Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

I 1 1967. május 10. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG Lakás, szórakozás, elhelyezkedés Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Kedden délelőtt tartotta a KISZ Tolna megyei Bizottsága a kongresszus előtti utolsó ren­des ülését. A megyei pártszék­ház nagytermében tartott érte­kezleten a választott testület tagjai megvitatták a június 1-én sorra kerülő megyei küldött­értekezlet beszámolójának anya­gát. Az írásban előre kiadott tevezetet kiegészítve, Király Ernő. a KISZ-megyebizottság el­ső titkára tartott vitaindítót. A KISZ MB ülésén megjelent és felszólalt Szu Csaba, a K1SZ- KB osztályvezetője is. A beszámoló-tervezethez ti- zenketten szóltak hozzá. Több javaslat hangzott el a fiatalok elhelyezkedési és szórakozási lehetőségeinek gyarapítása, az ifjú házasok lakásproblémáinak javítása érdekében. A megye­bizottsági tagok jelentős kiegé­szítéseket tettek a KISZ helyé­nek termelési szerepének az új gazdasági mechanizmus beindí­tásáig történő pontosabb kör­vonalazására. Megállapították a KISZ MBülé sén, hogy az elmúlt két és fél esztendő alatt megyénkben min­den szinten jelentősen erősödött a párt segítése-törődése az ifjú Sággal, és szorosabbá vált a me­gyei tömegszervezetekkel való együttműködés. Dombóvári vasutas KISZ-fiatalok kezdeményezése Ötvenezer forint Vietnamnak A javaslat először a csomó­ponti KISZ-vezetőségválasztó kül­döttértekezleten hangzott el. Va­lamennyien egyetértettek vele, de az alapszervezeti tagság vé­leményének meghallgatása nél­kül nem dönthettek. Nem is dön­töttek. Helyette az elmúlt héten mind a hét alapszervezetben rendkívüli taggyűlést tartottak, ahol ismertették a javaslat lé­nyegét. Az alapszervezet fiataljai egyhangúlag fogadták el a ja­vaslatot., S ennek alapján meg­született a döntés: „A dombóvári vasutas csomó­pont KISZ-fiataljai, a hősiesen harcoló vietnami nép megsegí­tésére, májusi fizetésüknek há­rom százalékát ajánlják fel”. A csomóponton mintegy 250 KISZ-fiatal dolgozik, hét alap­szervezetben. A dombóvári vasutas fiatalok­nak nem ez az első akciójuk a vietnami népért. Annak idején elsőkként tiltakoztak aláírásuk­kal az amerikai agresszió ellen. Most is elsőkként tettek fel­ajánlást Bogdán Gábor vezető mérnök, a dombóvári vasúti csomópont KlSZ-bizottságának termelési felelőse elmondta, hogy szeret­nék, ha a többi MÁV szolgálati hely KISZ-fiataljai Is csatlakoz­nának kezdeményezésükhöz, és egy országos mozgalom bonta kozna ki a vietnami elvtársak megsegítésére. A fiatalok kezdeményezése élénk visszhangot váltott ki a szocialista brigádok között. En­nek eredményeként az állomás szocialista brigádjai vállalták hogy csatlakoznak a kezdemé­nyezéshez, és ők is felajánlják májusi fizetésük három százalé­kát a vietnami nép megsegíté­sére. A dombóvári vasúti csomó­pont, amely az elmúlt évben végzett jó munka eredményeként elnyerte az élüzem-címet, ez­úttal elvtársi segítségnyújtásból vizsgázott jelesre. A KISZ-fia talok kezdeményezése, mint ahogy azt az állomás szocialista brigádjainak csatlakozása pél­dázza, minden bizonnyal élénk visszhangra talál majd ország­szerte. Az előzetes számítások szerint mintegy 50—60 ezer forintot tudnak befizetni a vietnami alapra, de ha a többi szolgálati ág szocialista brigádjai is csat­lakoznak a kezdeményezéshez, akkor ez az összeg mintegy 100 ezer forint lesz. (szigetvári) késő este is a terveken dolgo­zik. Túlóra nélkül. Úgy érzem, ez volt az igazi reprezentáció. ♦ Leningrád. Szmolnij: „A ne­mes lelkű lányok” egykori neve­lőintézete 1917-ben a forradalom központja volt. Ma is őrzi Lenin emlékét; dolgozószobáját. A vá­laszfal két részre osztja a kis szobát. Az egyikben asztal, né­hány szék. A szoba másik részé­ben két vaságy; Leniné és Krupszkájáé. Járok a padlón, ahol Lenin járt, megfogom a széket, amit Lenin fogott. A tolmács követ a tekintetével. Aztán mellém lép; — Ha akarja, elmondok egy anekdotát Leninről. Nagyon jel­lemző. Példázza mennyire hitt az emberekben. Bólintok. Lassan mesélni kezd. — A forradalom után történt. Este volt Lenin — bár sokan figyelmeztették, hogy veszélyes — az utcán sétált. Mindig az emberek között szeretett lenni. Amint ment, hirtelen arra lett figyelmes, hogy nagy embergyű­rű egy fiút vesz körül. Hangos­kodnak, bizonygatják; a fiú pénztárcát lopott. Lenin magához kérette a fiút. Leültette, és a zsebéből egy da­rab kenyeret adott. — Ne félj — mondta —, csak kérdezek tőled valamit, aztán le is út, fel is út. — Nem is akartam erszényt lopni — mondta a fiú, kis bizal­matlan hallgatás után. Lenin mosolyogva l^yintett: — Hagyjuk most ez! ez egész Látón» rajtod, hogy te nem is tudnál lopni... De miért csavarogsz? Tanulnod kellene. — Minek tanuljak? — kérdez­te a fiú. — Tökfej vagy — mondta Le­nin. — így beszél egy felnőtt fiú. akinek pár év múlva már bajusza lesz?.. . Repülő is lehetne be­lőled. És megtanulhatnál harmo- nikázni is, Sokáig beszélgettek. Végül Le­nin öt rubelt adott a fiúnak éj­jeli szállásra, még egy címet, ahol tanulásra jelentkezhet, hogy repülő legyen. Aztán elindult. Két perc telhetett el, Lenin hirtelen megtorpant. Valaki sza­ladt utána és kiabált. A fiú volt. Lélekszakadva rohant. Előbb ki kellett magát fújnia, hogy be­szélni tudjon: — Az erszényt, azt... én lop­tam el... de aztán ... aztán is­tenbizony vissza akartam már adni... — Úgy? ... Hát csakugyan te loptad el? ... — kérdezte Lenin. — Á, nem, nem attól, aki az előbb rámfogta, attól nem én, de... — A fiú kinyitotta te­nyerét, Lenin erszénye volt benne. Lenin nem lett ingerült. Dor­gáló szavakat nem mondott. Ehe­lyett lassan elismételte a címet, ahol a fiú repülő lehet, és har- monikázni tanulhat Azt mondják, a fiú, akivel ez megesett — még él. Repülő nem lett belőle soha, ahhoz nem volt tehetsége. De kiváló műszerész lett és kézügyessége sok dicső­séget szerzett neki. ä. BART A LAJOS i Négyezer-tizenöt tulajdonos Húszéves. 1947. május 4-én „született”. Elképzeltük, egyszer működés közben kell bemutatni, úgy. ahogyan a bátaszékiek nem lát­hatják. És nem igen ismerhetik. Belülről. B3S3 O «939 assas “• sSSS Házi rendészet. Százezer forin­ton alul nem is érdemes a me­gyéből kimenni. Akkor fizetődik ki a Budapestre, vagy a Szegedre utazás, ha legalább félmilliót költhetnek el. Általában százezer forintnál mindennap többet fi­zetnek ki bevásárlásra. Április 14-én 745 ezer forintot, előző nap 367 ezer forintot költöttek be­vásárlásra. Gépkocsiszámra ren­delik a sört, az üvegárut, a vas- és műszaki cikkeket, a vegyi anyagokat, a füszért árut. Mindez folyamatosan és hatalmas meny- nyiségben érkezik, úgy is fogal­mazhatnánk, hogy valóságos áru­folyó hömpölyög az ország üze­meiből, gyáraiból, külföldről a nagykereskedelmi vállalatokon át Bátaszékig, s onnét a 90 bolt­egységbe. A Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozik Alsónána, Alsónyék, Báta, Sár­pilis, Várdomb és végül termé­szetesen maga Bátaszék. Több mint tizenötezer ember kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari ellá­tását végzik az alkalmazottak és a központi irányító irodából a hivatalnokok, a vezetők. Nagy cég ez a földművesszövetkezet. Milliós értékek vannak benne felhalmoz­va, és naponta negyedmillió fo­rintokat tesz ki átlagban a kis­kereskedelmi egységek bevétele. A vásárlást lebonyolító, irányító apparátus mellett saját rendé­szete is van a cégnek. Nem gon­dolhatunk természetesen egyen­ruhás fegyveres testületre. Civil­ruhás emberek. Az úgynevezett hálózati ellenőrzési csoport tagjai. Az a dolguk, hogy vigyázzanak a több milliós értékekre és a lakos­ság, a vásárlók érdekeire. Min­denütt ott látni őket. Felügyel­nek a minőségre, a mennyiségre, a szabály szerinti forgalmazásra. Fekete Sándor a hálózati ellen­őrzési csoport vezetője. Azt mond­ják, hogy nagy gyakorlattal, hoz­záértéssel és lelkiismeretességgel végzi munkáját. 3. A kereskedők általában gazda­gok. A szegényesség és a lompos- ság rossz hatást gyakorol az em­berekre. A bátaszék! földműves­szövetkezet irodáit ha nem is fényűzően, de jó ízlésre vallóan rendezték be. A megbízhatóságot, a pontosságot, a korrektséget méltóan reprezentálja. És a tár­gyalóképességet is. Szigeti János az igazgatóság elnöke, Wéhner Jánosné belső ellenőr egyik leg­utóbbi jelentését tanulmányozza. Vizsgálatot kellett elrendelni, mert néhány boltvezető ismét sok készletet halmozott fel, felesle­gesen. A gondok sűrűjébe érkez­tünk ezzel. Az új mechanizmus első esz­tendeje mind jobban megköve­teli a kereskedőtől, hogy való­ban kereskedő legyen. Felkereste a földművesszövetkezetet a PIÉRT' üzletkötője. Ügyes ember. Úgy ellátta a boltokat, hogy egyik­másik üzlet legalább két évre „bebiztosította” magát írószerek­kel. A másik papírból. Az üzlet­kötő: kereskedő, portékáját el­adta. De vajon kereskedő-e az a boltos, aki belefekteti a pénzt olyan portékába, amelyből évekig raktáron hever. Más üzletben zsilettpengéből, avagy gumicsiz­mából halmoznak fel szükségte­lenül nagy készleteket. Olyan áru nincs, amely nem talál gazdára, vallja néhány kereskedő. Ez igaz, csupán az nem mindegy, hogy mikor. Jelenleg az fmsz igazgatóságá­ra óriási feladatként nehezedik megváltoztatni a boltosok szemlé­letéi, Legalább aonyira legyenek ügyes kereskedők, mint a PIÉRT- üzletkötő. Kizárólag azt vegyék meg, amit el tudnak adni, és annyit, amennyit gyorsan el tud­nak adni. Ezzel a lakosság érde­keit szolgálják, mert ha gyorsab­ban forgatják a pénzt, jobban ki­elégíthetik az igényeket, kor­szerűbb, frissebb, újabb termé­kekkel. Sajnos azonban mindent a helyi kiskereskedelem nem tud megoldani. A söprű például kró­nikusan hiánycikk. Mosószerrel viszont Dunát rekeszthetnek. A mosás gépesítésével az igények a porok felé tolódtak el. De erről mintha a szappangyár egyáltalán nem venne tudomást. 4. Fejtetőre állított igazság. Leg­alábbis annak látszik. És úgy tűnik, nem kivétel ez alól a föld­művesszövetkezeti mozgalom sem. Egyik oldalon a bátaszéki fmsz igazgatósága a jó értelemben vett keieskedői erényeket próbálja kifejleszteni a boltosok körében. Neveli az embereket az új gaz­dasági mechanizmushoz. A má­sok oldalon pedig az anyagi ösz­tönzők ennek szinte az ellenke­zőjét teszik. A kockázati alap­ból prémium fizethető ki annak a boltosnak, aki az elfekvő kész­leteit eladja. De ezeket az elfek­vő készleteket esetleg egy-más- fél évvel korábban éppen a pre­mizált boltos halmozta fel. A józan ész azt diktálná, hogy kapjon pénzjutalmat a boltos, de ennek egyik feltétele ne az elfekvő készletek áruba bocsá­tása legyen, hanem egészen más. Az, hogy nincs elfekvő készlet. Kényes terület a vendéglátó- ipar. Földművesszövetkezeti ber­kekben egyáltalán nem titkol­ják, az italboltok, kisvendéglők, presszók, cukrászdák alkalma­zottainak eleve úgy van meg­állapítva a fizetése, hogy a keve­set úgy is kipótolják. Először is ez a szemlélet a becsületes, több­ség önérzetét sérti. Előfordult Bátaszéken is. hogy va tizenhét­forintos vörös bort harminc fo­rintos áron adták el, de az is tény, hogy a hordós sörön álta­lában mindig megvan a száz fo­rint plusz, viszont cáfolhatatlan tény, hogy a vendéglátóipari dol­gozók döntő többsége, a fizeté­séből és tisztességesen akar é'ni. Elítélendő cinizmus és szinte fejti hívás keringőre hivatalosan is hangoztatni, hogy úgy is megke­resik a mellékest. egyesek ezen megsértődnek és íelj elentge tik az üzletvezetőket, hogy goromba, udvariatlan, stb., stb. 1 6. A földművesszövetkezetek min­denütt tükrei a falusi életszín­vonal alakulásának. Amikor Dár­dai Gergely, az fmsz párttitkára azt mondja el, hogy a kiskeres­kedelmi forgalom Bátaszeken 1967-ben a tervezett 67 millió fo­rint helyett eléri a hetven mil­liót, akkor akaratlanul is az élet­színvonal növekedéséről beszél. Az fmsz a munkás-paraszt szö­vetség erejét a falu és a város közötti különbségek fokozatos megszűnését is demonstrálja: az árubőséggel, a választékkal, a tartós fogyasztási cikkek eladá­sával, a kulturált kereskedelem­mel. Néhány sorban lehetetlen rész­letesen kitérni a szövetkezet bel­ső életére, és széles skálájú te­vékenységére. A csiga exportá­lásától kezdve a cukrászsüte­mények készítéséi!* szinte min­dennel foglalkozik. De minden tevékenység egy dologra irányul: Bátaszék és a környék lakóinak kielégítsék szükségleteit tartós és napi fogyasztási cikkekkel, to­vábbá felvásárolják a háztáji gazdaság feleslegeit, sót mellék- tevékenységként pénzhez juttas­sák a gyógynövénnyel, a hibrid tojóbaromfival, a csigagyűjtéssel, a házinyúltenyésztóssel foglal­kozó családokat. Huszonegyedik életévében fel­nőtt korba lépett a Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet. Pj.—Szp. SÜK 5. iSIS Négyezer-tizenöt tagja, tulajdo­nosa van a szövetkezetnek. Ket- tőszáztizenhat fizetéses alkalma­zottja. Az alapítás évében, 1947- ben a mostani nagy hálózatnak csupán a nyomai léteztek. A kezdés éveiről Lacza József, Fá­bián janos és még néhány elv­társ sokat tudna mesélni. Meg is teszik. Egyetlen dolog van csu­pán, amely nem változott. Most is akadnak fmsz-i tagok, akik a hentesüzletben, a boltban, a fű­szer-, vagy a textilboltban elő­jogokra tartanának igényt. Ren­geteg kellemetlenséget okoznak. Nehezen értik meg, hogy a pro­tekciónak bealkonyult Bátaszé­ken is. Tekintet nélkül a férj, vagy nagybácsi, avagy a sógor beosztására a boltban, a hentes­üzletben mindegyik vevő egy­forma: vásárló. A földművesszö­vetkezet igazgatósága ehhez e'"’ebként szigorúan tartja ma­gát. Az üzletek vezetőitől min­den esetben megköveteli pé’daul, hogy kurrens cikkeknél soron- ’.liliság senkinek nem jár. S ez a helyes. Még akkor is, ha BH Debrecenből A közúti és vasúti kereszt­fuvarozások igen sok példáját produkálták már különböző vállalatok. Ismerjük a kő- és téglaszállítás érdekes eseteit. Legtöbb esetben a szállíttatók a hibásak. A közlekedési vál­lalat nem tehet arról, hogy nagy távolságról kell feles­legesen szállítani. A fő ér­deke, hogy a szállítási díjat megkapja. Gyakori viszont, hogy a felhasználó, a szállíttató nem tehet arról, hogy irdatlan tá­volságból kell a nyersanya­got beszereznie. Leginkább az építési szervezetek legalsó fo­kán álló tanácsi brigádok kényszerülnek tetemes szállí­tási költséggel terhelni a ki­vitelezői tevékenységüket, amely egyébként ismert okok váatt kedvezőbb, mint más kivitelezők esetében. Legutóbb például az ireg- szemcsei községi építőbrigád Debrecenben tudott BH-elemet vásárolni. Ez, a födémkészi- tésre alkalmas építőelem nél­külözhetetlen a korszerű épít­kezésnél. Ugyanakkor tete­mes sitiim miatt szállítása kö­rülményes. A BH-elemet, me­lyet a fogorvosi lakás építé­sénél használnak majd fel, Debrecenből szállították Ireg- szemcsére. Pedig van köze­lebb is ilyen elemet gyártó cég: Pécsett. Dunaújvárosban és Szentendrén. A szállítás növeli az építés költségét. Nem mindegy azon­ban. hogy egy község a ren­delkezésére álló pénzből mennyit költ az anyagok szál­lítására. A BH-eVemek Deb­recenből való szántása nem éppen szerencsés dolog,

Next

/
Thumbnails
Contents