Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

2 TOLNA WECVEI NEPPJSAO 1967. április 7. Három éve az élvonalban (Folytatás az 1. oldalról) és az egy tagra jutó részjegy megyei átlaga meghaladta a 87 forintot. A részjegy-befizetéseken túl tagjaink társadalmi munká­val is segítették a szövetkezetek tevékenységét. A fejlődés alapján elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy az eddigi egy részjegy név­értékét 50 forintról felemeljük 100 forintra. Kálmán elvtárs a továbbiak­ban részletesen ismertette a földművesszövetkezeti tevékeny­ség fontosabb ágazatait, így a kereskedelmi tevékenységet, fel­vásárlást, szolgáltatást, áruter­melést. A jelentésből kitűnik, hogy a boltok száma 1962 óta ! : u-ról (>-!3-ra növekedett, de köz­ben az új építkezések mellett a meglévők is jelentősen korszerű­södtek. A kulturált árusításhoz, kereskedelemhez nemcsak a technikai feltételeket sikerült je­lentősen megjavítani, hanem szer­vezeti téren is sikerült előrébb lépni. A beszámolási időszak alatt 116-tal nőtt az új formában árusító üzletek száma. A gyors- kiszolgáló és önkiszolgáló boltok hálózata már elterjedőben van a falvakban is. Tolna megyében létesültek az első presszós kis­vendéglők és ezek hálózata ma már elterjedőben van nemcsak Tolna megyében, hanem az egész országban is. Tolna megyében minden földművesszövetkezeti ága­zat gazdaságosan működött az előző kongresszus óta eltelt időben. Az eredmények javulásához a hozzájárulást azonban elsősorban a bolti és vendéglátási forgalom adta, a felvásárló tevékenység viszont mindössze néhány száza­lékkal járult hozzá az eredmé­nyekhez. Az eredmények javulá­sa tette lehetővé, hogy a beszá­molási időszakban közel 8 millió forintot adtunk vissza a tagok­nak részjegyeik után vásárlási visszatérítés címén. A feladatokkal kapcsolatban Kálmán elvtárs a többi közt hangsúlyozta: — Az elkövetkezendő években is fő feladatunknak kell te­kinteni a működési terüle­tünkön élő lakosság áruellá­tásának alapos megszervezését és a lakosság szolgáltatási igényeinek minél jobb kielé­gítését. Tovább kell fejleszteni a keres­kedelmi hálózatot, egyebek közt új áruházak építésével, erőtel­jesebben kell növelni a földmű­vesszövetkezetek ipari tevékeny­ségét. Biztosítani kell, hogy to­vább növekedjen a helyi igé­nyeket szolgáló ipari tevékeny­ség. Tovább kell növelnünk tag­létszámunkat és szükséges, hogy a tagság tulajdonosi helyzetéből adódóan az eddigieknél még ha­tékonyabban kapcsolódjon be a szövetkezeti munka irányításá­ba, ellenőrzésébe. Feladataink arra az időszakra esnek, amikor népgazdaságunk áttér az új gaz­dasági irányítás rendszerére. Eb­ből adódóan nekünk is meg kell tanulni új módon dolgozni, új­szerűén gondolkozni és gazdál­kodni. Az igazgatóság beszámolója után a felügyelő bizottság beszámolója következett, amelyet Korsós Ist­ván, a felügyelő bizottság elnök- helyettese terjesztett elő. A be­számoló számot adott a bizottság négyéves munkájáról és a föld­művesszövetkezeti tevékenység ellenőrzése során szerzett tapasz­talatokról. A vita Pohárköszöntő és letartóztatás Humphrey nyugat-berlini látogatásán Nyugat-Berlin (MTI) A nyu­gat-berlini rendőrség szerdán es­te bejelentette, hogy őrizetbe vett 11 fiatalt, köztük egy lányt, azzal a gyanúval, hogy állítólag összeesküvést szőttek Humphrey amerikai alelnök ellen. A rendőrség közlése szerint az őrizetbe vett csoport legtöbb tag­ja egy diákcsoporthoz tartozik. A Kurtfürstendam egyik elegáns lakásában tartott házkutatás so­rán ismeretlen vegyi anyagokkal telt plasztikzsákokat és „más veszélyes eszközöket, például kö­veket'’ találtak. A rendőrség vizsgálatot indított a „robbanó anyagokkal tervezett merénylet ügyében” amely ..Humphrey egészségét és életét” veszélyez­tette volna. A házkutatás befejezésekor egy népesebb diákcsoport megtámad­ta a szervezetük székháza előtt álló rendőrkocsit, megrongálta antennáját és kilyukasztotta gu- ,miját. A rendőrök és a diákok összeverekedtek. Két fiatalt le­tartóztattak. Az AFP francia hírügynökség szerint Nyugat-Berlinben senki sem hiszi komolyan, hogy bárki meg akarta volna gyilkolni Humphrey alelnököt. A legvaló­színűbb feltevés az, — írja az AFP, hogy a letartóztatásokkal a rendőrség le akarja fékezni a várható amerikaellenes tünteté­seket. Humphrey a nyugat-berlini rendőrség rajtaütése idején Bonn­ban Kiesinger kancellár vacso­ravendége volt. A kancellár po­hárköszöntőjében házassághoz hasonlította a két ország szövet­ségét. Kiesinger szerint egy há­zasságban is adódhatnak nézet- eltérések, ezeket azonban jó aka­rattal meg lehet oldani. Kiesin­ger arról beszélt, hogy „Berlin és Németország egy békés vi­lágban híddá válhat” a Kelet és Nyugat között” — maga is hoz­zátette azonban, hogy ez „a je­len pillanatban még utópiának tűnhet”. Háromezer-ötszáz hely várja az idén végző háromezer új pedagógust A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az idei ok­tatási évben az egyetemekről, a főiskolákról, a tanító-, óvónő- VArzőkből összesen 3092 új peda­gógus kerül ki. A képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskolán 28-an, a Testnevelési Főiskolán 89-en fejezik be tanulmányaikat és kapnak tanári diplomát. Az ifjú pedagógusok mintegy 3500 munkahelyre pályázhatnak. Az új diplomások közül 274-en, — akik a járási, megyei és köz­ségi tanácsok társadalmi ösztön­díját élvezték —, tanulmányaik befejeztével „hazatérnek” a már előre biztosított munkahelyekre. A felsőoktatási intézmények vezetői a napokban átvették a meghirdetett állások jegyzékét. Ezeket az intézményekben ki­függesztik és a fiatalok három héten belül benyújthatják pályá­zatukat. Az elosztó bizottságok, amelyek a pályázati kérelmekről dönte­nek, április végén országszerte munkához látnak. A beszámolók előterjesztése után megkezdődött a vita. Első­nek Fuchs György, dombóvári küldött szólalt fel. Elmondotta, hogy földművesszövetkezetük or­szágosan is kiemelkedő eredmé­nyeket ért el az elmúlt SZÖVOSZ- kongresszus óta. Munkája során jelentősen segítette a falu és a város közti különbség eltűnését. Mivel egyes kereskedelmi cikkek­ből — például bizonyos építő­anyagféleségekből — a rendelke­zésre álló készlet növekedése el­lenére sem tudják kielégíteni az igényeket, javasolta, hogy a fel­sőbb szervek intézkedjenek na­gyobb árualap biztosítása érde­kében. Dávid Gyula, a regölyi tanács vb-elnöke a földművesszövetkezet és a községi tanács kapcsolatát elemezte. Elmondotta, hogy közös erőfeszítéssel számos problémát sikerült megoldani. Most legutóbb a szórványos gyümölcsfák vé­delme érdekében tettek közös intézkedéseket. A tanács, jogköré­ben eljárva rendeletben írta elő a kötelező védekezést. Máris mu­tatkoznak az első eredmények. Varga Lajos bátaszéki küldött a takarékszövetkezet fejlődéséről beszélt. Javasolta, hogy az igé­nyeknek megfelelően szélesítsék ki a kölcsönfolyósítási lehetősé­geket. Czéh Lajos, az OTP Tolna me­gyei Fiókjának igazgatója a me­gye takarékszövetkezeti mozgal­mának fejlődését elemezte. Hang­súlyozta, hogy ez a tömegmoz­galom milyen nagymértékben szolgálja a lakosság termelési és egyéb érdekeit, ezen túlmenően pedig a népgazdasági érdekeket Probszt József teveli küldött ugyancsak a takarékszövetkezeti mozgalomban dolgozó társadalmi aktívák és hivatásos, fizetett ve­zetők, dolgozók áldozatkész mun ­kájának , köszönhetők. így van ez Tolna megyében is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Tolna megyei föld­művesszövetkezetek a leg­utóbbi három évben minden alkalommal az országos leg­jobbak, az első három helye­zett közé kerültek. Az 1966- os eredményeket most érté­keltük, és a Tolna megyei elvtársaknak sikerült elérni­ük a harmadik helyezést. A feladatokat elemezve hang­súlyozta: — Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés jelenti m06t az egyik legfonto­sabb teendőt. Ahhoz, hoer- fel­adatainkat jól meg tudjuk ol­dani, nem lesz elég egy-két érte­kezlet. Szükséges, hogy mindenki képezze magát addig is,-és ere­je, tudása legjavát adja a min­dennapi munka során. Az új mechanizmust illetően az az egyik legfőbb célkitűzés, hogy minden jelentősebb kérdésben ott, azon a szinten döntsenek, ahol a témáit legjobban isme­rik és a legnagyobb felelősséget tudják vállalni, mert a mozga­lom a növekvő feladatoknak csak így tud eleget tenni. Továbbra is a legfontosabb feladatunk a lakosság keres­kedelmi ellátása. Ez politi­kai és gazdasági kérdés egy­aránt, hiszen a jó áruellátás a közhangulatban is érezteti hatását. Szavaznak a küldöttek mozgalommal foglalkozott. — „A mi bankunk” — így nevezik mindenütt a takarékszövetkeze­tet, ami mindenekelőtt az iránta való bizalom megnyilvánulását mutatja — mondotta. Javasolta a kölcsönök összegének a növe­lését. Bartolák Mihály elvtárs felszólalása Felszólalt a vita keretében Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Egyebek közt a következőket mondotta: — Eredményeink országosan a Fokozottabban kell foglalkoz­nunk a falusi szolgáltatás ki­szélesítésével, még akkor is, ha nem mindig gazdaságos. A továbbiakban a felvásárlás­sal és a gazdálkodással foglal­kozott, majd átadta a SZÖVOSZ elismerő oklevelét Kálmán Gyu- a elvtársnak, a MÉSZÖV kiváló eredményeiért, amelyet a kong­resszusi versenyben ért él. Ezen­kívül 40 000 forint jutalmat is átadott a MESZÖV-nek. Halász István, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség Tolna megyei kirendeltségének veze­tője is szót kért. Felszólalásá­ban a földművesszövetkezett egy­ségekben szerzett tapasztalatok­ról, egyebek közt a leltártöbb­letről beszélt. K. Papp József elvtárs . felszólalása K. Papp József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára is felszólalt a gyűlésen. Tolmácsolta a párt- bizottság üdvözletét, majd így folytatta: — Nagy érdeklődéssel tanul­mányoztam az előterjesztett be- ^ számolót. E mögött mindenek­előtt az van, hogy úgy fogjuk fel a földművesszövetkezetek fejlődését, mint az egész megye fejlődésének szerves részét. Az elmúlt években a falu nagy fej­lődésen ment keresztül, kialaku­lóban van az új, egységes parasz­ti osztály. Ehhez hozzájárultak a földművesszövetkezetek is, egyebek közt azzal, hogy segí­tették a termelőszövetkezetek gazdálkodását, megfelelő árukap­csolatokat alakítottak ki a fala és a város között. Ezt a folyama­tot kell továbbra is segíteniük. Az alapvető természetesen a tsz-ek sokoldalú fejleszté­se, a közös alapok erősítése, de emellett mindenütt ott van­nak a háztáji kisegítő gazdasá­gok is, és ezekről sem szabad megfeledkezni. Ahhoz, hogy ezek : betölthessék feladatukat, nagyon V fontos szerep jut a földműves­szövetkezeteknek. Népgazdasá­gunk érdeke megkívánja, hogy a háztáji gazdaságok minél job­ban kielégítsék a paraszti szük­ségleteket, mert különben a nép­gazdaság egyéb területeiről kel­lene árut elvonni. így például a gyülmölcstermesztés, de más te­rületeken is sokat segíthetnek. A földművesszövetkezetek megváltozott körülmények közt dolgoznak. Egy pillana­tig sem szabad elfelejteniük hogy a legfőbb partner a tsz. Közös feladatunk ezek to­vábbi erősítése. A velük való kapcsolatot — ami nagyon fontos a további erő­sítésük szempontjából — jó áru- kapcsolatok alapján kell kiépíte­ni. Az előterjesztett határozati ja­vaslatot helyeslem, mert az meg­felel pártunk IX. kongresszusa irányelveinek, helyesen számol az új gazdasági módszerek beveze­tésével. * A továbbiakban javasolta a megyeszékhely és a járási szék­helyek ellátásának erőteljesebb javítását, a szolgáltatási tevé­kenység bővítését, majd pedig a párt- és a földművesszövetkeze­ti szervek kapcsolatával foglal­kozott. Szót kért a gyűlésen dr. Soly- mosi Mihály megyei rendőr- kapitány is. A BM Tolna megyei szervei és személyi állománya nevében üdvözölte a tanácsko­zást, majd elmondotta, hogy a kapcsolatok javulása alapján si­került szilárdítani a vagyonvédel­met. — Javulás tapasztalható i megyeszerte — mondotta — de nem lehetünk elégedettek, meri ugyanakkor még mindig előfor­dulnak jelentős leltárhiányok is. — Végezetül társadalmi életünk és a földművesszövetkezeti ven­déglátás néhány időszerű össze­függését elemezte. Sebestyén Zsigmond és Len­gyel István paksi küldöttek is felszólaltak. Végezetül az elnök ismertette a tanácskozásnak kül­dött üdvözlő táviratokat, A kül­döttgyűlés ma tovább folytatja munkáját. B. F. 7 i

Next

/
Thumbnails
Contents