Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

1 NYILATKOZAT Lesz-e Tolna megye Magyarország Dániája? kivitelezéssel együtt a tsz-ek ré­széről már felmerült.” — Február végén került az idézett megállapítás a feljegyzés­be, azóta a kellő változás bekö­vetkezett Az érdemi állásfogla­lás megtörtént. Megyénkben a kö­tött tartású zárt rendszerű istál­Minden feltétel adva van ahhoz, hogy az állattenyésztés, ezen belül a Szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, tekinteté­ben Tolna megye Magyarország Dániája legyen. Az itteni hagyo­mányok, a táj, az éghajlat, a parasztemberek szorgalma, tehet­sége és nem utolsó sorban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mind-mind a nagyra törő, de elérhető cél szolgálatába állíthatók. A program el is készült, sőt a megvalósulás első stádiumába lépett. Erről és az idevonatkozó kérdésekről beszélgettünk Bo­doki Józseffel, a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági ősz- lók mellett döntöttek, tálya főállattenyésztőjével. — Kérdéseiből némi türelmet­lenséget véltem kiolvasni. Indo- Tavaly készült el az állat- nak tekinthetjük. Az állat- koltnak látom tehát elmondani, tenyésztés fejlesztésének Tolna tenyésztési munkabizottságnak is hogy itt évek munkájáról van megyére vonatkoztatott távlati ez a véleménye. A tehénállomány szó és meddő dolog volna máról terve. Kik végezték e sok hoz- 1966 végén 2,8 százalékkal volt holnapra látványos eredményt záértcst igénylő munkát? Ez az kevesebb, mint 1965-ben Meg- várni, esetleg tiszavirág életű első kérdésünk Bodoki elvtárs. ítélésünk szerint azonban ez tef- eredményekkel kérkedni. Megala- — A megyei vezetés intézke- mészetszerű. Indokolja a jelenle- P°z°tt, ütemszerű munka folyik, dósé alapján 1965-ben alakult gi beruházási helyzet (elhelyezé- ennek nincs meg azonnal a meg az állattenyésztési munka- si és takarmányozási gondok) látszata. Az intenzitást a gazda- bizottság. Feladata lett, elkészí- és a gümőkór-mentesítés. Itt sfgossagot, vajamint a korszeru­teni a megye állattenyésztés-fej- nyomban megjegyezném, hogy sítést elősegítő technológiai eljá­— Megítélése szerint van-e annak reális alapja, hogy Tol­na megye Magyarország Dániá­ja lesz az elkövetkezendő öt­tíz éven belül? Igen. Ennek minden reális lesztési távlati tervét, a helyi ha- az előbb elmondottak ellenére, rá.sok „k6zül ® í®rv keretei között gyományok, adottságok, lehetősé- mégis fejlődési tendencia érvé- A63 °H°i„naz gek és a népgazdasági érdekek nyesül a szarvasmarha-tenyész- ÄtaÄte» tava?y szem előtt tartásával. Mert azt tes intenzitásában Ezt a terme- mazták. Tizenkilenc termelőszö- taian mondanom sem kell hogy ^ szaporulati « » £ * vetkezetben bevezették a tápszer­ig termelők és a fogyasztok er- vásárlási mutatók fejezik ki fel- készítmények felhasználását, dekei szoros összhangban van- reérthetetlenul. A termelőszövet- Negyvenhat termel őszövetkezet­nek. A mezogazdasagi üzemek az kezetekben a tejtermelés tavaly, ben áttértek a gépi fejésre Mind­igények fokozottabb kielégítésé- 1965-höz képest, 15 százalékkal ezek kézzelfogható eredményéta vei még több jövedelemre tesz- nőtt. A tejfelvásárlás 20 száza- fogyasztók majd csak később ér­nek szert, a másik oldalon vi- lekkal. zékelik. szont az elkövetkezendő évek- — Sokan feltették azt a kér- ben tovább javul a fogyasztók dést: nem tartjuk-e aggasztónak, hússal, tejjel való ellátása. hogy a közös gazdaságok az idén — Az állattenyésztési munka- is főleg a vásárlásra alapoznak, bizottság 1965-ben dologhoz Iá- holott, a tehénállomány szám- tott. A fejlesztési terv első ki- szerű növelése vásárlásból aligha dolgozásban rövid idő múltán el- oldható meg. Távolról sem gon- - , . készült. Ezt követően az illeté- dolják a szakemberek, hogy a alaPlf. TmeSyan — mondotta kés szervek képviselői megvitat- távlati fejlesztési terv maradék- Bodoki József megyei foallat- ták és némi módosításokat java- tálán megvalósítása_ gyerekjáték ten> zto. J J T pFtfr soltak. A módosításokkal ismé- i~s*', Valóban sok körültekintést, telten kidolgozott fejlesztési terv f°rodést es koncentrált figyelmet 1966-ban jóváhagyásra került. ISerVf?!' 1®67rí>,en 4784. Szarvas­Készítői: Czapáry László, a mun- vasuárolni a kabízottság elnöke, Lux Sándor, k Í 3 Vemhe!üszö: Póczik Zoltán. Bucsi Elek és jó- 3 apan:Tag- A ™ magam, mint a munkabizottság üsz6 P legdöntöbb, °a le^lén^ege­tae-,a' sebb. Elmondhatom, ha nem is a — Sikcrült-e vajon a terme- kívánt Időben, de év végéig az lőszövetkezeti vezetők és tagok 190g vemhes üszőt az Allatforgal- körében kellőképpen felkelteni mí vállalat a termelőszövetkeze- az érdeklődést a távlati terv teknek biztosítani fogja, iránt? Eldőlt-e már Bodoki elvtárs, hogy miyen istállótípusok épülnek? Tudomásunk szerint ebben a kérdésben érdemi állásfoglalás még nincs. Hely­rehozhatatlan időveszteség szár­mazhat ebből. Készülődés május elsejére Megyénk dolgozói május else­je méltó megünneplésére készül­nek. A megye székhelyén. Szek- szárdon reggel hat órakor zenés ébresztő lesz. Az üzemi, vállalati, hivatali dolgozók a munkahe­lyeken gyülekeznek, majd a Béla térre, az ünnepi nagygyű­lés színhelyére vonulnak. ünnepi beszédet dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter mond A május elsejei ünnepség egész napos programot ígér. A nagygyűlés után délelőtt 11 órá­tól a sportpályán sportrendez­vényt tartanak. A Felszabadulás téren felállított tribünön 14 órá­tól 18 óráig az irodalmi színpad és az iskoláit tanulói kultúrmű­sort adnak. A városi KISZ-hi- zottság rendezésében 19 órától 20 óráig tábortűz, majd ezt kö­vetően utcabál lesz. A járási székhelyeken és a megye községeiben is megrende­zik a hagyományos május else­jei ünnepséget. Pakson felvonulást tartanak. A Béke-szálló előtti téren dísz­tribünt állítanak fel. ahol a já­rás és a község vezetői köszön­tik a felvonulókat. Az esti órák­ban a KlSZ-blzottság és az MHS rendezésében a Dunán csónakos, lampíonos felvonulást, tűzijáté­kot és fáklyaúsztntást tartanak Tolnán, a tanácshoz előtt fél tíz órai kezdettel nagygyűlés lesz, ahol Övári Miklós, a párt Köz­ponti Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője mond ün­nepi beszédet. Délután a sportpályán sportren­dezvény szórakoztatja Tolna la­kosságát. Dombóváron a Gőgös Gimná zium udvarára vonul az ünneplő közönség, ahol Ponecker Zsig- morrd. a községi párt-végrehajtó bizottság tagja köszönti a fel vonulókat. A köszöntő után a közönség a Béke-parkba vonul, ahol majálist tartanak. A menet élén a dombóvári vasúti csomó­pont élüzem-cimmel kitüntetett dolgozói haladnak. Bonyhádon reggel hat órakor zenés ébresztő lesz. Az ünnep­ség délelőtt tíz órakor kezdődik A Béke-szálló előtt felállított dísztribün elé vonul a község la­kossága. Az ünnepségnek központi előadója Molnár János ‘mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes. Bonyhádon a felvonulást az út­törők és a kisdobosok nyitják meg, utánuk a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Bonyhádi Cipőgyár dolgozói haladnak. A délelőtti ünnepséget Bonyhádon is sportműsor követi. Tamásiban is megkezdték a a május elsejei ünnepségek elő­készítését. A község lakossága a Kossuth-térre vonul, ahol a járás vezetői köszöntik a felvonulókat. A délelőtti ünnepség sportren­dezvénnyel folytatódik. — Minden várakozást felül­múl az érdeklődés. 1970-ig 19 termelőszövetkezet kívánja a távlati tervnek megfelelően a meglévő tehenészeti telepeket korszerű, gépesített teleppé, át­alakítani. A program visszhang­ja tehát határozottan megfelelő. — A legteljesebb mértékben A párt-vbmegtárgyalta IVapirendcn: az egyesített és gyenge tsz-ek gazdasági és politikai helyzete Elmúlt egy gazdasági év az 1965-ben egyesített termelőszö­vetkezetek felett. A zárszámadá­sok befejezte után elérkezettnek látták az időt Pakson, hogy munkatervük szerint megtárgyal­ják, milyen eredményeket és ta­nulságokat hozolt az elmúlt gaz­dasági év ezeken a helyeken. Három községet érintett az egyesítés. Folyamatában és fejlődésében Vizsgálták a paksi járási párt-vb közelmúltban megtartott ülte ín, hogy az 1965-ben egyesült sár- szentlőrinci Petőfi és Tán­csics, az egymással határos pálfai és sárszentlőrlnci Egyetértés, valamint a paksi Ezüstkalász és Rákóczi Tsz- ek nagyobbá alakulása mi­lyen változásokat hozott. A vitaindító értékelést Hősi nyánsaki György, a járási ta­nács megbízott mezőgazdasági osztályvezetője terjesztette elő. Ennek elsősorban az a magyará- egyetértek a megállapítással. Az zata, hogy az érdekeltek isme- imént már mondani akartam: a rik a megye állattenyésztés-fej- szarmasmarha-állomány tenden- lesztésének " távlati tervét. Egy ciózus növelésének szinte egyedül esztendővel ezelőtt az MSZMP a férőhelykapacitás a függvénye. Tolna megvei Bizottságán rende- Utaltam arra a feljegyzésre is, zett értekezleten a járások párt- amit az Állattenyésztési Munka- és tanácsi vezetőit, valamint a bizottság a közelmúltban készí- vállalatok és intézmények igaz- tett. Mi ott, a feljegyzésben a gatóit tájékoztatták. Tavaly jú- következő megállapítást tettük: niusban és júliusban a termelő- „a teleprendszerek (modelltele- szövetkezetek elnökei és állat- pek) kialakításának és kísérleti tenyésztői reszere e tárgykörből , , , _ tanácskozásokat rendeztek. Duna- kipróbálásának kerdeseben ez újvárosban tavaly ősszel szintén ideig érdemi állásfoglalás, vagy a sor került az érdekeltek kellő jelenlegi istállótípusok korszerű­tájékoztatására. sítését célzó tervezőmunkára in­Elmondhatom, hogy a terv t^zke(jés nem történt. Jóllehet, az alapél vei, fo célkitűzéséi talál- . , :. , .. koznak az üzemek elgondolásai- «re vonatkozóan a sürgős val és fejlesztési céljaival. Ezt' ........... t ámasztja alá az a feljegyzés is, amit az állattenyésztési munka- bizottság a közelmúltban készí­tett az illetékes megyei szervek tájékoztatására. A feljegyzés egy­úttal áttekintése is a kezdés idő­szakának. Mit mutat az első esztendő? Indokoltnak látszik a figyelmet a szarvasmarhára összpontosí­tani. Elsősorban azért, mert tudomásunk szerint a tehén­állomány 1965-höz képest csök­kent. A megyei főállattenyész- tőnek mi erről a véleménye? — Az állattenyésztés tavalyi eredményei még nem kezelhe­tők a fejlesztési terv részeként. 1968-ot csupán kiinduló bázis- kítson ki. A műszakiak nagymér- képüknek tekintik. Komarov-brigád A Tolnai Fémipari és Szerelő tékben elő kívánják segíteni a Ktsz tizennyolc műszaki dolgo- szövetkezet többi dolgozójának zója elhatározta, hogy brigádot szakmai képzését is. alakít és célul tűzi ki, hogy el- Tegnap reggel — a munka nyeri a szocialista brigád címet, kezdete előtt — rövid megbeszé- A brigád tagjai különféle válla- lést tartott a brigád. Valameny- lásokat tettek a munka megjaví- nyiöket megdöbbentette a Moszk- tására, a szakmai és politikai vából érkezett gyászhír: Vlagyí- képzésre, a szocialista életmód- mir Komarov szovjet űrhajós hó­ra. Többek között elősegítik, hogy si halála. Úgy határoztak, hogy a szövetkezet új termékek gyár- a brigád felveszi a hős szovjet tását vezethesse be, a különféle űrpilóta nevét, a kiváló űrhajóst területeken új technológiát ala- — aki mérnök is volt — példa­Megállapították, hogy csupán kezdetben bizonyult helyesnek egy faluban több tsz alakulása. Az akkoriban megindult terme­lési versengés és a közös gazda­sági alapok létrehozása, után, a megszilárdulással már indokolat­lanná vált a külön gazdálkodás, az erők szétforgácsolása. Ellen­téteket támasztottak a különbö­zőségek. többek között a háztáji nagysága, a 'térítések és kedvez­mények, a kapások művelésének és a javadalmazásnak jelentős eltérései. A viták és nézetelté­rések mellett a párhuzamos épít­kezés is szembetűnő akadá”yá vált. „Nem lehettek versenyké­pesek a nagyobb üzemekkel szemben, mert kis területük és alacsony volumenű termelésük gátat szabott a gépesítés foko­zásának, a fejlett agrotechnika alkalmazásának is.” Közős nevezőre hozták az egye­sített termelőszövetkezetekben az alapszabály szerinti gazdálkodást, a jövedelemelosztási formákat. A személyi és anyagi erők, eszkö­zök koncentrálása növelte a szak­mai és politikai vezetés színvo­nalát, javult a munkák megszer­vezése és szilárdabbá vált a munkafegyelem. Bizonyítják a gazdasági mu­tatók is. ffogy helyesek voltak az egyesítések. A tervezett hoza­mokat mind az állattenyésztés­ben, mind pedig a növényter­mesztésben elérték. Legjobb eredményt az egye­sített paksi termelőszövetke­zet produkált. Náluk egy év alatt fél millióval növeke dett a fel nem osztható szö­vetkezeti alap. Az egy tagra jutó tényleges jö­vedelem mindhárom tsz-ben a tervezett feletti, bár Sárszentlő rineen kisebb mérvű a növeke­dés. mint a másik kettőnél. Megállapították a paksi párt vb-ülésén, hogy a hiányosságok ellenére mindhárom községben elérte célját az egyesítés, meg­nyílt a továbbfejlődés, a maga­sabb szintre emelkedés útja és lehetősége. Együtt vizsgálták, a vita során, a kisebb, egy faluban működő több tsz egyesítésének távlatait, az úgynevezett gyengébben mű­ködő szövetkezetek gazdálkodá­sával. • Az igényesség jellemezte a ta­nácskozást. Noha a paksi járás­ban nincs gyenge kategóriába sorolható tsz, de a járás szövet­kezeti mozgalmát és múltját néz­ve, a náluk gyengébbnek tekint­hetőkről sok szó esett. Megkülönböztetett figyelem­mel kísérik, segítik a járás ál­lami és pártvezetői így a duna- földvári Dunagyöngye, a nagy­dorogi. a kajdacsi, a bikácsi és a közepes nagyüzemi gazdasá­gok sorába fejlődött dunaszent- györgyi szövetkezetei. Javaslatok hangzottak el a helyi tennivalókról, határo­zatot hoztak a szakmai és politikai vezetés járási segí­tése és megerősítése érdeké­ben. Jelentőségének megfelelően fog­lalkoztak a szakember-utánpót­lással, a járás tizenkét ösztöndí­jas leendő agrárszakemberének helyi támogatásáról. Elérte, célját az érdekes, fon­tos téma napirendre kerülésekor a párt-vb tanácskozása. A sok­oldalú vitát zárszavában Rév András, a járási pártbizottság el­ső titkára foglalta össze. A kollektíva véleménye, a szűkebb körű választott testület széles körű elemzésével járul hozzá a differenciáltabb, árnyal­tabb irányításhoz, a paksi járás termelőszövetkezeti mozgalmá­nak további fejlődéséhez.-L -I.

Next

/
Thumbnails
Contents