Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-25 / 121. szám

TOLNA MEGYEI N'EPÜ.TSAO 1967. május 35. k Három hónappal — a kitűzés után Alattunk tizenkét szakma mes­teremberei dolgoznak. Pontosab­ban: Tizenegy szakmáé. Mert a tizenkettedikhez tartozók, a szige­telők itt vannak a tetőn, a felvo­nón érkező „bitumoperlitet” terí­tik el. Mi pedig gyönyörködünk a panorámában. Ott, Ócsény felé, vagy százötven—kétszáz méternyi­re készül a kerítés, azon túl szán­tóföldek, rétek. Kicsit idébb húzó­dik a már feltöltött földút, ide jön majd az iparvágány. A Keselyűsi út felől eső részen felvonulási épü­let készül, és csak dél felé látunk komoly épületet, a vállalat iroda­házát. Az építővállalat központi telepét itt alakítják ki. Nyugatra terül el a város. Távol a Bakta- hegy szőlőtáblái, közelebb száz, meg száz épület. Itt-ott kivillan egy toronydaru. — Valahogy sokkal szebb a ki­látás, mint három hónappal ez­előtt — jegyzi meg Heil György, az építőipari szálló-építkezés mű­vezetője. — Akkor még földben voltunk — toldja meg Morhauser Ádám technikus. Innét már többet látni. Az egész várost. Alig több. mint három hónapja kapták a feladatot, hogy Vezessék ezt a munkát, őket jelölte ki a fő­építésvezető. Egy nap határidőt adott a válaszra, hogy elvállal­ják-e, ők azonban csak pár percet mérlegeltek és elfogadták a meg­bízást. Hogy rekordidő alatt épít­sék fel a vállalat háromszáz sze­mélyes szállóját. — Máskor két-három hétig ta­nulmányozzuk a tervrajzokat. Most ahogy kézbekaptuk, másnap már ki kellett tűzni az alapokat. Persze, könnyebbséget okozott, hogy a tervezők is vállalati em­berek, tehát ha valami nem stim­melt a rajzokban, vagy nem értet­tük, csak az irodába kellett felsza­ladni — mondja a technikus. A többiről az építési napló ta­núskodik. Két nap múlva már ás­ták az alapot, a következő napon indult az előregyártás, majd át­helyezték a kerítést. A műszer­gyári tanműhely kerítését. Egy napot kaptak rá, hogy lebontsák a régit, és pár méterrel beljebb fel­állítsák az újat. Elkészült. És a megbízástól számított hat hét múlva már az előregyártott beton­elemeket emelte be a toronydaru. — Elkészül-e időre? — Egy ilyen épület „átfutási ide­je” — az alapok kiásásától a mű­Szovjet emberek — szovjet tájak A TIT megyei szervezete a kü­lönböző társadalmi szervezetekkel történt megbeszélések és egyez­tetések után elkészítette munka­tervét, amelynek alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplését kívánja előkészíteni. A megyeszékhelyen szabadegye­tem jelleggel, bérleti rendszerrel, három előadásból álló rendez­vénysorozatot hallgathatnak végig az érdeklődők. Ennek keretében szeptemberben a BM-klubban iro­dalmi esten ismerkedhetnek meg a bérlettulajdonosok a szovjet iro­dalom gyöngyszemeivel. Október­Vásárdíjat kapott a Bonyhádi Cipőgyár A Bonyhádi Cipőgyár elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár vásárdíjál a goyser-technolőgia to­vábbfejlesztéséért, illetve a köny- nyített goyser-technológia kiala­kításáért. A kitüntetés elnyeréséről teg­nap értesítették a gyárat, ahol érthető nagy örömmel fogadták a kellemes hírt. Gratulálunk a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak, a nagyszerű si­kerhez. ben ankétot tartanak a szovjet filmművészetről, amelyen egy szovjet filmrendező, vagy film­színész is részt vesz. Novemberben hangversenyt rendeznek a szovjet zeneirodalom kiemelkedő alkotá­saiból. A szakosztályok saját területü­kön készülődnek az évforduló mél­tó megünneplésére. A történészek az 1917-es év forradalmi esemé­nyeiről, a közgazdászok az 50 év alatt bekövetkezett fejlődésről, a földrajz-szakosztály tagjai szovjet tájakról tartanak előadásokat. Az agrárszakosztály tagjai a földmű­velők életében a forradalom ha­tására bekövetkezett változások­ról beszélnek majd. A szakosztá­lyok munkáját bizonyára nagy­mértékben segíti az az előadói konferencia, amelyet Mód Aladár tart „A Nagy Októberi Szocialista' Forradalom a történelem tükré­ben” címmel. Az év utolsó három hónapjában nagy szerepük lesz a szovjet kul­túra megismertetésében a műve­lődési autóknak is. Előadásokat tartanak, játék- és diafilmeket ve­títenek a tanyákon, kisebb közsé­gekben, — amerre csak megfordul a művelődési autó lelkes kollektí­vája. Felhasználják megyeszerte a TIT országos történelmi választ­mányának kiadványát, a 180 kép­ből álló, a Szovjetunió történel­mét, mai életét bemutató diákat. A 180 képet, mintegy 10—12 témá­ban lehet csoportosítani. szaki átadásig — tizenöt hónap. Mi, jubileumi versenyvállalásunk­nak megfelelően, harmadannyi idő alatt megcsináljuk. Habár volt jó néhány akadály — az erős szél miatt például nyolcnapi kiesése volt a darunak, szélben nem lehet emelni, mert nagy a balesetve­szély, meg el is romlott egyszer a toronydaru —, de az emberek utá­na rávertek. Szombat délután is. meg néha vasárnap is. Nagyobb baj, hogy nem jön meg minden anyag kellő időben. Áprilisban például izgultunk, hogy megkap- • juk-e az utolsó száz födémelemet. Pár napos késéssel, de megjött. Most meg a hangszigetelő pozdor- jalemezeket várjuk Szegedről. On­nét azt telefonálták, hogy 18-án feladták az anyagot, ide azonban nem jött meg. Emiatt a kubikosok kénytelenek olyan munkát végez­ni, ami különben egyáltalán nem sürgős. Kívülről alig észlelni mozgást az épületen. Sokkal látványosabb volt az elemek összeszerelése, ami­kor szemlátomást nőtt az épület. Pedig akkor a létszám nem volt több 25—30-nál. Most meg majd­nem százan dolgoznak. Csakhogy szétszórtan. Mind a négy szinten. Itt vakolnak, ott a központi fűtés vezetékeit, radiátorait szerelik, amott az aljazatbeton készül, asz­talos illeszti az ablakokat, dol­goznak a villanyszerelők, ácsok, hegesztők. Mint egy jól olajozott gépezet. Nem zavarják egymást, mindenkinek megvan a helye, a nagy épületben elférnek. És most már nemcsak kívülről látszik, milyen lesz a szálló. Ki­alakulnak a kétoldalt sorakozó há­romágyas szobák — az építők már most, képzeletben be is rendezik őket — a lépcsőház melletti tágas klubszoba, az ételtároló, az étel- melegítő, a tisztító, a mosdó és a zuhanyozó. Itt a szobákban csak pihenni, ol­vasni lehet. Ha valaki munka után főzőcskézni akar — szokás a csa­ládjuktól távol dolgozó építőknél — rendelkezésére áll majd az étel- melegítő helyiség. A „hazait” a szomszéd szobában tarthatja, ahol minden lakónak külön szekrénye lesz. A lakószobába ételt bevinni és ott fogyasztani nem szabad. A gumicsizmát már a földszinti, erre a célra szolgáló helyiségben kell majd lemosni, a cipőtisztításra emeletenként lesz külön helyiség. Ma azonban még dolgozni jön ide naponta a száz építő. Egy-két hónap múlva már pihenni. (J) •• Ülést tartott a szekszárdi járási pártbizottság Az MSZMP szekszárdi járási bizottsága május 24-én ülést tar­tott, amelyen megjelent Somi Benjamin, a megyei pártbizott­ság titkára is. Az ülésen a párt- bizottság a következő szervezeti kérdésekben hozott döntésit: Ed­dig végzett munkája elismerése mellett és más funkcióba törté­nő áthelyezése miatt felmentette Hornok István elvtáraat, a szek­szárdi járási pártbizottság első titkárát funkciója alól. Hornok István elvtárs, akit a faddi Le­nin Termelőszövetkezet elnöké­nek választott meg. továbbra is tagja marad a szekszárdi járási pártbizottságnak, illetve párt- végrehajtó bizottságnak. A szekszárdi járási pártbizott­ság Tóth József elvtársat bízta meg ideiglenesen az első titkári teendők ellátásával. Második napirendi pontként Tóth József elvtárs, a szekszár­di járási pártbizottság ideigle­nes első titkára tartott tájékozta­tót időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. GÉP ÉS EMBER Foto: Bakó Jenő. Közel száz iskola jelentkezett Politechnikai kiállítás Szekszárdon Szeptember 25-én ül össze ha­zánkban Moszkva, Halié és Szó­fia után a negyedik alkalommal a Nemzetközi Politechnikai Sze­minárium. A tíznapos nemzetkö­zi szakértői tanácskozáson szo­cialista országok vesznek részt. Már több nyugati ország is be­jelentette, hogv megfigyelőket küld a szemináriumra, amelyet Budapesten és több vidéki város­ban tartanak meg. A nemzetkö­zi fórum összehívását gondos előkészületek előzik meg nem­csak hazánkban, de más szocia­lista államokban is. A tanácsko­zás témája a politechnikai kép­zés, a nevelés lesz. Tolna megyéből nyolc kül­dött vesz részt a nemzetközi fórum tanácskozásain. S az előzetes tájékoztatás szerint már az is bizonyos, hogy a sze­minárium vidéki napjain kül­földi vendégeket fogadhat majd néhány megyei iskola. Az 1966—67-es tanév a IV. Nemzetközi Politechnikai Szemi­nárium előkészületi éve. Peda­gógusok egyénenként és osztá­lyok, iskolák kollektív munkával készülődtek országszerte arra, hogy a résztvevők a témához méltó komolysággal és érdem­ben tudják tapasztalatokon nyugvó, a politechnikai oktatás­sal kapcsolatos nézeteiket elő­adni és megvitatni nemzetközi fórum előtt. A szeminárium tartalmi fel­készülését segítették azok a pedagógusok, akik központi­lag megadott témákban ké­szítettek el különböző meg­figyeléseket. Ebben a munkában a megyéből 17-en vettek részt. Ezenkívül me­gyei és országos pályázatot is hirdettek a pedagógusok számá­ra — javasolt témákkal. A pá­lyázaton a megye öt pedagógusa vett részt, munkáik azonban a megyei szintről nem jutottak to­vább. Az előkészületek során a leg­több pedagógust, iskolát, kollek­tívát a megyei, majd az azt kö­vető országos politechnikai kiál­lításra szánt anyag készítése foglalkoztatott. A gyakorlati fog­lalkozásokon készített termékeik­ből, eszközökből megyei kiállítá­sokat rendeznek. A megyében Szekszárdon, a Béri Balogh Ádám Múzeum nagytermében június J és 16 között lehet megtekinteni ezt a politechnikai kiállítást. amelyre közel száz isikola már elküldte az anyagát. Az előzetes zsűrizés a napokban történik. Az országos politechnikai kiállítást szervező bizottság 6-án érkezik a megyébe. A bizottság tagjai pontozásos alapon választják ki azt az anyagot, amely a szeptem­berben Budapesten megrende­zésre kerülő nemzetközi kiállítás magyar anyagában szerepéi majd. ,A kiállítás célja, hogy elsősor­ban a mindennapi oktatásban jól hasznosítható kísérleti, szem- méltető, demonstrációs eszközö­ket mutassák be. Ezenkívül ter­mészetesen néhány kuriózumot- is láthatnak az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents