Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
I to •sz, ard orr,, vtár ?GY VILÁG PROLET ARI AI, EGYESÍÍLiElEI I ftEPUJSAG \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 112. szám ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. május 14. Köszöntjük a SZÖVOSZ VI. kongresszusát A Tolnában élő embereknek sok okuk van arra, hogy kellő érdeklődéssel és várakozásteljes figyelemmel köszöntsék a SZÖVOSZ VI. kongresszusát. Holnap, május 15-én kezdődik és két napig tart. Bizonyára számos újabb, a falusi lakosságot közelről érintő kérdések kerülnek megvitatásra és megnyugtató rendezésre. Érdekeltségünk a kongresz- szus munkájában igen nagy. Hazánkban Tolna az egyetlen megye, ahol a lakosság döntő többsége községekben él, és csak elenyésző kisebbség a városi lakos. Ez a körülmény sok mindent magyaráz és indokol. Elsősorban azt, hogy immár évek óta a földművesszövetkezeti mozgalom gondja és feladata a megye lakóinak döntő többségét fogyasztási cikkekkel ellátni. Továbbá kielégíteni a mindjobban fokozódó igényeket, s gondoskodni a vendéglátás, a kereskedelem kulturáltságáról. Jóleső érzés megállapítani, hogy a megye földmüvesszövetkezeti mozgalma, a sokrétű és bonyolult feladatokat magas színvonalon látja el, a lakosság megelégedésére és elismerésére. Közismert, hogy kulturáltság, korszerűség tekintetében Dunaföldvár, Bátaszék, Tamási, de még számos kisebb település kereskedelmi és vendég- tátóipari egységei is állják a versenyt a megyeszékhely kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatával. Nagy a jelentősége annak, hogy mind igényesebb a választék bővítése, s egyre kulturáltabb az igények kellő felmérése, áttekintése. A Tolna megyei földművesszövetkezeti kiskereskedők hozzáértését, munkáját a megye határain túl is elismerik A földművesszövetkezeti mozgalom keretei között az elmúlt években megnyugtató módon sikerült előrelépni azokon a területeken is, amelyek bizonyos ideig gazda nélkül maradtak. Az fmsz-ek a gazdái a háztáji és a szórványgyümölcsösök növényvédelmének, a munkáskert-szövet- kezet akciónak, a tojóhibridek széles körű elterjesztésének stb., stb. A VI. kongresszus azonban az eredmények áttekintése mellett bizonyára állást foglal azokban a kérdésekben is. amelyeket ma még megnyugtatóan, a falusi lakosság legteljesebb megelégedésére nem sikerült rendezni, megoldani. Többet tehetnének a földművesszövetkezetek azért, hogy a lakosság elegendő építőanyaghoz jusson. Növelné a vendéglátás színvonalát a táj jellegéhez illő ételek és italok választékának bővítése. Ezekről és az ide tartozó kérdésekről beszélt Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke is, a néhány nappal ezelőtt megtartott sajtótájékoztatón. Számítani lehet tehát a kedvező változásra. A SZÖVOSZ VI. kongresszusán ottlesznek a Tolna megyei földművesszövel' y~‘eket képviselő küldöttek Is. Ki, •■injuk, hogy méltóképpen *-r . mentálják megyénk dolgozóit. G TÁRA VA TAS S Átadták rendeltetésének a Mechanikai Mérőműszergyárat Néhány évvel ezelőtt még kukoricát, búzát termeltek itt, ma áll a gyár. Aszfaltút öleli körül az épületieket), ez előtérben virágos park, padokkal, A kaputól jobbra félig lebontva a barakszerű épület: az építők felvonulási épülete. Nyoma annak, hogy nemrég még az övék volt a „főszerep”. Közel száztíz millió forintból korszerű gyárat kapott Szekszárd. A beruházás — az eddigi legnagyobb, amit új ipari üzem létesítésére fordítottak a megyében — egyben új iparágat is telepített Tolnába, meghonosította a műszeripart. Ma 840 dolgozója van a gyárnak, jövőre azonban már 1100 lesz és később, mégpedig a közeli években, majdnem kétezer. És hogy kéután mit tartogat a jövő? — Elsősorban • a gyár dolgozóin.múlik. mindenütt példás rend és fegyelem uralkodik, látszik, hogy megbecsülik új gyárukat a szekszárdiak. Az ünnepséget déli 12 órakor tartották meg a' gyár ebédlőjében. Ünnepi beszédet Szűcs István, az anyavállalat igazgatója tartott. — A II. ötév» tervben a műszeripari igazgatóság beruházásai közül egyik legfontosabb létesítmény ez a gyár — mondotta az igazgató. — Az MMG törzsgyára és gyáregységei bővítés nélkül rrtár nem voltak képesek gyártott termékeikből a nép- gazdasági igény kielégítésére. A főváros ipari túlzsúfoltsága, a sűrű tunk be, akik közül az első csoport 1964-ben vált szakmunkássá és e tény kötelezően írta elő számunkra a gyár ideiglenes beindítását. A gyár műszaki irányításához, valamint a kulcsszakmákhoz budapesti ipari üzemekből helyeztünk le szakembereket és részükre a megyei, illetve a városi tanács lakást biztosított. Fokozatosan telepítettük le kevésbé bonyolult gyártmányain- kat rrlóndta az igazgató — és ez lehetővé tette, hogy. Budapesten magasabb műszaki igényű termékeket gyárthassunk. A jövőben azonban egyfe inkább is a Pénteken estére befejezték az utolsó próbaüzemelést is az év elején átadott melegüzemben, a gyár megkapta az üzembe helyezési engedélyt. Ténylegesen már három éve folyik a termelés — ideiglenes engedéllyel —, a mostani ünnepség tehát lezárása az építkezés, és a betanulás időszakának. Noha sem az egyik, sem a másik nem ér véget, de a mai naptól kezdve már elsősorban termelő üzem a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregysége, komoly feladatokkal. kötelezettségekkel. * A gyáravató ünnepség üzem- látogatással kezdődött. Rlagyari László igazgató vezette végig a gyárban a Vendégeket, K, Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint a megye több közéleti vezetőjét, a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari igazgatóságának vezetőjét, Fischer Imrét és a minisztérium több vezető munkatársát. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, véleményüket az ünnepségen Fischer Imre iparigazgató fejezte ki: Benyomásaink igen kedvezőek. hetővé az anyavállalat lényeges bővítését, másrészt a párt és a kormány idevonatkozó határozatainak szellemében előtérbe került a vidéki ipartelepítés. A továbbiakban az anyavállalat helyzetéről beszélt az igazgató, a gyártmánystruktura alakulását vázolta és ismertette a szekszárdi beruházás történetét. — A beruházási engedély- okmány 1961-ben született meg, és sok nehézség árán, számtalan akadály leküzdésével 1964 júniusában értünk el ahhoz a ponthoz, hogy a beruházás kivitelezésével egyidőbén az ideiglenes termelést megkezdhettük. A város és környéke műszeripari hagyományokkal nem rendelkezi k. Ezért elsődleges feladat volt a tanulóképzés megkezdése. Eddig 315 ipari tanulót iskoláznagyobb felkészültséget igénylő gyártmányok bevezetésére, illetve letelepítésére. Az idei program 51 millió forintos termelés, jövőre pedig el kell érni a beruházási programban megadott 92 millió forintot. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az úgynevezett hagyományos műszerek mellett ennek a gyárnak kell felkészülnie a kis automa- tikák és egyes automatika- elemek gyártására is. A feladat nagysága abból is lemérhető, hogy a jelenleg itt dolgozók köze! 70 százaléka életében először dolgozik gyárban és alig éri el a tíz százalékot azok száma, akik eddig a műszeriparban dolgoztak. Az MMG termelésének további bővítésére — mondta befejezésül a vállalat igazgatója — gyártmányaink: kereslete folytán szükség van. Ennek megvalósítására elsősorban a szekszárdi műszergyár tervszerű fejlesztése a biztosíték. Célunk az, hogy szekszárdi gyárunk a beruházási programban tervezett kapacitás elérése után tovább bővüljön. Ezután Fischer Imre iparigazgató vette át a minisztérium nevében az új gyárat, méltatta a százmilliós beruházás jelentőségét, kihangsúlyozva az eddigi eredmények közt azt, hogy a beruházással egyidőben gondoskodtak a szakemberek kiképzéséről, gondoskodtak a legfontosabbról, a szakképzett dogozókról. Felhíva szekszárdi kollektíva feladatai nőnek. A minisztérium állandóan gondoskodni fog arról, hogy újabb és újabb „profilokat” kapjon a gyár, ugyanis ma egyik legnagyobb gondja a minisztériumnak a különféle igények kielégítése. Éppen ezért nem kell félni attól, hogy a szekszárdi gyár dolgozói munkanélküliekké válnak. Ez azonban döntő mértékben rajtuk múlik. Az ünnepség végén az iparigazgató átadta a miniszteri kitüntetéseket a gyár felépítésében beindításában kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. (J)- Magyar- barátsági Megyénkben megkezdődtek a június .közepéig sorra kerülő „Vietnamért, a világbékéért” békehónap eseményei. Pénteken Nak községben rendeztek magyar- koreai barátsági estet. A helyi művelődés.! házat zsúfolásig megtöltötte a község lakossága, hogy meghallgassa K. Papp József elv- társnak.--a Tolna megyei pártbizottság első titkárának, a megye országgyűlési ■ képviselőjének távol-keleti- útiélmény-beszámoló- játi K. Papp József „A magyar és —koreai - est Nalion a koreai nép barátsága” címmel tartott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról saját tapa-z- talatai alapján, nagy érdeklődést kiváltott előadást. A békeesten elítélték az amerikaiak vietnami agresszióját és a görög hazafiak szabadon bocsátását követelték. A gyűlést követően, a megyei pártbizottság első titkára a hely-* beli problémákat érintő eszmecserét folytatott a község vezetőivel.
