Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJS AG 1967. május 13, •irnüm \ Sporthorgászat | Tilalmi idők a horgászatban HORGÁSZ SZEZON előtt ismer­tetjük a tilalmi időket és a ki­fogható halak legkisebb méretét. Tilos fogni: Csukát ra. ll—ni. 31. Pontyot V. 2—VI. 20. Süllőt ni. 20—IV. 30. Kősüllőt in. 20—IV. 30. Harcsát V. 3—VI. 30 (10 kg-on alul) Recseg ét V. 2—VI. 20. Mámát V. 2—VI. 20. Pisztrángot X. 1—V. 30. BAJLATONON ÜDÜLŐ és horgá­szó sporttársaknak azt kell figye­lembe venni, hogy VI. hó 15-ig pontyot, VI. hó 30-ig harcsát nem lehet fogni, a többi halfajtára előbb szűnik meg a fogási tilalom. Balatonon horgászni annak sza­bad, aki állami jeggyel rendelke­zik és megváltja hozzá, üdülése idejére, a Balatonra érvényes te­rületi jegyet, amely felnőtt részé­re egy napra 8;— Ft, egy hétre 30,— Ft. Tizennyolc éven aluliaknak na­pijegy 3,— Ft, hetijegy 10,— Ft. A területi jegyet meg lehet vál­tani az Országos Horgász Szövet­ség központi irodájában (Buda-: pest, V. Galamb utca 3.) is, és a Balaton-part számos üdülőhelyén pl. Siófokon Fő út 73. sz. hétfő, péntek, 1G*—12 óráig, szombaton 10—12 és 17—19 óráig, Bortis Fe­rencnél. * Mint már május 0-én tudattuk, az illetékes szerv június 28-ig, a horgászást az alábbi területeken megtiltotta: A solti Duná-ág alsó részén el­terülő „zátonyt” és az azt körül­vevő vízterületet 150 méteres kör­zetben, a faddi holt Dunának mindkét végén egy-egy kilomé­teres szakaszán. Sión Borréven. A halászati törvény értelmében tilos kifogni: 30 cm-nél rövidebb pontyot 20 em-nél rövidebb kősüllőt 30 cm-nél rövidebb csukát 40 cm-nél rövidebb kecsegét 30 cm-nél rövidebb süllőt 42 cm-nél rövidebb harcsát 60 cm-nél rövidebb angolnát 40 cm-nél rövidebb mámát A hal hosszúságát az orrcsúcstól a farokúszó tövéig kell mérni. A HORGÁSZATTAL kapcsolat­ban érdemesnek tartjuk megem­líteni, hogy a horgászat egyik fon-» tos kelléke a csónak. Csónak nél­kül eredményesen horgászni na­gyon nehéz, mert a csónak a helyváltozás fontos eszköze. A horgászcsónak legyen stabil és a vízviszonyoknak megfelelő. Ké­nyelmes és nem utolsó sorban jól összeillesztett. Nincs nagyobb bosszúság a deszkák között be­szivárgó víznél. Ideális csónak fából készül, de találkozunk fémlemez csónakkal is, melyet ajánlatos helyenként deszkaborítással ellátni, mert na­gyon zajos, fessük át többször a lemezrészeket. Tavasszal igénybevétel előtt fel­tétlenül újra kátrányozzuk át csónakunkat több esetben. Ha a csónakon előzőleg szivárgást ész­leltünk alkalmazzunk kátrányozás előtt mohatömítést és csak utána végezzük a kátrányozást. A csónak belső részét ajánla­tos színtelen olajjal átitatni a tartósság érdekében. A legköze­lebbi sporthorgászat rovatunk­ban ismertetni fogjuk egy átla­gos nagyságú csónak készítéséhez szükséges méreteit és rajzát. 9 DUNAFÖLDVARON a hideg ta­vasz miatt, az idei április nem hozta meg azt a fogási eredményt, amelyet ez idáig megszoktunk. Sajnos csak kevés horgász fogott pontyot. Azok között sem volt ki­emelkedő nagyságú. Már már úgy látszott, hogy a középdunai ib. többszörös bajnoka Rudiik Lajos, a dunaföldváriak horgászmestere, aki szabadságát töltötte a hor­gásztanyán ez évben nem váltja be ígéretét, hogy május 1-én a szokásos nagy harcsaevéssel ün­nepelnék a dunaföldvári horgá­szok. Április 27-én délelőtt,- fél 9-kor azonban, amikor már a ponty- lesésbe belefáradt, peremfutós orsóval felszerelt botjával áttért a blinkerezésre és hamarosan rá is vágott valami, a saját maga ál­tal készített heinz-kanálra. Húsz perces fáraszt ás eredményes volt, az idei első rekord hal 156 cm hosszú, 19 kg-os harcsa volt, me­lyet szerencsés elejtője főzött meg a dunaföldvári horgász­tanyán. Barátság, dalban elbeszélve Felgördül a függöny IV. mondani a szólószámokról: Pataki kórus egyik legtehetségesebb tag- Három előadásra szólt a ven- Éva, Theisz Lőrinc szólószámai ja: dégszereplési megegyezés, de eb- után percekig visszhangzott a — Mindenekelőtt azt csodá­ból lett még egy negyedik is. terem a tapstól. lom, hogy ilyen rövid idő alatt Az elsőre az érkezés napján Amikor a műsor véget ért, érték el ezt a kiváló eredményt, este került sor a Samu Mihály kénytelenek voltak számot ismé- A kórus még nincs egyéves sem, általános iskola nagytermében, telni. Ismét felharsant a Három ehhez képest szinte hihetetlennek A másodikra a város második jóbarát, de az ütemet már nem tűnik ez az eredmény. Persze kerületi művelődési otthonában, a karnagy vezényelte, hanem a érthetővé válik ez akkor, ha fi- a harmadikra pedig Péterrévén, közönség tapsolta hozzá. gyelembe vesszük, hogy a kórus a Becsétől nem messze fekvő 10 A kórus tagjai, ki tudja hány- tagjai egyénenként is kiválóak, ezer lakosú nagyközségben. E szór álltak már színpadon a Zsolnai István, a kamarakó- három közül a legjelentősebb a fényszórók és a közönség tekin- rus elnöke: második volt. Ugyanis ezen vett tétének pergőtűzében, de talán — Nem csalódtunk az együttes­részt a helyi szakemberek zöme, sosem jöttek még le ilyen bol- ben. Vendégszereplése tovább ezt hallgatták meg a becsei kó- dogan, elégedett, kipirult arccal, mélyítette a két város közti kap­ezen ölelték, csókolták egymást örö- csőlátókat. Petro vies Zdrawko kórus tag: Sikerült. — Nagyon tetszett a szekszár­És amint az emlékezetes mű- diák vendégszereplése. Kiváló madrigálkórusoknak általában soroknál szokásos „óriási” ké- együttest ismertem meg benne, nincs olyan nagy közönségük, réssel fordultak a rendezőkhöz: Skrabány Viktor festőművész mint a könnyebb műfajoknak, itt — Nem kaphatnánk emlékbe tanárt is megkérdeztük. Bár ő azonban meglepően nagy érdek- azokból a plakátokból, amelye- elsősorban egy másik művészeti rus tagjai, és a tömeg is volt a legnagyobb. A második műkben, kerületi művelődési otthon befő gadóképessége 800 személyes. A lődést tanúsítottak. ken a műsorunkat hirdették vá- ág művelője, de mint művész­ember, a zenéhez is ért, nem den idegszál megfeszül, a szemek a karnagy kezére szegeződnek iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiHiuiiiiiiiia = Egérfogó módra PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE Ütemes taps közepette gördült rosszerte? fel a függöny. Kilép a karból Kaptak. A tapsot nem lehet másodrangú tehát a véleménye. Leipold Erzsébet összekötőszöveg- eltenni, a plakátot igen, s az — Az a véleményem, hogy ez- mondó, hogy üdvözölje a közön- örökké emlékeztetni fogja őket zel az együttessel bárhol fel le­séget és bejelentse a műsorszá- erre a külföldi viharos sikerre, hét lépni. Valamennyiőnket meg- mokat. Ott ültek az előadáson a helyi nyert műsorával. „Akik együtt vannak a dal szakemberek. A becsei kamara- A társadalmi szervek képvi- szeretetében és élvezésében, köny- kórus nagy múltú, a zeneiskola selői is a legnagyobb elis mérés - nyen megtalálják egymás kezét is. régi, a szakvezetők nemcsak sei búcsúztak az együttestől, az életben”. a város határain belül, hanem Iván Piroskát, a zeneiskola Az összekötő szöveg elején rö- országosan is ismertek. A mér- igazgatóját az ország más részé­vid ismertető a madrigál lénye- ce tehát, amelynek alapján ér- be szólította a kötelesség, így géről. (Nagy sikere miatt érdé- tékelték a szekszárdiak előadá- nem hallgathatta végig a műso- mes megjegyezni, hogy az össze- sát, meglehetősen magas volt. rókát. A hazaindulás, búcsúzás kötő szöveget Létay Menyhért Nem árt néhány mondatot idéz- perceire érkezett vissza Becsére, írta.) A karnagy intésére min- ni tőlük: A búcsú percei a zeneiskola nagy­Sustrán Milenko karnagy: termében voltak. — Példásan nagy szervezett- — Jólesne — mondta Iván Pi- és a következő pillanatban cseng, ség, fegyelmezettség uralkodik a roska igazgatónő — ha egy szá- bong, harsog, trillázik a terem, karban. Tulajdonképpen ennek mot előadnának, két-három per- számyal a dal — és a szívekben alapján értem, hogy ilyen kivá- ces késést talán még beilleszt- felforr a vér. Megelevenedik a ló műsort tudtak produkálni. Egy hetnének az utazási programjuk- madárdalos rét, a hűtlenségről kórus munkája a fegyelmezett- ba. pletykázó asszony, pezsgő valló- ségen múlik, ha ez hiányzik, hi- Erre senki sem számított, sen- más a három jóbarátról, fájdal- ába az egyének, vagy a karnagy ki sem készült, már az utazás más búcsú a szeretett tájtól, az kiváló képessége. Meggyőződésem izgalmai uralták az együttest. De imádott lánytól, ellenállhatatlan hogy nagy jövő áll a kórus előtt, a karnagy, dr. Partos János in- epekedés, felragyog a tündérlány ha továbbra is ilyen szorgalom- tett és szárnyalni kezdett ismét varázsa, a marcona zsoldos bá- mai, fegyelmezettséggel dolgozik, a daL Nagyon megtetszett az ránykává szelídül és puha sza- Kívánom, hogy he csak otthon, igazgatónőnek: vakkal v^ll szerelmet imádott hanem külföldön is minél, több — Legszívesebben még egyet hölgyének. Megannyi emberi ér- sikeres szerepléssel búcsúzzanak meghallgatnék, zés, gondolat, egy gyönyörű cső- a színpadról. * jhehet ellenállni az ilyen kő­kor az élet ezer színű kertjéből. Sustrán Milenko egyébként el résnek? Következett a második, És taps, taps, taps! is kérte a szekszárdiak műso- aztán a harmadik, negyedik. . Amennyit csak elvárhat és el- rát, hogy annak tanulságait fel- Az igazgatónő, ő is énekel a fogadhat egy lelkes, tehetséges használhassák saját munkájuk- becsei kamarakórusban, végül együttes. ban. maga is együtt énekelte az is­— Most két vers következik. Rácz Attila zenetanár (melles- mert számokat a kórussal^ A Hogy illenek ezek a kórus mű- leg megjegyezve országos és nem- két-három percből másiél óra sorába? A dal megzenésített köl- zeközi zenei konferenciákon is lett, a rövid búcsúból egy újabb temény, a vers szavakba fűzött gyakran vesz részt, mint szakem- koncert. A negyedik. A ráadás, ■melódia, a művészet egyazon tő- bér): — Nagyon becsülöm ezt a ha­jból fakadó csodálatos két haj- — Elfogultság nélkül mondha- tártalan lelkesedést. További si- itása. Ezért illik bele. Hallgassuk tóm, nagy érték van a szekszár- kerekre számíthattok, imeg Goethe: Vadrózsa és Burns: di kórusban. A külföldiekkel Az autóbusz elindult. Az együt- i Korai még a konty nekem című szemben a mi közönségünk na- tes búcsút intett a vendéglátó i költeményét. Előadja Lemle Zol- gyobb igénnyel lép fel. mint az becseieknek. jtán és Leipold Erasébet. itthoniakkal. A közönség lelkes (Következik: Bemutatkozás —■ | Nem kisebb tapsot kapnak a tapsa megérdemelt volt. utólag) [költemények sem. Ugyanezt kell Gálfi Júlia, a becsei kamara- BODA FERENC ................................................................................................. — 127 — — Legyen nyugodt Szálasi űr — mondta met­sző gúnnyal Höttl — az ilyesmiben van gya­korlatunk. Ezt az SS vette a kezébe, s az SS nem hibázik! Veesenmayer összeszorított ajakkal hallgatta a sértő célzást. Az órájára pillantott: nemsoká­ra indulnia kell a repülőtérre, hogy még este a főhadiszállásra érkezzék. — Garanciát kérek arra, hogy a pártszolgá­lat a megígért fegyvereket időben meg is kap­ja — erőszakoskodott tovább Szálasi. — Legyen nyugodt, időben ott lesznek! Höttl hangjából továbbra is ugyanaz a gúny csendült ki. Még hozzátette: — Ha jól értékelem a helyzetet, ezeket a fegyvereket maguk amúgy sem tudják felhasz­nálni. Csak a mi fegyveres segítségünkkel szá­míthatunk sikerre. így hát mindent bízzon ránk. Veesenmayer felállt. Kezet nyújtott Szálasi­nak. A pártvezető azt hitte, elfeledkeztek arról, hogy őt fegyveres védelem alá kell venni. — A Führer kívánságának technikai kivite­lezése ... — dadogta. A birodalmi megbízott az SS Sturmbann­führer felé intett a fejével. — Én felajánlhattam volna önnek egy szo­bát a német követségen — mondta. — De a fő­hadiszálláson másképp döntöttek. Höttl Sturm­bannführer majd intézkedik ... Búcsúzóul kezet fogott Szálasival, akit Höttl karon ragadott. — 128 — — Jöjjön — mondta neki. — Majd és magam elkísérem. Höttl kocsija nem messze a német követség­től, az Úri utcával párhuzamos Verbőczy utcá­ban, a Hatvány palota előtt állt meg. — Itt biztosítottunk egy szobát önnek — mondta Höttl. — Nem nagy, de remélem meg­felel. Ugyanis csak rövid időről van szó. Amikor Szálasi az ajtóban álló két fegyveres őr között belépett a Hatvány palotába, Pfeffer- Wildenbruch SS tábornok magyarországi rezi­denciájába, az őrség csak Höttl Sturmbann- führernek tisztelgett, Szálasinak nem. A jövendő államfő azonban ezt nem vette észre. Amikor Höttl elbúcsúzott tőle, s távozott, elégedetten nyúlt el a csobánkaihoz hasonló vas­ágyon. A szoba kicsiny és udvari volt, azelőtt alighanem valamelyik inas tölthette itt az éj­szakákat. Höttl gyalog sétált a Dísz térig. A kocsi kö­vette. Nem volt értelme, hogy ilyen rövid útra kocsiba szálljon. Amikor néhány nap múlva a teljhatalmú biro­dalmi megbízott és a Gestapo-főnök visszatért a főhadiszállásról, Szálasi meg volt lepve. Veesen­mayer és Winkelmann olyan barátságban és egyetértésben ült a tárgyalóasztal mellett, mint­ha soha nem is merültek volna fel ellentétek közöttük. Szálasi magában azt latolgatta: a né­met Gestapo-vonal és külügyi vonal közeledése vajon mit jelent az ő számára? Egyelőre azonban még csak a bevezető be­szélgetésnél tartottak. Veesenmayer a légi útra — 129 — panaszkodott: röviddel előbb repültek vissza a Wallfschantchéról. Winkelmann nevetve mesél­te, hogy „Edmund barátja” milyen sápadt volt odafenn a levegőben. — No, persze, nehogy félreértsen — kedélyes- kedett Winkelmann — nem a félelemtől. Az SS Brigadenführer bátor ember, ezt már sok­szor bebizonyította. Hanem a gyomra egysze­rűen nem bírja a repülést. Dehát emberek va­gyunk, valamennyiünknek megvan a magunk gyengéje. ’ Szálasi szerette volna már, ha a tárgyra tér­nek, de egyelőre várnia kellett. Előbb még Win­kelmann újságolta, hogy milyen kitűnő színben van a Führer. — Az egész ember a győzelembe vetett tánto­ríthatatlan hitet sugározza — áradozott. — Tele van erővel, energiával. Ha valakinek kétsége támadt volna, mint ahogy nekem soha nem tá­madtak kétségeim a végső győzelmet illetően, csak nézze meg a Führert, s azonnal erőt kap ... Nemdebár? Veesenmayer sietett csatlakozni a Gestapo- f önökhöz: — Mint mindig, most is nagy benyomást tett rám a vezér — magyarázta. — Sőt, igaza van Obergruppenführer, a Führer olyan kitűnő szín­ben van, olyan kitűnő egészségnek örvend, hogy még a szokásosnál is nagyobb erőforrásomul szolgálhat. Mindent tud és minden iránt érdek­lődik. Egy kézben egyesíti ennek a hatalmas, az egész Európára kiterjedő háborúnak minden gondját, feladatát. Az ő aktivitása és munka­bírása a győzelem legfőbb tényezője!

Next

/
Thumbnails
Contents