Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-19 / 116. szám
1967. május 19. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG a Iktatva, az intézés folyamatban | Két hónap múlt el a tanács- és képviselőválasztások óta. Mindenütt megtartották az alakuló üléseket, a tanácstagok és a képviselők végzik mindennapos munkájukat. A választók, amikor az urnák elé járultak és leadták szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjeire, bizalmat előlegeztek. Abban a reményben adták le szavazatukat, hogy a felvetett, megvitatott, közérdekű problémákat, javaslatokat rendre megvalósítják. Most van a megvalósítás ideje, nem csoda hát, hogy árgus szemekkel figyelik: a tanácsok nem feledkeztek-e meg javaslataikról, kéréseikről? Az új tanácsi szervek részére pedig azért állandó téma a már lezajlott választás, mert nem feledkeztek meg a választási gyűléseken elhangzottakról, úgy tekintik, hogy számukra a munka a választásokkal nem lezárult, hanem tulajdonképpen elkezdődött. | íme a paksi példa. Pontos, iktatott kimutatásokat szednek elő. Ezekből mindenekelőtt kitűnik, hogy majdnem kétszázan szólaltak fel a választási gyűléseken, és 48 közérdekű javaslatot tettek. Előkerül egy másik kimutatás is, megannyi rubrikával. Ezen 48 név szerepel, pontosan megjelölve a lakás, utca, házszám is, majd pedig a javaslat, amelyet az illető közügyben tett. Külön feljegyezték, hogy a javaslattal együtt milyen társadalmi munkafelajánlást tettek. Minden egyes javaslatot értékeltek és elbírálták, hogy milyen reális lehetősége van a megvalósításuknak. Mindenekelőtt számba vették, hogy biztosítható-e a megvalósításhoz az anyagi fedezet, és mikorra. Ezt is rögzítették. A javaslatok rovatban ilyen sorok olvashatók: „H.I.-né és K.J. Temető utcai lakosoknál olyan vízmosás van, ami veszélyezteti a lakóházakat. Intézkedést kérnek”. „Tolnai utca bitumenes járdát kér”. „Hidegvölgyi árok fölé komoly hidat kérnek a víz miatt, hossza 12 méter”. „Sürgősen kérik a Bástya utcai átjárók megjavítását”. „Az Arany János, Munkácsy és Gárdonyi utca kövezését kérik több mint egy kilométer hosszan”. „Csatornázás ne csak a központban legyen, hanem az egész községben”. „A Haladás utcában bővítsék ki a vízműhálózatot az utca végéig”. „Az Árvíz utca lakói új kutat kérnek, vagy a régi kitisztítását”. „Villanyhálózatbővítést kérnek a Gárdonyi utca részére”. Öntözőkocsi buszmegálló, klubhelyiség, ároktisztítás, és ami csak elképzelhető egy község életében, úgyszólván minden szerepel a javaslatok között. A hozzájárulási rovatban ilyenek olvashatók: „Társadalmi munka, 42 fő, 42 munkanap”. „Hozzájárulás családonként”. „Társadalmi munka, 104 fő, 104 munkanap” és így tovább. | A javaslatok egész közeli — idei — határidővel jegyezték fel. A Vörösmarty utcát például még ebben az évben újrakövezik, az idén megépítik a hidegvölgyi hidat is, a Bástya utcában pedig kijavítják az átjárókat, de megannyi más feladatot is megvalósítanak már ez évben. — A megvalósítás már meg is kezdődött; — mondotta Aradi Imre vb-elnök — a nagy kapacitású házi brigádunk jórészt e javaslatok megvalósításán dolgozik és ezekre fordítjuk a községfejlesztési bevételünket. A tervezésnél éppen ez volt az egyik kiindulópont: figyelembe vettük, hogy mennyi bevétellel számolhatunk és abból mennyire telik. Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, de fokozatosan minden reális kérést meg tudunk valósítani. A megvalósítás biztosítéka az, hogy a tanács nincs egyedül ebben a nagy munkában, mert ha kell, az egész falu lakossága segít. A párt-vb megtárgyalta a csibráki erdőgazdasági pártszervezet munkáját Az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága a Csibráki Erdőgazdaság pártszervezetének munkáját tárgyalta. Az igényességgel és körülteíkintéssel elkészített írásbeli beszámoló áttekintést adott a pártvezetoség, a tagság politikai, gazdasági munkájáról. Annak ellenére, hogy a parttagok 30—35 kilométeres körzetben, lakott területekről távoli munkahelyeken dolgoznak, az utóbbi években javult a pártszervezet munkája. A javulást illusztrálja a pártrendezvények látogatottsága, az oktatás színvonala, a párt szervezeti erősödése. A pártalapszerve- zetbe négy tagot vettek fel az elmúlt két évben. A párttagok egytől egyig törzs- gárdatagok is. Munkájukban, magatartásukban példamutatóak. Az erdészet párttagjai éberen őrzik és vigyáznak a párt tisztaságára. Két tagot pártszerűtlen magatartás miatt az elmúlt év elején eltávolítottak. A kizárást megelőzően sokat foglalkoztak a két emberrel, s miután a többszöri beszélgetés, figyelmeztetés hatás nélkül maradt, taggyűlés elé került a két ember ügye. A párttagok úgy látták, hogy méltatlanok a párttagságra, s ennek megfelelően meghozták a kizárási határozatot. Javult a párttagság tájékoztatása A téli hónapokban feldolgozták a IX. pártkongresszus anyagát, a párttagok feladatává tették, hogy a pártonkívüliekkel is ismertessék. Az erdészet gazdasági eredményei jól alakultak. Több mint félmillió forint terven íelüli eredménnyel zárták a gazdasági évet. Az eredménynek több ösz- szetevője van. Javult > a gazdaságvezetés irányító, szervező munkája és változott a dolgozók munkafegyelme. Két-három évvel ezelőtt előfordult, hogy a dolgozó munkahelyét elhagyva, pincézni, vagy kocsmázni ment, s balesetet idézett elő. A rendbontókkal szemben következetesen alkalmazták a felelősségre vonást, még az elbocsájtástól sem riadtak vissza. Hét brigád versenye A pártszervezet sokat segített a szakszervezetnek abban, hogy az erdészetnél is megalakuljanak a komplexbrigádok. A dolgozók kezdetben bizalmatlanul fogadták ezt a korszerű termelési formát. Attól féltek, hogy az új módszer bevezetésével keresetük csökken. Ma már belátják, hogy aggodalmuk alaptalan. Könnyebben és zökkenőmentesebben megy a munka bérük pedig 10 százalékkal emelkedett. A komplexbrigádokon belül már nem volt nehéz a szocialista brigádmozgalom kialakítása. Tavaly hét brigád vett részt a szocialista cím elnyeréséért indított mozgalomban. Az év végére négy brigád elnyerte a szocialista brigád címet. Az erdészeti dolgozók között azóta is szélesedik, terebélyesedik a mozgalom. Az idén két újabb brigád alakult, ez azt jelenti, hogy az állandó dolgozók 74 százaléka ítészt vesz a szocialista cím elnyeréséért indított mozgalomban. Az erdészet 22 műszaki dolgozója segíti a szocialista brigádban dolgozók munkáját. Minden brigádot egy-egy műszaki patronál, s hetente kétszer részükre politikai vitával egybekötött szakmai oktatást tart. A dolgozókkal rendszeresen ismertetik a gazdaság tervét, s annak alakulását. Az 1966—67-es gazdasági év fele lejárt. Tervüket minden ágazatban időarányosan teljesítették. Eleget tettek szállítási kötelezettségüknek, s a pénzügyi mutatók is jól alakultak. A komplexbrigádokban és a szocialista brigádokban dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójánál; tiszteletére 300 ezer forint terven felüli eredmény kihozására tettek vállalást. A pártszervezet beszámolója a nehézségekről is számot adott. Nehezményezték, hogy az elmúlt év eredményei után kitűzött céljutalmat mind a mai napig nem kapták meg. Az ilyen esetek nehezítik a párt- és a gazdaság- vezetés munkáját, és megingatják a dolgozók bizalmát. A nehézségek között szerepel egy megoldásra váró és állandóan viaszatérő probléma, a vadkár. A párttagok úgy látják, hogy az erdőgazdaság területén a megengedettnél magasabb vadlétszámot tartanak fenn, s ez. leszámítva a külföldi vadászok által elejtett vad után fizetett valutát, az erdő- és a mezőgazdaságban okozott vadkárokban jelentkezik. A végrehajtó bizottsági ülésen megállapították, hogy a párt- szervezet eredményes munkát végzett. Munkatársi, elvtársi kapcsolat van a párttagok, a gazdaságvezetés és a dolgozók között. Tevékenységükre jellemző, hogy a közös megállapodások után, közösen hajtják végre a feladatokat. Elfogadták a csib- ráki erdészet pártszervezetenek beszámolóját és a határozati javaslatot, amely az ideológiai munka javítását, a szocialista brigádmozgalom szélesítését, a párt- és a gazdaságvezetés közötti kapcsolat további erősödését és a gazdaságos munkát határozta meg. A per első kézi munkaerőt kelljen igénybe venni. Vásároltunk egy trágyalé- szippantót, mert nem csak a gazdálkodásban, hanem a gazdaságban külsőleg is rendet kellett teremtenünk. AT alóban, az istállók környé- ' ke ma egész más képet mutat, mint egy évvel ezelőtt. Az épületeket kimeszelték, a körülöttük felgyülemlett trápát tolólapos traktorral eltakarították, a gödröket fel töltötték. A trágyalé-szippantóval most tüntetik el a korszerű, 300 férőhelyes hizlalda végében keletkezett trágyalétavat. (Amely egyrészt tervezési hiba miatt is keletkezett; kétoldalt, tán egy-két köbméter befogadóképességű akna épült, amely csakhamar megtelt. Nem volt, mivel kiüríteni, ezért folyt a trágyalé szanaszét.) Már készül két újabb, nagyobb méretű akna. A falu alatti répaföldről még a szemerkélő eső sem tudta elriasztani az embereket. — Ezen a napon száznegyven- ketten dolgoztak a répában — újságolja Nagy János főagronó- mus, látható elégedettséggel. — Nincs itt hiány munkakedvben... No, azért az örömbe még üröm is cseppen... A lóistállóban — az esti etetés után — négy pár ló előtt is degeszre tömötten áll a saroglyábán a friss iucernaszána. Még az alomba is került belőle. A főagronómust elfogja az indulat: — Ezt a gyakorlatot is meg kell szüntetni. Most, hogy van új, a lovak előtt is legyen ro- gyásig, aztán tavasszal meg a borjuknak is áLig lesz? No, a négy pár ló gazdája 100—100 forint bírságot kap. De ezzel még nem intéződött el az ügy. A főagronómus. meg a brigádvezető kimarkolja a sa- roglyából a lucernát, átviszi az istálló másik felébe, a hízó bikák elé. A - - ndozójuk szabadkozik: — Miért hozzák ide ezt a takarmányt? Én már megetettem, elrontják itt nekem a jószágot? — Azt hiszem, a bikák nem haragszanak meg egy kis pótlékért. maga Pali bácsi, meg nem tudja, honnan van. — Ez a legrosszabb istállónk — jegyzi meg az elnök — és a gondozójuk, Szőke Pali bácsi meg is érdemli... meg is érdemli, hogy egy jobb istállóba kerüljön. Mert ebben a rossz istállóban, még télen is átlag negyven kiló volt a havi súlygyarapodás. — Jó nekem itt — szabódik Pali bácsi. — De még jobb lesz másik helyen. ahol könnyebbek lesznek a munkakörülmények. Orbón az egyik istállót export-istállónak rendezzük be — mert mi is fel akarunk iratkozni a hízómarhaexportálók közé — és oda maga lesz a legmegfelelőbb gondozó. Később Hebeling Imre állítja meg az elnököt. — Topor elvtárs... mint a szociális bizottság elnöke, szólok. A nyugdíjasok közül néhányan panaszkodnak. hogy a kukoricájukban vannak kisebb-nagyobb víznyomásos területek. — Rendben van, majd közösen kimegyünk, megnézzük. És ha valóban jogos a panasz, akkor majd kárpótoljuk őket. — Meg még azt is akarom mondani, nincs ám semmi baja a borsónak. Nem égette meg a vegyszerezés, ahogyan egyikmásik állította. Ami megégett, az a repce benne... — Most, tavasszal kilencszáz holdon vegyszereztünk, a kipermetezést Hebeling elvtárs végezte. Ez is jellemző dolog volt... A széntárolóban találtunk egy mázsa, tízezer forint értékű vegyszert. De semmiféle bizonylatot nem találtunk, hogy mikor vette a szövetkezet. Hát mi felhasználtuk... A beszélgetés alatt Hebeling Imre is bizonygatja; Sárpilisen is legalább olyan jók a földek, mint másutt, az emberek is olyanok, mint másutt, lehet itt jól gazdálkodni, ha a vezetőség és a tagság is egy nézeten van. BI. Még az ügyfelek sem tudják pontosan, mi értendő ügyvédi munkaközösség elnevezés alatt, őket csak az érdekli, hogy érdekét méltóan képviselje az ügyvéd. Aki még soha nem volt kapcsolatban bírósággal, perekkel, az sokszor felteszi magában e kérdést, milyen élet folyik itt. Kérdésekkel kerestük fel dr. Szent- iványi Ferencet, a szekszárdi 2. számú ügyvédi munkaközösség vezetőjét — Mindenekelőtt az érdekli az olvasókat, mit jelent a munkaközösségben dolgozni? — Gyakorlatilag „maszek” ügyvéd csak egy-kettő működik az országban. Az ügyvédj tevékenységet, a felek jogvédelmét, mindenütt munkaközösségben, az Ügyvédi Kamara, az Országos Ügyvédi Tanács és a Magyar Jogász Szövetség elvi irányításával végezzük. Mondanom sem kell, hogy az ügyvédi munka tartalmában is megváltozott — mondja dr. Szentiványi. — Az a célunk, hogy minél kevesebbet pereskedjenek az emberek. Mi vagyunk minden per első bírái. Megmondjuk a félnek, mit várhat érdemes-e pereskedni. Ha ragaszkodik hozzá, természetes, hogy az ügyben a törvények szerinti védelmet ellátjuk. — Sokat pereskednek az emberek? — Nem túlságosan. Egy ügyvéd havonta körülbelül félszáz esetben lát el képviseletet, hasonló mennyiségben kap minden munkaközösségi tag kirendelést. — Milyen perek jellemzőek korunkra? — Apaságmegállapítás gyerektartás, lakás-, vagyonmegosztás elvált házaspárok között. — Tehát eltűntek a régi hírhedt birtokperek? — Nem. Számuk ugyan csökkent, ami néhány maradt, annál szívósabb. Egy bátaszéki esetünkben, alig tíz négyszögölért folyik a per évek óta. Az S. testvérek már másfél évtizede pereskednek váltakozó sikerrel. — Milyen viszonyban van a munkaközösség a hatóságokkal? — Az ügyészséggel, bírósággal, rendőrséggel jó munkakapcsolatunk van. Természetesen a város párt- és állami vezetőivel is szoros kapcsolatot tartunk fenn. Tevékenységünk beletartozik a város életébe. — Milyen sikerrel képviselik védenceik ügyét? — Erre válaszolni egyértelműen nem tudok. Minden eset külön elbírálást igényel. Mint mondottam, törvényeink értelmében segítjük ügyfeleinket igazságuk megkeresésében, ügy hiszem, tevékenységünkkel a város jogéletében jelentős eredményeket értünk el. — Ügyvéd úr, tudjuk a régi jógászgyakorlatnak vége. Az emberekben mégis fennmaradt a hit: ügyvédi hatalmasságok, nagy jövedelmek tudata él az emberekben. — Mi olyan dolgozók vagyunk mint bárki a városban. Keresetünk sem több egy osztályvezetőénél. Éppen úgy küzdünk lakás- és elhelyezési gonddal, éppen úgy veszünk részt a város politikai életében, mint mások. Az ügyvédi gyakorlat is szocialista alapokra helyeződött. A munka- közösség nálunk is fontos nevelő, szervező szerepet tölt be. —PJ—
