Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

iTt6”. április 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 D honvédelmi törvény végrehajtásáról tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Polgár Fe­renc vb-titkár elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A vb jogköré­ben történt intézkedések és le­járt határidejű határozatok meg­tárgyalása után megvitatták a honvédelmi törvény végrehajtá­sáról. a lakosság honvédelmi kö­telezettségének teljesítéséről szó­ló tájékoztatót. A járási és községi tanácsok jelentős részt vállaltak a hon­védelmi törvény és az idevo­natkozó kormányrendeletek pro­pagálásában, a széles körű fel­világosító munkában — állapí­totta meg a végrehajtó bizott­ság. A saját hatáskörben végzett munkán túl nagy lehetőségeket biztosítottak arra, hogy a ta­nácsüléseken és a községi taná­csoknál dolgozók részére tartott értekezleteken a kiegészítő-pa­rancsnokok, vagy megbízottaiik elmondják kéréseiket és javasla­taikat. A sorkötelesek politikai, er­kölcsi. szociális és egészség- ügyi elbírálásában a kiegé­szítő-parancsnokságok, a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak véleményeire építe­nek. Ezért nagy jelentősége van an­nak, hogy az Itt dolgozók mi­lyen mértékben ismerik a fiata­lokat, azok egyéni, családi kö­rülményeit A megye hadköteles állampol­gárai becsülettel tesznek eleget katonai szolgálatuk teljesítésé­nek. Jelentős a fejlődés a beje­lentkezési kötelezettség teljesí­tésében is, melyet a konkrét fel. világosító és nevelő munka ha­tására jónak tartanak a kiegé­szítő-parancsnokságok is. A ki­egészítő-parancsnokságok egyik fő törekvése, hogy a néphadse­reg érdekei védelmével azonos szinten biztosítsák a hadkötele­sek érdekvédelmét is. A honvé­delmi törvényben és a kormány- rendeletben meghatározott kere­tekbe be nem illeszthető esetek elbírálásánál is érvényre jutott a humanitás. A népgazdasági és egyéni érdekek figyelembe­vételét, humánus elbírálását érzékelteti a következő statiszti­kai adat: 1966-ban a behívásra tervezett tartalékos hadkötele­sek 27 százaléka kért egyéni szolgálathalasztást, családi prob­lémái, vagy népgazdasági érdek miatt. A kiegészítő-parancsnokok 95,4 százalékban teljesítették a tartalékos hadkötelesek kérel­mét, megadták a szolgálathalasz­tást. Problémaként vetődött fel, hogy az üzemek, vállalatok és kü­lönböző szervek néhány eset­ben egyoldalúan bírálják el a népgazdasági érdekeket, a hadkötelesek katonai szolgá­lat alól! ideiglenes felmen­tését kérik, sok esetben in­dokolatlanul — állapította meg a végrehajtó bizottság. A következő napirendi pont­ban a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának munkáját vitatták meg. A vég­rehajtó bizottság megállapítóttá. hogy az elmúlt években a bizto­sítottak létszáma megnőtt, és ezzel egyidejűleg a gyógyszer- fogyasztás is. A gyógyszertári központ eleget tett feladatának. A forgalom forintértékben évente átlag hét százalék emelkedést mutat, de ugyanakkor az ö&szkereske- delmi ráfordítás emelkedése lé­nyegesen lassúbb, és a költség­szint évről évre csökkenő ten­denciát mutat. Jelen pillanatban is változatlan létszámmal dol­goznak a nyugdíjkorhatár feletti gyógyszerészek, mégis jelentősen megváltozott a kor szerinti ösz- szetétel. A szakmai színvonal emelésé­hez jelentős segítséget adott a megyei tanács egészségügyi osz­tálya és így a legmodernebb gépekkel korszerűvé tették bevizsgáló laboratóriumukat, ahol már nemcsak a bevizsgálások, ha­nem a szakmai továbbképzé­sek is lehetővé váltak. A szakmai szint emeléséhez megszigorították a gyógyszertá­rak szakmai ellenőrzését. Az el­lenőrzések során a gyógyszertá­rakban készített gyógyszerekből mintát vételeznek, melyet az elő­írásoknak megfelelően bevizsgál­nak. A gyógyszertári központ az ellátást 41 gyógyszertárral végzi a megyében. Ezek elhelyezkedé­se, az utak és közlekedési lehe­tőségeket figyelembe véve, jónak mondható. Fesztivál után, hangverseny előtt A szekszárdi pedagóguskórus % pécsi sikere Az idén rendezték meg har­madszor az országos pedagógus- kórus-fesztivált. Ezúttal Pécsett, a Liszt Ferenc hangverseny- teremben, 19 kórus és egy zene­kar részvételével. Április 2-án, vasárnap délelőtt a második hangversenynek első szereplője volt Szekszárd város és járás pedagóguskórusa. öt részből álló műsoruk valameny- nyi száma vastapsot aratott. — Kellemes meglepetés volta tehetséges együttes bemutatko­zása — jegyezték meg egy nap­pal később a Pécsi Nevelők Há­zában megtartott karnagyi kon­ferencián. Makiári József Liszt-díjas kar­nagy, az Országos Népművészeti Intézet zenei osztályának munka­társa méltatta a sikert, amelyet a kórusfesztivál legfiatalabb, alig egy éve működő kórusa aratott. Dicsérte előadásuk ma­gasfokú belső átélését. Mint mondotta, Karai: Sárközi mula­tozás című, az együttes számára írt művet olyan művészi finom­sággal és tűzzel énekelték, hogy a közönségnek „nem előadták, hanem eladták”. Egy nappal az országos feszti­vál előtt, Pécsváradon a műve­lődési házban közös estet adtak a szekszárdi zeneiskola fiatal művészeivel: Tóth Gáborral, Ke­resztúri Erikával, Tolnai Gábor­ral, Lányi Péterrel. Műsorukban három olyan darabot is énekel­tek, amelyet először vittek kö­zönség elé. Az est osztatlan tet­szést aratott. Kilenc óra után fáradtan ér­keztek Pécsre. Az izgalom nem sok nyugalmat adott a kórus­tagoknak: első országos fellépé­sük előtti éjszakájukon vala­mennyien a közelgő napra ké­szülődtek. A siker valamennyiüknek erőt, bíztatást adott. Bebizonyította, hogy érdemes vidékről, bármi­lyen nehéz körülmények között is eljárni a próbákra. A kórus negyvennyolc tagja közül húszán vidékiek, Medinától—Bátaszékig, majd minden községből meg­érkeznek kéthetenként Szek- szárdra. Móron, a bornapok alkalmá­val bemutatkozott, a sárközi napokon ezüstkoszorússá minő­sített szekszárdi pedagóguskórus a pécsi fesztivál után első „ha­zai” fellépésére készül. Gerse József és Fertőszögi Bé- láné, a kórus vezetői elmondot­ták, hogy műsor-összeállításuk­nál törekszenek arra, hogy ere­deti, kevesek által hallott mű­veket is iktassanak a repertoár­ba. így mutatják be a második országos Bartók Béla nemzet­közi kórusversenyen a francia toursi „Okegham” kórus által énekelt, „Amdte Liberte” című dalt. Magyar kórus előadásában először hangzik el ez a francia forradalmat idéző dalfeldolgo­zás. Április 23-án, a megye hang- versenybarátai Szekszárdon, a zeneiskolában találkozhatnak a szekszárdi pedagóguskórussal, amely rövid egyéves működése óta igényességével, tagjainak lel­kes közreműködésével, az ország 15 éve működő pedagóguskóru­sai közt is megtisztelő helyet ví­vott ki magának. Af. I. Kölcsönös erősödéssel Eddig is a pártszervezet segí- gával és másokkal szembeni igé­től között voltak az újonnan fel- nyességével, megfontoltságával. vett párttagok. A döbröközi Zöld Mező Tsz kommunista kollektívája erősödött. A mozgalmi harcok és viták során fejlődtek a régiek és érle­lődtek az új erők, a párton kívüli aktivisták is. Közös gazdasági és mozgalmi munkából ismerik egy­mást. Ezért írhatták rá a két egymást követő taggyűlés után az új jelentkezők felvételi lap­jára: „A taggyűlés egyhangúlag felvette...” Hármójukról villantunk fel né­hány döntő mozzanatot. Aki visszatalált... Izig-vérig mozgalmi ember volt és maradt. A hatvan esztendős Hegedűs Ferenc, a szövetkezet állatgondozója, dolgozott szorgal­masan. Politizált. Évek óta kissé kirekesztve érezte magát a moz­galomból, mert annak idején nem lépett át az MSZMP-be. 1956- ban ő volt a kis termelőszövet­kezet elnöke. Régóta foglalkozott a pártba lépés gondolatával. Mindig ér­dekelte, mi történik az ország­ban és a világpolitikában. Élénk érdeklődéssel figyelte a IX. párt- kongresszus ülésezését. Legjob­ban talán a tagjelöltség eltörlé­sének örült. Mikor megismerte az erről szóló álláspontot, idő­szerűnek látta, hogy kérje tag­felvételét. Ö jelentkezett elsőnek. Ekkor fejeződött be vívódása. Elmúlt nyugtalansága, mert meg­szabadult aggályaitól. Szó sincs arról, hogy politikai jellegűek lettek volna ezek. Idősebb em­ber létére, nem tudott megba­rátkozni a tagjelöltség gondola­tával. Zavarta, hogy esetleg azok javasolnák őt tagjelöltnek, aki­ket valaha éppen ő ajánlott köz­vetlenül párttagnak. Most végre hazatalált a nagy családba. határozott kiállásával és közis­mert őszinteségével szolgált rá. Egyik ajánlója mondta: „Hét év alatt számtalan politikai vitában győződtem meg nézeteinek he­lyességéről és pártosságáról”. Vörös Lajos őszintén mondja, hogy volt olyan időszak — az ellenforradalom előtt és idején katonatiszt volt — amikor nem érezte a dolgozó népnek azt a bizalmát, amit várt. Megismerte a párt következetes politikáját. Először figyelte, majd egyre töb­bet és jobban segítette azt. Most talált igazán haza, pedig hét esztendeje, a nagy átszerve­zés idején hívták vissza falujá­ba az akkor harminc esztendős fiatalembert. Érzi, élvezi a bizal­mat. Aki itt érzi a tartós bizalmat... Vívódó típusú embernek mond­ható — a szó nemes, mai értel­mében — a termelőszövetkezet köztiszteletben álló üzemgazdász­könyvelője. Vörös Lajos az ál­talános megbecsülésre az önma­Mai karrier — saját erőből Küzdéssel teli 14 esztendő van a 39 esztendős Kakas János, a Zöld Mező Tsz újdonsült párt­tagja mögött. Hét éven át gaz­dálkodott egyénileg, amikor I960- ban belépett a megnagyobbodó termelőszövetkezetbe. Mennyit változott azóta az élete és felfo­gása! Nyomtalanul nem múlt el felette az utóbbi hét — szűknek éppen nem mondható — eszten­dő. Levelező tagozaton elvégez­te a közép-, majd a felsőfokú technikumot. A kongresszus után döntött úgy, hogy kéri felvételét a párt­ba. Ismerték tevékenységét, tud­ták róla, hogy mennyit tesz a nagyüzemi gazdaság sokoldalú erősítéséért Meggyőződtek politikai érett­ségéről, amikor egyhangúlag fel­vették párttagnak. • Koruk, életútjuk különböző. Kéthónapos különbséggel kerül­tek be a pártba Minden különbözőségük elle­nére egy valamiben egyformák: Példamutató, gondolkodó, politi­kailag szilárd, hű harcosai a pártnak. Megfelelnek a magasabbra emelt mércének. H. E. A vonat bejár Öltözete a szabványos vasutas­egyenruha, de a zubbony jobb felső zsebe felett ott díszük az erdészek zöld tölgyleveles jel­vénye és a sapkáján lévő címer­ben is ott az erdészjelvény. Te­hát vasutas is, erdész is Ro- zenberger Pál; a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság vasútüze­mének vezetője. Ö a főnöke an­nak a kilenc kilométeres kis­vasúti vonalnak, amely a dal- mandi állomástól indul és a gyu- laji erdőben, a Túri-rakodónál ér véget. Egy másik, ötkilomé­teres vonalon személyforgalmat bonyolítanak le, az állami gaz­daság veresegyházi üzemegysé­gébe. — A személyforgalmat menet­rend szerint bonyolítjuk le, amely a vonatforgalomhoz, il­letve fi délutáni autóbusz-forga­lomhoz igazodik — mondja Pali bácsi. — Kik az utasok? — Főleg iskolás gyerekek, mi­vel kint csupán alsótagozatos is­kola van. Tizenhét tanulóbérle­tet adunk ki, havonta 15 forin­tért. A tulajdonképpeni felada­tunk mégris az erdőben kiter­melt faanyag beszállítása, rész ben az itteni fűrészüzemnek, részben pedig a MÁV-állomás­Erdész vasutasok ra. Egy-egy szállítmánnyal tíz Szuper-Zetor rakományát be tudjuk hozni. — Hányán látják el a vasúti szolgálatot? — Velem együtt öten. Egy mozdonyvezető, egy vonatkísérő, két pályamunkás. Régebben sok­szor gondot okozott, ha a moz­donyvezetőnek valamilyen el­foglaltsága akadt, történetesen párttaggyűlésre kellett mennie. Ezért letettem a mozdonyvezetői vizsgát is, azóta, ha úgy adó­dik, én viszem a szerelvényt, vagy a kísérő, aki szintén le­tette a vizsgát. — Szóval Pali bácsi amolyan mindenes? — De még mennyire... Mert én. vagyok a fűrészüzem vezető­je, felelős raktárvezető, sőt, az állami gazdaság líisvasútjának is az üzemvezetője. — És ezt mind el tudja látni? — El. Itt van minden egy helyben. Az állami gazdasággal közös .pályaudvarunk”, rako­dónk van itt, Dalmandon, és a gazdaságnak 18 kilométeres vo­nala, amely Szilfásnál csatlako­zik a MÁV gazdasági vasútjá­hoz. — A gazdaságban csak teher­szállítás van? — Igen. Ott az istállókba is bejár a vonat. Talán újításnak is mondhatnám ezt a módszert, mert a takarmányon, a trágyán kívül a tejet is szállíthatjuk a tejházhoz, így ezzel, hogy a vo­nattal szolgáljuk ki a tehené­szetet, a gazdaság 3—4 Szuper- Zatort szabadíthatott fel, és ál­líthatott más munkába. Itt a pontos közlekedés legalább any- nyira fontos, mint a nagy vas­úton. Az istállókban minden munka percnyi pontossággal tör­ténik, ennek megfelelően kell közlekedtetni a szerelvényeket. — Hogyan bonyolódik le a for­galom? — Ha elindul a szerelvénv, minden a mozdonyvezető és a kísérő figyelmére van bízva. Telefon-összeköttetésünk nincs a külső rakodókkal. — Balesetveszély? — Lényegében csak annyi, mint más szállításnál, rakodás­nál. Esetleg kiugrik valamelyik kocsi, de nem túl nehéz vissza­tenni. Es csak tíz Icilométer a sebesség, ha valami van, gyor­san meg lehet állítani a szerel­vényt. .. Most éppen gondban vagyunk, mert a szilfást halas­tónál meg kellene erősíteni a töltést, mert itt-ott megrongálta a hullámverés. Oda kellene szál­lítani legalább háromszáz köb­méter földet. Ebben az ügyben éppen most akarok tárgyalni a községi tanáccsal, mert a bekötő­út mentén kitisztítottál; az ár­kokat, rendezték a patikát, on­nan amúgy is sok földet elhor­danak, amely jó lenne nekünk. — Pali bácsi, mi volt eredeti­leg? Erdész, vagy msutas? — Erdész. Éppen harminchat évvel ezelőtt kezdtem, erdész volt az apám, a nagyapám is. Ide, a kisvasúihoz 1959-ben ke­rültem. Előtte a fűrészüzem ve­zetője voltam Tamásiban. Mos­tani beosr.tásomhoz le kellett ten­nem különböző vizsgákat. A parányi kis iroda falán ott vannak, keretbe foglalva a dí­szes bizonyítványok — így most erdész is vagyok, meg vasutas is. Hogy melyik inkább? Talán mégis csak er­dész elsősorban, mert az erdé­szetet szolgáljuk ki. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents