidő: 1967. május 18., déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: Vízszintes 2: Mindennél szebb, mit eddig láttam (folytatása a függőleges 1.:) képekben, színben, álomban, virágban. Függőleges 17.: Lányi Sarolta. (A vers címe: „Az. anya dalol”). A következők nyertek könyvjutal­mat: Hellinger Katalin, Paks, Babos László, Szekszárd, Nagy Jánosuk Szekszárd, Balogh Imre, Dombóvár. Tóth Gyula, Dombóvár. A megfej­tőknek a könyvet postán jutattjukel. PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE . ...........................................................................................................................................................................................■■■Iliim — 115 — Szálasi elégedetten mosolygott. Nem hallotta meg Veesenmayer hangjából kicsendülő iróniát, A német megbízott ugyanis képtelen volt arra, hogy teljesen elrejtse véleményét Szálasdról. Megvetése és utálkozása megmaradt. Mégsem tehetett mást. vele kellett tárgyalnia. S két ok­ból sem maradt más választása. Először: most már senki másban nem bízhatott meg, hiszen a szovjet csapatok már átlépték Magyarország 1938-as határait, Szeged és Debrecen felé köze­ledtek, s csak ilyen, a hatalmat minden áron akaró alakok hajlandók a reménytelen helyzetet vállalni. Másodszor: már tudta, hogy Winkel- mann és Höttllal szemben elvesztette a játsz­mát. Este Winkelmannak és neki a főhadiszál­lásra kell repülnie. Hitler személyes parancsa. S a külügyi vonal embere jól tudta, hogy ez nem lehet más, mint a Gestapo vonal győzelme, Hitler minden kétséget kizárólag Szálas« mel­lett fog dönteni. S neki teljesítenie kell az uta­sítást. Még jó, ha ő teljesítheti: nem vált kegy­vesztetté a Wolfschanzén. Veesenmayer azon­ban azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Hit­ler alaposan lehordja, leváltja, a kidobja 8 frontra. Ehhez pedig Edmund Veesenmayer — aki Höttllel ellentétben még mindig bízott a végső győzelemben. — nem érzett semmi ked­vet. Szálasi is örömmel ragadta meg Veesen­mayer feléje nyújtott kezét. E pillanatban haj­landó volt megbocsátani mindazt a sérelmet, amelyet a birodalmi megbízottól elszenvedett, A fontos csak az. hoT v;gre valahára Veesen­— 116 — mayer is belátta tévedését, s őt támogatja. — Nincs fontosabb teendőm, minthogy ha­zám nagy szövetségesének, Adolf Hitler biro­dalmi vezér és kancellár őexcellenciájának kép­viselőjével tárgyaljak! — mondta szertartásosan. Rekowski konzul, házigazdaként töltött a po­harakba. — Eredeti francia konyakl — kínálta az ura­kat. Szálasi megrázta a fejét. — Köszönöm uraim, de én soha nem iszom! Aztán mégis a pohár felé nyúlt. — Most kivételesen talán mégis... A nagy alkalomra! S várta, hogy Veesenmayer pohárköszöntőt mondjon. Csak egyetlen fél mondatot, egyetlen szót, amelyben tudtára adja: ő lesz Magyar- ország ura Veesenmayer azonban mogorván ra­gadta meg a poharat, felemelte, s csak ennyit mondott: — Egészségünkre! S anélkül, hogy koccintott volna, felhajtotta II pohár tartalmát. Az inas új vendéget vezetett be a szobába. Dr. Wilhelm Höttl először Veesenmayernek, az­tán Rekowskinak. majd Szálasinak, s végül Kurt HaUernek gyújtott kezet. — A tábornok úr elnézést kér — mondta — de váratlanul közbejött szolgálati teendői miatt kénytelen volt lemondani az ebédet. Engem bí­zott meg a helyettesítésével... Veesenmayer elkomorodott. A Winkelmann és közte lévő vita az utóbbi heteikben nyílt ellem­— 117 — ségeskedéssé fajult. Úgyszólván nem is tárgyal­tak egymással, csak a legszükségesebb hivata­los dolgokról beszéltek. Rekowski konzul igye­kezett közvetíteni közöttük, épp.en ezért ren­dezték ezt az ebédet az ő lakásán, „semleges területen”. S most Winkelmann Obergruppen­führer azzal sérti meg őt, az SS Brigade- tührert. hogy nem hajlandó vele ebédelni, s képviselőjeként egy Sturmbannführert küld ma­ga helyett — Nagyon sajnálom, hogy a tábornok úr... — kezdte mondani Veesenmayer mogorván, de Höttl közbevágott: — A tábornok úr még azt üzeni, hogy a re­pülőtéren természetesen a megbeszélt időpont­ban ott lesz... S miután ily módon tudtára adta Veesen- mayernak, hogy a játszmában ők állnak nye­résre, máris a konyakosüveg felé nyúlt, töl­tött magának egy kupicával. — Azt hiszem, ezzel el vagyok maradva! Tíz perc múlva itta meg az aperitifet az ebéd hatodik résztvevője. Kemény Gábor, a nyilas bárócska. A mindössze 24 éves fiatalember so­káig mentegetőzött a késése miatt, de dolga akadt, s csak most szabadult. Rekowski az asztalhoz szólította az urakat. Szótlanul ettek, mindenki a mgga gondolatai­val volt elfoglalva.

Next

/
Thumbnails
Contents