Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

élje ín a népek harca európa biztonságáért!

Fiatal szívvel...

Kevesen mondhatják el magukról, hogy az egész járásban ismerik és szívesen fogadják. Nála pedig így van. Tizenöt — eseményekben gazdag, munkával teli — esztendő alatt járás- szerte sok igaz barátot szerzett.

Súlyos betegségéből felépülve, negyvenéves szolgálat után került nyugdíjazásra tavaly júniusban Cselovszki Pál, aki egyhuzamban tizenöt éven át dolgozott Dombóvárott, a járási pártbizottságon.

Amikor a párt hívó szavára Dombóvárra került, albertirsai

házát, munkahelyének, a Má- VAG vasöntödéjének megbecsülését hagyta maga mögött. Az 1945-ös párttag, nagyüzemi munkás nemcsak kitartott, de öregbítette is a kommunista szó tekintélyét. Ismerősei mondják,

hogy őt nemcsak becsülni lehet, de szeretni is kell.

— Pali bácsi példaképe nálunk a fiatalabb pártmunkásoknak is. Elvtelenségről nála soha nem lehetett szó. Mindig, mindenkiben felismerte a jót. Emberismerete, bánásmódja, higgadtsága és célra törése nagyszerű emberré tette — mondja róla Simon Károly a dombóvári járási pártbizottság osztályvezetője.

Ilyen ember Cselovszki Pál elvtárs, a nyugalomba vonult pártfunkcionárius.

Sokan észre sem vették, hogy elkerült onnan, mert azóta is részt vesz a politikai-mozgalmi munkában. Mióta ismét lábra- állt, mindennap bejár a pártszékházba.

Rendszeresen

Orvoshoz készült, de előtte betért a pártbizottsághoz. Szerencsénk van, itt megtaláljuk. Kifújta már magát. A lépcsőjárás kissé nehezére esik. Még a vasöntödében „szerezte” az asztmát, de sajnos jött hozzá azóta más is.

Csak arcának színét változtatta a betegség. Háta kissé görnyedt. Fekete, göndör hajában elenyésző az ősz szál. Mondja, hogy családi vonásuk, későn deresednek.

Rövid szünetekre abbamarad a beszélgetés, mert hol egyijj lép oda hozzá üdvözlő szóra, hol a másik hívja községébe a nyugdíjas pártmunkást.

— Rendszeresen bejár, hallottuk.

Fekete szeme elkeskenyül, amikor nevet.

— Szinte úgy képzeli az ember, hogy nélküle ném is megy már a munka. Pedig dehogynem. Persze hogy bejárok. Megszokásból. Jó nálunk az utánpótlás, sok a fiatal. Értő, komoly elvtársaknál van a mi közös ügyünk irányítása, — mosolyog.

— Mi a különbség a nyugdíjazás előttihez viszonyítva?

Kitekint szemüvege mögül:

— Ha nem is sok, de van különbség. A feleségem is beteges. Most együttesen ütemezzük be és végezzük el az otthonit, utána jön a közösségi munka. Korábban fordítva volt. Akkor az ittenihez igazítottuk a másikat. Rám merik bízni a pártmunkát, amíg el tudom végezni — mondja tréfálkozva. Derűs, kedélyes. Vigyáz a jókedvre, mert ő ezt nagyon fontosnak tartja. Igaza van.

Repülőgép zúgását halljuk. Pali bácsi az ablakhoz siet. Feszült figyelemmel tekintget kifelé. A zaj elhalkultával visszaül.

— Már elnézést kérek, de muszáj megnéznem. Gondolom, a Pali fiam lehetett, a legidősebb. Repülős. Megbeszélt jelünk, ha erre jár, Dombóvár felett erősen zúgatja a gépet. Ezzel hívja fel a figyelmet. Ha tehetem, ilyenkor még az értekezletről is kinézek — magyarázza.

Ma is kamatozik

Vidékre jár, gyűléseket szervez, a Dombóvári Cementüzem KISZ-szervezetét látogatja. Idősödve, betegen is fáradhatatlan.

— Ismerünk helyüket nem találó nyugdíjasokat. Tevékenységéhez milyen megbízatásai vannak?

— Választás, taggyűlések, mindig van valami fontos munka. Panaszra nincs okom. Megtisztelnek, nem feledkeznek meg rólam a mozgalmi munkánál. Nyugdíjazásom után választottak meg a dombóvári községi párt- bizottság tagjává. Részt veszek a népfront járási elnökségének munkájában, de időnként a többi tömegszervezet is aktivizál. Pártmegbízatásaim szerint esetenként kiutazom egy-egy községbe is — feleli.

— Betegesen is van ereje — jegyzem meg.

— Most már egyre inkább beérik a párt sok-sok évi fáradságos munkája. Kocsolán voltam a választáskor, ott is ezt tapasztaltam. Máskor meg a különben is jól dolgozó fűtőházi pártveze- tőség-választáskor örülhetett az ember lelke. Csak erőt adók a sikerek, nem így van? — kérdez vissza.

Szóba kerül, hogy még legalább húsz esztendeig segíthessen. Addig végzi, míg fárasztónak nem tartja. „Majd leteszem. De az még távoli, odébb lesz” — mondja befejezésül.

Negyven dolgos esztendő után elfáradhat a szervezet. Ha fárad, ha kopik is a test, Cselovszki Pál esetében elkophatatlan a szívósság, a belső elkötelezettségből eredő fáradhatatlanság.

Személyében, munkájában még mindig kamatozik a munkás- osztály tizenöt esztendeje nyújtott testvéri segítsége.

SOMI BENJAMINNÉ

Kisebb-nagyobb fagykár a gyümölcsösökben

A hideg tavaszi napok több állandó szogálattal. Tizenöt em- esetben hajnali faggyal árasztot- bért osztottak be a gazdaság ve- ták el a megye különböző vidé- zetői a fagy elleni küzdelembe, keit. Sajnos a gyümölcsösökben Szekszárd mellett, a szőlőiskolá- károsodás történt, annak ellené- ban, már ködgyertyákat is gyúj- re, hogy megszervezték a vede- , ,

kezést. tottakTÖBB MINT

NÉVVÁLTOZÁS

gga nyelvészhez fordulnánk ** annak eldöntése végett, hogy mi a különbség a „felügyelet” és a „felügyelőség” között, igen kétséges, hogy alapos magyarázatot kapnánk. Az újsághír felületes olvasására úgy tűnik, hogy nincs is lényeges eltérés az eddigi „Állami Kereskedelmi Felügyelet” és az átszervezéssel létrehozandó „Állami Kereskedelmi Felügyelőség” között. A napokban közzétett kormányhatározat ugyanis eképpen intézkedik. A változás azonban — aminek a határozat végrehajtásával be kell következnie — lényegesen több, mint egyszerű névcsere.

Egymásután jelennek meg a rendeletek, határozatok, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetését szolgálják, mintegy előkészítik az 1968. január elsején életbe lépő új gazdálkodási rendszert. Ezek közé tartozik ez a határozat is.

Az új mechanizmus — éppen a gyorsabb műszaki haladás, hatékonyabb gazdálkodás, a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése érdekében — az eddiginél sokkal nagyobb önállóságot ad a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Számos kötöttség, ami eddig nehézkessé tette a gazdálkodást, megszűnik, az áraknak az eddiginél sokkal nagyoDD hányada alakul majd szabadon, központi jóváhagyás mellőzésével. Az előnyök mellett óhatatlanul is bekövetkezhetnek olyan jelenségek, amelyek hátrányosan érintenék a fogyasztókat. Már előre látható, hogy egyes vállalatok megpróbálkozhatnak tisztességtelen úton, a fogyasztók megkárosításával növelni nyereségüket. Az ilyen jelenségek elé az eddiginél sokkal szigorúbb, hatékonyabb sorompókat kell állítani. Ezért vált szükségessé a kereskedelmet ellenőrző szervezet hatáskörének növelése.

4 hatáskör növelését, tevékenységének sokoldalúbbá tételét szolgálja a kereskedelmi felügyelet átszervezése. Eddig a Belkereskedelmi Minisztérium egyik főosztályaként működött, tehát lényegében egyenrangú volt a többi főosztályokkal. A határozat most a miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó, hatósági jogkörrel és önálló költségvetéssel rendelkező szervvé teszi az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget.

Tevékenységi köre kiterjed minden olyan vállalatra, szövet kezeire, intézményre, ahol fogyasztási cikkeket hoznak forgalomba, ellenőrizhet — illetve kötelessége ellenőrizni — az áruk minőségétől, az árképzési rendelkezések megtartásától a kereskedelmi dolgozóknak a fogyasztókkal szembeni magatartásáig mindent, ami a fogyasztók érdekeit érinti. Vizsgálatot végezhet nemcsak az üzletekben, nagykereskedelmi raktárakban, vendéglátóüzemekben, éttermekben, hanem ipari üzemekben is, ha szükséges. Ily módon nemcsak utólag kobozhatja el a forgalomba kerülő hibás árukat, hanem meg is akadályozhatja, hogy azok a keresi, leírni hálózatba kerüljenek.

zabálysértés esetén az eddigi ezer forinttal szemben háromezer forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki a fogyasztók megkárosítóira, kezdeményezheti bűnvádi eljárás megindítását is. A területi felügyelőségek szorosan együttműködnek a megyei tanácsok végrehajtó bizottságaival. Kimondja a határozat — ami egyébként a legtöbb helyen már gyakorlat is volt — hogy a tanács vb-k időnként beszámoltatják a felügyelőségeket munkájukról, felkérik őket egyes célvizsgálatok elvégzésére.

A határozat július 1-én lep életbe, tehát a megnövekedett hatáskörű szervezet fél évvel a reform fontosabb intézkedéseinek életbe lépése előtt már megkezdheti az új követelményeknek megfelelő módszerek kialakítását. Kiépítheti, megerősítheti aktívahálózatát. felkészülhet a nagyobb feladatokra. Azt várjuk tőle, hogy az új gazdasági mechanizmus keretei közt éberen őrködjék a fogyasztók érdekei fölött.

<J.)

Kikapcsolódás, önellátás...

A bonyhádi kertszövetkezet szerepe

Érdeklődtünk három állami gazdaság szakvezetőitől, mekkora a fagykár és hogyan igyekeznek megakadályozni az esetleges további veszteséget. A Kanacsi Állami Gazdaságban összesen körülbelül 250 holdat ért áprilisi fagy, kajszibarackfákat és szőlőket. Mivel az idén a szokásosnál körülbelül két héttel korábban kifakadt a szőlő, megsínylette a kedvezőtlen időjárást. A Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőiben levéls^éli bámulást okozott a fagy, a barackfákon és a szőlőkön egyaránt. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint legnagyobb kártétel az Alsópéli Állami Gazdaságban történt: több mint 120 holdon kisebb-nagyobb sőt még egészen súlyos fagykár is keletkezett, őszibarackfákon, almáskertekben és kajszibarackosokban.

Mindhárom gazdaságban külön apparátus őrködik éjjelenként már napok óta. Ellátták őket hagyományos füstölőanyaggal és ködgyertyákkal egyaránt. Alsópélen 12 ember foglalkozik a gyümölcsös védelmével, közülük nyolcnak kizárólag az a feladata, hogy — nappali pihenés után — egész éjszaka őrködjék. Munkájukat három kertész és egy gépkocsivezető segíti, ellenőrzi. Öránkint körüljárják a hatalmas gyümölcsöst, terepjáró kocsival. Eddig négyszer gyújtották meg a füstölőanyagot. Kanacson ugyancsak az egész r”iroölcsöst szemel tartják négy-öt nap óta,

Az üzemben, hivatalban

dolgozó ember rendszerint valami elfoglaltságot keres és talál, amelyben kikapcsolódik a mindennapi, megszokott de mégis fárasztó munkából. Az íróasztal, a futószalag mellett ülő, a gép mellett álló ember rendszerint más. vagy fizikai munkában keres ki kapcsolódást. Akinek kertes háza van, ott talál elfoglaltságot a napi nyolc órai munka után, virágai, vagy gyümölcsfái között. De mit csináljon az, akinek nincs ilyen? Aki szeret kertészkedni, vaqy aki korábban földművelő foglalkozást űzött?

Erre kerestek, majd találtak megoldást Bonyhádon, a körzeti földművesszövetkezel keretében... Arra alapoztak, hogy vannak földdárabok, amelyeknek megművelése a termelőszövetkezetnek nem gazdaságos, vagy éppen amelyek műveletlenek. Tapasztalatokért nem restelltek elmenni az ország túlsó felébe. Heves megyébe sem, majd hazajőve megkezdték egy kertszövetkezet létrehozását. Jelentkezőkben nem volt hiány. Bonyhádi cipőgyári munkások, tisztviselők, ci kői

bányászok, különböző rerydü és rangú emberek hozták létre a szövetkezésnek eme új formáját.

Ferenc Imre, a bonyhádi körzeti földművesszövetkezet ügyvezető elnöke egymás után sorolja a neveket:

— Barabás Antal, Illés Zoltán cikói bányászok, Kertész Márton pedagógus, Vörös István cipőgyári, Kovács Ignác, az ÁFOR vezetője, Lő- rincz Géza ktsz-tag. Szentes Pál, a Hazafias Népfrontbizottság elnöke, dr. Horváth Marcell, a földművesszövetkezet jogtanácsosa...

Huszonkét tagja van a szövetkezetnek.

— Először több volt a jelentkező, de néhányon visszariadtak az először elkészült terv hallatára, amely mintegy tízezer forint személyenkénti beruházást igényelt volna. Aztán készült szerényebb terv, amely már csak háromezer forinttal számolt. A megalakulást így is a takarék- szövetkezet segítette, a legtöbben kölcsönt vettek fel.

Bonyhád és Cikó között, tizenegy holdon már díszük a szövetkezet által telepített

gyümölcsös. Az április eUji ünnepeket kihasználva telepítették, maguk a tagok, kellő sza kirányítással.

— Először arról volt szó, hogy sárgabarackost telepítenek, de végül is több gyümölcsfajtára esett a választás, azoknak is korábban, későbben érő változataira. így van most kajszi, őszibarack, meggy, cseresznye, szilva — mondja az ügyvezető. — A. telepítést úgy végezték, hogy minden fajta külön-külön van, végül pedig a területet felparcellázták a tagok között, így majd a növényvédelmet is egyöntetűen, egyszerre tudják gyümölcsfajtánként végezni. A gyümölcs mellett köztesként pedig ki-ki megtermeli magának a szükséges konyhakerti veteményeket..

A kertszövetkezet haszna tehát többszörös. Egyrészt a különböző foglalkozást űz-' tagok kikapcsolódást találnak a kertészkedésben... Másrészt vem szorulnak majd a piaci vásárlásra... Harmadsorban pedig a gyümölcsfák, termőre fordulása után eladóként is jelentkezhetnek, tehát javítják a környék gyümölcsellátását. .. Aki kénytelen teljesen a piacról élni, a konyhára szükséges, valamennyi zöldségfélét megvásárolni, az látja igazán ennek a vállalkozásnak a hasznát.

A legminimálisabb számítások szerint is három év alatt megtérül a ráfordított összeg. Még akkor is, ha további beruházásokat terveznek — a terület bekerítését, motoros permetezőgép vásárlását, kút fúrását és egyebeket.

A szövetkezet természetesen alapszabály szerint működik a területet — állami tartalékföld —, harminc évre vették bérletbe.

Es, mivel a jó példa mindig ragadós, Nagymányokon is szóba került ilyen kertszövetkezet létrehozása. A szervezőbizottság rövidesen megalakul, és máris azzal a céllal, hogy őszig birtokba vegyék a földterületet. Az eddigi felmérések szerint mintegy 30 holdra lesz szükség, vagyis ez a szövetkezet a bonyhádinál is nagyobb lesz.

Érdemes lenne Szekszárdon is gondolkodni ilyen szövetkezet létrehozásán.

BI.