Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 196”. április 14, A vállalati érdekeltség és az államközi külkereskedelmi kötelezettségek összhangja az új mechanizmusban A Gazdasági Bizottság határozatai Az új gazdaságirányítási mód­szerek bevezetésének előkészíté­se során a közelmúltban a gaz­dasági bizottság több olyan ha­tározatot fogadott el, amely a külkereskedelmet és ezen keresz­tül a népgazdaság számos ágát érinti. Az MTI munkatársa a K ül kereskedelmi Minisztérium­ban tájékoztatást kapott azok­nak a határozatoknak a jelentő­ségéről és végrehajtásáról, ame­lyek az államközi megállapodá­sok tejesítésével foglalkoznak, s az újabb szerződéskötések módját jelölik meg. — A külkereskedelemben is éonen úgy, mint a népgazdaság többi területén, a központilag előírt, utasítás szerű részletes vál- í a lati tervmutatók rendszerét fel- váltja az érdekeltségen alapuló vállalati megállapodások rend­szere. A külkereskedelemben azonban a korábban megkötött ás a következő évekre vonatkozó államközi megállapodások telje­sítése, illetve újabb megállapo­dások megkötése az új gazdasági mechanizmus keretei között is szükséges. Közismert, hogy a szocialista országokkal hosszú lejáratú és éves megállapodások, í’letve azokba foglalt részletesen meghatározott kontingensek sza­bályozzák a forgalom kereteit és összetételét. Szükségessé vált, hogy az új ’ gazdaságirányítási módszerek biztosítsák az ex­portban és importban részt vevő vállalatok érdekeltségé­nek és a kölcsönös előnyök alapján egyeztetett államközi kötelezettségek teljesítésének összhangját. Arra kell törekedni, hogy a re­form új feltételeit felhasználjuk gazdasági kapcsolataink tovább­fejlesztésére. A vállalati érde­keltségi rendszernek ösztönöznie kell az export-import összetételé­nek gazdaságosságának ' kedve­zőbbé tételére, a termékek mi­nőségének, választékának és kor­szerűségének fokozására, a ke­reskedelmi és piaci munka ja- vítására.\ Lehetőség nyílik arra, hogy a termelő vállalatok verse­nyezzenek azért, ki ad ex­portra olcsóbb és jobb ter­mékeket, ki biztosít elő­nyösebb szállítási feltétele­ket a külkereskedelemnek. 3,5 milliárd devizaforint értékű magyar és csehszlovák termék cserél gazdát az idén Az 1967-re vonatkozó állam­közi kereskedelmi szerződés a következőképpen summázza a közszükségleti cikkek behozata­lát: Csehszlovákiából az eddigi­nél nagyobb mennyiségben im­portálunk személygépkocsikat, motorkerékpárokat, mopedeket, gáztűzhelyeket, fémtömegcikke­ket, gumilábbelit, bútort, háztar­tási üveg- és porcelánárut, sző­nyeget, bőrdíszműt, valamint sört. Bár a közszükségleti cikkek cseréje a lakosság közvetlen el­látása szempontjából igen jelen­tős, a két ország közötti áru­csere-forgalom gerincét mégis az alapanyagok, energiahordozók és gépipari ..termékek alkotják. Az 1970-ig érvényes államközi egyez­mény azt a célt jelölte meg, hogy a gépek és berendezések kölcsö­nös forgalmának növekedése 5 év alatt meghaladja a 40 száza­lékot. A hosszú lejáratú szerző­dés alapján jött létre a múlt év végén az 1967-re vonatkozó meg- állápodás, amely lehetővé teszi, hogy a magyar—csehszlovák áru­csere-forgalom ez évben a tava­lyihoz mérten mintegy 13 száza­lékkal növekedjék. Ebben az év­ben három és fél milliárd deviza- forint értékű magyar és csehszlo­vák áru cseréjére kerül sor. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése arra ösztönzi mind a két ország gazdasági köreit, hogy a termelővállalatok, ipari egye­sülések között is közvetlen koo­peráció alakuljon ki, és szakosí­tási szerződések jöjjenek létre. Ezek a törekvések is elősegítik majd, hogy tovább fokozódjék a mindkét ország számára előnyös árucsere. (MTI). Johnson ígéretei az amerikaközi csúcsértekezleten Uruguaybgn, a tengerparti Pun­ta del Estében csütörtökön foly­tatta munkáját az amerikaközi csúcsértekezlet. Az értekezletet szerdán nyitot­ták meg. Johnsonon kívül 16 la­tin-amerikai ország államfője, egy miniszterelnök, egy elnökjelölt és két személyes képviselő folytat tanácskozásokat a külvilágtól ka­tonailag elzárt atlanti-óceáni fürdőhelyen. Még a megnyitó ülés előtt nem hivatalos munkaértekezletet tar­tottak, s ezojj Johnson elnök is vázolta elképzeléseit, s beszédé­nek szövegét később a Fehér Ház tette közzé. Johnson ígéretet tett: meg­próbál odahatni, hogy a világ iparilag fejlett országai adjanak széles körű vámkedvezményeket a még fejlődőben lévő országok­nak. Azt is kijelentette: esetleg fon­tolóra veszi az amerikai segély­hez fűzött feltételek enyhítését. Mint a hírügynöksé g említik: Johnson elnök ezzel a konferen­cia két legtüskésebb kérdését: az egymás közötti kereskedelem, valamint az amerikai segély problémáját érintette. Ezután tartották meg a csúcs- értekezlet első,* háromórás nyil­vános ülését, amelyet Oscar Gestido uruguayi elnök nyitott meg. Az egymás után felszólaló államfők rámutattak: mind az Egyesült Államoknak, mind a többi fejlett ipari országnak ked­vezőbb feltételeket kell biztosí­taniuk a Latin-Amerikával foly­tatott kereskedelemben. Carlos Lleras Restrepo kolum­biai elnök az Amerikai Államok Szervezetének strukturális átala­kítását sürgette, — mint mondta, a „naav egyenlőtlenségek” ki­küszöbölése végett „nem szabad megengedni, hogy Latin-Ameri- ka megint kiábránduljon; paran­csoló szükségesség, hogy valóra váltsuk azokat a reményeket, amelyeket országainkban keltet­tünk.” A külkereskedelemmel foglalko­zó vállalatok piackutató munká­ját többek között ki kell terjesz­teni a hazai gyártmányok, gépek, berendezések külföldi piacának bővítésére és az importtal kap­csolatos szélesebb körű belföldi piackutatásokra is. A jövőben fokozottabban kell alkalmazni a vevőszolgálat, a szervizivé! ózat rendszerét, kiállítások szervezé­sét. A Gazdagsági Bizottság ha­tározata szeinnt az államközi külkereskedelmi tárgyalásokba a jövőben fokozottabban be kell vonni az érdekelt szakágak, mi­nisztériumok és vállalatok kép­viselőit. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az állam­közi megállapodásokkal egyidő- ben, vagy még azt megelőzően létrejöjjön a vállalatok közötti magánjogi szerződések jelentős része. Ez azért is indokolt, mert az exportban, importban ér­dekelt vállalatok számára is előnyt jelent, ha biztos piac­cal, több évre szóló megren­delésekkel rendelkeznek. A vállalatokat elsősorban az egy­séges külkereskedelmi árszorzók ösztönzik az exportkötelezettsé­gek teljesítésére, hiszen ennek alapján számolhatják el bevéte­leiket vagy fizethetnek az im­portért. Akkor azonban, ha az árszorzók egym,agukban nem ad­nak elég ösztönzést, egyéb gaz­dasági eszközökkel, így elsősor­ban az állami visszatérítés rend­szerével biztosítják a vállalatok érdekeltségét a külkereskedelmi szerződések teljesítésében. A ha­tározatok szabályozzák az álla­mi visszatérítés rendszerét is. A visszatérítés mértékét és mód­ját több évre előre határozzák meg, hogv a vállalatoknak mód­jukban álljon az áruösszetétel változásával, a technológia fej­lesztésével, előnyösebb árak el­érésével gazdaságosabbá tenni az exportot. Az olyan — a for­galomhoz viszonyítva előre lát­hatólag ritka esetben — amikor a kontingens alap ián létrehozan­dó szerződéshez népgazdasági ér­dek fűződik és a vállalat a ren­delkezésre álló ösztönzők ellené­re nem köt szerződést, a válla­latot erre utasítani lehet. — A Gazdasági Bizottságnak külön határozata írja elő: a kül­kereskedelemnek és a vele együttműködő tárcáknak, válla­latoknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy 1968-ban, az átmenet időszakában is, za­vartalan legyen az áruforgalom fejlődése. Ez fontos tényezője a reform megvalósítása sikerének is. Nagy körültekintéssel kell foglalkozni a beruházások elő­készítése végett a gépipari im­port új rendjével. A határozat megjelöli azokat az időpontokat, amelyek betartásával a gép­rendeléseket fel kell adni, hogy a gépek kellő időben megérkez­hessenek, s a beruházásokat idejében megkezdhessék. Az 1968. évi beruházási hitelszükség­letek kielégítésénél például a Beruházási Bank előnyben ^ré­szesíti azokat a beruházókat, akik á szocialista országokból beszerzendő gépek és berendezé­sek ellenértékét bankhitelből kí­vánják fedezni, és e szándéku­kat a banknak augusztus 1-ig bejelentik. — Alapelv továbbra is — hangzott a tájékoztatás —, hogy az államközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeinket csak úgy mint eddig, az új gazdasági mechanizmus keretei között is teljesítjük. A most hozott ha­tározatok, illetve azok végre­hajtása biztosítja, hogy szerző­déses kötelezettségeinknek a külkereskedelem esetleges szer­vezeti, vagy elszámolási formái­nak változásaitól függetlenül eleget tegyünk. (MTI) Grecsko marsall az új szovjet honvédelmi miniszter A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvény- erejű rendelete értelmében Andrej Grecsko marsallt ne­vezték ki a Szov jetunió honvédelmi miniszterévé. A 63 éves Andrej Grecsko kinevezése előtt a honvédelmi mi­niszter első helyettese volt, 1960 óta pedig egyidejűleg a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka. Újabb provokáció a KNDK ellen Phenjan, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Alig egy héttel a Panmindzson közelében lezajlott fegyveres pro­vokáció után, amikor amerikai katonák a demilitarizádt övezet­ben megölték a KNDK polgári rendőrségének szolgálatot teljesí­tő öt tagját, egy rendőrt pedig megsebesítettek, az amerikai fegyveres erők újabb incidenst robbantottak ki a Koreát ketté­szelő katonai demarkációs vo­nalnál. Amerikai katonák csütörtökre virradó éjszaka a katonai de­markációs vonal középső szaka­szán 2 pontról automata fegyve­rekkel több mint 3000 golyót löt. tek a demarkációs vonal északi oldalára. Ezt követően fellőttek 40 világító rakétát, majd 81 mil­liméteres aknákkal ás 105 milli­méteres fegyverekkel 250 golyót lőttek ki. A KNDK rendfenntar­tó erői hatásos eszközökkel azon­nal visszaverték a súlyos provo­kációt. A KNDK külügyminisztériu­mának szóvivője hangsúlyozta, hogy az amerikai fegyveres erők rendszeresen, megtervezett mó­don naponta több területen haj­tanak végre provokációkat a KNDK ellen, ami azt bizonyít­ja, hogy az amerikai imperialis­ták új koreai háborút készítenek elő és felrúgják a fegyverszüneti egyezményt. Mind saját hadere­jük, mind a dél-koreai rezsim hadserege számára egyre több új fegyvert: szállítanak Dél-Korea területére. Ehhez kapcsolódik az is, hogy május elejére közös ame­rikai—japán—délkoreai tengeri hadgyakorlatot készítenek elő Korea keleti partvidékén. A so­rozatos provokációk szorosan összefüggnek az Egyesült Álla­mok általános politikájával. Pák Csun Guk vezérőrnagy, a fegyverszüneti bizottság koreai elnöke csütörtökön Panmindzson- ban erőteljesen tiltakozott az újabb provokációk ellen. A KNDK-ban az újabb fegyveres provokáció széles körű felhábo­rodást váltott ki. A KNDK külügyminisztériu­mának sajtóosztálya csütörtökön 18,30 órakor — Budapesti idő szerint 10,30 órakor — közölte: „Az éjszakai események színhe­lyén délutáni sajtókonferenciánk idejétől kezdve az ellenséges fél ismételten tűzharcot provokált. A fegyveres összetűzések jelen­leg is tartanak". 18,45 órakor a phenjani rádió adását megszakítva bejelentette: a demilitarizált övezet több pont­ján az ellenséges fél növekvő számú felfegyverzett erői tűzhar­cot provokáltak. Rendkívüli állapot Bolíviában Bolívia délkeleti részén szer­dán bevezették a rendkívüli álla­potot, azt követően, hogy a kor­mánycsapatok és a hazafias erők közötti összetűzések nyomán 13 ember életét vesztette. René Barrientos ' Ortrr 'i köztársasági elnök a kormány keddi ülése ' után rendelte el Chuquisaca i (ejtsd: Csukiszaka és Santa Cruz tartományokban a rendkívüli ál­lapotot. Előzőleg az egész ország­ban törvényen kívül helyeztél a Bolíviai Kommunista Pártol és a Forradalmi Munkáspártot. Hivatalos bejelentés hangzót! el arról is, hogy az elfogott sza bzdságharcosokat katonai bíróság elé állítják.

Next

/
Thumbnails
Contents