Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
9 1901. április 23. TOLNA MEGYEI NEPÍUSAG Versenytársként jelentkeznek AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK Palackozás előtt a legkorszerűbb, magyar gyártmányú szűrőgépen szűrik át a bort. Prantner Mihály pincemester figyeli a gép működését A pincében, a gépek mellett asszonyok dolgoznak,! holott a borral való bánást inkább férfi- munkaként tartják számom. De tulajdonképpen asszonyoknak való munka folyik a Kanacsi Állami Gazdaság paksi pincéjében — a palackozás. Paksi pecsenye fehér néven inneri indul útjára a kanacsi és a birítói gazdaság bortermésének egy része. — A mostani termelést tulajdonképpen kísérletnek, és piackutatásnak szánjuk — mondja Benkő Béla kanacsi főkertész. — A tavalyi termésből csupán 1000 hektót palackozunk, mert a bi- rítóiaik a termést szőlő formájában adták el az állami borpincészetnek. Az idei termést viszont már md palackozzuk, és saját magunk hozzuk forgalomba. De már nagyobb választékban; kadarkát, sillert, olasz riz- linget, és a szőlőskertek királynőjét, amely alacsonyabb szeszfokú. szénsavval dúsított, gyöngyöző bor lesz. A két állami gazdaság tehát az állami borpincészet — és más, önálló bortermelő, palackozó gazdaságok mellett — versenytársként jelentkezik a piacon. A saját erőből létrehozott, egy műszakban évi nyolcezer hektó bor palackozására képe® üzemet a két gazdaság közel ezer holdas szőlőterületére alapozták, de amint a főkertész megjegyzi, akár a megye valamennyi állami gazdaságának a bortermését palackozni tudnák. — A napokban szállítunk öt- ven hektót a szekszárdi Garay- szállónak, azon kívül szállítunk Fejér megyébe is, főleg Székes- fehérvárra és Dunaújvárosba. A későbbi tervünk az, hogy borainkat főleg néhány bázishelyen hozzuk forgalomba. Például a paksi halászszövetkezet budapesti halászcsárdáját is ellátjuk... A palackokra kerülő, szép kivitelű címkék a gyomai Kner- nyomdában készültek... Természetes, hogy a szép címke felhívja magára a figyelmet, de a lényeg a belső tartalom. — Ha már az állami pincészet versenytársaként jelentkezünk, akkor adnunk kell a minőségre is, tehát arra. hogy ebben á kategóriában jobbat adjunk. mint az átlagos pecsenye- fehér bor. Az árakat nem mi határozzuk meg; tehát az átlagos árban kell adnunk a jobb minőséget, No. de ezt majd a fogyasztók döntik e1 m^rt nyíl- Hengl .lanosne es iwenynei rerenc szamtasra ván különbséget t>- ‘ '> 'enni a „Paksi szőlőlé”-*. jó és a jobb között A saját, termésű borok palackozása mellett új termékekkel is jelentkezik a piacon a két gazdaság; megjelent a szekszárdi, a fehérvárig a dunaújvárosi üzletekben a paksi szőlőlé, a négy és fél decis palackokba töltött, szénsavval dúsított fehér must. Egyelőre még ez is kisebb tételben, de az ősztől már nagyobb menynyi ségben. Ez a termék valószínű, kedveit lesz azok között, akik a szőlő levét édesen, alkoholtól mentesen kedvelik. Ez az ital magán viseli a szőlőfajta minden jellegzetességét, tápértékeivel együtt. (Laboratóriumi vizsgálatok szerint literenként például 3—4 gramm fehérjét tartalmaz.) Egy lényeges jellemzője; árban is versenytársa lehet a már forgalomban lévő sokféle gyümölcslének. üdítő italnak. Azonkívül, garantáltan, csak szőlőből készül, amelyet a fogyasztók is valószínűen respektálnak majd. Ez a látszatra kicsi, jelentéktelennek tűnő palackozó üzem tehát a jövőben valószínű, komoly ellenlábasaként jeleritkezik a palackozott boroknak, és üdítő italóknak egyaránt A biztosíték erre az lesz. hogy a paksi borvidék igen jó borokat terem, de nem hiányzik a vele foglalkozó emberek szakmai hozzáértése sem. Bl. Kirschner Ádámné a palackozó gép mellett Készítik elé a Foto: Bakó Jenő Iszákos, vagy beteg? S. J.-né olvasónk írja a következüket: Tisztelt Négyszemközt. Férjem már harmadszor van elvonókúrán. Az előző két esetben nem sikerült leszoknia az Italról. O i* nagyon szeretné, ha abba lúdná hagyni az ludst, de barátai rábeszélésére ismét inni kezd. Most harmadszor is elhatározta magát, hogy elvonókúrára megy, de már félünk, hogy újból rászokik. Kérjük a Négyszemközt tanácsát. Egy aggódó asszony. A Magyar Vöröskereszt összehívta azokat a volt alkoholistákat, akik az elvonókúra után a kórházból hazatértek. Többen elmondották: sokan azért kezdenek újra inni, mert otthon nem találnak megértésre. A legkisebb vitánál is könnyen odavágják a rokenok, de különösen a feleség, hogy „te részeges” ... Amikor valaki súlyos betegség, műtét után a kórházból hazatér, kíméletre van szüksége, s a kímélő gondoskodást rendszerint meg is kapja. A feleségnek, a rokonságnak eszébe sem jut, hogy szemére hányják: „te operált!" Az alkoholizmus, — a tudományos megállapítás szerint, — betegség. A hajlam, — az. akaratgyengeség, — kóros elváltozás. Az emberiség mintegy 20 százalékának nem volna szabad szeszes italt fogyasztania, a 80 százalék — a hússzal ellentétben — tud parancsolni magának. Bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása után tudja, hogy: elég! Az alkoholistái — bár józan állapotban jól tudja, káros dolog, amit cselekszik, — csak úgy tud „nem”-et mondani, ha hozzásegítik. Vagyis, — arra van szüksége, hogy meggyógyítsák. Más betegség esetében is az orvosok Igénylik a család, a környezet; a társadalom segítségét, ez az igény a gyógyult alkoholistáknál fokozottabban fennáll! Az elvonókúrára beutaltak hozzátartozóitól ezt a megértő segítséget kérik, sok asszony mégsem veszi komolyan. Nem érti meg, milyen nagy szerepe van a tapintatnak az utógondozásban. A borosüveget gondosan eldugja férje elől, árgus szemmel figyeli minden lépését, utána megy a munkahelyére, megszámolja menynyi pénz van az erszényében. Ugyanakkor lépten-nyomon hangoztatja, erre azért van szükség, mert az „iszákos” emberre „vigyázni”- kell... a ezzel a lehető legrosszabb légkört teremti meg férje körül. A visszaeső alkoholista felesége ezért ne csak másokban keresse a hibát, hanem — önmagában Is. A beteg embernek ápolásra van szüksége, sok-sok megértésre. A volt alkoholistától nem szabad ezt megtagadni, ha azt akarjuk, hogy teljesen meggyógyuljon! A kút gondozása Tisztelt Négyszemközt! Most építettünk házat a falu szélén, $ kutat te hozzá. Vizét nem merjük használni ivásra, mert nem tudjuk, hogy nem fertőzött-e? Szíveskedjék megírni, hogy melyik szerv az, amelyik a kutak vizének vizsgálá- sával foglalkozik, ■„Egészséges víz jeligére", Előfordul a kút vizével, hogy rosz- szabb lesz, mint korábbam Ennek több oka lehet. Egyik a magas talajvíz, s az is megtörténhet, hogy a közelben lévő folyók, patakok, tavak, vagy kisebb állóvizek talajon át történő szivárgása rontja mindennapi italunk minőségét. A Í0 méter távolságon belül földbe ásott emésztőgödör, vagy 61, istálló, szintén oka lehet a víz szennyeződésének, rossz ízének. A kút körül megnőtt fák, bokrok mély és szétágazó gyökérzetétől is kellemetlen ize lehet az Ivóvíznek. Az ivásra alkalmatlanná vált vizet a kútból ki kell merni, vagy szívatni: újra feltöltődéskor a víztömegnek megfelelően — orvos, gyógyszerész, vagy vegyész által javasolt mennyiségű — tiszta oldott nézeálioot kell a kútba önteni. A klórmész szintén megfelel, de ez utóízt ad és kényes az adagolása. Ajánlatos a kútba szórni 2—3 vödör- nyi, nagyobb szemű tiszta kavicsot, majd a vízoszlop méterenkénti számának megfelelően 15—20 dekányi faszenet. Az említett két anyag bizonyos mértékben szűr, illetve elnyeli a kellemetlen szagot. A megtisztított kút vizét, ivás előtt alaposan vizsgáljuk meg, nehogy valami kellemetlen maradvány emberre, állatra, káros hatással legyen. Ma már a KÖJÁL, vegyelemzés* készít annak, aki ezt kéri. A kitisztított kút környékét ajánlatos agyaggal úgy körülvenni, hogy a talajvíz, esővíz elkerülje és ne jusson bele felülről vagy oldalról egyéb szennyezett víz sem. Mit kell tudni a gombamérgezésről ? Tiszteit Négyszemközt! Családom- mai együtt természetjáró emberek vagyunk. Barangolásaink során sokszor találtunk már gombára, de nem mertük még egyszer sem leszedni, mert nem ismerjük, hogy melyik az ehető, és melyik a mérgező gomba? Arra is szeretnék még választ kapni, hogy mik a gombamérgezés tünetei? Természetbarát jeligére. A gomba ízletes, értékes tápanyagokat tartalmaz, szükségtelen lenne száműzni az étrendünkből. De előnyös tulajdonságaival nem áll arányban a veszély, — ha tudatlanságból; meggondolatlanságból — az ehető helyett mérges gomba kerül az asztalra. . Az ehető és mérges gombákat megfelelő szakismeret alápján határozottan meg lehet különböztetni, de hangsúlyoznunk kell, hogy csak megfelelő szakismeret alapján! Sak téves elképzelés, szakszerűtlen gombameghatározás szaporítja az áldozatok számát. Egyes vidékeken úgy vélik, ha a gombát hagymával főzik, akkor illa szín jelzi, hogy a főzet mérgező. Ez a meghatározás helytelen és rendkívül veszélyes, mert akad olyan gomba is, mely nem színezi el a hagymát, és mégis halálos mérgezést okoz! A leforrá- zás, a héjlehúzás nem mentesít a mérgezéstől. Ugyancsak téves az a né2et, hogy ha a törés felülete nem feketedik meg, úgy a gomba ehető. Tévhit az is, hogy a mérges gomba forró leve mindig megfeketíti az ezüstkanalat. Tekintsük ezért mindenkor kötelező szabálynak: szakértő által megvizsgált gombát főzzünk, fogyasszunk! A gombamérgezés gyanúja esetén azonnal hívjunk orvost, mert a mérgezett sürgős kórházi ellátásra szorul. Ha a gomba elfogyasztása három órán belül történt, az orvos megérkezéséig langyos sós vízzel hánytassuk meg a beteget, hashajtónak adjunk keserű vizet, vagy egy pohárnyi langyos vízben oldott két- három kanál keserűsót. Ha a mérgezett szívműködése gyenge, itassunk vele erős feketekávét. A mérgezettet fektessük le, a hasára tegyünk meleget, de óvatosan, nehogy a melegítéssel újabb sérülést okozzunk. Gombamérgezésnél az is előfordul, hogy a beteg zavartan viselkedik. Vigyázzunk, hogy ilyenkor önmagában és másokban kárt ne tegyen. Az orvos munkáját segíti, ha tudja, milyen gomba okozta a mérgezést, mert a különféle gombák által okozott betegség más-más kezelést igényel. A legtöbb mérges gomba elfogyasztása után a tünetek általában 3 órán belül jelentkeznek. De a különösen veszélyes gyilkos galóca hatása többnyire az elfogyasztást követő hat órán túl mutatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy három órán belül jelentkező mérgezési tüneteknél, az elfogyasztott gombák között gyilkos galóca nem lehetett. A lap- pangási Idő megfigyelése mindig értékes segítséget jelent az orvosnak, éppen úgy, mint annak a kiderítése, hogy kik ettek még a mérgezést okozó gombából.
