Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-06 / 80. szám
ft p I » ÍWJ. április 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Kétezernél több N em könnyű ma áttekinteni a termelőszövetkezeteket és még nehezebb általánosítható megállapításokat tenni arra az érdeklődésre vonatkozóan, amely kétségkívül megnyilvánul, de nem egyértelműen és nem mindig előírás- szerűén. Egy dolog bizonyos: az utóbbi időben, 1965-ben, de még inkább 1966-ban fokozódott a kívülállók érdeklődése a termelőszövetkezetek iránt. Magyarázata kézenfekvő: a párt által kezdeményezett agrárpolitikai intézkedések hatása olyképpen is lemérhető, hogy a paraszti munka rangja kezd visszatérni, s a közfelfogás kezdi megfelelően értékelni a tsz-tagok helyét, , helyzetét. Miután tavaly novemberben az emberek megismerték a IX. kongresszus- határozatát, az érdeklődés méginkább megnőtt. Ezt követően a határozat szellemében megjelentek a miniszteri rendeletek és ezzel egyidejűleg fokozódott a megye közös gazdaságaiba a visszaáramlás. Aszak- csi termelőszövetkezetbe egy egész komplett brigád kérte felvételét, de más közös gazdaságokba is jelentkeztek a belépni szándékozók az irodákon. Pontos kép nem állt rendelkezésre, csak becsült és szórványadatok alapján lehetett megállapítani, hogy az érdeklődés nagy és fokozódik. Még túlzó megállapításokkal is találkozhattunk. Egyesek tudni vélték; oly nagy tömegű a felvételt kérők száma, hogy a termelőszövetkezetek képtelenek vele megbirkózni és a jelentkezők nagy részét, kénytelenek elutasítaná A Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága, éppen a tisztánlátás érdekében, hozzálátott ahhoz, hogy pontos felmérést végezzen, g ennek birtokában az illetékes szervek reális képet alkossanak. A helyzet a következő: 1966. október elsejéiből 1967. február 28-ig Tolna megyében összesen 2057- en kérték valamelyik közös gazdaságba tagként felvételüket. Tömeges és szükségtelen visszaáramlásról tehát szó sincs. Az azonban érdekes, hogy a felvételt kérők közül február 28- ig mindössze 1397-et fogadtak el tagnak, 483 kérelem függőben van és 177 kérelmet a közgyűlések elutasítottak. Sokan csodálkozva és meglepődve hallják, hogy a közös gazdaságok nem veszik fel kivétel nélkül a jelentkezőket. Válogatnak, s felúj belépő vetődik a kérdés, hogy mi ennek a magyarázata? Egyáltalán helyes-e visszautasítani azokat az embereket, akik a jövőben valamelyik' mezőgazdasági termelőszövetkezetben óhajtják megtalálni boldogulásukat? Indokolt leszögezni, hogy a termelőszövetkezeti önállóság alapján a termelőszövetkezet tagjainak, társtulajdonosainak hatáskörébe tartozik, akár a felvétel, akár az elutasítás. Nem szól ebbe bele senki. Kívülálló 6zerv egyáltalán nem gyakorol nyomást a közös gazdaságra, valóban a közgyűlés hatáskörébe tartozik eldönteni, kire van az üzemnek szüksége, és kit nélkülözhet. A tsz-tagok józanságát, reális megítélő készségét bizonyítja, hogy a felvételt kérők számához képest viszonylag kevés azoknak a száma, akiket elutasítottak. Több magyarázata is van az elutasításnak. Első helyen érdemes megemlíteni az összeférhetetlenséget. Vannak emberek, akik a termelőszövetkezeteket is átjáróhóznak tekintették, az elmúlt években többször kiléptek, aztán ugyanannyiszor visszaléptek. Érthető, hogy velük szemben a feltételek szigorúbbak, s amikor róluk van szó, gyakran mondja a közgyűlés: rájuk egyelőre nincs szükség A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgyűlés rendszerint elutasítja azoknak a felvételi kérelmét is, akikről köztudott a doltogtalanság a felelőtlen életmód. Ilyen szempontból általában megyeszerte szigorú, de a szocialista munkaerkölccsel szinkronban lévő a közgyűlések álláspontjai A pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben például semmi körülmények között nem hajlandók szóba állni azokkal, akik az elmúlt években a közös munkában leszerepeltek. K isebb részben a felvételt, avagy az elutasítást befolyásolja a szövetkezet munkaerő-szükséglete. A közös gazdaságok vezetői nem hagyhatják számításon kívül az eddig bedolgozó családtagok helyzetét. A szociális juttatások köre bővült, viszont a jogosultságnak Lakosság figyelem! A Dombóvári Vasipari Ktsz soron kívül végez gépkocsi-, motorkerékpár-javítást és szervizt1. Vállalja gépjármű-gumiabroncsok, tömlők javítását. Rövid határidőre, olcsón, jó minőségben. Figyelmes, pontos és gyors kiszolgálás! Dombóvár, Szabadság u. 2. Tel. í 13 16. (71) rendszerint előfeltétele a tagsági viszony, továbbá a közösben végzett munka mértéke és meny- nyisége. Mi következik ebből? Elsősorban az, hogy a belépések alkalmával teljesen helyénvaló a munkaerő-szükségletet figyelembe véve, elsőbbségi jogot biztosítani azoknak, akik évek óta családtagként munkálkodtak a tsz-ben. Tavaly, október elsejétől 1967. február 28-ig a felvett tagok előző foglalkozás szerinti megoszlása szintén érdekes képet mutat. Háromszázhatvan azoknak az új tagoknak a száma, akik korábban az iparban, vagy más alkalmazotti munkakörben keresték kenyerüket. Ugyanakkor az új belépők közül 403- an házastársként, családtagként már korábban is a közös gazdaságokban dogozitak, a tsz-hez tartoztak. Számítani lehet rá, hogy éppen a szociális juttatások miatt a jövőben a belépni szándékozó családtagok száma továbbra is nő. A szociális juttatások körének a bővülése, főképpen az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény kedvező irányú változást jelez más területen is. Közismert az a kettősség, amely a termelő- szövetkezetekben az alkalmazottak és a tagok között megmutatkozott anyagi juttatásokban és más vonatkozásban. A termelő- szövetkezetekben az alkalmazottak jövedelme, társadalombiztosítása úgyszólván mindenben azonos volt az alkalmazotti kategóriákkal. Feszültségek és ellentmondások keletkeztek ebből, egy-egy közös gazdaságon belül. Viszont éppen az agrárpolitikai intézkedések hatására a tsz- alkalmazottak egy része máris kérte felvételét tagnak. A KSH által végzett felmérés időszakában 127 tsz-alkalmazott tagkérelme volt a közgyűlés előtt. rdemes megfigyelni a felvett tagok kor és nem szerinti megoszlását. Fél- reérthetlenül leszögezhetjük, hogy a termelőszövetkezetekben a fia- talodás folyamata megkezdődött. Jelenleg ugyan még több közös gazdaságban a tagok átlagos életkora ötven esztendő felett van, de a már említett időszakban a 824 új férfi tsz-tagból 411. 30 éves, vagy ennél fiatalabb, 198 harmincegy és negyven esztendő, 154 negyvenegy és ötven esztendő között van. Mindössze 61 az ötven évnél idősebbek száma. Az 573 új női tagból a zöm szintén a fiatal korosztályhoz tartozik. Érdekes jelenség még, hogy elsősorban ugyan a gazdag termelőszövetkezetek felé indult meg a visszaáramlás, de nemcsak az erős közös gazdaságokba, a gyengékbe is vannak új belépők. Ebből talán levonható a következtetés, hogy az új belépők számára a párt agrár- politikája megfelelő és kellő fedezet a jövőre vonatkozóan. A nagy érdeklődésre való tekintettel ma április 6-án este 6 órai kezdettel „Sellö a pecsélgifűrűn“ című filmet vetítjük. Garay filmszinház, Szekszárd. (91) A földszövök ÉLETÉBŐL A dunaföldvári fmsz a felvásárlás tiszta nyereségének a felét visszaadja a termelőszövetkezeteknek Megyénkben a legnagyobb mennyiségű zöldség- és gyümölcsárut a dunaföldvári földművesszövetíkezet vásárolja fel. Hat termelőszövetkezeti gazdasággal és több száz háztáji termelővel áll kapcsolatban az fmsz. Az áruzöldség és gyümölcs nagyobbik hányadát az elnyúlt évben a dunaföldvári és bölcskei közös gazdaságok adták át a földműves- szövetkezetnek, ami 140 vagon árut jelent. Ezért négy és fél millió forintot fizet ki a földművesszövetkezet. A szerződésben meghatározott felvásárlási áron túl a dunaföldvári fmsz közvetett módon is érdekeltté teszi a közös gazdaságokat abban, hogy áruikat neki adják át. Nevezetesen arról van szó, hogy az elmúlt év elején a két szövetkezeti szervezet vezetősége megállapodott, hogy a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás bonyolításából származó tiszta nyereség felét az fmsz visszaadja a termelőszövetkezetnek. E kezdeményezés gyakorlati megvalósítására a következő napokban kerül sor. A földművesszövetkezet könyvviteli szakemberei kimunkálták, hogy mennyi a termelőszövetkezetektől felvásárolt áruk tiszta nyeresége, ezt a terme’ ő- szövetkezeti könyvelők ellenőrizték, s a nettó árrést kétfelé osztották. Ennek megfelelően a felvásárlás tiszta árrésének a felét, az értékesítés után járó visszatérítést és a részjegy után járó kamatot a földművesszövetkezet egy összegben utalja át a közös gazdaságoknak, ami mintegy 50 ezer forintot tesz ki. A „ta’ált” pénzt a közeljövőben a dunaföldvári földművesszövetkezet mind a hat közös gazdaság rendelkezésére bocsátja. TEVÉLI TÉGLAGYÁR: Ötmillió téglát gyártanak ebben az évben Közismert, hogy a magánerőből egyre nagyobb számban építkezők téglaigényét nem tudják maximálisan kielégíteni. A gond nem új keletű, az elmúlt években mégis több kis kapacitású téglagyárat leállítottak. Ez történt Tevelen is. A berendezések nagyrésze is adott, ezenkívül minden szükséges egyéb feltétel meg van ahhoz, hogy az üzemben ismét megkezdjék a termelést. Csak kellett egy cég. amely a munkát megszervezi és irányítja. A helybeli földművesszövetkezet vállalkozott a téglagyár berendezésének felújítására, az üzemeltetés biztosítására. A szükséges rekonstrukciót még az elmúlt évben elvégeztette a földművesszövetkezet és meg.- tartották a próbaüzemelést. Most, hogy az idő jobbra íÓidul t, megkezdték az üzemszerű termelést a jelenleg megyénk egyetlen földművesszövetkezeti téglagyárában. A tervek szerint 5 millió téglát adnak ebben az évben ä te- veliek, aminek a kiskereskedelmi forgalmát is a földművesszövetkezet bonyolítja be. Országos találkozóra készül a mözsi kórus A tizenötéves múltú mözsi „Bartók Béla” vegyeskórus az elmúlt években sokszor szerepelt területi versenyen, országos dalostalálkozókon és kiemelt megyei kulturális rendezvényeken. A művelődés- ügyi miniszter elismerő oklevelével kitüntetett énekkar most országos fesztiválra készül. Az országos népművelési szervek ugyanis június 3—4-én tartják a földművesszövetkezeti kórusok országos találkozóját, ahol megyénk dalosait a mözsi kórus képviseli. Az együttes Fertőszögi Béláné karnagy vezetésével új kórusműveket tanul az országos találkozóra. A többi között kórusra feldolgozott sárközi népdalt is mutat be a kórus. Kétmillió naposbaromfit keltetnek A földművesszövetkezeti kezelésben lévő dunaszentgyör- gyi baromfikeltető üzemben évente több százezer naposbaromfit keltetnek. Az itteni tapasztalatok alapján a nagydorogi földművesszövetkezet Kajdacson létesített baromfi- keltető üzemet. Az öt tízezres gépbe első alkalommal április 1-én rakták be a tojásokat. A két földművesszövetkezeti üzemben az idén mintegy 2 millió naposbaromfit keltetnek. Ebből mintegy egymillió-kétszázezret kapnak a háztáji gazdaságok, a többit a termelőszövetkezeteknek. és baromfitenyésztő szakcsoportoknak szállítják a földművesszövetkezetek. Miután a kajdacsi üzemben is megkezdték a keltetést, lehetőség nyílt arra, hogy több víziszámyast is keltessenek a földműves- szövetkezeti üzemek. Ennek megfelelően a • korábban tervezett 30 ezer naposlába helyett 60 ezret, a 40 ezer naposkacsa helyett 100 ezret vásárolhatnak a baromfitenyésztők a földművesszövetkezetektől. A bátaszéki takarékszövetkezet teljesítette vállalását Az egész Sárközt átfogó bátaszéki takarékszövetkezet választott vezetősége és szocialista brigádja ez év januárjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója és a Szövetkezetek Országos Szövetsége VI. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy elérik a 20 millió forint betétállományt. A Sárköz 8 községe szövetkezeti bankjának vezetői és dolgozói teljesítették vállalásukat; az országban elsőnek haladta meg a szövetkezeti pénzintézetben elhelyezett betétállomány a 20 millió forintot. R. É.
