Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
1967. április 7, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Cél: a szocialista nemzeti egység erősítése Or. Szatmári Nagy Imre nyilatkozata a Hazafias Népfront terveiről Lezajlottak a választások, új feladatok előtt állnak a népfrontbizottságok. Az eddig végzett munka tapasztalatáról és a további tervekről, elképzelésekről nyilatkozott dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. — Hogyan értékeli a népfront választási munkáját? — A népfrontbizottságok rendkívül aktívan és — kevés helytől eltekintve —, sajátos, önálló arculattal vettek részt a választási munkában. Ebben segítették, de nem helyettesítették őket a pártszervezetek és a tanácsszervek. Közreműködtek a nép- frontbizottságok az ajánlott jelöltek előzetes kiválasztásában, a politikai és szervezeti munkában. A jelölő gyűléseket a népfront, — az üzemek kivételével — maga is szervezte. A jelölő gyűléseken mindenütt a népfrontbizottság megbízottja elnökölt. — Milyen tapasztalatokat vonhatunk le az elmúlt hetek tevékenységéből? — Elsősorban azt, hogy erősödött a szocialista nemzeti egység, és ezen belül — politikailag és szervezetileg — • a népfrontbizottságok is erősödtek. A párt IX. kongresszusának állásfoglalásait, határozatait, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívását széles körben propagálták. Több mint 300 ezer olyan választási elnökségi és választó- kerületi bizottsági tagot sikerült megnyernünk, akik nem csupán a választási ciklusban fejtettek ki társadalmi tevékenységet, hanem aktív szerepet vállalnak az elkövetkező négy esztendőben. Ezek az emberek tovább erősítik a népfront tevékenységét, s élénkítik az egész magyar közéletet. Rendszeressé vált a 130 ezer főnyi népfrontbizottsági tagság testületi élete is. Minden választási aktust megvitattak, elemeztek. Ezekben a napokban a népfrontbizottságok az alakuló tanácsok végrehajtó bizottságainak és állandó bizottságainak személyi összetételére tesznek javaslatot. — Vázolná a további elképzelések lényegesebb vonásait? — Elöljáróban le szeretném szögezni: a népfront további tevékenysége, — amely egészen minimális létszámú apparátusra és sok ezer társadalmi munkásra támaszkodik — természetszerűleg nem lehet ugyanolyan magas hőfokon, mint a választások idején. Mégis, a választás után is bekapcsolódunk minden olyan nemzeti célkitűzés megvalósításába, amelyről a közvélemény a IX. kongresszus határozataiból és a választási gyűléseken értesült, és magáénak vallott. Ezek közül kiemelkedik a munkásosztály és a parasztság szövetségének további erősítése, mint fontos politikai cél. Ez a szocialista nemzeti egység további fejlődésének alapja. Ennek a politikai célnak több olyan gyakorlati feladata van, amelyben közreműködni kívánunk. Elsőnek említeném az ipar fejlődésének, a munkásosztály helyzetének ismertetését falun — és fordítva. Rendkívül fontos, hogy mindkét osztály megértse az agrárpolitikai elhatározások lényegét és jelentőségét, s benne az emberek feladatát. — Néhány gyakorlati példát hallhatnánk? — Mivel a népfrontmozgalom lakóterületeken dolgozik, a bizottságok nagy többsége pedig falun, ezért — érthető módon — olyan elhatározások segítésében kell tevékenykednünk, mint a területi termelőszövetkezeti szövetségek megalakulása és működése, az önálló tsz-vállalatok és tsz-ek önálló közös vállalkozásainak segítése. Rendkívül fontos a tsz-eíc belső demokráciájának fejlődése. — A népfront eddig elismerésre méltó eredményeket ért el a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében. További terveik? — A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése érdekében jelenleg elsősorban az üzemi szakkörök kialakításában, működésük fejlesztésében működünk közre. Rendkívül fontos, hogy a szakanyagok — könyvek, filmek — valóban eljussanak az érdekeltekhez, a tsz-ek tagságához. Ebben is segíteni fogunk. A nagyüzemek létrehozásával meggyorsult a tudomány eredményeinek a gyakorlati bevezetésének lehetősége. Ennek ütemével azonban korántsem lehetünk elégedettek. Modern gazdaságot özönvíz előtti módszerekkel nem lehet kialakítani. A korszerű mezőgazdálkodás anyagi alapjai pedig jelentősen fejlődtek. Csak egy példa: a második ötéves terv végén, 1965-ben évi 1,5 millió tonna műtrágya állt rendelkezésre. 1970- re a műtrágya mennyisége 3,5 millió tonna lesz, — nagyobbrészt hazai gyártásból. Ennek minél hatékonyabb felhasználása fokozott szakismereteket igényel. — A gazdasági irányítás reformja éreztetni fogja hatását a mezőgazdaságban is. Hallhatnánk erről néhány részletet? — A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveiben szó van a többi között arról, hogy a falu szolgáltatását lássák el minél nagyobb mértékben a tsz melléküzemágai. Ehhez a munkához megfelelő szakemberek kellenek, mégpedig tsz-tagokból. Vagy megemlíthetjük az állat- tenyésztési programot: a beláő fogyasztást és az exportot jelentősen szeretnénk növelni. E nagy célok valóra váltásában elengedhetetlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói rendelkezzenek azzal a szaktudással, amely lehetővé teszi e célok elérését. — Hogyan lehetne összefoglalni a népfront tevékenységének lényeges elemeit? — Politikailag: a két nagy dolgozó osztály szövetségének, a szocialista nemzeti egységnek további erősítése. Gazdaságilag: ötéves tervünk megvalósítása. Kulturális téren: a mezőgazdasági lakosság általános és szakmai műveltségének fokozása. BOLGÁR ISTVÁN Egészségügyi világnap 1948. április 7-én lépett életbe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkotmánya. Azóta ezen a napon ünnepük a világon ennek a jelentős nemzetközi egészségügyi szervezetnek a napját. Az elmúlt év végén 124 országot számlálhatott tagjai sorában. Országonként eltérők a feltételek az egészségügy kialakítására, és országonként más betegségek ellen küzdenek az orvosok, ápolónők, egészségügyi mérnökök és más szakemberek. Közös probléma az orvos- és ápolónő- hiány. Az európai országokban átlagosan egy orvosra 500—1000 beteg jut, de az afrikai országokban» így például Maliban, vagy Nigériában nem ritka, hogy egy orvos van 50 ezer, vagy ennél is nagyobb számú lakosság arányában. Az orvosok iránti kereslet a fejlődéssel egyenes arányban nő. 12 ezer ember — 1 ápolónő Lehangolóbb statisztikai arányt mutat az ápolónőd ellátottság. Ázsiában 8, Afrikában 12 ezer emberre esik egy ápolónő. Hasonlítsuk ezt a számot össze a nemzetközileg elfogadott aránynyal: 350 lakos, 1 ápolónő. Hazánknak ezzel szemben 170 lakójára jut 1 ápolónő de még ez sem elegendő! Az egészségügyi világnap három hazai vonatkozású problémára irányítja a figyelmet: A körzeti orvosok jelenére, jövőjére, a magasan képzett, szakmáját hivatásnak tekintő ápolónők helyzetére és közegészségügyi-járványügyi tevékenységünkre. Az idén októberben lesz 15 éves hazánkban a körzeti orvosi szolgálat. A lakosság 99 százalékát kitevő biztosítottak mindegyike valamelyik körzethez tartozik. 1966. január elsején közel 3400 orvosi körzetet számlálhattunk. Egy körzeti orvos naponta átlagosan 44 járó és négy fekvő beteget lát el, munkája az elmúlt évek során talán annyiból vált könnyebbé, hogy ma már falun sem kell szüiészked- nie, fogászkodnia. Megterhelésük az éjjel-nappali készenlétet figyelembe véve mégis erős, különösen járványok idején. Erkölcsi és anyagi megbecsülésük nem tartott lépést munkájuk súlyának növekedésével. A jövőbéli cél, hogy az általánosan képzett orvosokat fokozatosan körzeti belorvosok váltsák fel. Jelenleg azonban, a szétszórt települési formák megnehezítik a szakosítást. Társadalmi jelentőségük számuknál lényegesen nagyobi), ezért gondjaik megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, csakúgy, mint a szakképzett, szakmájukat hivatásnak tekintő ápolónők helyzete. A szakképzés fontossága Mi magyarok, világviszonylatban jól állunk ápolónőképzés és -ellátottság tekintetében, figyelembe véve azt' is, hogy honnan indultunk, hisz nincsenek olyan régi hagyományaink, mint az angolszász, vagy skandináv államoknak. A fejődés ezen a téren olyan gyors ütemű volt, hogy egészségügyi kormányzatunk több szakon kényszerült az alapképzést átszervezni. Az egészségügyi szakiskolák korszerűsítése állandóan napirenden lévő, folyamatos feladat. Egyik legfontosabb teendőnk a jövőben a középfokú egészség- ügyi dolgozók képzésének beillesztése iskolarendünkbe. Ha zz ápolónő szakmáján belül megtalálja a lehetőséget a továbbtanulásra, nem fogja máshol keresni a fejlődés terét. Sokat segített ebben a kérdésben a középfokú egészségügyi dolgozók munkájának differenciálódása, a kórházainkban megjelent, segédápolónő. Közegészségügyi, járványügyi szervezetünk egész társadalmunk egészségéért munkálkodik, megelőző jelleggel. 1965-ben az országban a szakemberek 42 ezer helyszíni vizsgálatot, hét és félmillió laboratóriuma vizsgálatot végeztek. Pozitívuma ennek a munkának, hogy Magyarországon csak szórványos a gyermekbénul ásos megbetegedés, nincs se sugárártalom, se a nyomdászok körében régen jól ismert ólombetegség. Csökkenő tendenciát mutat a bányászok szilikózist» megbetegedéseinek száma is. A nagyarányú lakásépítkezések során pedig egyre több a világos, korszerű otthon, amely sok embernek megfelelő életkörülméI A kérdés Ny®01 formá* — ■ i ban való feltevésére a tagfelvételi lapon feltüntetett adat késztetett. Bálint Pálné 1907-ben született, tehát hatvanéves. A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben dolgozik. A pártalapszer- vezet nemrég vette fel párttagnak. Maholnap nyugdíjba megy. Felvetődött bennem a kérdés, erősíti-e, erősítheti-e a párt munkáját a falusi asszony, alá hatvanéves korában jutott el a párttagságig? Mi késztette a belépésre? Adhatja-e, tudja-e adni azt a bizonyos pluszt, amit a párttagsággal vállal magára? Felkerestem, s személyesen is megismerkedtem Bálintnéval. aki január elseje óta a szövetkezet népművészeti felelőse. Korábban a mintázásban dolgozott. A „kiemelés” tulajdonképpen nagyobb felelősséggel és több fáradtsággal, jár. de szívesen vállalta. Szeret az emberek között lenni, s készségesen adja át tudását, tapasztalatait a fiataloknak. Szereti a népművészetet, munkadarabjaiErősíti-e ? val többször kiállításon is szerepelt. Báüntné mozgékony, jó kiállású asszony. Jóval fiatalabbnák látszik, mint amennyi. A szövetkezetbe tizennégy évvel ezelőtt vették fel tagnak, de még nincsenek meg a nyugdíjazáshoz szükséges évek. Ha valaki a régi emlékeket idézi, meglepődik ennek az asszonynak szívós kitartásán. Nehéz, küzdelmes évek állnak mögötte. Ma már história az ő és a hozzá hasonló sárközi asszonyok életútja. Nem szívesen emlékezik vissza a tízegynéhány évvel ezelőtti dolgokra. Az egykor vágyonos nagyszülők leszármazottja bizonytalanságban élt. Felvették a szövetkezetbe, mert jó szövőasszonynak ismerték, s tudták, hogy a keresetre is rá van utalva. Néhány hónapig igénybe vették, s volna, nem kapott munkát, megbízatást. Mindig vonzotta a közösségi élet, s ezt próbálta is bizonygatni. Tagja volt az MNDSZ- nek és a Vöröskeresztnek, de amikor a szövetkezetben mellőzték, s nem bíztak rá munkát, rendszerint a nőgyűlésre sem kapott meghívást. Akkor — mint mondja — fájt, de ma már öngúny nélkül beszél ezekről a dől. gokról. I ügy tűnik h°gy rég' sé1- .................. relméért most ani megbecsülésével teljesen kárpótolva van. A párttagság ezt a hitét erősíti. Igényli a politikai tájékozottságot, sokat van emberek között. Nemrég szövőtanfolyamot vezetett Bétán, majd Dunaszentgyörgyön. Hét községe van, s tanácsaival a községekben dolgozó szövőasszonyok munkáját segíti. Az asszonyok között. kerül. Kezdetben, ha nem is idegenül, de félszegen beszélt politikai kérdésekről. Leginkább a jelent és a múltat vetette egybe, s így érvelt: „amikor én szőni tanultam, három mázsa búza, vagy négy-öt napi kocsifuvar volt a tandíj. Most jóformán ingyen tanulhat mindenki. Az iskola, a szakmunkásképzés ingyenes, nem úgy, mint a múltban volt.” I A párttagságra készülve, \ ..........r...........".I i politikail ag képezte magát. Azóta „rázósabb” témákba is belebocsátkozik. A művészeti munkához adandó útbaigazításokhoz mellékel politikai ismertetést is, hogy mennyibe kerül egy méter szá- da. szedett, vagy más szőttes előállítása. milyenek a piacigényei, és az értékesítési lehetőség. Szereti munkáját, lelkesedik a tanulásért, a szépért, a jóért. Azért lett párttag, mert úrry érzi, mint párttag többet tehet annál, amit eddig tett. Ennyiben kaotam válasz* címben feitet1 k^rd'sr". nyékét biztosít. Jó az „oltási morál“ Ezeket az eredményeket csak társadalmunk segítségével érhettük el. Az, hogy Magyarországon kedvezően javult a fertőző betegségek statisztikája és jó az „oltási morál”, a lakosság érdeme is. Bár egészségügyi kultúránk tekintetében még nem beszélhetünk forradalmi változásokról, mind többen ismerik fel, hogy maga és embertársai egészségére mindenkinek elsősorban magának kell vigyáznia. Vö- röskeresztes aktivistáink, egészségünk önkéntes őrei példázzák, hogy napjainkban megváltozott az egészségügyi felvilágosító, védekező munka, és az egészséges társadalomért folytatott küzdelem belátható éveken belül győzhet. Ennek reményében Un-' nepeljül; a 20. egészségügyi viutána anélkül, hogy okát tudta rendszerint sok minden szóba Pozsonyi Ignácné lágnapot.
