Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
I I TOLNA MEGY EU VBAG PROLETARIAT EGYESÜLJETEKI NEPUSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEITANAbs.LÄpjA XVII. évfolyam, 117. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. május 20. Magyar—NDK barátsági Budapesten Elutazott a fővárosból az NDK párt- és A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége pénteken délután magyar—NDK barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés résztvevői hosz- szan tartó tapssal köszöntötték a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, BiszTcu Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizóttság első titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy JóKádár János: zsefné könnyűipari miniszter, továbbá a közélet több ismert személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Walter Ulbricht, Willi Stoph, az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetői, Erich Honecker, dr. Heinrich Homann, Hans Rietz, Oskar Fischer, dr. Herbert Plasch- ke, a küldöttség tagjai. Részt vett a gyűlésen Lotte Ulbricht, valamint Losonczi Pálné és Fock Jenőné is. A himnuszok elhangzása után dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután nagy taps közben Kádár János lépett a mikrofonhoz. Szerződésünk jól szolgálja a béke védelmének ügyét — Német barátaink mostani magyarországi látogatása különleges fontosságú és valóban történelmi mérföldkő államaink népeink kapcsolatában. Közös elhatározás alapján a tegnapi napon megkötöttük a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződését. A szerződés aláírásával jó feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy továbbfejlesszük barátságunkat, szövetségi viszonyunkat. és betűjét megsértve — létrehozták a monopol tőke hatalmát megtestesítő nyugatnémet külön államat. Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta: — Manapság már barátnak és nem barátnak egyaránt reális tényként kell számításba vennie, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság olyan európai hatalom, amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Szerződésünk megfelel a két szocialista ország népei érdekeinek és jól szolgálja nemzetközi síkon a társadalmi haladás, a szocializmus, a népek barátságának, együttműködésének, imperialistaellenes harcának, a béke védelmének ügyét. Joggal mondhatjuk, hogy barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk megkötésével országaink szuverenitásának, népeink szocialista jövőjének új biztosítékát és a nemzetközi életnek egy új, pozitív és hatékony tényezőjét hoztuk létre, — kezdte beszédét Kádár János, majd arról beszélt, hogy a magyar nép történelme során állandóan, közvetlenül és súlyosan szenvedett a német imperializmustól, különösen a második világháború időszakában a hitleri asizmustól. A Német Demokratikus Köztársaság, a történelem folyamán létrejött első német munkásparaszt állam, amelynek célkitűzései maradéktalanul a dolgozó osztályok boldogulását és az európai békét szolgálják. Az első német munkás-paraszt állam megteremtése a nép legjobbjainak azt a törekvését fejezte ki, hogy Európa szívében, német területen is gyökeret verjen a béke és a társadalmi haladás eszméje. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása méltó válasz volt a nyugati imperialisták potsdami Határait, függetlenségét a világ szocialista erői is garantálják. A német munkás-paraszt államnak — a bonni elszigetelési törekvések ellenére — ma már 35 országban van állami képviselete és a nemzetközi szerződések százait írta alá. Kádár elvtárs ezután részletesen szólt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a Német Demokratikus Köztársaság belső helyzete érzékeltet. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság internacionalista kapcsolatai jól megalapozottak, meg- bonthatatlanok, évről évre fejlődnek. Mindenekelőtt említem, s ez a legfontosabb, hogy pártjaink és kormányaink valamennyi fontos nemzetközi kérdésben, valamint a nemzetközi munkásmozgalom előtt álló feladatok megítélésében azonos nézeteket vallanak, vállvetve együtt harcolnak. A legjobb elvtársi szellemben folytatott tárgyalásaink, megegyezéseink újabb lendületet adtak kapcsolataink fejlesztésének. Az országaink közötti kapcsolatok jelentősen fejlődtek gazdasági, kulturális és tudományos téren. Ma már a Szovjetunió után a Német Demokratikus Köztársaság foglalja el a második helyet Magyarország külkereskedelmében — mondotta Kádár János. nagygyűlés kormányküldöttsége Uj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság csaknem két évtizedes és állandóan bővülő együttműködésének, új távlatokat és lendületet nyújt országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további kibontakoztatásához és elmélyítéséhez. Kádár János ezután hangsúlyozta: A leghatározottabban szembeszegülünk minden revansista törekvéssel, mely a jelenlegi európai határok megváltoztatását célozza. Változatlan meggyőződéssel hangsúlyozzuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság állami létének tiszteletben tartása nélkül nem lehet megteremteni az európai béke és biztonság szilárd rendszerét. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk nem irányul senki ellen, majd a Karlovy Vary-ban elfogadott nyilatkozat jelentőségét méltatta, s így folytatta: — Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az európai légkör enyhülését az imperialista célokat szolgáló északatlanti szövetség, azon belül az amerikai imperializmus Európa jelentős részét megszállva tartó katonai erői és az általuk támogatott Német Szövetségi Köztársaság politikája akadályozza. Az amerikai imperializmus minden földrészen, a világ csendőrének sötét szerepére vállalkozva nemcsak a német térségben, hanem egész Európában a legreakció- sabb erőkre támaszkodik, a néPénteken reggel ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. A főbejárattal szemben, a főtér árbócsorára a hivatalos résztvevő, illetve egyéni kiállítókkal képviselt 34 ország nemzeti lobogóját vonták fel. Az érkező vendégeket a főtéren álló könnyűipari pavilonban dr Bíró József külkereskede'mi miniszter, Droppa Gusztáv, a Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda igazgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte. A megnyitó ünnepségen megjelent Kisházi Ödön, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Apró Antal és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kiss Árpád, dr. Korom Mihály, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, és Vá'yi Péter, a kormány tagjai és számos más közéleti személyiség. Ott voltak a megnyitón a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi államférfiak, továbbá a diplomáciai testület több vezetője és tagja. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ny;totta meg. Üdvözölte az Elnöki Tanács és a kormány megjelent tagjait, a külföldi országok kormányainak a megnyitón részt vevő tagjait, a diplomáciai testület képviselőit* a vendégeket. — A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított áruk — mondotta többek között — sokoldalúan bizonyítják, hogy a nemzetközi munkamegosztás szélesedése szorosan összefügg a tudomány, a technika és az ipar rohamos fejlődésével — mondotta. — Magyarországon a Budapesti Nemzetközi Vásár az egyik fórum, ahol a népgazdaság szakemberei, műszaki és kereskedelmi életünk képviselői közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a külföldi kiállító cégekkel és megismerhetik azok termékeit. A Magyar Népköztársaság, amely az öt világrész szinte valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll, megbecsült partner. Ezt többek között bizonyítja az is, hogy — hosszú lejáratú megállapodások rendszerében a kölcsönös bizalom, a kölcsönös előnyök és egyenjogúság alapján — mind több országgal kereskedünk. Növekszik az ipari kooperáció és az együttműködés a harmadik országok piacain is. Úgy gondolom, hogy ez a nemzetközi találkozó tág lehetőségeket kínál a kapcsolatok továbbfejlesztésére — mondotta a miniszter. Beszéde után a vendégek körsétára indultak a vásárvárosban. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken két légitámadás érte Hanoit Hanoi, Szabó L. István, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken a hadüzenet nélküli légiháború eddigi legsúlyosabb napját élte át a VDK fővárosának lakossága. Háromszor szólaltak meg Hanoiban a légvédelmi szirénák: a lakosság úgyszólván az egész napját az óvóhelyen töltötte. Az amerikaiak két nagyszabású bombatámadást hajtottak végre. A támadás harmadik hulláma nem érte el Hanoit. A támadók elkeseredett Az amerikai és délvietnami ellenállásba ütköztek csapatok csütörtökön támadást A kora délutáni órákban, a Ha- indítottak a Vietnam két részét női elleni légitámadások történetében először az amerikai légi- kalózok mélyrepülésben támadták a város belső kerületeit. Többször is lecsaptak a Vörös-folyó és a diplomáciai negyed között elterülő, zömében munkásak lakta városrészre. Az ötszázkilós rombolóbombák nyomán a lakóházak, mint a kártyavárak omlottak össze. Amikor ezt a tudósítást írom, a mentőosztagok a sötétben még mindig embereket keresnek a romok között. A halottak és sebesültek számáról még nincs hivatalos jelentés. Három repülőgéppel fizettek a délutáni támadásért az amerikaiak, s ezzel pénteki veszteségük kilencre emelkedett. Támadás a demilitarizált övezet ellen Veszélyben Glezosz élete Moszkva (TASZSZ). A Pravda római tudósítója olyan értesülésekhez jutott, hogy Mano- lisz Glezosz rendkívül súlyos veszélyben van. A szovjet újságíró pénteken görögországi menekültekkel találkozott, akik szomorú hírt közöltek: megbízható forrásokra hivatkozva elmondták, hogy Manolisz Glezoszt és Leonidasz Kirkoszt napok óta a legbarbárabb módon kínozzák, hogy „beismeréseket” csikarjanak ki tőlük. A kínvallatás következtében Glezosz súlyosan megbetegedett. A tudósító megjegyezte, hogy nem nevezheti meg a menekülteket, mert meglehetősen ismert emberek, nemcsak Görögországban, hanem világszerte. elválasztó demilitarizált övezet ellen. Több amerikai és délvietnami zászlóalj vonult be a fegyvermentes övezet tíz kilométer szélességű déli részébe. Az amerikai szóvivő közlése szerint heves harcokra került sor: a támadók 11 halottat és 41 sebesültet vesztettek. A demilitarizált övezet déli részének megszállása az 1954-es genfi egyezmény újabb megsértését, a háború kiterjesztésének újabb lépcsőfokát jelenti. Az amerikai és délvietnami csapatok így közvetlenül az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó 17. szélességi fok mentén helyezkednek el. akciójára, amellyel — a egyezmény szellemét Bíró József külkereskedelmi miniszter üdvözölte az ünnepélyes megnyitó résztvevőit.
