Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

4 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. április 6. Clay Shaw kettős élete Kétes hírű emberek menedékhelye volt a művészetpártoló milliárdos villája Clay Shaw letartóztatása nagy port kavart fel New Orleansban. A jó megjelenésű, középkorú, ősz hajú férfit — mint ismere­tes azzal a váddal tartóztatták le, hogy ő szervezte meg az összeesküvést Kennedy elnök el­len. Shaw New Orleans egyik leg­gazdagabb üzletemberei, A ki­kötő igazgatója volt, számos áruház és égbe törő Internatio­nal Trade Market nevű felhő­karcoló tulajdonosa. A mondén társadalom hang­adójaként ismerték, tagja volt számos szervező bizottságnak, a magániskolákban az évzáró ün­nepségeken mindig ő tartotta a beszédeket, és jó barátja volt Lesseps Morrisonnak is, New Orleans polgármesterének. Mor­rison állítólag Shaw-nak köszön­hette felfelé ívelő pályafutását — a milliárdos ugyanis minden te­kintetben támogatta. (Morrison tavaly repülőszerencsétlenség ál­dozata lett). A polgármester viszonzásul bevezette Shaw-t a washingtoni politikai körökbe, amelyektől nagymértékben függ az USA latin-amerikai gazdasági ügyei­nek intézése. A milliárdos kap­csolatai révén még inkább gya­rapította vagyonát neve egyre ismertebbé vált a városon kívül is. A festői szépségű New Or- leansból hatalmas kikötővárost akart teremteni és még sok-sok terve volt, amelyek még inkább növelték népszerűségét. Ilyen volt Clay Shaw a köz­vélemény előtt — önzetlen köz­életi személyiség, gazdag, mecé­nás, művészetpártoló —, tehát csak a legjobbakat lehetett mon­dani róla. Jim Garrison, a New Orleans-i államügyész azonban lerántotta a leplet Shaw kettős életéről. Letartóztatása után ugyanis ki­derült, hogy a köztiszteletben álló, előkelő üzletember nem is olyan eszményi lény, mint ami­lyennek ismerték. Igazi neve Clay Bertrand. A felső tízezer előkelő tagja — a képtárlátogatásolcon, művészet- pártoláson és jótékonyságon kí­vül — enyhén szólva gyanús üz­letekkel is foglalkozott. A Dauphing Street 1313. szám alat­ti villája kétes múltú, gyanús hírű emberek találkozóhelye volt. Védnöke volt a homoszexuáli­soknak, és mindazoknak, akik valami oknál fogva összeütkö­zésbe kerültek a törvénnyel. Sok elítéltet szabadított ki a börtön­ből, tetemes összegek ellenében. Villájában valóságos orgiákat rendeztek, amelyek kísértetiesen hasonlítottak De Sade márki ti­vornyáira. A New Orleans-i ál­lamügyész egy sajtóértekezleten megmutatta az újságíróknak azo­kat a furcsa ruhákat — római tógákat, lepleket, palástokat — amelyeket Shaw „exkluzív foga­dásainak' résztvevői viseltek. Országos szereplésre készül a dombóvári táncegyüttes Kettős országos szereplésre készül a kiváló címmel kitünte­tett dombóvári táncegyüttes, az OKISZ tavalyi fesztiváljának nyertese. A dombóvári táncosfiatalokat meghívták Szolnokra, a tavaszi néptáncünnepre, s részt vesznek Keszthelyen a Helikoni diák­ünnepség táncversenyén is má­jusban. ! i Az együttes új műsorral lép fel a szolnoki országos vetélke­dőn: Simon Antalnak, a pécsi Mecsek Együttes vezetőjének drámai új koreográfiáját és a Bodai Józsefnek, a dombóváriak művészeti vezetőjének folklór gyűjtéséből alkotott madocsai pá­rostáncot mutatja be. Az utób­bihoz a budapesti Sári József szerzett zenét. Az együttes hat­tagú kísérő zenekarát Ivasovka Mátyás pécsi zenetanár készíti fel az országos szereplésekre. Egy férfiról es­sék szó itt, aki az acélt művészeté­nek szolgálatába állította: a Német Demokratikus Közitársaság-beli Fritz Kühn pro­fesszorról. 1958-ban a brüsz- szeli világkiállí­táson rendkívüli feltűnést keltett egy óriási acél­rács. A rácsszerű kompozíció 10 mé­ter hosszú váltós hót mezőnyre osz­lott. Magassága több mint két és fél méter volt, sú­lya 3 torma és no­ha acélból készült, úgy tűnt, mintha légiességével fity- tyet hányt volna a nehézkedés tör­vényének. Ez a műalkotás doku­mentálta, hogy az anyag keménysé­ge és a forma hajlékonysága mi­lyen teljes harmó­Az acél a művészet szolgálatában Fritz Kühn professzor műtermében. dlllllllllllllllllIlllllllllllllllllllllllllllllllllllMUUllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIII _ Egérfogó módra PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE nagyszerű példája a fejlődésinek. ______ A falat, mely a békés építés jed­n iává olvadhat össze az értő em- képeit ábrázolja, különleges ve- ber kezében gyi módszerekkel készítette. Is­Ez a munka a képzőművészet mót egy másik erdékes műailko- tapasztalatainak bizonyos össze- tás a részint rézzel, részint arany- geződósét jelzi, az alkotók szün- nyal borított homlokzat, amely télén törekvését a természet je- eS7 hildesheini szálloda dísze. S lenségjeinek és törvényeinek meg- végül a régi Coventry-i katedrá­éi mérésére és megmagyarázására, fisban egy gazdagon aranyozott jelzi, hogy igyekeznek lépést tar- szimbolikus jelentésű acél kom- tarni a technika fejlődésével. pozíció hirdeti a nagyvilágnak Kühn profeszor már négy év- Fritz Kühn nevét, vei ezelőtt elnyerte a Német De- Maga a természet is ihletének moknatikus Köztársaság nemzeti forrása. Egyik híres kompozíció­díját néhány jelentősebb építé- ja, amely a „Kozmikus szerke- szeti terv képzőművészeti meg- zet” nevet viseli, a hannoveri oldásáért. Ezek között volt a né- hangversenyterem bejáratánál met történelmi múzeum' külső kapott helyet. S erőteljes mo- rácsozata és lépcsőkoriátai, vala- dernséggel ábrázolja az éjszakai minit a berlini Unter den Linden- égbolt csillagvilágát. en lévő német állami opera épü- a gondolat, hogy az acélt — letdísze-i. _ . amely a modem építészet fejlő­Az utóbbi években Fritz Kühn désével mint építőanyag is egyre egész sor olyan munkával lépett nagyobb jelentőséget nyer — meg- a nyilvánosság elé, melyek új szabadítsák kizárólagos gyakor- s/.akaszt jelentenek saját művé- funkciójától, és a művészet szí fejlődésében, s melyek őt a szolgálatába állítsák, számos viliág vezető szakemberei sorába részproblémát vetett fel. A ta- helyezik. paszitalt szakember természete­Az acél berlini művésze vala- sen tudta, hogy az acél, mely Emennyi munkáját maga tervezi, más anyagoknál sokikal kemé- ;A közelmúltban készült el a nyebb, merevebb, más feldolgo- ;buchenwaldi emlékmű torony- zásmódot követel. Azok az acél- 5 dísze, egy aranyozott-fém, vala- ból készült műalkotások, amelyek Smint rézlapokkal kirakott kris- Fritz Kühnnek és segítőtársának stályforma, amely a rávetődő Berlin-Grünau-i műterméből ki- E fényt százféleképpen tükrözi. A kerülnek kovácsolás, égetés mara- Eberlini városi tanács épületének tás, hegesztés útján nyerik el végső Eüléstermében elhelyezett ötször- formájukat, s ha a szükség úgykí- ; hatméteres alumíniumfal további vámja, más fémekkel is ö&sze­’lllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllliillllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllillllllllllllll olvasztják, elegyítik a nyersanya­got. „Magától értetődő, hogy al­kalmazkodnom kell a modern építészet követelményeihez” — mondja Fritz Kühn, ez azt je­lenti, hogy formanyelvének nagy­vonalúnak és erőteljesnek kell lennie. Uj világ tárult fel a mester szeme előtt, amikor egy napon pillantást vetett az elektro- mikroszkópba, s így felfedezte az acél belső szerkezetét. Ezutáp az utóbbit művészi kidolgozás­ban, több ezerszeres nagyításban az emberi szem szátnára is lát­hatóvá tette. „A tudomány és a technika engem további lehetőségeknek, a fém művészi megformálása új út­jainak keresésére buzdít. A tekin­tetem egyre mélyrehatóbb, a lá­tóköröm egyre szélesül.” Ebből a szándékból fakadnak a legkülönbözőbb területre ki­terjedő új, meg új kísérletezések. A lipcsei vásárvárosban a Hotel Deutschlandban látható Fritz Kühn professzornak egyik műve, az ezüstöskék színű, hegyikristá­lyokkal díszített acél választófal. A mester mindig új, meg új vál­tozatokat teremt, érdekes formá­ciókat hoz létre például a fény-* árnyjáték alkalmazásával, vala­mint Csiszolt üveg felhasználásá­val. Ám Fritz Kühn műalkotásai­nak esztétikai hatása síkban és térben egyaránt emberi, vagyis nem igyekszik emberfeletti len­ni és minden nagyvonalúsága ellenére is igen aprólékos a rész­letek kidolgozásában. „Célom mindig is az ember szolgálata volt és marad. Azt akarom, hogy a mű kisugárzása pozitív esztétikai érzelmeket keltsen a nézőben”. A látogató hamarosan megérzi ugyanezt a műterem légkörében is: Higgadtság és emberi meleg­ség öleli körül itt az embert. A humor és az eredeti mesélőkedv Fritz Kühn munkáit is átjárja. Ezt példázzák az egyik Riigen- szigeti iskola fantáziadús lépcső- korlátai és rácsai, valamint a berlini gyermekáruház lépcsőit díszítő ’ tengericsikók. Az acél berlini művésze előtt további nagy feladatok állanak. A Saarbrücken-i .városháza 130 méter hosszú acélfaldísze után a berlini vígoperának, Walter Fel­senstein világhírű épületének portálja készül most a műterem­ben. E két műalkotás Berlin szívében a híres Unter den Lin­den közelében hirdeti majd a művész sikerét. LIESELOTTE EBERT — 19 — Bakách-Bessenyei mindeddig nem közölt sem­mi biztatót. A rejtjeles táviratok, amelyeket hajnalig tartó munkával fejtettek meg Tost al­ezredes várbeli lakásán a kormányzói család tagjai, nem ígértek sok jót. Bakách-Bessenyei olyasmit jelentett, hogy még komolyan sem hajlandók vele tárgyalni, a tervet fantasztikus­nak, Horthyt pedig olyan embernek ítélik, aki megérdemli a sorsát. Tost alezredes most nem a sifré fejtésében segédkezik, hanem más konspirativ tevékeny­séggel van elfoglalva. Egy rejtett folyosón ve­zeti a kormányzói lakosztály felé gróf Bethlen Istvánt, akit Horthy megbeszélésre hivatott. Bethlen, aki Horthy valamennyi híve közül a legokosabb politikus hírében állt egykori mi­niszterelnöksége óta, a német megszálláskor azonnal elbújt. Oka volt rá, hogy a Gestapo- tól tartson. A nagy úr, aki 1921-től 1931-ig, több mint tíz esztendeig volt miniszterelnök, s ő konszolidálta a szegedi fővezér rendszerét, már Gömbös miniszterelnöksége óta ferde szem­mel nézte, miként kötik a magyar királyi kor­mányok az ország szekerének rúdját a hitleri Németországhoz. S mivel mindez Horthy bele­egyezésével történt, a köztük lévő baráti vi­szony is megromlott jó időre. Később aztán, amikor a hadi események kezdték bebizonyíta­ni, hogy Bethlennek, aki a felsőház konzerva­tív ellenzékének vezetőjeként óvta többször is az országot a túlzott elkötelezettségtől, Horthy kénytelen volt elismerni: kár volt nem hallgat­— 20 — ni Bethlenre, kár volt vele összeveszni. Most, hogy sorsdöntő elhatározás előtt állt, üzent ér­te. Inkepusztáról, ahol Bethlen saját birtokán rejtőzött — tehát azért olyan nagyon nem ke­reshette a Gestapo, hiszen könnyen rálelhetetü volna — egy testőrségi gépkocsi hozta fel a budai Várba. Itt aztán, a rejtett hátsó bejára­ton és különböző folyosókon keresztül Tost al­ezredes vezette a kormányzói fogadószobába. Az egybegyűlt urak nagy örömmel üdvözöl­ték Bethlent. Természetesen maga Horthy Mik­lós szorított vele kezet elsőnek, aztán a töb­biek, a „titkos tanácsosok”, akiket egybehívott: Esterházy Móric gróf, a dúsgazdag nagybirto­kos, Károlyi Gyula gróf, maga is volt miniszter- elnök, Kánya Kálmán volt külügyminiszter, Perényi Zsigmond báró koronaőr, a felsőház el­nöke, három nyugalmazott tábornok, Röder Vilmos, Sónyi Hugó és Náday István. A kor­mány tagjai közül is ott voltak hárman, Laka­tos Géza miniszterelnök, Hennyey Gusztáv kül­ügyminiszter és Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter. Kormányon kívül ők is mindhárman katonák, tábornokok. Horthy vázolta a nehéz helyzetet: — Azért kérettelek magamhoz benneteket, hogy mint minden nehéz órában, kikérjem ta­nácsotokat... Nincs jegyzőkönyv, mellőztek minden forma­ságot. Az urak egymás szavába vágva vitatták meg a helyzetet. Hogy a háború elveszett, afe­— 21 — lől egyiküknek sem volt kétsége. Hogy miként szabaduljanak meg belőle, azon már vitatkoz­tak egy sort. Különösen Lakatos, Hennyey és Csatay emlegették, hogy jobb inkább tovább folytatni, mint kitenni magukat a németek dü­hének. Végtére is ők, akik a kormányzó iránti hűség kedvéért vállalták a miniszterelnöki és a miniszteri pozíciókat, nem szívesen fizetné­nek ezért azzal, hogy a Gestapo fogságába ke­rülnek. A többi urak könnyebben elrejtőzhet­nek, amíg kialakul a helyzet, de a magyar ki­rályi kormány aktív tagjai? Maga Bethlen szokott megfontolt módján folyton csak azt hajtogatta, hogy minél előbb véget kell vetni az egésznek. A helyzet kilátás­talan, ez a legfontosabb tényező. — A kormányzó úr már kétszer elhatározta, hogy fegyverszünetet kér, s mindkétszer a mi­nisztertanács másképpen foglalt állást! — ma­gyarázta Lakatos. — Ilyesmi az én időmben nem fordult elő! — jegyezte meg Bethlen, nem minden él nélkül. — Különben is, a ti feladatotok, urak, hogy a kormányt a kormányzó úr elhatározásának tel­jesítésére bírjátok. Katonák vagytok, őfőméltó- ságára esküdtetek fel és ilyen nehéz időben két­szeresen is kötelez az eskü... Lakatos válaszként sóhajtott. Horthy pedig kijelentette: — Végleges és megmásíthatatlan döntésem, hogy fegyverszünetet kérek!

Next

/
Thumbnails
Contents