Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-18 / 115. szám
1967. május 18. TOLNA MEGYEI NfiPÍktSAG " IMdd&áfyáfal ÍQ.kdíiőil 1. Erzsiké kilencéves korában súlyos betegségen esett át. Agy- hártya-gyulladással szállították a kórházba. Életben maradásáért az orvosok minden tőlük telhetőt elkövettek. Életét sikerült megmenteni, de a szörnyű betegség nyomot hagyott maga után. Erzsiké életére sötétség borult, mindkét szemére megvakult. Azóta eltelt két év. Tavajy a szülők értesítést kaptak, hogy a kislányt felvették a vakok intézetébe. Az intézeti felvétel gondot okozott a cSalá'dnak. A kislánynak hiányos volt a ruhatára, ruhát, cipőt, fehérneműt kellett részére vásárolni. Borissza József munkahelyén, a kurdi tsz-ben kért segítséget. Ledolgozott munkaegységére előleget kért. A tsz vezetősége, a család anyagi helyzetére való tekintettel, a szociális alapból ezer forint segélyt utalt ki. 2. Borissza József a tsz állat- tenyésztésében dolgozott. Szorgalmas tsz-tagnak, jó munkaerőnek ismerik. A hét és fél év alatt, nem merült fel munkája ellen annyi kifogás, mint az utóbbi időben. Négy-öt esetben későn jelent meg munkahelyén. Mint a későbbiek során kiderült, éjszakai kirakodó munkát vállalt a vasúton. így történt meg, hogy az egyébként pontosságot szerető ember másnap nem tudott munkahelyén időben megjelenni. 3. Az első késést még csak elnézték, de a másodikat már nem állták meg szó nélkül. Nem any- nyira a figyelmeztetéssel volt baj. hanem azzal, amit hozzáfűztek: — Nem azért adtuk a szociális segélyt, hogy jóságunkkal visszaélj. Utána gyakran ez került terítékre: többször szemére dobták az ezer forintot, a korábban kapott tüzelőt, egyebet. Végül torkig a szemrehányással, *. -'jelentette a tsz elnökének, hogy kilép. 4. Hiába volt a rábeszélés, Borissza József, az önérzetében sértett ember, hét és fél év után, kilépett a tsz-ből. Kilépése után azonnal elhelyezkedett a vasúthoz rakodómunkásnak. Cselekedetét a tsz-tagság úgy fogta fel: rí állattenyésztő cserbenhagyta a kollektívát, amelyik bajában segített rajta. Arról mindenki igyekezett elfelejtkezni, hogy milyen okok késztették Borissza Józsefet, a jó állattenyésztőt a munkahely-változtatásra. Borissza József váltig azt hangoztatja, hogy az önérzetén ért sérelmet nem tudta elfelejteni. Lehet, hogy egy kicsit az indulatára is hallgatott, s ezért állt odébb. 5. A termelőszövetkezet igazgatósága döntött arról, hogy Borissza József, a világtalan kislány. Erzsiké részére ezer forintot kapjon, szociális segély címén. A családfő, azzal, hogy kilépett a tsz-ből, kivívta maga ellen a vezetőség haragját. A tsz-ben az év végi zárszámadásokra készültek. Szóba került Borissza Erzsiké szociális segélyének az ügye is. Ismét az igazgatóság foglalkozott a kérdéssel, s úpv foglaltak állást, hogy Borissza Józsefet a szociális segély címén adott ezer forint visszatérítésére kötelezik. — Nem dolgozta le az évet, visz- szaélt a bizalommal, nem érdemes rá — mondták szigorúan. A zárszámadáson a Borissza Józsefnek járó pénzből levonták az Erzsikének adott segélyt. 6. A nehéz körülmények között élő család megérezte az ezer forint levonást. Panaszuk orvoslására levelet írtak a Rádiónak: flz igazgatási osztály felnőtt a városi feladatok megoldásához Ülést tartott Szekszárd város Tanácsának végrehajtó bizottsága „Nagyon nagy panasszal fordulok önöknoz. 1966. augusztusában bementem a tsz-irodába, fizetés- előleget kértem, nv—t Erzsikét Budapestre, a vakok intézetébe kellett vinnem. Azért kértem az előleget, hog'' a kislány részére ruhaneműt vásároljak. A főkóny- velőnő azt mondta, mivel régóta, hót és fél év óta vagyok tsz-tag, a kislány részére szociális segélyt utalnak ki. Adtak ezer forintot, bár nem kaptuk kézhez, hanem ami kellett, bevásároltak. Ezután a brigádvezető, ha valami nem tetszett neki, feldobta: „Ezért kaptad a szociális segélyt?” Nem bírtam az örökös szekálást. kiléptem a tsz-ből... — A vezetőség hozzájárult a kilépéshez. és szeptember 15-ével már a vasútnál dolgoztam. Októberben küldtek egy levelet: tudatták, hogy a szociális segélyt, az ezer forintot a zárszámadási pénzből levonják... — Nagyon kérem, vizsgálják ki az ügyet: Lehet-e ilyet tenni? — A kislányt közben haza kellett hozni, mivel állandóan betegeskedett. Feleségem nem mehet dolgozni, mert állandó felügyeletre szorul. Erzsikén kívül még három apró gyermekünk van: két óvodás és egy tízhónapos. Eltartásukról egyedül gondoskodom” — írja. 7. A családnál tett látogatás meg. erősítette a levélben írtakat A világtalan Erzsiké és három kis testvére mellett a feleség valóban nem tud dolgozni. A család nehéz körülmények között él, lehet, hogy Borissza Józsefet a rajta ért sérelem mellett, a jobb kereset, a magasabb családi pótlék reménye is kecsegtette. A tsz elnökével történt beszélgetésből az világlott ki, nekik rosszul esett, hogy Borissza József cserbenhagyta azt a kollektívát, amely bajában segítette. Mégis úgy tűnik, egyik kezükkel adtak, a másikkal visszavettek. Egy kicsit visszájára fordult az emberség. A kérdésre, hogy nem éreznek-e lelkiismeretíur- dalást. a válasz: nem. És ez a nem keményen hangzott. Pozsonyi Ignácné Megvalósulnak terveik Ez aztán a gyors építkezés! Idestova két hónapja lesz, hogy Fácánkerten bontani kezdték a régi cselédházakat. A tolnai Aranykalász Tsz kommunista vezetőinek kezdeményezésére elhatározták a fácánkerti tsz-tagok, hogy még ebben az évben 18 új családi otthont építenek. Alig másfél hónapja kezdtek hozzá a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet kőművesei a tsz-tagokkal együtt az építkezéshez. Hol tartanak most? Erről kérünk rövid tájékoztatást Mónus István elvtárstól, a termelőszövetkezet elnökhelyettesétől. — Jelenleg milyen stádium- ban van az építkezés? — A régi cselédházak lebontása után szövetkezetünk négy kőművesbrigádja kezdte meg a munkát. Jelenleg ott tartunk, hogy mind a 18 családi háznak elkészült az alapja. Közülük 12 épület már falegyenbe került, hét új otthonnak már a tetőzete is kész. Jól haladnak a munkálatok, szorgalmasan dolgoznak. A segédmunkát a leendő háztulajdonosok végzik? így tervezték — emlékeztetünk. — Úgy történik. Kalákában, összefogással ellátják a segédmunkát, és a szakembe-- rek kezére dolgoznak. Sokat tesznek az asszonyok. Közösen, együtt csinálják az építkezők ezt és amikor sorra kerül az ő házuk, visszaadják egymásnak a segítséget. — Megtörtént-e már a régi, — szövetkezeti tulajdonban lévő —, cselédházak bontásanyagának felértékelése? — Közgyűlésünk határozott erről, jóváhagyását adta már korábban tsz-tagságunlc. Döntésük szerint kétéves törlesztésre meghitelezzük a régi épületek bontásanyagát. A tényleges érték megállapítására most, pénteken kerül sor, tsz-igazgatósági ülésünkön. — Milyen nehézségeik adódnak az építkezés során? — Időnként átmeneti tégla- hiánnyal küszködtünk. E napokban meg cserép kéne a tetők rakásához. Kis késéssel eddig megkaptuk, amire szükségünk volt. Mondhatom, nagyon méltányolja a TÜZÉP tolnai telepe ezt a nagy vállalkozást. Segítenek, ahogy tudnak, mindenben — fejezi be válaszát Mónus István elvtárs, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Valóra válnak terveik. Nem tört meg a kezdeti lendület. Állja a szavát a vezetőség, szorgalmasan dolgoznak Fácánkerten az új fészket rakó tsz-tagok. Lám, lehet gyorsan, kevés pénzzel is építkezni, ha megvan az akarat és az összefogás. .. H. E. Mennyit ér 24 óra? Szekszárd városában az állam- igazgatási feladatok napról napra nőnek. Egy év alatt az ügyek száma több mint két és fél ezerrel nőtt. Az igazgatási osztály, amely a legtöbb várospolitikai kérdésben eljár, amelynek legnagyobb kapcsolata van a lakossággal, és ahol az ügyek a legbonyolultabbak, nagy fontosságú, hogy a dolgozók hogyan látják el feladatukat; Szek- szárd város Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén erről tanácskozott. Péterfi Kálmán osztályvezető tájékoztatta a vb tagjait az elmúlt év és az idén eltelt négy hónap munkájáról. Megállapította, hogy az igazgatási apparátus személyi összetétel, képzettség, rátermettség tekintetében alkalmas a feladatok megoldására. A fokozódó várossá fejlődés mind több új feladattal jelentkezik. Az elmúlt évben az ügyintézés meggyorsult, kevesebb panasz ügyében kell intézkedni. Az osztály kapcsolatai a társosztályokkal jó. Az anyakönyvi munka, a lakásügyek intézése, a kisajátítások, a szabálysértési eljárások törvényessége, a gondos gyámügyi eljárások, a birtokvédelmi, tűzrendé- szeti és általános igazgatási kérdésekben az osztály feladatát jól megoldotta. A végrehajtó bizottság Császár •József vb-elnök vezetésével vita alapján úgy foglalt állást, hogy az igazgatási osztály felnőtt az egyre szaporábban jelentkező városi feladatokhoz, ezeket képes jól megoldani. A vb tagjai közül többen kérdéseket tettek fel: Rúzsa János vb-tag az állandó bizottságok munkájáról és a minőségi lakáscserékkel kapcsolatos véleményekről kérdezte az osztályvezetőt. Kaposi István javasolta, hogy az anyakönyvvezető munkáját könnyítsék meg. Egy másik kérdésre válaszolva elmondotta az osztályvezető, hogy a városban ezer a lakásigénylők száma, idén körülbelül harminc-negyven minőségi lakáscserére kerül sor. Dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője megállapította, hogy az osztály a törvényességet betartva, segíti a város vezetőinek munkáját. Napirendi pontként tárgyalták a vb tagjai az 1967. évi felújítási hitelek lekötését és felhasználását. Császár József vb-elnök sajnálattal állapította meg, hogy néhány tervezett dolgot, kivitelező hiánya miatt nem, vagy csak későbbi időben lehet megvalósítani. A végrehajtó bizottság elfogadta dr. Szendéi Imre elnök- helyettes által előterjeszteti 1967. évi szekszárdi szüreti napok programját. Ezután bejelentéseket tárgyalt " végrehajtó bizottság.- Pj 24 órából áll a nap. Van, aki alig várja, hogy véget érjen. Unatkozik. Az idő olyan érték, amelyet fordíthatunk hasznos tennivalók elvégzésére, de el is fecsérelhetünk. A napok gerincét a munka adja. Mennyit ér a gyakorlatban a 24 óra? Milyen teendők elvégzésére futja ebből két ismert foglalkozás művelőjének: az agro- nómusnak, a tanárnak? Kikapcsolódás; a zene Főagronómusból lett elnök Bonyhádon, az Ezüskalász Termelőszövetkezetben Szakács Zoltán. Uj tisztét nem olyan régen látja el, ezért szívesebben beszél agronómusi munkájáról. Az elnökség, úgy érzi, olyan erőpróba, amellyel megbirkózni legalább éves gyakorlat kell. Szakács Zoltánnak, akár a szövetkezet többi tagjának, a reggelek már hajnalban kezdődnek. Jelen van a munkaelosztásnál. Napjainak szigorú rendje van. Asztalán lévő kis térkép segíti abban, hogy áttekinthetően ellenőrizze, mikor melyik területen van a legnagyobb szükség segítségére. Módszeresen látogatja végig a földeket, csak így juthat el a hónap folyamán mindenhova. Véleménye szerint, ha a nap 48 órából állna, akkor is maradna elvégzendő teendő. Természetesnek tartja, hogy nem nyolc órát dolgozik. Sokszor múlik el este hét is, mire végez. Munkája többrétűségéből ered, hogy ebben az időpontban akadnak azért kikapcsolódásra szánt pillanatok is. — Közlekedési eszköze a nagyobb távolságokra? — Kismotor, ha kell: lovas kocsi. — Mi adja a pluszt, ami az energiája megújulását segíti? — Zene. Feleségem zongora- tanárnő, néha eljutok hangversenyekre. De többnyire inkább a televízióban hallgatjuk még a muzsikát is. Moziban már egy éve nem voltunk. Ha nem vagyok túlzottan fáradt, szakkönyveket bújok. Csend, szabad levegő A kert, ahol a szolgálati lakás áll, parányi. Aranyeső bújtatja ágait tavaszai a kerítés rácsain át. A földön sarjadó pázsit. Az utcában nem járnak autók, nincs motorzúgás. Ideális környezet a csend kedvelőinek. Szolgálati lakásban itt él feleségével Ezer Mihály, a bonyhádi közgazdasági technikum fiatal pedagógusa. Igazgatója őt javasolta, amikor szóba került, ki sorolható tanárai között az elfoglalt emberekhez? — „Majjjas óraszámban, magas színvonalon tanít” — így jellemezte. — Utolsó évemet már itt végeztem a tanítás mellett. Érdekes, hogy a tanulásra fordított idő nálam szinte fordított arányban állt az eredménnyel. Idő alig maradt tanulni, mégis sikerültek a vizsgáim — moso- lyodik el a nyurga fiatalember. — Milyen tárgyakat tanít? — Könyvvitel, tervezés, gazdasági alapismeretek. Heti 52 óra. Ehhez jön óránként átlagosan fél óra a felkészülésre. Ezenkívül a szakmai gyakorlatok, dolgozatjavítás. — Mikor pihen? — Vasárnap. Hétköznap, kifejezetten pihenésre nem is jut idő. Ha tudok, olvasok. Van egy önkéntes normám. — Olvasás — normában? — Napi húsz oldalt írtam elő magamnak — mondja, majd elmosolyodik. Ez a tervem abból a gondolatból született, hogy művelődni akkor is kell, ha fáradt, az ember. — Sikerül a normát betartani? — Nem. Most már van annak három napja is, hogy félbehagytam a Julianus barátot. Sajnos, az újonnan vásárolt könyveink között is vannak olyanok, amelyekbe bele se lapoztam. — Mit tart a legfontosabbnak az időbeosztásnál? — A tervszerűséget. Még akkor is, ha nem sikerül mindig a saját terveinkhez igazodni. A szoros kötöttség jó, mert az ember önmagától inkább többet követeljen... * A napok gerincét a munka adja. Az élet célok nélkül színtelen. Aki a munkájában örömet talál, zsúfolt órákkal, de kedvvel él. MOLDOVAN IBOLYA
