Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-27 / 98. szám
4 IW,VA MEGYEI NÉPÜJSAG ISC’S. április 2?, Megfejtik-e a gondolatátvitel titkát? Egy gondolatolvasó a gondolatolvasókról Wolf Messing szovjet gondolatolvasó ismeretes nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon. Csodálatos mutatványaival immár 25 éve ámulatba _ejti a világot. Nemrégiben a moszkvai Tudomány és Vallás című folyóiratban érdekes írása jelent meg. Ebből közlünk néhány részletet. Többen megkérdezték már tőlem, igaz-e, hogy el tudom lesni az emberek gondolatait, s ha igen, hogyan? Nem tagadom ügyes gondolatolvasó vagyok, de azt már nem tudnám megmagyarázni, hogy miért. Ne higy gyék, hogy titkolózni akarok, adottságaimat rejtélyes, természetfeletti színben feltüntetni. Amit teszek, az minden bizonnyal nem ellenkezik a természet törvényeivel, és a tudomány előbb-utöbb magyarázatot talál rá. Az embereknek legjobban az a mutatványom tetszik, amikor az úgynevezett katalepszia állapotába kerülök. A hindu jógik már néhány ezer évvel ezelőtt ismerték ezt. A katalepszia az az állapot, amikor a test teljesen mozdulatlanná válik, minden izom megmerevedik. Ebben az állapotban a testem olyan szilárd lesz, mint a deszka. Nyugodtan ráfektethetnek két szék karfájára, akár egy százkilós ember is rámtelepedhet és órákon át üldögélhet rajtam, nem csuklóm össze. Pedig valójában igen gyenge és cingár vagyok, nagyobb terhet fel sem tudok emelni. A katalepszia állapotában nem érzek semmit, érverésem és lélegzetem alig észrevehető, szívverésem csak sztetoszkóppal hallható. fákkal, ezek mind trükkökkel dolgoznak, becsapják a nézőket. Én soha nem élek trükkökkel, a legcsodálatosabb mutatványom is valódi. A XVIII. század legismertebb gondolatolvasója Felix Cagliostro kalandor és csaló volt. Különös képességét arra használta fel, hogy péjizt csaljon ki a hiszékeny és babonás emberekből. Azt állította, hogy minden betegséget meggyógyít megtalálta a bölcsek kövét és értéktelen fémekből aranyat tud csinálni. Azt mondta magáról, hogy már több ezer éve él és sem a múlt, sem a jövő nem titok előtte. Sajnos nem írt emlékiratot, nem hagyott maga után egyetlen sort sem. Rejtélyes élete az írók érdeklődését is felkeltette, Dumas Tolsztoj is írt róla. A kalandos regények azonban nem a valóságból táplálkoztak, csak a keringő gyanús legendákból. A történelem feljegyezte számunkra Hanussen-Lauten- sack nevét is. Ö is nagystílű kalandor volt és azzal dicsekedett, hogy fel tudja idézni és beszéltetni a holtakat. A hiszékeny emberek gazdagon jutalmazták mutatványait. Sikerét annak köszönhette, hogy kitűnően tudta az emberek hangját utánozni, emellett ügyes hasbeszélö volt. A tudósok érdeklődését már régen felkeltette a gondolat- átvitel misztériuma. Azonban mindmáig nem tudták a különös adottság okát megmagyarázni. Amit tudnak, az mindössze ennyi; Amikor gondolkodunk, agyunkban elektromos tevékülönösen erős lelki megrázkódtatás hatására — felléphet a katalepszia. Nekem nincs szükségem semmilyen megrázkódtatásokra, csak néhány órára, hogy teljesen ura legyek akaraterőmnek és testemnek. Gyakran találkoztam úgynevezett lélekidézökkel, spiritiszromos impulzusokat az úgynevezett elektrocephalograf is feljegyzi. Az agy munkája valójában nem más, mint bonyolult elektromos folyamat. A tudósok azonban mindmáig nem tudták megállapítani, hogyan terjednek ezek az egészen elenyészően gyenge elektromos impulzusok a térben. Biológus a halászbárkán Második hónapja vendégeskedik a Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet technikusa, Czánt Ákos, a Paksi Halászati Tsz-nél. Március elején jött le, amikor a szövetkezetből telefonáltak, hogy megkezdődött a halin-ívás. Itt marad május végéig, amikor a kecsege ívása is befejeződik. Amikor márciusban lejött, a halászok már régi ismerősként üdvözölték, hiszen nem újkeletű az együttműködés a szövetkezet és a kutatóintézet között. A fiatal biológusnak a „birodalma" a halászbárka orr-részén, a pár négyzetméteres bódé. Itt tartja a felszereléseket, vegyszereket, itt „házasítja” a bali- nokat, kecsegéket, paducokat. Most éppen a kecsege van soron. Szepesi Imre halász segít lefogni a hegyes orrú, fickán- dozó halat, majd Czánt Ákos a kecsege hátába szúrja a tűt. A is süllőt is keltetnek és ha a kis ményeit, a vízhőmérsékletet, 6üllők maguk vannak a tóban, pontos nyilvántartást vezet pélsem, néma, mint a hal. De ahogy visszakerül a bárkába, ugyanolyan fürge, mint a többiek. _______________ ______ A hatás majd holnaputón, (,ej később ívik a süllőnél, iva- pontosabban 36 óra múlva déka tehát úgy fejlődik, hogy hal nem jelzi, hogy fájt-e,^ vagy egymást falják föl. A kanniba- dául a kifogott, különféle halak "" lizmus ellen a legjobb védeke- hosszáról, súlyáról. A kecsegék- zés, ha másfajta, apróbb ha- nek leszedi az úszócsontját, a lakat is teszünk a vízbe. Erre a balinoknál pedig néhány pik- legjobb a paduc, hiszen pár hét- kelyt és küldi az intézetbe. Ezekről ugyanis — mint a fa évgyűrűiről —, meg lehet állapítani, hogy „gazdájuk” hány éves. Ha most még fel van jóikra, vagy a tej „^k; anyagot, adatokat gyűj- gyfT’ f, “Tw Fogságban eltelhet teni ^ intézetnek a tudomá- erdokes következtetéseket lehet nyos kutatáshoz. Rendszeresen levonni a szabad vizek halállo- feljegyzd a halászok fogási ered- hiányának fejlődéséről. **■ "— " a ma fogott kejelentkezik. Most van a ke- csege-ívás időszaka, azonban sok mindennek kell közrejátszani a növekvő süllőcskék meg tudnak birkózni vele. Persze, az ikra, a „tej” gyűjahhoz, hogy a halban kiváltsa tése csak az egyik feladata. A az ingert az ikra, vagy a tej „leadására” egy' hónap is, amíg le lehet fejni. Ha azonban hipofizis- oldatot adunk a halnak, harminchat óra múlva jelentkezik a hatás. Ez a hormonkészítmény ugyanis elindítja, illetve meggyorsítja az ikraérés folyamatát így szinte megrendelhetjük az ívást. Az „injekció” anyaga, —mint a kutató technikus szavaiból kiderül, nem más, mint a ponty agyalapi mirigye. Az ősszel gyűjtötték a Szegedi Konzervgyárban, a halászlé-üzemben. Több mázsa ponty fejét fúrták meg és szedték ki belőle az alig borsónyi hipofízis-mirigyet. Most — kecsesébe oltva — váltja ki a hatást. — Csak kecsegévei foglalkozik? — Nem. Az első mindig a balin. Már március elején ívik. Ahogy a halászok megjönnek a zsákmánnyal, kiválogatom a legszebbeket, megfelelő kezelés után lofcigiül őket slz ikrát sl tllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllligiillllllllifi hím tejével megtermékenyítem, Emajd a megtermékenyített ikrát Sleviszem Tolnára. A keltetés Smár a tolnaiak feladata. Aztán a 5 balin után a kecsege és a paduc E jön. 5 — A paducot is szaporítják? E — Igen, de nem tenyésztésre* shanem takarmányhalnak. Süllő- jjeleség lesz belőle. Tolnán ugyanEgérfogó módra csegék „beoltása” befejeződött. A tegnapelőttiek! „le- fejésére” kerül sor. Kiválasztják a legszebbet, legnagyobbat, óvatosan letörlik, majd egy-két szakavatott mozdulat és a fehér tálba folyik — vékony sugárban — az ikra* Pár óra múlva már a tolnai állomás zuger-üve- geiben, állandó vízáramban érlelődnek az ikrák, hogy hamarosan kikeljenek belőlük az apró kecsegék. A fiatal biológus munkanapja azonban még nem ért véget. Maid csak este, ha megjöttek a halászok és ő is számba vette a napi zsákmányt. PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE J. J. Ellllllllllllllllllllllfllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllimilllllllllllllllllimilllllllllllllllllllllllliiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiu — 73 — Hildegard asszony szótlanul hallgatta Skor- zeny elbeszélését, s a férfiak sem szóltak közbe. A háziasszony azonban továbbra is figyelmes maradt: amikor a Sturmbannführer tányérja kiürült, intett a tisztiszolgáknak, hogy ismét kínálják. Skorzeny teleszedte a tányérját: — Remek étel, remek ország! — mondta. — A háború hatodik évében is valóságos tejjel- mézzel folyó Kánaán! Winkelmann bólintott — ő komolyan hitte, hogy Magyarország végig kivonta magát az új Európáért folyó háború szükségeltette erőfeszítésekből. s hogy a magyarok most is dőzsölnek, nem húzzák olyan szorosra a nadrágszíjat, mint a németek. Hiszen az ő asztaluk mindig tele volt a legfinomabb csemegékkel. Fogalma sem volt arról, hogy a lakosság hogyan él. Höttl pedig nem szólt közbe, ö jól tudta: az emberek éheznek. Két tucatnyi jelentés is feküdt az asztalán arról, hogy nincs kenyér, nincs semmi a világon, s ez milyen elégedetlenséget szül. — Nagyon jól érezzük magunkat itt — mondta Winkelmanné. — Remélem, ön is kellemes napokat tölt majd Magyarországon. — Sikeres napokat, Hildegard asszony, sikeres napokat! — helyesbített Skorzeny. — Azt hiszem, mindent megtettünk már eddig is és ezután is megteszünk a sikerért, ugye Höttl doktor? A magyarországi német hírszerzés feje — ezúttal civilruhát viselt — helyeselt. — 74 — — En is úgy gondolom. Holnap Budapestre érkezik a partizánok küldötte... — Remek — mondta Skorzeny. — Tőlem akár holnap is kezdhetnénk az akciót... — Lehet, hogy holnap már sor kerül rá — mondta Höttl. — Bár nem hiszem. A legújabb jelentések is azt mutatják, hogy a kormányzó még tétovázik. És amíg ő nem határozta el döntésre magát, nekünk igazán nem sürgős. Megvárjuk. amíg a Miki fiatalúr szépen besétál az egérfogónkba... — És a kormányzó? — érdeklődött Skorzeny, hiszen ő a főhadiszálláson azt a parancsot kapta, hogy készüljön fel a kormányzó letartóztatására. — Ha a fiát megfogtuk, a kormányzót is megfogtuk — mondta Höttl. — Igazán nem vagyok Veesenmayer híve, de abban igaza van, hogy valamit adni kell a magyar alkotmányos formákra. Persze, csak ha lehet. Ha Horthy a fiát a fogságunkban tudja, akkor a kezünkre játszik. — Nagyszerű gondolat — kotnyeleskedett Winkelmanné. — Zsarolni kell a vén csavargót... — Nem zsarolunk, tisztelt asszonyom — igazította finoman helyre Höttl a háziasszonyt — hanem tárgyalási alapot teremtünk. És végül is, a kormányzó fiát teljesen jogosan tartóztatjuk le, hiszen tettenérjük. amint az ellenséggel cimborái. — A külügyieknek soha nem jutna eszébe ilyen ötlet! — állapította meg elégedetten Winkelmann. — 75 — — Hát nem — igazolta főnökét Krumholz. — És ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy délelőtt kilátogattam a Pasaréti útra Kovarcz szerint az előkészületek a lehető legjobban haladnak... — Sturmbannführerem — figyelmeztette Höttl Winkelmann adjutánsát — én jobban ismerem ezt a Kovarcz ot. Hasznavehetetlen, mihaszna. Általában valamennyi nyilas ai Tőlünk várnak mindent. Ök semmi mást nem akarnak, mint kormányozni, de azt mindenekelőtt. Ma is felkeresett Vájná. Sürgetett. De megkapta a magáét. Megmondtam neki, hogy ha a mi segítségünk kell, akkor várjanak amíg döntünk. Majd mindent megtudnak időben. Ha meg nem tudják kivárni, akkor cselekedjenek. — És mi volt a válasz? — Elkódorgott, mint a megvert kutya. Ami pedig ezt a Kovarczot illeti, csuda egy figura. Alkalmam volt közelebbről is megismerni, hiszen Bécsben folyton a nyakamra járt. Valami jó zsíros állást kért. — És? — mutatott Skorzeny érdeklődést. — Elküdtem Wilhelmshafenbe kútásónak. És rendőri felügyelet alá helyeztettem. Aztán volt betonkeverő munkás, segédmunkás, s csaknem kezet csókolt nekem, amikor elhelyeztem a szmolenszki német parancsnokságra polgári alkalmazottnak, mint teherautó sofőrt... Aztán amikor bevonultunk ide Magyarországra, Budapestre hozattam. A pályaudvaron a segédtisztem fogadta, autóba ültette, s hozta egyenesen hozzám...
