Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

I

1

1967. május 10.

TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG

Lakás, szórakozás, elhelyezkedés

Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága

Kedden délelőtt tartotta a KISZ Tolna megyei Bizottsága a kongresszus előtti utolsó rendes ülését. A megyei pártszékház nagytermében tartott értekezleten a választott testület tagjai megvitatták a június 1-én sorra kerülő megyei küldöttértekezlet beszámolójának anyagát. Az írásban előre kiadott tevezetet kiegészítve, Király Ernő. a KISZ-megyebizottság első titkára tartott vitaindítót.

A KISZ MB ülésén megjelent és felszólalt Szu Csaba, a K1SZ- KB osztályvezetője is.

A beszámoló-tervezethez ti- zenketten szóltak hozzá. Több javaslat hangzott el a fiatalok

elhelyezkedési és szórakozási lehetőségeinek gyarapítása, az ifjú házasok lakásproblémáinak javítása érdekében. A megyebizottsági tagok jelentős kiegészítéseket tettek a KISZ helyének termelési szerepének az új gazdasági mechanizmus beindításáig történő pontosabb körvonalazására.

Megállapították a KISZ MBülé sén, hogy az elmúlt két és fél esztendő alatt megyénkben minden szinten jelentősen erősödött a párt segítése-törődése az ifjú Sággal, és szorosabbá vált a megyei tömegszervezetekkel való együttműködés.

Dombóvári vasutas KISZ-fiatalok kezdeményezése

Ötvenezer forint Vietnamnak

A javaslat először a csomóponti KISZ-vezetőségválasztó küldöttértekezleten hangzott el. Valamennyien egyetértettek vele, de az alapszervezeti tagság véleményének meghallgatása nélkül nem dönthettek. Nem is döntöttek. Helyette az elmúlt héten mind a hét alapszervezetben rendkívüli taggyűlést tartottak, ahol ismertették a javaslat lényegét. Az alapszervezet fiataljai egyhangúlag fogadták el a javaslatot., S ennek alapján megszületett a döntés:

„A dombóvári vasutas csomópont KISZ-fiataljai, a hősiesen harcoló vietnami nép megsegítésére, májusi fizetésüknek három százalékát ajánlják fel”.

A csomóponton mintegy 250 KISZ-fiatal dolgozik, hét alapszervezetben.

A dombóvári vasutas fiataloknak nem ez az első akciójuk a vietnami népért. Annak idején elsőkként tiltakoztak aláírásukkal az amerikai agresszió ellen. Most is elsőkként tettek felajánlást

Bogdán Gábor vezető mérnök, a dombóvári vasúti csomópont KlSZ-bizottságának termelési felelőse elmondta, hogy szeretnék, ha a többi MÁV szolgálati hely KISZ-fiataljai Is csatlakoznának kezdeményezésükhöz, és egy országos mozgalom bonta kozna ki a vietnami elvtársak megsegítésére.

A fiatalok kezdeményezése élénk visszhangot váltott ki a szocialista brigádok között. Ennek eredményeként az állomás szocialista brigádjai vállalták hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez, és ők is felajánlják májusi fizetésük három százalékát a vietnami nép megsegítésére.

A dombóvári vasúti csomópont, amely az elmúlt évben végzett jó munka eredményeként elnyerte az élüzem-címet, ezúttal elvtársi segítségnyújtásból vizsgázott jelesre. A KISZ-fia talok kezdeményezése, mint ahogy azt az állomás szocialista brigádjainak csatlakozása példázza, minden bizonnyal élénk visszhangra talál majd országszerte.

Az előzetes számítások szerint mintegy 50—60 ezer forintot tudnak befizetni a vietnami alapra, de ha a többi szolgálati ág szocialista brigádjai is csatlakoznak a kezdeményezéshez, akkor ez az összeg mintegy 100 ezer forint lesz.

(szigetvári)

késő este is a terveken dolgozik. Túlóra nélkül.

Úgy érzem, ez volt az igazi reprezentáció.

♦

Leningrád. Szmolnij: „A nemes lelkű lányok” egykori nevelőintézete 1917-ben a forradalom központja volt. Ma is őrzi Lenin emlékét; dolgozószobáját. A válaszfal két részre osztja a kis szobát. Az egyikben asztal, néhány szék. A szoba másik részében két vaságy; Leniné és Krupszkájáé.

Járok a padlón, ahol Lenin járt, megfogom a széket, amit Lenin fogott. A tolmács követ a tekintetével. Aztán mellém lép;

— Ha akarja, elmondok egy anekdotát Leninről. Nagyon jellemző. Példázza mennyire hitt az emberekben.

Bólintok. Lassan mesélni kezd.

— A forradalom után történt. Este volt Lenin — bár sokan figyelmeztették, hogy veszélyes — az utcán sétált. Mindig az emberek között szeretett lenni. Amint ment, hirtelen arra lett figyelmes, hogy nagy embergyűrű egy fiút vesz körül. Hangoskodnak, bizonygatják; a fiú pénztárcát lopott.

Lenin magához kérette a fiút. Leültette, és a zsebéből egy darab kenyeret adott.

— Ne félj — mondta —, csak kérdezek tőled valamit, aztán le is út, fel is út.

— Nem is akartam erszényt lopni — mondta a fiú, kis bizalmatlan hallgatás után.

Lenin mosolyogva l^yintett:

— Hagyjuk most ez! ez egész

Látón» rajtod,

hogy te nem is tudnál lopni... De miért csavarogsz? Tanulnod kellene.

— Minek tanuljak? — kérdezte a fiú.

— Tökfej vagy — mondta Lenin. — így beszél egy felnőtt fiú. akinek pár év múlva már bajusza lesz?.. . Repülő is lehetne belőled. És megtanulhatnál harmo- nikázni is,

Sokáig beszélgettek. Végül Lenin öt rubelt adott a fiúnak éjjeli szállásra, még egy címet, ahol tanulásra jelentkezhet, hogy repülő legyen. Aztán elindult.

Két perc telhetett el, Lenin hirtelen megtorpant. Valaki szaladt utána és kiabált. A fiú volt. Lélekszakadva rohant. Előbb ki kellett magát fújnia, hogy beszélni tudjon:

— Az erszényt, azt... én loptam el... de aztán ... aztán istenbizony vissza akartam már adni...

— Úgy? ... Hát csakugyan te loptad el? ... — kérdezte Lenin.

— Á, nem, nem attól, aki az előbb rámfogta, attól nem én, de... — A fiú kinyitotta tenyerét, Lenin erszénye volt benne.

Lenin nem lett ingerült. Dorgáló szavakat nem mondott. Ehelyett lassan elismételte a címet, ahol a fiú repülő lehet, és har- monikázni tanulhat

Azt mondják, a fiú, akivel ez megesett — még él. Repülő nem lett belőle soha, ahhoz nem volt tehetsége. De kiváló műszerész lett és kézügyessége sok dicsőséget szerzett neki.

ä. BART A LAJOS i

Négyezer-tizenöt tulajdonos

Húszéves. 1947. május 4-én „született”.

Elképzeltük, egyszer működés közben kell bemutatni, úgy. ahogyan a bátaszékiek nem láthatják. És nem igen ismerhetik. Belülről.

B3S3 O «939

assas “• sSSS

Házi rendészet. Százezer forinton alul nem is érdemes a megyéből kimenni. Akkor fizetődik ki a Budapestre, vagy a Szegedre utazás, ha legalább félmilliót költhetnek el. Általában százezer forintnál mindennap többet fizetnek ki bevásárlásra. Április 14-én 745 ezer forintot, előző nap 367 ezer forintot költöttek bevásárlásra. Gépkocsiszámra rendelik a sört, az üvegárut, a vas- és műszaki cikkeket, a vegyi anyagokat, a füszért árut. Mindez folyamatosan és hatalmas meny- nyiségben érkezik, úgy is fogalmazhatnánk, hogy valóságos árufolyó hömpölyög az ország üzemeiből, gyáraiból, külföldről a nagykereskedelmi vállalatokon át Bátaszékig, s onnét a 90 boltegységbe.

A Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozik Alsónána, Alsónyék, Báta, Sárpilis, Várdomb és végül természetesen maga Bátaszék. Több mint tizenötezer ember kiskereskedelmi és vendéglátóipari ellátását végzik az alkalmazottak és a központi irányító irodából a hivatalnokok, a vezetők. Nagy cég ez a földművesszövetkezet. Milliós értékek vannak benne felhalmozva, és naponta negyedmillió forintokat tesz ki átlagban a kiskereskedelmi egységek bevétele. A vásárlást lebonyolító, irányító apparátus mellett saját rendészete is van a cégnek. Nem gondolhatunk természetesen egyenruhás fegyveres testületre. Civilruhás emberek. Az úgynevezett hálózati ellenőrzési csoport tagjai. Az a dolguk, hogy vigyázzanak a több milliós értékekre és a lakosság, a vásárlók érdekeire. Mindenütt ott látni őket. Felügyelnek a minőségre, a mennyiségre, a szabály szerinti forgalmazásra. Fekete Sándor a hálózati ellenőrzési csoport vezetője. Azt mondják, hogy nagy gyakorlattal, hozzáértéssel és lelkiismeretességgel végzi munkáját.

3.

A kereskedők általában gazdagok. A szegényesség és a lompos- ság rossz hatást gyakorol az emberekre. A bátaszék! földművesszövetkezet irodáit ha nem is fényűzően, de jó ízlésre vallóan rendezték be. A megbízhatóságot, a pontosságot, a korrektséget méltóan reprezentálja. És a tárgyalóképességet is. Szigeti János az igazgatóság elnöke, Wéhner Jánosné belső ellenőr egyik legutóbbi jelentését tanulmányozza. Vizsgálatot kellett elrendelni, mert néhány boltvezető ismét sok készletet halmozott fel, feleslegesen. A gondok sűrűjébe érkeztünk ezzel.

Az új mechanizmus első esztendeje mind jobban megköveteli a kereskedőtől, hogy valóban kereskedő legyen. Felkereste a földművesszövetkezetet a PIÉRT' üzletkötője. Ügyes ember. Úgy ellátta a boltokat, hogy egyikmásik üzlet legalább két évre „bebiztosította” magát írószerekkel. A másik papírból. Az üzletkötő: kereskedő, portékáját eladta. De vajon kereskedő-e az a boltos, aki belefekteti a pénzt olyan portékába, amelyből évekig raktáron hever. Más üzletben zsilettpengéből, avagy gumicsizmából halmoznak fel szükségtelenül nagy készleteket. Olyan áru nincs, amely nem talál gazdára, vallja néhány kereskedő. Ez igaz, csupán az nem mindegy, hogy mikor.

Jelenleg az fmsz igazgatóságára óriási feladatként nehezedik megváltoztatni a boltosok szemléletéi, Legalább aonyira legyenek

ügyes kereskedők, mint a PIÉRT- üzletkötő. Kizárólag azt vegyék meg, amit el tudnak adni, és annyit, amennyit gyorsan el tudnak adni. Ezzel a lakosság érdekeit szolgálják, mert ha gyorsabban forgatják a pénzt, jobban kielégíthetik az igényeket, korszerűbb, frissebb, újabb termékekkel. Sajnos azonban mindent a helyi kiskereskedelem nem tud megoldani. A söprű például krónikusan hiánycikk. Mosószerrel viszont Dunát rekeszthetnek. A mosás gépesítésével az igények a porok felé tolódtak el. De erről mintha a szappangyár egyáltalán nem venne tudomást.

4.

Fejtetőre állított igazság. Legalábbis annak látszik. És úgy tűnik, nem kivétel ez alól a földművesszövetkezeti mozgalom sem. Egyik oldalon a bátaszéki fmsz igazgatósága a jó értelemben vett keieskedői erényeket próbálja kifejleszteni a boltosok körében. Neveli az embereket az új gazdasági mechanizmushoz. A mások oldalon pedig az anyagi ösztönzők ennek szinte az ellenkezőjét teszik. A kockázati alapból prémium fizethető ki annak a boltosnak, aki az elfekvő készleteit eladja. De ezeket az elfekvő készleteket esetleg egy-más- fél évvel korábban éppen a premizált boltos halmozta fel.

A józan ész azt diktálná, hogy kapjon pénzjutalmat a boltos, de ennek egyik feltétele ne az elfekvő készletek áruba bocsátása legyen, hanem egészen más. Az, hogy nincs elfekvő készlet.

Kényes terület a vendéglátó- ipar. Földművesszövetkezeti berkekben egyáltalán nem titkolják, az italboltok, kisvendéglők, presszók, cukrászdák alkalmazottainak eleve úgy van megállapítva a fizetése, hogy a keveset úgy is kipótolják. Először is ez a szemlélet a becsületes, többség önérzetét sérti. Előfordult Bátaszéken is. hogy va tizenhétforintos vörös bort harminc forintos áron adták el, de az is tény, hogy a hordós sörön általában mindig megvan a száz forint plusz, viszont cáfolhatatlan tény, hogy a vendéglátóipari dolgozók döntő többsége, a fizetéséből és tisztességesen akar é'ni. Elítélendő cinizmus és szinte fejti hívás keringőre hivatalosan is hangoztatni, hogy úgy is megkeresik a mellékest.

egyesek ezen megsértődnek és íelj elentge tik az üzletvezetőket, hogy goromba, udvariatlan, stb., stb.

1 6.

A földművesszövetkezetek mindenütt tükrei a falusi életszínvonal alakulásának. Amikor Dárdai Gergely, az fmsz párttitkára azt mondja el, hogy a kiskereskedelmi forgalom Bátaszeken 1967-ben a tervezett 67 millió forint helyett eléri a hetven milliót, akkor akaratlanul is az életszínvonal növekedéséről beszél. Az fmsz a munkás-paraszt szövetség erejét a falu és a város közötti különbségek fokozatos megszűnését is demonstrálja: az árubőséggel, a választékkal, a tartós fogyasztási cikkek eladásával, a kulturált kereskedelemmel.

Néhány sorban lehetetlen részletesen kitérni a szövetkezet belső életére, és széles skálájú tevékenységére. A csiga exportálásától kezdve a cukrászsütemények készítéséi!* szinte mindennel foglalkozik. De minden tevékenység egy dologra irányul: Bátaszék és a környék lakóinak kielégítsék szükségleteit tartós és napi fogyasztási cikkekkel, továbbá felvásárolják a háztáji gazdaság feleslegeit, sót mellék- tevékenységként pénzhez juttassák a gyógynövénnyel, a hibrid tojóbaromfival, a csigagyűjtéssel, a házinyúltenyésztóssel foglalkozó családokat.

Huszonegyedik életévében felnőtt korba lépett a Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet.

Pj.—Szp.

SÜK 5. iSIS

Négyezer-tizenöt tagja, tulajdonosa van a szövetkezetnek. Ket- tőszáztizenhat fizetéses alkalmazottja. Az alapítás évében, 1947- ben a mostani nagy hálózatnak csupán a nyomai léteztek. A kezdés éveiről Lacza József, Fábián janos és még néhány elvtárs sokat tudna mesélni. Meg is teszik. Egyetlen dolog van csupán, amely nem változott. Most is akadnak fmsz-i tagok, akik a hentesüzletben, a boltban, a fűszer-, vagy a textilboltban előjogokra tartanának igényt. Rengeteg kellemetlenséget okoznak. Nehezen értik meg, hogy a protekciónak bealkonyult Bátaszéken is. Tekintet nélkül a férj, vagy nagybácsi, avagy a sógor beosztására a boltban, a hentesüzletben mindegyik vevő egyforma: vásárló. A földművesszövetkezet igazgatósága ehhez e'"’ebként szigorúan tartja magát. Az üzletek vezetőitől minden esetben megköveteli pé’daul, hogy kurrens cikkeknél soron- ’.liliság senkinek nem jár. S ez a helyes. Még akkor is, ha

BH Debrecenből

A közúti és vasúti keresztfuvarozások igen sok példáját produkálták már különböző vállalatok. Ismerjük a kő- és téglaszállítás érdekes eseteit. Legtöbb esetben a szállíttatók a hibásak. A közlekedési vállalat nem tehet arról, hogy nagy távolságról kell feleslegesen szállítani. A fő érdeke, hogy a szállítási díjat megkapja.

Gyakori viszont, hogy a felhasználó, a szállíttató nem tehet arról, hogy irdatlan távolságból kell a nyersanyagot beszereznie. Leginkább az építési szervezetek legalsó fokán álló tanácsi brigádok kényszerülnek tetemes szállítási költséggel terhelni a kivitelezői tevékenységüket, amely egyébként ismert okok váatt kedvezőbb, mint más kivitelezők esetében.

Legutóbb például az ireg- szemcsei községi építőbrigád Debrecenben tudott BH-elemet vásárolni. Ez, a födémkészi- tésre alkalmas építőelem nélkülözhetetlen a korszerű építkezésnél. Ugyanakkor tetemes sitiim miatt szállítása körülményes. A BH-elemet, melyet a fogorvosi lakás építésénél használnak majd fel, Debrecenből szállították Ireg- szemcsére. Pedig van közelebb is ilyen elemet gyártó cég: Pécsett. Dunaújvárosban és Szentendrén.

A szállítás növeli az építés költségét. Nem mindegy azonban. hogy egy község a rendelkezésére álló pénzből mennyit költ az anyagok szállítására. A BH-eVemek Debrecenből való szántása nem éppen szerencsés dolog,