Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

1967. május 19. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG a Iktatva, az intézés folyamatban | Két hónap múlt el a tanács- és képviselőválasz­tások óta. Mindenütt megtar­tották az alakuló üléseket, a tanácstagok és a képviselők végzik mindennapos munká­jukat. A választók, amikor az ur­nák elé járultak és leadták szavazatukat a Hazafias Nép­front jelöltjeire, bizalmat elő­legeztek. Abban a remény­ben adták le szavazatukat, hogy a felvetett, megvitatott, közérdekű problémákat, ja­vaslatokat rendre megvalósít­ják. Most van a megvalósítás ideje, nem csoda hát, hogy ár­gus szemekkel figyelik: a ta­nácsok nem feledkeztek-e meg javaslataikról, kéréseikről? Az új tanácsi szervek részére pedig azért állandó téma a már lezajlott választás, mert nem feledkeztek meg a vá­lasztási gyűléseken elhangzot­takról, úgy tekintik, hogy szá­mukra a munka a választá­sokkal nem lezárult, hanem tulajdonképpen elkezdődött. | íme a paksi példa. Pontos, iktatott kimutatásokat szednek elő. Ezekből minde­nekelőtt kitűnik, hogy majd­nem kétszázan szólaltak fel a választási gyűléseken, és 48 közérdekű javaslatot tettek. Előkerül egy másik kimuta­tás is, megannyi rubrikával. Ezen 48 név szerepel, pontosan megjelölve a lakás, utca, ház­szám is, majd pedig a javas­lat, amelyet az illető közügy­ben tett. Külön feljegyezték, hogy a javaslattal együtt mi­lyen társadalmi munkafel­ajánlást tettek. Minden egyes javaslatot értékeltek és elbí­rálták, hogy milyen reális le­hetősége van a megvalósítá­suknak. Mindenekelőtt számba vették, hogy biztosítható-e a megvalósításhoz az anyagi fe­dezet, és mikorra. Ezt is rög­zítették. A javaslatok rovatban ilyen sorok olvashatók: „H.I.-né és K.J. Temető utcai lakosoknál olyan vízmosás van, ami ve­szélyezteti a lakóházakat. In­tézkedést kérnek”. „Tolnai ut­ca bitumenes járdát kér”. „Hidegvölgyi árok fölé komoly hidat kérnek a víz miatt, hossza 12 méter”. „Sürgősen kérik a Bástya utcai átjárók megjavítását”. „Az Arany Já­nos, Munkácsy és Gárdonyi utca kövezését kérik több mint egy kilométer hosszan”. „Csatornázás ne csak a köz­pontban legyen, hanem az egész községben”. „A Hala­dás utcában bővítsék ki a víz­műhálózatot az utca végéig”. „Az Árvíz utca lakói új ku­tat kérnek, vagy a régi ki­tisztítását”. „Villanyhálózat­bővítést kérnek a Gárdonyi utca részére”. Öntözőkocsi buszmegálló, klubhelyiség, ároktisztítás, és ami csak el­képzelhető egy község életé­ben, úgyszólván minden sze­repel a javaslatok között. A hozzájárulási rovatban ilyenek olvashatók: „Társa­dalmi munka, 42 fő, 42 mun­kanap”. „Hozzájárulás csalá­donként”. „Társadalmi mun­ka, 104 fő, 104 munkanap” és így tovább. | A javaslatok egész közeli — idei — határ­idővel jegyezték fel. A Vörös­marty utcát például még eb­ben az évben újrakövezik, az idén megépítik a hidegvölgyi hidat is, a Bástya utcában pe­dig kijavítják az átjárókat, de megannyi más feladatot is megvalósítanak már ez évben. — A megvalósítás már meg is kezdődött; — mondotta Aradi Imre vb-elnök — a nagy kapacitású házi brigá­dunk jórészt e javaslatok meg­valósításán dolgozik és ezekre fordítjuk a községfejlesztési bevételünket. A tervezésnél éppen ez volt az egyik ki­indulópont: figyelembe vettük, hogy mennyi bevétellel szá­molhatunk és abból mennyire telik. Csak addig nyújtózkod­hatunk, ameddig a takarónk ér, de fokozatosan minden reális kérést meg tudunk va­lósítani. A megvalósítás biz­tosítéka az, hogy a tanács nincs egyedül ebben a nagy munkában, mert ha kell, az egész falu lakossága segít. A párt-vb megtárgyalta a csibráki erdőgazdasági pártszervezet munkáját Az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága a Csibrá­ki Erdőgazdaság pártszervezeté­nek munkáját tárgyalta. Az igé­nyességgel és körülteíkintéssel el­készített írásbeli beszámoló át­tekintést adott a pártvezetoség, a tagság politikai, gazdasági munkájáról. Annak ellenére, hogy a parttagok 30—35 kilomé­teres körzetben, lakott terüle­tekről távoli munkahelyeken dolgoznak, az utóbbi években javult a pártszervezet munkája. A javulást illusztrálja a pártren­dezvények látogatottsága, az ok­tatás színvonala, a párt szerve­zeti erősödése. A pártalapszerve- zetbe négy tagot vettek fel az elmúlt két évben. A párttagok egytől egyig törzs- gárdatagok is. Munkájukban, magatartásukban példamutatóak. Az erdészet párttagjai éberen őrzik és vigyáznak a párt tiszta­ságára. Két tagot pártszerűtlen magatartás miatt az elmúlt év elején eltávolítottak. A kizárást megelőzően sokat foglalkoztak a két emberrel, s miután a több­szöri beszélgetés, figyelmeztetés hatás nélkül maradt, taggyűlés elé került a két ember ügye. A párttagok úgy látták, hogy mél­tatlanok a párttagságra, s ennek megfelelően meghozták a kizá­rási határozatot. Javult a párttagság tájékoztatása A téli hónapokban feldolgozták a IX. pártkongresszus anyagát, a párttagok feladatává tették, hogy a pártonkívüliekkel is ismertes­sék. Az erdészet gazdasági ered­ményei jól alakultak. Több mint félmillió forint terven íelüli eredménnyel zárták a gazdasági évet. Az eredménynek több ösz- szetevője van. Javult > a gazda­ságvezetés irányító, szervező munkája és változott a dolgo­zók munkafegyelme. Két-három évvel ezelőtt előfordult, hogy a dolgozó munkahelyét elhagyva, pincézni, vagy kocsmázni ment, s balesetet idézett elő. A rend­bontókkal szemben következete­sen alkalmazták a felelősségre vonást, még az elbocsájtástól sem riadtak vissza. Hét brigád versenye A pártszervezet sokat segített a szakszervezetnek abban, hogy az erdészetnél is megalakuljanak a komplexbrigádok. A dolgozók kezdetben bizalmatlanul fogad­ták ezt a korszerű termelési for­mát. Attól féltek, hogy az új módszer bevezetésével keresetük csökken. Ma már belátják, hogy aggodalmuk alaptalan. Könnyeb­ben és zökkenőmentesebben megy a munka bérük pedig 10 százalékkal emelkedett. A komp­lexbrigádokon belül már nem volt nehéz a szocialista brigád­mozgalom kialakítása. Tavaly hét brigád vett részt a szocialis­ta cím elnyeréséért indított moz­galomban. Az év végére négy brigád elnyerte a szocialista bri­gád címet. Az erdészeti dolgozók között azóta is szélesedik, tere­bélyesedik a mozgalom. Az idén két újabb brigád alakult, ez azt jelenti, hogy az állandó dolgozók 74 százaléka ítészt vesz a szocia­lista cím elnyeréséért indított mozgalomban. Az erdészet 22 műszaki dolgozója segíti a szo­cialista brigádban dolgozók mun­káját. Minden brigádot egy-egy műszaki patronál, s hetente két­szer részükre politikai vitával egybekötött szakmai oktatást tart. A dolgozókkal rendszeresen ismertetik a gazdaság tervét, s annak alakulását. Az 1966—67-es gazdasági év fele lejárt. Tervü­ket minden ágazatban időarányo­san teljesítették. Eleget tettek szállítási kötelezettségüknek, s a pénzügyi mutatók is jól alakul­tak. A komplexbrigádokban és a szocialista brigádokban dolgo­zók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójánál; tiszteletére 300 ezer forint ter­ven felüli eredmény kihozására tettek vállalást. A pártszervezet beszámolója a nehézségekről is számot adott. Nehezményezték, hogy az elmúlt év eredményei után kitűzött cél­jutalmat mind a mai napig nem kapták meg. Az ilyen esetek ne­hezítik a párt- és a gazdaság- vezetés munkáját, és megingat­ják a dolgozók bizalmát. A ne­hézségek között szerepel egy megoldásra váró és állandóan viaszatérő probléma, a vadkár. A párttagok úgy látják, hogy az erdőgazdaság területén a meg­engedettnél magasabb vadlétszá­mot tartanak fenn, s ez. leszá­mítva a külföldi vadászok által elejtett vad után fizetett valutát, az erdő- és a mezőgazdaságban okozott vadkárokban jelentkezik. A végrehajtó bizottsági ülésen megállapították, hogy a párt- szervezet eredményes munkát végzett. Munkatársi, elvtársi kap­csolat van a párttagok, a gaz­daságvezetés és a dolgozók kö­zött. Tevékenységükre jellemző, hogy a közös megállapodások után, közösen hajtják végre a feladatokat. Elfogadták a csib- ráki erdészet pártszervezetenek beszámolóját és a határozati ja­vaslatot, amely az ideológiai munka javítását, a szocialista brigádmozgalom szélesítését, a párt- és a gazdaságvezetés kö­zötti kapcsolat további erősödé­sét és a gazdaságos munkát ha­tározta meg. A per első kézi munkaerőt kelljen igénybe venni. Vásároltunk egy trágyalé- szippantót, mert nem csak a gazdálkodásban, hanem a gazda­ságban külsőleg is rendet kellett teremtenünk. AT alóban, az istállók környé- ' ke ma egész más képet mutat, mint egy évvel ezelőtt. Az épületeket kimeszelték, a kö­rülöttük felgyülemlett trápát tolólapos traktorral eltakarítot­ták, a gödröket fel töltötték. A trágyalé-szippantóval most tün­tetik el a korszerű, 300 férőhe­lyes hizlalda végében keletkezett trágyalétavat. (Amely egyrészt tervezési hiba miatt is keletke­zett; kétoldalt, tán egy-két köb­méter befogadóképességű akna épült, amely csakhamar meg­telt. Nem volt, mivel kiüríteni, ezért folyt a trágyalé szanaszét.) Már készül két újabb, nagyobb méretű akna. A falu alatti répaföldről még a szemerkélő eső sem tudta el­riasztani az embereket. — Ezen a napon száznegyven- ketten dolgoztak a répában — újságolja Nagy János főagronó- mus, látható elégedettséggel. — Nincs itt hiány munkakedvben... No, azért az örömbe még üröm is cseppen... A lóistállóban — az esti etetés után — négy pár ló előtt is de­geszre tömötten áll a saroglyá­bán a friss iucernaszána. Még az alomba is került belőle. A főagronómust elfogja az in­dulat: — Ezt a gyakorlatot is meg kell szüntetni. Most, hogy van új, a lovak előtt is legyen ro- gyásig, aztán tavasszal meg a borjuknak is áLig lesz? No, a négy pár ló gazdája 100—100 fo­rint bírságot kap. De ezzel még nem intéződött el az ügy. A főagronómus. meg a brigádvezető kimarkolja a sa- roglyából a lucernát, átviszi az istálló másik felébe, a hízó bikák elé. A - - ndozójuk szabadkozik: — Miért hozzák ide ezt a ta­karmányt? Én már megetettem, elrontják itt nekem a jószágot? — Azt hiszem, a bikák nem haragszanak meg egy kis pót­lékért. maga Pali bácsi, meg nem tudja, honnan van. — Ez a legrosszabb istállónk — jegyzi meg az elnök — és a gondozójuk, Szőke Pali bácsi meg is érdemli... meg is érdemli, hogy egy jobb istállóba kerül­jön. Mert ebben a rossz istálló­ban, még télen is átlag negyven kiló volt a havi súlygyarapodás. — Jó nekem itt — szabódik Pali bácsi. — De még jobb lesz másik he­lyen. ahol könnyebbek lesznek a munkakörülmények. Orbón az egyik istállót export-istállónak rendezzük be — mert mi is fel akarunk iratkozni a hízómarha­exportálók közé — és oda maga lesz a legmegfelelőbb gondozó. Később Hebeling Imre állítja meg az elnököt. — Topor elvtárs... mint a szo­ciális bizottság elnöke, szólok. A nyugdíjasok közül néhányan pa­naszkodnak. hogy a kukoricájuk­ban vannak kisebb-nagyobb víz­nyomásos területek. — Rendben van, majd közösen kimegyünk, megnézzük. És ha valóban jogos a panasz, akkor majd kárpótoljuk őket. — Meg még azt is akarom mondani, nincs ám semmi baja a borsónak. Nem égette meg a vegyszerezés, ahogyan egyik­másik állította. Ami megégett, az a repce benne... — Most, tavasszal kilencszáz holdon vegyszereztünk, a kiper­metezést Hebeling elvtárs vé­gezte. Ez is jellemző dolog volt... A széntárolóban találtunk egy mázsa, tízezer forint értékű vegy­szert. De semmiféle bizonylatot nem találtunk, hogy mikor vette a szövetkezet. Hát mi felhasznál­tuk... A beszélgetés alatt Hebeling Imre is bizonygatja; Sár­pilisen is legalább olyan jók a földek, mint másutt, az emberek is olyanok, mint másutt, lehet itt jól gazdálkodni, ha a vezető­ség és a tagság is egy nézeten van. BI. Még az ügyfelek sem tudják pontosan, mi értendő ügyvédi munkaközösség elnevezés alatt, őket csak az érdekli, hogy érde­két méltóan képviselje az ügy­véd. Aki még soha nem volt kap­csolatban bírósággal, perekkel, az sokszor felteszi magában e kér­dést, milyen élet folyik itt. Kér­désekkel kerestük fel dr. Szent- iványi Ferencet, a szekszárdi 2. számú ügyvédi munkaközösség vezetőjét — Mindenekelőtt az érdekli az olvasókat, mit jelent a mun­kaközösségben dolgozni? — Gyakorlatilag „maszek” ügy­véd csak egy-kettő működik az országban. Az ügyvédj tevékeny­séget, a felek jogvédelmét, min­denütt munkaközösségben, az Ügyvédi Kamara, az Országos Ügyvédi Tanács és a Magyar Jo­gász Szövetség elvi irányításával végezzük. Mondanom sem kell, hogy az ügyvédi munka tartal­mában is megváltozott — mond­ja dr. Szentiványi. — Az a cé­lunk, hogy minél kevesebbet pe­reskedjenek az emberek. Mi va­gyunk minden per első bírái. Megmondjuk a félnek, mit vár­hat érdemes-e pereskedni. Ha ragaszkodik hozzá, természetes, hogy az ügyben a törvények sze­rinti védelmet ellátjuk. — Sokat pereskednek az em­berek? — Nem túlságosan. Egy ügyvéd havonta körülbelül fél­száz esetben lát el képviseletet, hasonló mennyiségben kap min­den munkaközösségi tag kirende­lést. — Milyen perek jellemzőek korunkra? — Apaságmegállapítás gye­rektartás, lakás-, vagyonmegosz­tás elvált házaspárok között. — Tehát eltűntek a régi hír­hedt birtokperek? — Nem. Számuk ugyan csök­kent, ami néhány maradt, annál szívósabb. Egy bátaszéki esetünk­ben, alig tíz négyszögölért fo­lyik a per évek óta. Az S. test­vérek már másfél évtizede pe­reskednek váltakozó sikerrel. — Milyen viszonyban van a munkaközösség a hatóságok­kal? — Az ügyészséggel, bírósággal, rendőrséggel jó munkakapcsola­tunk van. Természetesen a város párt- és állami vezetőivel is szo­ros kapcsolatot tartunk fenn. Te­vékenységünk beletartozik a vá­ros életébe. — Milyen sikerrel képvise­lik védenceik ügyét? — Erre válaszolni egyértelmű­en nem tudok. Minden eset kü­lön elbírálást igényel. Mint mon­dottam, törvényeink értelmében segítjük ügyfeleinket igazságuk megkeresésében, ügy hiszem, te­vékenységünkkel a város jog­életében jelentős eredményeket értünk el. — Ügyvéd úr, tudjuk a régi jógászgyakorlatnak vége. Az emberekben mégis fennmaradt a hit: ügyvédi hatalmasságok, nagy jövedelmek tudata él az embe­rekben. — Mi olyan dolgozók vagyunk mint bárki a városban. Kerese­tünk sem több egy osztályveze­tőénél. Éppen úgy küzdünk lakás- és elhelyezési gonddal, éppen úgy veszünk részt a város po­litikai életében, mint mások. Az ügyvédi gyakorlat is szocialista alapokra helyeződött. A munka- közösség nálunk is fontos nevelő, szervező szerepet tölt be. —PJ—

Next

/
Thumbnails
Contents